Déli Hírlap, 1983. december (15. évfolyam, 284-308. szám)

1983-12-06 / 288. szám

Miskolcon isbelvárosi , Telefontervek Az avas-déli telefonköz- <ont átadási ünnepségén, a ealagavatás pillanataiban íegtudhattuk, hogy a kivi- ■le/.ök becsülettel tettek ele- tt kötelességüknek. De az j központ révén sikerült-e őrébb rukkolni városunk- tk a hírközlési hálózat fej- sztési ranglistáján? Majdnem 9 ezren várakoz- k Miskolcon telefonra, s a jbi megyei város között nn vagyunk előkelő helyen istán. Iddig húsz távbeszélőhely ütött 100 lakosra, s az új özponttal ez a szánt 23-re melkedik. jnos, az is jellemző Mis- :ra, hogy az országos át- lál nagyobb a közületi te- nok számaránya.) i új telefonközpont tíz­állomást tud ellátni, s á csatlakozik a négy kon- rközpont, összesen négy­állomásos teherbíróké- íggel. Jövőre bővítik a vőközpontot, s ezzel ejűleg 1600 új állomást iolhatnak be a postások. ;y ezt el tudták érni, szellemes újításnak ke­lhető: sgvőri, az avas! és a lerközpontok közvetle- pcsolódnak a budapes- livóközponthoz. Jövőre :erhatszáz állomás ka­sai bővítik városunk íözpont-hálózatát, s a szerint 1985 végére a i telefonközpontok :sítőkepesfiege meg- a 36 ezret, bra is megoldatlan a a távhivóközpont ;e, ugyanis a bővítés észültségek mérsék- ;gendő. Ez nemcsak ilciaknak hátrány, a távhívóközpont esítőképessége mi­tudják automati­zálni a megye városainak távhívórendszerét. A postások ezért már most előkészítik az új belvárosi te­lefonközpont fejlesztési ta­nulmánytervét. Biztató, hogy a legutóbbi tervegyeztető tárgyaláson a tanácsi illeté­kesek s a postai vezetők már az új belvárosi telefon- központ helyének kialakítá­sáról,. a területelőkészítési költségek megosztásáról egyezkedhettek sikeresen. A belvárosi központ a kö­vetkező. tervidőszakban valósulhat meg az elképzelések szerint, s re­méljük, hogy csak nevében fog hasonlítani a viharos népszerűségei kabaréjelenet­ben kifigurázott fővárosi ro­konához. (k—ó) Alacsony vízállás mellett is hízni a Imii (Tudósitónktól) A Közép-tiszántúli Víz­ügyi Igazgatóság és a Ti­szai Hőerőmű Vállalat kol­lektívája együttműködik, hogy a rendkívüli alacsony vízállás mellett is zavarta­lan legyen az energiaterme­lés és a hajózás a Tiszán. Hetente két napon át, napi 3—4 órán keresztül csúcs­időben a kiskörei vízlépcső tározójából annyi többletvi­zet engednek a Tiszába, hogy a gázlóknál is elegen­dő víz legyen a MAHART hajóinak áthaladásához. Az erőművállalat kiskörei vízi erőművének dolgozói nap­közben utántöltik a víztá­rozót, s a csúcsidőn kívüli energiatermeléskor a szoká­sosnál kevesebb vizet enged­nek át a vízi erőmű turbi­náin. (leléphetnek a szakszervezetbe Kisiparosok alkalmazottai Köztudott, hogy a kisipa­rosok érdekképviseleti szerve a KIOSZ. azaz a Kisiparosok Országos Szövetsége (me­gyénkben ennek megyei tit­kársága). Am a .Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetéhez is tartoz­nak. A KIOSZ és a HVDSZ nemrég megállapodást kötött, s ennek nyomán a HVDSZ megyei bizottságának leg­utóbbi testületi ülésén meg­tárgyalták a borsodi, mis­kolci helyzetet. A lehetőségek nagyok, de nagyobbrészt kihasználatla­nok — mutatott rá Molnár János, a HVDSZ megyei tit­tehetünk... ék á£i A ,2,5 so­a A tör­nie'­ha sokalljuk :llány szám lát? áramszámla, ánk. Az ener- Jése ótagyak- a villanyórá­in bekapcsolt tási gépek fo- rányosan pö- etünk, ha túl- k a villany­ét? — érdek- i Józseftől, az alati központ lyvezetőjétől. neretes, ez év slőző évi szám­lő összeget kell jOnta. Tulajdon­on háztartási fo- (T’i számláját hat la'e osztottuk. Ál- Sgező az új mód- Miifordulhat, hogy >s ítrányos. Ugyan- l*ase csak kétszer ol- íeM villanyórát, ha t'i/j. 1 vagy hiány mu- csak a követke- t’escfí'ilák kiállításakor Szí; v ‘Velem be. Persze, jelen ti, hogy év szüntette a hőtá- a*Or,n ^sija üzemeltetését, kkentjük a kétha- .f°£>ó pbizszárnláját. A leg- a gy °eji7Xó a villanyórá- np?rr>lpY1'^ázik, ha magas a. p]^rős>‘ *iben az esetben a , erh&fn r^ezet ellenőrzését ‘ ..a helyi ÉMÁSZ-ki­. .ndeltségtől. Nem drága a felülvizsgálat, és végső se-on ez a megnyugtató a fogyasztó és vállalatunk számára egy­aránt. Ha a helyszínien nem találunk hibát az órában, el­küldjük a hatvani hitelesítő állomásra, ahol a lehető leg­precízebben bemérik. Egyéb­ként ötszáznegyven ezer ház­tartási fogyasztót tartunk szá­mon, és csak ezrelékekben fejezhető ki a jogos panaszok száma. A jelenleg használa­tos villanyórák többsége kor­szerű: megbízhatóan, ponto­san működik. — Ennél nagyobb gondot okoz számunkra az áramlo­pás. Többen megpróbálkoz­nak azzal, hogy a villanyóra kiiktatásával „vételezzenek” villamos energiát. Az utóbbi időben a Széchenyi út néhány földszintes lakásában fedez­tek fel ilyen manipulációkat. Mivel minden szakértelem nélkül kötötték át a vezeté­keket, csodálkoztunk, hogy eddig még nem történt bal­eset. Különböző trükkökkel is próbálkoztak, hogy „meg­bűvöljék” a villanyórát, visz- szaforgassák a kerekét, vagy megállítsák. Ha ez siker ti! ne is. egy idő után mindenkép­pen felfedezik a leolvasók. Olyasmi is megtörtént, hogy .az ezermester szomszéd a mellette lakó villanyórájára kötötte a lakásához szolgáló fővezetéket. Az áramlopások többsége szabálysértési eljá­rással, büntetőjogi felelős- ségrevonással végződik, rá­adásul utólag megfizettetik a villanyszámlát, büntetőtarifa­áron. (szántó) kára. — Hosszú erőfeszíté­sek eredményeképpen is csupán 90 tagja van a KIOSZ megyei szakszerveze­ti alapszervezetének. s ben­ne a kisipari alkalmazottak száma mindössze 14 ... A most megkötött együtt­működési megállapodás az eddigieknél szélesebb kerete­ket biztosít ahhoz, hogy a két érdekképviseleti szerv még hatékonyabban mozgó­sítsa a borsodi—miskolci.kis- i párosokat a társadalmi és gazdaságpolitikai célkitűzé­sek megvalósítására. Mind­két szervezet elsődleges fon­tosságú feladatként kezeli a lakossági igények jobb ki­elégítését. a lakóházak fel­újításában való részvétel arányának növelését, a szak­mai képzést és továbbkép­zést, nemkülönben az érdek­védelmi munka színvonalá­nak növelését. Az lenne jó, ha minél több, eddig csak a KIOSZ-t „gazdájának” tekintő kisipa­ri alkalmazott válna szerve­zett dolgozóvá is. j(c Régi cégérek. A történelmi városszerkezet megőrzésével Bevásárló- és sétálóutca Nyertes pályázat • Szalagtelkek, hosszá udvarok Ami a „kulisszák ' mögött van A „Miskolc — bevásárló­utca” tervpályázaton a 140 ezer forintos első díjat az ÉSZAKTERV fiatal építészei­ből álló kollektíva nyerte, amelyet Pirity Attila irányí­tott. Idézet a zsűri értékelé­séből: „Elmélyült alaposság­gal tárták fel a terület törté­neti kialakulását, morfológiai adottságait és mai értékeit, környezeti összefüggéseit. A pályázatnak ezen része önálló tanulmány értékű.” Állt egy farmeros fiatal­ember a Korvin Ottó utca earkán. és önfeledten je- gyezgetett jókora blokkjára. Forgalmas hely ez, pillana­tonként • hozzákoccantak, ar­rébb löktek a járókelők, de ö tudomást sem véve mind­erről, dolgozott tovább. Most itt ülünk egymással szemben az ÉSZAKTERV tárgyalóteremmé kinevezett folyosószoglelében Pirity At­tilával. és felidézzük azt a jelenetet. — Akkoriban gyűjtöttük az anyagot a tervpályázat­hoz. Körülbelül három Hó­napig dolgoztunk. Megszám­lálhatatlan vázlat és 300— 400 fotó gyűlt össze. — Miért volt erre szük­ség? — Az eddigi városrende­zési tervek készítői elhanya­golták a történelmi város- szerkezet beható vizsgálatát. Részben ennek tulajdonítha­tó, hogy az új városrészek nem illeszkednek jól a ré­giekhez. Nemegyszer durva beavatkozásnak is tanúi le­hettünk. Mindez nemcsak Miskolcra értendő. Mi el akartuk kerülni a hasonló hibákat. A másik ok: divat Egy csésze tea a koripályán. (Kiss József felvétele) ★ Sok-sok fényképpel, rajzzal bizonyítják a tervezők, menyJ nyíre elavult, zsúfolt a felújításra váró tömbbelső. lett mostanában a sétálóut­ca. Ez pedig az uniformi- zalódas veszélyevei jár. Építészeink tehát Sió alá­zattal, a történelmi város­mag iránti tisztelettel, az ar­ra erdemes értékek megőr­zésének igényével látták munkához. Összegyűjtötték a múzeumban, könyvtárban, levéltárban fellelhető archív fotókat, melyek abból az idő­ből származnak, amikor ki­alakult a Széchenyi út mai képe. A fotókról kinagyítot­ták azokat a részleteket (az építészek mikro-architektú- rának nevezik ezeket), me­lyek jellemzik a régi várost Homiokzatdíszekről, szob­rokról, erkélyrácsokról van szó többek között. Arra is volt gondjuk, hogy előha­lásszák a főutca épületeinek engedélyezési terveit, abból kiindulva, hogy időközben sokat változhattak a házak: elfedték a régi üzletportálo­kat, leszerelték a hajdani cégéreket stb. Beszélgetőpartnerem sietve leszögezi, hogy nem a régi Széchenyi út nosztalgikus helyreállítása a cél. Nem akarják egy az egyben re­konstruálni a századvég Mis- kolcát. Csak annyit tartanak meg — a tervben —, ameny- nyi szervesen illeszkedhet majd az újhoz. Tehát hagyo­mánytisztelő újjászületést kí­vánnak. Ismét egv idézet a zsűri értékeléséből: „A tömbre adott rehabilitációs javaslat érzékenyen követi a hagyo­mányos szalagtelkes beépí­tést. Miközben sikerrel kerü­li el a túlzott zsúfoltságot"iés a kedvezőtlen, sikátor jellegű udvarterek létrejöttét.” — Nem egy „proccos” sé­tálóutcát akarunk, mely el­tereli a figyelmet a vékony kéreg mögötti épületekről, a tömbbelsőkben kialakult ál­datlan állapotokról — ma­gyarázza az építész. Aki ismeri a Széchenyi út hosszúra nyúlt udvaraiban levő földszintes épületek, sufnik állapotát, annak nem kell bizonygatni, hogy ha csupán a ma kulisszaként szolgáló nagy házakat újíta­nák fel, félmunkát végezné­nek. A díszletek mögött ugyanis egy. a szociális kö­vetelményeknek meg nem felelő lakónegyed húzódik meg, ennek minden konzek­venciájával — így például a lakosság kedvezőtlen össze­tételével — együtt A terv­készítők behatoltak a tömb romló, rothadó mélyebe. és sajátos módon kívánna* változást elérni.. Sajátos? Annyiban igen, hogy ameny- nyire lehet követik a már említett szalagtelkes beépí­tési módot, de nem szolgai módon. Van ahol két telek összenyitásával teremtenek lehetőséget arra, hogy a fő­utca szűk csatornájába szo­rított üzletnegyed csápokat eresztve kitáguljon, és egy kereskedelmi, illetve lakó­funkcióval egyaránt rendel­kező tömb jöjjön létre. (Folytatjuk) (békés) Vezeték a Szinva alatt Átjutottak a Szinva alatt a Bányászati Aknamélyítő Vállalat dorogi körzetének városunkban dolgozó vájá­rai. Mint ismeretes, most első ízben vezették át a pa­tak alatt a belvárost behá­lózó szennyvízvezetéket. A Zenepalotánál mentek le a föld alá, s a Petőfi utca egyik udvarában bukkantak fel. A fogadóaknát még nem készítették el teljesen, bár a betongyűrűk a mélyben vannak. Az idén már nem folytatják a sajtolást, csu­pán kisebb karbantartási munkákat végeznek. 1

Next

/
Thumbnails
Contents