Déli Hírlap, 1983. december (15. évfolyam, 284-308. szám)

1983-12-20 / 300. szám

Kísérleti Kicsit nyomasztó az örökség,,. város állatházak Ü.jabb kísérleti állalháza- kat épít a Veszprémi Nehéz- vegvipari Kutató Intézet a növényvédő szer toxikológiai vizsgálatokhoz. Ez gyakorla­tilag azt jelenti, hogy a gyógyszer, növényvédő szer es intermedier központi fej­lesztés; program megvalósí­tásával kapcsolatos kutatás­hoz. fejlesztéshez elenged- hetetlen vizsgálatokra — az új szerek toxikológiai hatá­sának kutatására a legsokol­dalúbban — a veszprémi tu­dományos intézet rendezke­dik be. A kél évig tartó vizs­galatokkal itt szűrik ki az új vegyszerek ugyancsak esetleges rákkeltő hatását, amely a gyártás szempontjá­ból kizáró olt. és itt figyelik meg, hogy a növényvédő szerek bomlástermékei mi­lyen hatást váltanak ki az élő szervezetben. ^ Öt mézes lap és eqy címke — kétezersZer: unyavis eny- nyit kértek a boltok karácsonyra a mézes tortalapbói. A lakásgazdálkodás egy éve Mit hoztak az új ? Több mint egy éve már, hogy a városi tanács testületé megalkotta a lakás- és lakó- telek-gazdálkodásról, a lakás­használatbavételi díj megfize­téséiül szóló rendeletét. Sokan azt várták, hogy így talán ha­marabb juthatnak lakáshoz, s igazságosabb lesz az elosztás rendszere is. Most, egy év múltával nemcsak azt vizsgál­ták meg a szakemberek, hogy ezek az elképzelések mennyire váltak valóra, hanem azt is: hol és hogyan kell változtatni a szabályokon, a gyakorlati tapasztalatok alapján. A lakásrendelet egy évé­ről a városban működő tár­sadalmi és tömegszervezetek, a nagyüzemek dolgozói, a jogszabályt alkalmazó intéz­mények szakemberei, a ta­nácskozási központokban pe­dig a miskolci polgárok is elmondták véleményüket a közelmúltban. Elsősorban az új jogintézményeket tették mérlegre, az igénylési letét­től az állami lakások, házin­gatlanok megvásárlásáig. A letéti díj bevezetésével kiszűrték a megalapozatlan igényeket: nyolcezerrel ke­vesebben újították meg la­káskérelmüket. A letéti díj rendszerét, a lakástípusok­hoz. komfortfokozathoz, szo­baszámhoz tartozó nagy­ságát elfogadhatónak tar­tották az ügyfelek, s ele­gendőnek bizonyult a meg­újításra megállapított há­romhónapos határidő is. A központi jogszabályok alap­ján a miskolci tanácsrende­let is lehetővé teszi az álla­mi tulajdonban álló .házin­gatlanok elidegenítését, meg­vásárlását. Azt tapasztalták eddig, hogy jóval nagyobb volt az előzetes érdeklődés, mint a valódi vásárlási szán­dék, sokan visszaléptek az üzletkötéstől. Az első félév­ben így is 125 lakást jelöltek ki elidegenítésre. A lakáselosztás új rendsze­rében alapvető elv, hogy a szociális helyzet és a család­létszám figyelembevételével érvényesüljön a lépcsőzetes- ségyés a fokozatosság, azaz mindenki az anyagi teherbí­róképességének legmegfele­lőbb otthont kaphassa. Az elmúlt évben az igénylők tá­borából a fiatalok lakáshoz jutási eselyei javultak: első­sorban a megépült új gar­zonházi lakásoknak köszön­hetően. A rendelet lehetősé­get ad arra is, hogy alacso­nyabb komiortíokozalú ta­nácsi bérlakásban is kérhes­senek átmeneti elhelyezést a fiatalok: mégis kevesen igénylik ezt a formát. A rendelet nagy súlyt he­lyez a lakáscserék számának növelésére, s ebben elösor- ban az ingatlankezelő válla­latra hárulnak feladatok. Né­mi fejlődés tapasztalható is, hiszen míg 1982-ben 187 la­káscsere volt, addig az idén már 250 csereszerződésre kerülhetett pecsét. A jog­szabály azonban lényegesen több lehetőséget ad a lakás­cserék segítésére. A szakemberek 25 apróbb- nagyobb módosítást javasol­tak a tanácsrendeletben, fi­gyelembe véve a lakosság javaslatait. A végrehajtó bi­zottság ülésén is elhangzot­tak indítványok, többek kö­zött a pontrendszer igazsá­gosabbá tételére, s a telek­igénylési letéti díj bevezeté­sére. A rendelet kiegészítéseiről, módosításáról a városi ta­nács testületé dönt véglege­sen. (k—ó) A szilveszteri mulatsághoz Petárda nem lesz Már napokkal szilveszter előtt dudaszótól lesznek han­gosak a miskolci utcák. Gon­doskodnak erről szerte a vá­rosban az alkalmi árusok. Rendelet szigorította, hogy az év végén hol. mit lehet árusítani. Eszerint: közterü­leten csak a területileg ille­tékes elsőfokú építésügyi ha­tóság által kiadott közterü- let-használati engedély alap­ján szabad felütni a város­képbe illő sátrakat. Már a karácsony utáni napon fogjuk látni az ut­cákon az árusokat. A tava­lyi évvel ellentétben az idén nem vásárolliatunk majd a szilveszteri mulatsághoz nél­külözhetetlen cikkeket a Ti­szai pályaudvar és a Cent­rum Aruház előtt, valamint a Gyöngy cukrászda előtti téren. Lehet viszont majd kapni papirmaséból tangó­harmonikát, lampiont, csá­kót, dudát, konfettiport és csillagszórot. a már megszo­kott helyeken. A villany- rendőrnél, a Szabadság té­ren. a Marx téren, a Sport- csarnok előtt, a városköz­pontban, az avasi lakótele­pen, s egyes utcákban a ka­pualjakban. A rendelet ér­telmében az idén petárdát nem árusíthatnak az alkal­mi árusok, akik csaknem kétszázan lesznek városszer­te. a gondnokai Nehéz, aszályos, nyugtalan — sokféle jelzővel illethetjük 1983-at. de Miskolcon még- egyet hozzátehetünk: a vá­rosüzemeltetés éve is volt. Most. december utolsó hetei­ben nyugodtan leírhatjuk azt is. hogy érezhető már némi változás az utcák, terek, par­kok rendjében, tisztaságában. Emögött egy fiatal szervezet is rejtőzik: a városgondnok­ság. ahová nemrég városunk párt- és állami vezetői is el­látogattak. A jelzőlámpáktól a vízel­vezetésig. a kátvúzástól a parkok gondozásán át a vá­ros ünnepi díszítéséig — sok minden tartozik a város- gondnokság kötelességei kö­zé. Nyolcéves a gondnokság -szervezete, de az igazi fel­lendülés csak 1979-ben kö­vetkezett be. amikor az ad­diginál jóval több pénzhez, nagyobb lehetőségekhez jut­hattak: — A városüzemeltetéssel kapcsolatos kivitelezői mun­kákat mi rendeljük meg, ellenőrizzük, s mi is fizet­jük a számlákat — magya­rázta Varga Zoltán, a vá­rosgondnokság vezetője, s hozzátette: az Idén majd’ 200 millió forinttal gazdálkod­hattunk. Igyekszünk a szi­gorú gazda szemévei mérni: s az idén sok százezer fo­rintot „lehúztunk” a szám­lákból. ha nem volt meg­felelő minőségű a munka. A tanácstagok jól isme­rik a városgondnokságot, hiszen társadalmi munkák­hoz szerszámot, anyagot in­nen kapnak, s ide fordul­nak panaszaik többségével is. A miskolciak előtt még nem ennyire közismert az intézmény, de ezen a közel­jövőben segítenek azzal is, hogy diszpécserszolgálatot hoznak Létre, ahová bárki fordulhat az észrevételeivel, panaszaival, a kifordult sze­gélykövektől az eldugult víz­levezető árkokig. A köz­pontból pedig CB-rádióvaí irányítják majd a gyorsan mozgó javító brigádokat. Varga Zoltán más tervekről is beszámolt: — Foglalkozni akarunk az autóroncsok ügyével,^ mert egyre több kivénhedt autót hagynak ott úton-útfélen a városban. Szorosabb kapcso­latot építünk ki a köztisz­tasági és a kertészeti vál­lalatokkal, együttes erővel ^ Az a jó. ha a foroalomirányító lámpa ielzései mente)eló ritmust adnak a forgalomnak. Hogy ez így legyen, azért a város jó néhány csomópont iában már a városgondnokság forgalomirányító központja felel. ügyelve a város sűrűn lá­togatott, az első benyomá­sokat legjobban meghatáro­zó területeire. Szeretnénk bővíteni „javszer”-szolgála- tunkat is, még egy autós csoporttal. A Várost nem elég rend­ben tartani: a gondnokok­nak az is feladata, hogy rá­bírják a hanyag polgárokat a rendszeretetre. Nemrég akció kezdődött, s bírságol­tak az eldobott csikkekért is! Az ígéretesen induló kez­deményezésnek most gátat vetett egy minisztertanácsi jogszabály, amelyben szűkí­tették a bírságolásra jogo­Ombódi köszöntése A tanácsi bizottság napirendjén BSkkszentlászló, Tapolca, Lillafüred Ma délelőtt ülésezett a városi tanács mellett mű­ködő városfejlesztési koor­dinációs bizottság. Megtár­gyalták az egyik városkör­nyéki községünk, Bükk­szentlászló helyzetét, vala­mint jelentést hallgattak meg a város két kiemelt üdülőterületére, Tapolcára és Lillafüredre kidolgozott fejlesztési célkitűzésekről. A munkásmozgalom régi harcosát, Ombódi Istvánt köszöntötte 70. születésnapja alkalmából tegnap délelőtt a városi pártbizottságon Dud- la József, a városi pártbi­zottság első titkára. Ombó­di István Csetfalván szüle­tett 1913-ban. Apja tégla­gyári munkás volt, s mivel szűkös anyagi körülmények között éltek, már neki is fiatalon dolgoznia kellett. A beregszászi téglagyárban, mint ifjúmunkás rtíszt vett az 1925-ös nagy bérsztrájk­ban. A Diósgyőri Gépgyár­ba 1941-ben került, ahol esz­tergályosként dolgozott. 1942-ben lett tagja a Szo­ciáldemokrata Pártnak. Ala­pító tagja volt a MÓKÁN; szervezetnek. Aktívan dol­gozott, agitált a dolgozok között. Fontos feladatnak te­kintették, hogy a moszkvai Kossuth rádió híreit to­vábbadják. tudatosítsák munkatársaiknak. Szervező­je volt az 1943-as beketún- tetésnek. Megszervezték a fegyveres őrséget, mentették a gépi berendezéseket a né­metek elöl. A felszabadulás után belépett a Kommunis­ta Pártba. 1945-től 1963-ig függetlenített pártmunkás­ként dolgozott. Hősiesen helytállt az 1956-os esemé­nyek idején: az ellenforra­dalom leverésére fegyvere­sen is részt vállalt. Tagja lett a Magyar Szocialista Munkáspártnak. Nyugdíja­zásáig üzemvezetői beosztás­ban dolgozott a DIG ÉP szi­vattyúüzemében. Ma is ak­tív párlmunkát folytat. Munkásságáért élete során számos kitüntetésben része­sült. 1955-ben megkapta a Munka Érdemérmet. Az el­lenforradalom alatt tanúsí­tóit magatartásáért 1957-ben megkapta a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet, és a Szabadság Érdemrend bronz fokozatát. 1968-ban a Szocialista Hazáért Érdem­renddel, 70-ben a Felszaba­dulási .Jubileumi Emlék­éremmel, 1973-ban pedig Magyar Partizán Emlék­éremmel tüntették ki. sultak körét. Jelenleg arról tárgyalnak a tanácsi veze­tők, hogy elsőként vidéken Miskolcon hozzák létre az egyenruhás közterület-fel­ügyeleti szervezetet. (Re­méljük. nem kell mái,,so­káig várni!) — Óriási a restanciánk, elég rossz állapotban levő utakat, parkokat, köztereket örököltünk, amikor megala­kultunk. s a jogos igények­nek sokszor így minden igyekezetünk ellenére sem tudunk maradéktalanul ele­get tenni — elemezte a gondnokság helyzetét Varga Zoltán. Az idén mégis sikerült né­hány területen előrébb jut­ni: rendezettebbé tették Lil­lafüredet és Tapolcát* a kommunális alap segítségé­vel rendbehozták nagyon sok utca burkolatát, javult a főútvonalak tisztasága, s ha nem is mindenütt, és nem is mindig, de tisztább, csinosabb lett a város. De­cember elsejétől új belső felállással működik a vá­rosgondnokság: lerövidítet­ték az ákták. bejelentések, intézkedések útját, gyorsab­ban mozdulhat a szervezet. (k—u) Megtárgyalja a várost tanács December 22-én, csütör­tökön tartja ez évi ufólso ülését városunk tanácsa. Az ülésen elsőként Korózs And­rás. a városi és járási rend­őrkapitányság vezetője szá­mol be a város közrendié­nek és közbiztonságának' helyzetéről. Ezután a vb- hivatal munkájáról tárgyal a tanácsi testület, majd a lakásgazdálkodás, lakáselósz- tás új, helyi szabályozásá­nak tapasztalatait vitatják meg. István

Next

/
Thumbnails
Contents