Déli Hírlap, 1983. december (15. évfolyam, 284-308. szám)

1983-12-02 / 285. szám

A loggiát majd berácsozzák ilfsajló fal Ha nc/egeti az ember ezt a totót, egyre inkább úgy tű­nik fel neki, hogy az újdo­natúj butik hátsó fala fer­de. Mintha szerényen elha­jolna a mellette levő lakó­ház logikájától. De bárhogy igyekszik is, kényelmetlenül közel marad. A Vörösmarty és a Ván­dor Sándor utca szegletén ed­dig két butik készült el ama öt közül, melyet ide tervez­tek. pontosabban ide terve­zett Puskás Péter. A fiatal mérnök, az ÉSZAKTERV al­kalmazottja. ám e munkát magántervezőként végzi. Szerinte hem olyan vészes a közelség — noha — 80—90 centiméter lehet összesen —, de azt készséggel elismeri, hogy szerencsésebb lett vol­na távolabb telepíteni a bol­tocskákat a lakóépülettől. Ez azonban nem szerencse kérdést, a helyszűke kény- szerítette ilyen „megoldásra” a tervezőt. Szemre úgy tűnik, hogy még lenne hely az út­test felé eső részen, ám a látszat csal: a föld alatt olyan közművek húzódnak, melyekre nem lehet rátele­píteni a butikokat. Vajon mit szól a közelség­hez a leginkább érintett la­kás tulajdonosa? A tervező szerint mindössze rácsot kér — biztonsági okból — a loggiájára, természetesen a butik tulajdonosának költsé­gére. De ez magánjellegű BELYEGGYUJTES A köte?bélyeg-készítés es -gyűj­tés kialakulása elsősorban az egyre többfajta bélyeg mind na­gyobb kibocsátási darabszámára vezethető vissza. Enliek Követ­keztében a gyűjtőknél rohamo­san növekvő mennyiségben hal­mozódott fel olyan bélyeganyag, amelyet ' egyrészt megtartani szándékoztak, másrészt rende­zett tárolásuk is gondot oko­zott, továbbá a csere, vagy ér­tékesítés könnyen kezelhető for­máit keresték. Ezért gyakorlati okokból kialakult az a módszer, hogy a minden szempontból azo­nos bélyegekből egységcsomagot készítsenek,' amit a gyűjtők „kö- teg‘*-nek, idegen kifejezéssel „bttndU*’-riek neveznek. Ma a gyűjtők a köteg fogalma alatt általában az azonos bélyegekből 100 db-ot tartalmazó egységcso­magot értik. „MAGYE Közgyűlés a kommu­nikáció nemzetközi . éve” felira­tú postai bélyegzést december 9­én alkalmazzák Budapesten. A miskolci 101. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet kollégiumában december 10—11.-én ifjúsági té­májú bélyegbemutató lesz az út­törővezetők Vili. országos kon­ferenciája alkalmából. Az ese­ményt postai bélyegző is meg­örökít, melyet a tárlat színhe­lyén működő alkalmi postahiva­talban lehet majd megszerezni december 10-én, 15—19 óra kö­zött. Madách Imre születésének 100. évfordulójához, valamint Az em­ber tragédiája bemutatásának centenáriumához kapcsolódó színház- és irodalomtörténeti bé- lyegkiálllltást rendezett a salgó­tarjáni Kohász Bélyeggvfljtő Kör. A tárlat december 11-ig tekint­hető meg a Kohász Művelődési Központban. (Salgótarján, Salgó u. 46. sz.) R. L. Télapó, mókus, kutya a karácsonyfán Az üzletekben már több mint egy hónapja kaphatók a szebbnél szebb karácsony- fadíszek. Mint a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat il­letékesei elmondták, félszáz­féle dísz vásárolható 5-től 32 forintig terjedő áron. A leg­szélesebb a választék a Zsol- cai kapui 782. sz. üveg-por­celán boltban, ahol még kü­lönleges karácsonyfára való is csalogatja a vevőket. Ilyen a gömbbe szerelhető különfé­le figura, mely egy dobozzal1 180 Ft-ért kapható. A cseh­szlovák és magyar gyártmá­nyú díszek között zömében gomba, lámpa, kutyus, mókus és Télapó alakúak vannak. Ezüst és arany csomagdísz azonban nincs. A BIK egyéb­ként jelenleg mintegy félmil­lió forint értékben forgalmaz a miskolci üzletekben kará­csonyfadíszeket, de továbbiak érkezésére lehet számítani az elkövetkezendő hetekben. probléma. Az viszont már nem néhány ember ügye. hogy ide kellett-e telepíteni — a teljes elkészülte után öt üzletecskéből álló — blokkot, ha egyszer szűk a hely Ilyen esetekben két dolgot kell vagy legalábbis kellene — megfontolni: az üzleti és a városképi szempontot. Ami az üzletit illeti: ezeknek a boltocskáknak a négyzetmé­tere tíz—tizenkét ezer fo­rintjába kerül a tulajdonos­nak. (Már. ami az építési költséget illeti.) Érthetően arra törekszenek, hogy mi­nél hamarabb megtérüljön majd e befektetés és kama­tozni kezdjen a vállalko­zás. Korántsem mindegy te­hát, hogy hol nyitják meg az üzletet. Nos. ez egy jó hely. Számukra. Egyik olda­lon a 3. sz. fő közlekedési út városi szakasza, a mási­kon a Vörösmarty utca, mely része a déli tehermen­tesítő útnak, és forgalma a következő években csak nő­het. Végül, de nem utolsó­sorban nagyjából a közép­pontja ez egy sokezer lelket számláló új lakótelepnek, a Tanácsköztársaság város­résznek. És a városkép? A tervező hangsúlyozta: a helyet az építési hatóság döntése alap­ján jelölik ki. Neki csak az a feladata, hogy jól gazdál­kodjon a rendelkezésre álló építési területtel. Ami egyéb­ként — jegyzi meg nyoma­tékkai — meglehetősen el­hanyagolt, zöldterületi rész volt. kitaposott fűvel és sok szeméttel. Az üzletek megjelenése el­fogadható. A butikok környé­két «lebetonozták, és talán majd pihenőpadokat is elhe­lyeznek itt. Van azonban egy másik megközelítési módja is a dolognak: a Ta­nácsköztársaság városrész zsúfolt. Kevés a zöldterület, is nagyon , sok a beton. A kitaposott füvet újra lehe­tett volna telepíteni, majd fákat, bokrokat ültetni. Egy szemet megnyugtató zöld folttal ismét kevesebb... B. D. i Családi körben %y brigád a második otthonban Ha iól megszámítjuk, több idol töltünk naponta munka­társainkkal, mint családtag­jainkká'. Nem új felfedezés, hogy a munkahelyi légkör hat a. családira, és ez viszont is igaz. Ritka az olyan ember, aki otthonról vagy tnunka- helvről jövet az örömeit, de sokkal inkább a gondjait, ba­jait „kulcsra tudja zárni”. Lámpással kellene keres­ni olyan munkahelyi kollek­tívát is, amelynek tagjai az­zal dicsekedhetnek. hogy mind- családi, mind üzemi­hivatali dolgaikban teljesen felhőtlen felettük az ég. Nem mondjuk tehát ezt a Bükk­vidéki Vendéglátóivari Válla­lat központi műszaki anyag­raktárában dolgozó négytagú, aranykoszorús Ságvári Eridre szocialista brigád tagjairól sem. De azt tartják maguk­ról: már tíz éve, olyan mun­kahelyi légkörben dolgoznak, hogy nem kacsintgatnak másfelé, nincsenek személyi ellentéteik, egyszerűen kel­lemesen családiasnak neve­zik második otthonukat. # EGY FÉRFI ÉS HÁROM NÖ Bodnár József né, a raktár vezetője tudja is, hogy be­osztására és rangidejére va­ló tekintettel anyánknak is becézik. Kétunokás nagyma­ma. A jó humorú társaság­ban — tíz-tizenöt év után már nem csoda — a vasko­sabb tréfának is helye van. S három nő között ki lenne a iegtöbbszöri célpont, mint Dombóvári Árpád, a brigád vezetője. Megadóan tárja szét a kezét, mert otthon sem jobb az arány, szintén három nő; a “felesége és a két lánya osztja neki a fel­adatokat. Háj er Cusztávné három fiú édesanyja — 17, 13 és 10 évesek —. s férje szintén a Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalat dolgozója. Szemben ül vele Illés Lajosné, aki ★ Bodnárné sokat tesz a közösségért, ezért kapta ezt az érmet egy 16 és egy 9 éves kis­lány édesanyja. Nyilvánvaló­an megvitatják a gyerekek tanulmányi eredményeit, s úgy vélik, a mai középisko­lásoknak sem könnyebb, mint az ő idejükben volt. De Hájerné sem tette még le a könyvet: az érettségi mellé most vendéglátóipari szakközépiskolai különbözeti vizsgára készül. s *» - • -*» ' y -• • A HÉTFŐI PIKNIK A hétfői napokon már szin­te munkahelyi szertartássá vált a közös piknik, azaz mindenki úgy csomagol a vasárnapi sültből, vagy süte­ményből, hogy megkínál­STOP! KÖZLEKEDÜNK! Áz agresszív vezető Az a^resszí» gépjárművezető még a volán mögött is más­képpen fest, mint a többiek, ti lésében izeg-mozog, a fejét forgatja, folyton kapkod va­lahova — valósággal rá van írva a türelmetlenség. Ha uta­sa van, nem állja meg, hogy másokra, mások vezetési stílu­sára megjegyzést ne tegyen. Talán imponálni akar? Bizony­gatni, hogy mindenki más ma­zsola, csak ö. egyedül 6 a jó vezető. De mitől jó? Megpró­báljuk röviden jellemezni az agresszív típusú gépjárműveze­tőt. Előbb azonban hívjuk se­gítségül a baleseti statisztikát. Az 1983. háromnegyedévi felmérések szerint Miskolcon és a járásban 377 közlekedé­si baleset történt. Ebből 75 gyorshajtás, 80 pedig elsőbb­ség meg nem adása miatt. Mindkét esetben a fő ok — az agresszív vezetés. Fenn­tartás nélkül elfogadjuk ezt az állítást, ha egy kicsit kö­zelebbről szemügyre vesszük az agresszív vezetőt, akit gyakran a türelmetlen jelző­vel illetünk. Pedig több an­nál Agresszív. Tessék csak megfigyelni: nem várja meg, amíg a köz­lekedési jelzőlámpa zöldet mutat. Felpörgeti a motorját, s még gyalogosok haladnak az átkelőhelyen, de ő már indít, bele a sárgába. Ha vá­rakozó gépjármű van előtte, a kürtjét se rest használni, jobb esetben fényjelzéssel riogatja a másikat: Na. mi lesz már. mazsola, miért nem indítasz!? Az agresszív vezető a gya­logosok réme. A zebra előtt az utolsó pillanatban áll meg. Sőt, olykor csak lassít, s a gyalogosokat kényszeríti megállásra a zebrán, hogy át­haladhasson előttük. (Nem­régiben a gyalogosok hibá­jából eredő közlekedési bal­esetekről írtunk. Nem kis ré­szük van bennük: a 377-ből 86 esetet idéztek elő. Ez a körülmény még inkább arra késztesse a gépjárművezető- ’ket, hogy jobban vigyázza­nak!) Sajnos, előfordult már Miskolcon, hogy az autós zeb­rán ütött el gyalogost (gya­logosokat!) s nyilván nem azért, mert szabályosan haj­tott. Engedett agresszivitásá­nak. A szabályosan vezető au­tósok nem ok nélkül tarta­nak az agresszív vezetőktől. A forgalomban valósággal rájuk ragadnak, hogy adott pillanatban mielőbb „kiugor- hassanak” mögülük, meg­előzve őket. De honnan tud­ják, , hogy melyik az alkal­mas pillanat? Hiszen a má­sikra ragadva nem láthat­nak jól előre, nem mérhetik fel a szembejövő forgalmat! Ilyen esetekből lesz a baj... (Arról nem is beszélve, mi­lyen veszélyes dolog a köve­tési távolság be nem tartá­sa. Ha az előtte haladónak valami okból hirtelen kell fékeznie, elkerülhetetlen az ütközés, jobb esetben — las­súbb haladáskor —, koccanás. Tessék csak ilyenkor meg­hallgatni a vitatkozó feleket! (Égési: biztosan az az agresszív típus, aki hangosabban ki­abál ...) Az agresszív vezető nem szeret várakozni, amikor mellékútvonalakról a főútvo­nalra akar kihajtani. Meg­nyomja a gázpedált és kihajt, hogy szinte egy egész kocsi­sornak blokkolnia kell. El­várja, természetesnek tartja, hogy segítsenek neki. Ám de ha ő van a főútvonalon, s neki kellene segítségére len­nie a mellékútvonalról kifelé igyekvőnek, inkább „beleta­pos”, mintsem hogy kienged­je maga előtt. Neki mindig és mindenütt sietős az útja, ő mindenhol és mindenkit meg akar előzni. Száguld — míg rá nem fizet! — ámokfutó módjára, váltogatva a sávo­kat, fittyét hányva a jelző­táblákra és útburkolati je­lekre. Benne nincs semmi megértés. A megállóból ki­indulását jelző buszt is meg­előzi még az utolsó pillanat­ban, veszélyeztetve a szembe­jövő forgalmat is. Sok mindent csinál az ag­resszív vezető, csak a szabá­lyosat nem akarja. Aztán, ha egyszer ráfizet, ő szaladgál leginkább protekcióért, hogy ne vonják be a jogosítványát. Űrrá lehetünk-e az agresz- szivitáson? I“en. Kesztyűtar­tónkban ott a KRESZ-könyv. És forgassuk gyakrabban ak­kor is. ha már „NB I-es” gép- járművezetőnek tartjuk ma­gunkat .... —a hassa társait. És itt. irodán: belül költik el a mindenna­pi ebédjüket is. Felváltva járnak érte a Hámor étte­rembe. A vállalat igen gá- lánt, a dolgozók napi öt fo­rintot fizetnek, s a munka­hely 16 forinttal járul hoz­zá. Étlapról választanak két nappal előre, s ha szeré­nyebben étkeznek, megma­rad a tikett, amin mást is vásárolhatnak. . A vállalat vezetősége ál­tal elismert munkájuk is te­szi, hogy nincsenek súrlódá­sok. Rendben megy a köny­velés, még nem volt leltár­hiányuk, pedig nemcsak Mis­kolcon, hanem leninvárosi, ózdi, sárospataki, paksi, nagyrharosi, sőt líbiai és ungvári illetőségű egységeik részére is szereztek be és adtak ki anyagot. Annak idején az ő feladatuk volt Pakson is egy ottani műsza­ki raktár beindítása. • BARÁTSÁGBAN, AZ IRODÁN TOL IS Bodnárné háromszoros ki­váló dolgozó, s Miskolc vá­ros már a Közösségért jel­vény arany fokozatával ju­talmazta társadalmi mun­kásságát. A fogyasztói érde­kek védelmében igen nagy ambícióval dolgozik mint társadalmi ellenőr. A kollé­gái is hozzák neki a híreket, ha valamelyik üzletben csa­lafintaságot gyanítanak. A jó munkahelyi atmosz­féra legjellemzőbbje szerin­tem az, ha a kollégák iro­daajtón túl is szívesen ta­lálkoznak egymással. Ez a kollektíva ennek a kivétel­nek is eleget tesz. Dombo- váriékhoz Szikszóra voltak hivatalosak disznóölésre, s amikor megszületett a má­sodik kislány, ugyancsak el­mentek gratulálni. Hájerék lyukói szőlőjében is gyakori vendégek. Ott voltak segít­ségként, amikor Illés Lajos­né a Vászonfehérítő utcai egyszoba-étkezős lakása után megkapta a Pallós utcai két­szobást. Minden évben van néhány brigádkirándulásuk a családtagokkal együtt is. S osztoznak a négy színház- bérleten: két-két pár megy el, — mikor ki ér rá alapon. O. E.

Next

/
Thumbnails
Contents