Déli Hírlap, 1983. november (15. évfolyam, 259-283. szám)
1983-11-21 / 275. szám
Játszóteret építették és [q\ ültetnek A párttilkárote kerde&lek A martin- telepi példa Mindenki úgy emlegeti, hogy az a bizonyos játszótér a falu szélén található. Pedig hát a Martintelep szerves része Miskolcnak. s így inkább úgy illene mondani, hogy a város szélén. Ám ez nem illik valahogy ide. Családi házak, kis utcák. mindenki ismer mindenkit . . . — Ez így is van — mondja Keszthelyi Zoltán tanácstag. a tanácskozási központ vezetője. — Nyolcezren élnek a telepen, s olyan nem fordulhat elő, hogy az egyik helyen valami készül, s máshol ne tudnának róla. A „faluszéli” játszótér — ami bennünket is a helyszínre vitt — az összefogás példája. Az Istvánífy utcában készült, s hogy rpiképp, arról Spisák András lakóbizottsági tag, és Apró Lajos, a városgondnokság vezetője beszél: — Itt, ezen a helyen mocsaras, nádas terület húzó★ Az aprósápokat nagy ajándékkal lepték meg . .. Előadó Kassáról Csehszlovákia a KGST- ben címmel Jan Korcmaros egyetemi tanár, a tudományok kandidátusa, a kassai Safarik Egyetem tanára tart előadást szerdán délelőtt 10 órakor a Magyar Kereskedelmi Kamara észak-magyarországi bizottsága és a TIT szervezésében a Kazinczy- klubban. Kommunista műszak az autójavítóban Szombaton kommunista műszakot rendeztek a XVI. sz. Autójavító Vállalatnál. A 650 dolgozó egynapi munkabérét — 130 ezer forintot — kettős célra ajánlotta fel. Mintegy 72 ezer forintot a dolgozók lakásépítési alapjának növelésére, 58 ezer forintot pedig a miskolci vértranszfúziós állomás építésére fordítanak. A MIK munkájáról ■Jf. Van már hol játszani... dott. Rajta valamit is építeni elképzelhetetlen álomnak tűnt. Ám. mivel ebben az utcában, a telepnek e részében nagyon sok gyerek él, gondolkodtunk, hogy mégis mi módon lehetne játszóterületet kialakítani. A városgondnokságtól földet kaptunk. a lakók elplanírozták, feltöltöttek a mocsarat, megkaptuk a játékokat, lebetonoztuk azokat... Hát valahogy így. A játszótér értéke 800 ezer forint, s e jelentékeny ösz- szeg kétharmadát a társadalmi munka teszi ki. — Még hiányzik a pingpongasztal, a sakkasztal, s fásítani is kellene ..., de ennek ellenére a környék apróságainak nagy ajándékot adtunk. Még a villanyvilágítást is megoldottuk, s így sötétedés után is lehet játszani. Tervezünk ide korcsolyapályát is, meg talán szánkódomb is elférne ... Ra3"- tunk, lakókon, nem múlik... Ha a város segít, mi ott vagyunk .„ — Ebben az évben a telepért mintegy 3,5 millió forint értékű társadalmi munkát tesz a lakosság — mondja Keszthelyi Zoltán. — Járdaépítés, játszótér-építés. egy másik játszótér kialakítása, fásítás, virágosítás foglaltatik az összegben. Az I/7-es pártalapszervezet titkára, Medve Ferenc azt mondja, hogy társadalmi munkára mindenkit tudnak mozgósítani. Volt rá példa, hogy a pap a templomban hirdette ki, hogy hol lesz társadalmi munka. És jöttek a hívők is. — A területi pártalapszervezet, a népfront — érdemes megemlíteni Dursz Károly népfronttitkárt is — irányítása, segítése sokat jelent számunkra — magyarázza Keszthelyi Zoltán. — A Martintelepen mindig is olyanok laktak, akik készek voltak arra, s készek ma is, .hogy ha szólnak nekik, fogják az ásót és a lapátot — és mennek ... I. S. Ki köteles rendet teremteni az épületek körül, a felújítás után? Kinek kell kijavítania a hanyagul végzett munkát? Miért kerül félmillióba egy-egy felújított lakás? Milyen a lakbérfizetési morál ma Miskolcon? Gondolkodott-e a MIK vezetése a központi díjbeszedőhálózat kialakításáról? A fenti kérdéseket Miskolc pártalapszervezeteinek és pártvezetőségeinek titkárai tették fel a város ingatlankezelő vállalata igazgatójának legutóbbi tanácskozásukon. A városi pártbizottság által összehívott szokásos titkári értekezleten — amelyeken egyébként időről időre egy-egy jelentősebb vállalat vagy intézmény munkájáról, eredményeiről és gondjairól kapnak részletes tájékoztatást a pártszervezetek első számú tisztség- viselői — most a városgazdálkodás kulcsfontosságú szervezeti egysége került napirendre. Nyíri István, a MIK igazgatója ismertette velük a ma már nagyvállalati szintű feladatokat, melyeknek az ingatlankezelő 1570 dolgozót számláló kollektívája törekszik eleget tenni. + DISZPÉCSERSZOLGÁLAT LESZ A GYŐRI KAPUBAN IS Az igazgató szólt róla, hogy városunkban 29 ezer állami bérlakás és több mint négyezer egyéb állami bérlemény van a MIK kezelésében. Vállalatuknak éppen ezért elsősorban a házkezelői szolgáltatásokra kell összpontosítani a figyelmet. Hogy e feladatuk ellátásának hol jól, hol kevésbé jól tudnak megfelelni, annak egyik alapvető oka: a ház- felügyelői státus már keveseket vonz, s a tízemeletes bérházaknál egyébként sem korszerűek ezek a kezelési formák A jövő útja — véleményt szerint — az a diszpécserszolgálat, amit a diósgyőri városközpontban néhány éve megvalósítottak. A tapasztalatok mindenesetre azt mutatják, hogy* az ily módón központosított — takarítóbrigádokkal, gyorsjavító részlegekkel, telefonon könnyen mozgósítható egységekkel rendelkező — lakótelepi együttesek képesek csupán megbirkózni a szolgáltatás alapvető követelményeivel. A diósgyőri modell alapján ezért újabb, hasonló diszpécserszolgálatokat szerveznek, legközelebb a Győri kapu déli oldalán. Nagy tehertétele az ingatlankezelőnek, hogy — noha ez csak másodlagos feladata volna — szükségképpen mindeddig főszerepet kellett vállalnia az épületfelújításokban. Tulajdonképpen ennek „köszönhető”, hogy lassan két évtizede csak hely- lyel-közzel képesek megvalósítani szakadatlan törekvésüket, a tervszerű megelőző épületkarbantartást Műszaki kapacitásuk java részét a felújításokra kellett átszervezni. S mert ilyen körülmények között, örökös kapacitáshiánnyal küszködve voltak kénytelenek a nagy energiákat igénylő felújításoknak nemcsak a megszervezését, de tetemes hányadának kivitelezését is felvállalni, gyakorta adósak maradtak a felújítások alapos műszaki és egyéb szervezési előkészítésével. Legnagyobb gondjuk e téren a tervezés. A tervezők ugyanis nem szívesen vállalják a meglevő épületek felújításánál elengedhetetlen aprólékos munkát. Jellemző példa erre, hogy még nem állnak rendelkezésre az 1984-es évre programozott tervdokumentációk sem. Miután pedig előreláthatóan évtizedre szóló rekonstrukciós feladatokat kell megoldaniuk, létre kellett hozni egy kisvállalatot, amely csakis ezeknek a tervezésével foglalkozik. + DRÁGA A FELÚJÍTÁS Nem új dolog, régen köztudott, hogy egy-egy épület felújítása nem olcsó mulatság. Hogy azonban mennyire nem, az már kevésbé ismert. A MIK igazgatója tájékoztatójában elmondotta: míg a tervidőszak előtt 240 ezer forint költség jutott egy- egy lakásra az épületek teljes felújításának összegéből, ma már félmillióval kell számolniuk. Éppen ezért a minőségi követelményeket a jövőben minden kivitelezőtől szigorúbban fogják számon kérni, mint korábban. A továbbiakban a vállalat ingatlanközvetítői és lakásgazdálkodási feladatairól, ^ valamint — az új rendelkezés értelmében — arról szólt Nyíri István, hogy milyen kedvező feltételek mellett vásárolhatják meg a bérlakásokat a benne lakók. Hangsúlyozta: ha egy bérház bérlőinek 75 százaléka nyilatkozik úgy. hogy meg kívánja venni bérleményét, abban az esetben csak rendkívüli indokók alapján zárkóznak el a kérés teljesítésétől. A tájékoztató elhangzása mán a titkári értekezlet résztvevői tették fel kérdéseiket. Ezekre, s a MIK igazgatójának . válaszára, lapunk holnapi számában visszatérünk. R, É. Gyümölcsízű szaloncukor is lesz Színe és Illetéktelen behatolók Őszinte csodálattal nézem a vagyonúnkat védő sípoló, dudáló, és ki tudja, még mi mindent csináló riasztóberendezéseket. Ahhoz képest, ami az én lakásomat védi a betörőktől, igazán elképesztő dolgokat produkált napjainkra a technika, no meg az az igyekezet, hogy ne emeljék el tőlünk olyan könnyen ingóságainkat a bűnözők. Gyors számvetést készítek magamban és arra a sajnálatos végkövetkeztetésre jutok, hogy az elemelhető dolgok értéke messze alatta marad annak a költségnek, amennyivel kisded otthonomat — az ajtótól az ablakig — felszerelhetném eme technikai csodákkal. Maradok tehát a dupla zárnál és annál a szimpla rácsnál, melyet egy derék magániparos szerelt fel a lakásajtó úgynevezett betekintő ablakocskájára. Ez a legsebezhetőbb pont az én váramon, akarom mondani az én házamon, akarom mondani az én lakásomon, legeslegpontosabban : lakásbérleményemen. (Összes területe nem egészen 54 négyzetméter.) Meg kevésbé biztat riasztóberendezések vásárlására kézitáskám béltartalma. Röhögnöm kell. ha arra gondolok, milyen képet vágna a rabló, amikor átvizsgálná kis szü- tyőmet, zsákmány után kutatva. Mindezzel azonban nem akarok ellenpropagandát csinálni a Vasas Művelődési Központban, ezt követően pedig a megye más városaiban bemutatott, bemutatandó vagyonbiztonsági kiállításnak. Különben sem elsősorban a magánosok számára tervezték, készítették eme technikai ellenszereket, hanem olyan vállalatoknak, intézményeknek ajánlják, ahol a közvagyont kell védeni. (Csak így mellesleg: a Szép- művészeti Múzeum illetékesei még sohasem láttak ilyen kiállítást?) Azzal tértem tehát vissza a kiállításról, hogy én magam egyelőre leteszek ingó és Ingatlan vagyontárgyaim ily módon való őrizetéről. Szeretnék viszont elmenni egyszer egy olyan kiállításra, mely legalább hozzávetőleges biztonsággal védi... no mit is? Nehéz ezt ilyen egyszerűen megmondani. Arra gondolok, ami a bőrömön belül van. Szóval egyáltalán önmagámra. Lehet, hogy aki jól ismer, oly csekélynek találja hogy nem is értéknek, hanem használhatatlan ka- catnak minősíti mindazt, ami velem született, s negy- venvalahány év alatt felhalmozódott bennem. Talán így is van. Ám, egyet bizton állíthatok: számomra bensőm legkisebb értéke is érték, sőt mániákusan ragaszkodom badarságnak nevezhető dolgaimhoz is. Ha másért nem, azért, mert megszoktam ezt a „berendezést” és valahogy úgy vagyok vele, mint a kissé már divatjamúlt, kitaposott, színehagyott. viszont kényelmes cipővel; nem cserélném ki újra. No, de ha csak nekem érték, akkor kitől kell védeni, ki áhítja meg mindazt, aminél neki bizonyára jóval különb van? Idegrendszerből is, gondolatvilágból is, mániákból is, rigolyákból is. Van egyáltalán, kinek bensőmbe törni támad kedve? Bármilyen furcsa — számomra is —, azt tapasztalom, hogy van. E betörés természetesen képletesen értendő. Remélem, beszélhetek a továbbiakban az önök nevében is, és így fogalmazhatok: semmi sem csönget, dudál, riaszt bennünket, amikor bűnös szándékkal közelítenek hozzánk. Gyanútlanul tűrjük a besurra- nót, és aztán siránkozunk, hogy elvitte néhány idegdúcunkat, elvitt valamennyit a hitünkből, még többet a türelmünkből. Van, aki csak egynapi mosolykészletünkre pályázik, amikor jó hangosan megjegyzi a tömött buszon, hogy ez a barom úgy tolakszik, mintha egyedül lenne a világon. De általában többet raknak a zsákjukba, és szép lassan, de biztosan fogyatkozik az a motyó, amit önmagunknak nevezhetünk. Nincs zár. lakat, rács és riasztóberendezés, nincs védelem és nincs büntetés sem. Mások emberségét, tartását, derűjét és jóindulatát, munkakedvét lopni minden különösebb kockázat nélkül lehet. (békés) Miért volt Közelednek a karácsonyi ünnepek, és az előrelátóbbak közül már többen beszerezték a szaloncukrot. Lapunk levelezési rovatában egyik olvasónk arra panaszkodott, hogy kőkemény édességet vásárolt a Vörösmarty utcai Csemege ABC- áruházban és a villanyrendőri édességboltban. Mint írta: meglepődve tapasztalta, hogy a fél kiló cukor há- rom negyed része szinte ehetetlen! A Budapesti Édesipari Vállalat Csemege Édesipari Gyárának terméke ez év májusában készült, és szavatossága tíz hónap. A 108, sz., Vörösmarty utcai ABC-áruház helyettes vezetője, Raizer György a következőket mondta el: — Két hete kaptuk a desz- szert szaloncukrot, azóta igen sok fogyott belőle, de panasz még nem érkezett hozzánk. Igaz, a levélíró észrevétele után mi is felbontottunk néhány dobozt, és megkóstoltuk a cukrot. Valóban sok közte a kemény, amiről természetesen nem mi tehetünk. Jó néhány szaloncukornál ugyanis a csokoládéréteg nem folyamatos, és a cukor nedvességtartalma ezáltal hamar elpárolog. Sajnos, a gyári hiba miatt elképzelhető, hogy még több reklamációval is szembe kell néznünk. Arról nem beszélve, hogy a félkilós szaloncukor ára nem kevés, 62 forint ... Érdeklődésünkre a villany- rendőri édességboltban elkőkemény? mondták, hogy a szántén a Budapesti Édesipari Vállalatnál májusban készített édesség között nem találtak rossz minőségűt. A többi üzletbe elsősorban friss szaloncukor érkezett, októberi gyártási dátummal. * Megkérdeztük Marczis Sándornét. a Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályának vezető helyettesét: jelenleg hányféle szaloncukor kapható, és milyen áron? — Az első szállítmány a múlt hónap közepén érkezett vállalatunk mintegy 170 boltjába. Elsősorban a szerencsi csokoládégyár termékeit kapjuk, de Budapestről is folyamatos a szállítás. A legjobban a desszert fogy (50 és 80 dekás, valamint egykilogrammos csomagolásban kapható, 62-től 118 forintig terjedő áron). A mártott zselés és konzum (60 dekás és egykilogrammos adagokban kapható) ára 50 —110 forint. Népszerű az extra marcipános édesség, amelyből a korábbi években igen keveset kaptunk, az idén azonban már jobban ki tudjuk elégíteni az igényeket. A 80 dekás extra 118 forintba kerül. Egyébként eddig 725 mázsa szaloncukor került a miskolci üzletekbe. Az elkövetkezendő hetekben várható még egy újdonság, a gyümölcsízű. Egy kilogramm ebből 116 forintba kerül majd. T. l:i
