Déli Hírlap, 1983. november (15. évfolyam, 259-283. szám)

1983-11-19 / 274. szám

iiOnSr Si ásónak szorzata” Mura Péter jubilál A kép Verdi Requiemjének előadásakor készült. (Kerénui László felvétele Ha valaki kiejti Mura Péter nevét Miskolcon, bizonyos kö­rökben letforrusöctik a levegő. Még nem találkoztam olyan ze­nesszel, vagy az Irányításban dolgozó szakemberrel, akinek ne tett volna igen markánsan, olykor sommásan megfogalma­zott véleménye a Miskolci Szimfonikus Zenekar vezetőjé­ről. Bizonyára tgv is van rend­jén — gondolja a laikus —, hiszen a zene soha nem volt a halvérűek világa. Ha érvé­nyes valahol, akkor itt min­den bizonnyal helyénvaló a romantikus jelző, hiszen ma­gának a műnek a komponá­lása (olvashatjuk a zeneszer­zők életrajzaiban) izzásig he­vített érzelmekkel, szenvedély- lyel, pattanásig feszült idegek­kel történt, s ha híven akar­ja tolmácsolni. hasonlót kell átélnie a müvet megszólalta­tó muzsikusnak is. A karmester mesterséghez meg külön misztikum, má­gikus varázserő képzete is ragad. Felemeli a karját, s az elnémult teremben egy szinte alig látható gesztusá­ra megszólal a Zene. Ott ül vele szemben 50—100 felnőtt ember, s a pálca milliméter- nvi mozdulásának enge­delmeskedik. Varázslat tör­ténik? Vagy ez csupán a ke­mény dresszura eredménye? Sok mindent akartam kér­dezni Mura Pétertől, aki a minap felkeresett a szer­kesztőségi szobámban. De — ahogy ez már lenni szokott ilyenkor — a beszélgetés nem .az újságíró prekoncep­ciója szerint alakult. Meg­lepett mindenekelőtt a gesz­tus. hogy ő keresett fel. Ez tűnt a legkézenfekvőbb meg­oldásnak, mivel a szerkesz­tőség útba esik az állomás és Budapest felé menet. (Je­lenleg ott lakik.) A másik (kellemes) meglepetés az volt, hogy Mura Péter kitű­nő interjúalany. Közvetle­nül. csevegve válaszolt még a „kényes” kérdésekre is. — Tehát hogyan kezdődött? Hol, kiktől tanult? Kik voltak a mesterei, példaképei? — 1942-ben érettségiztem a Berzsenyi Gimnáziumban Kitűnő iskola volt: többek között Vajthó László is ta­nított. Már ott kezdtem1 ze­nélni, akkor zongoristának készültem. Somogyi László — privát — karmesterkur- zusára jártam, majd 1943- tól a Nemzeti Zenedében Ferencsik Jánostól tanultam. Először 1943 tavaszán diri­gáltam egy ifjúsági zene­kart. 1945 elején a Magyar Színházban, a Fővárosi Ze­nekaiban játszottam (ütő­hangszeren). majd korrepe­titor lettem az Operában. Nyáron, a Károlyi-kertben a Fővárosi Zenekart dirigál­tam. Egy évig Szegeden dol­goztam Vaszy Viktor mel­lett. később visszamentem az Opefához kbrrepetifornak. 1947—48-ban — Klemperer idején — karigazgató-he- lyettes voltam. 1948 novem­berétől egy „operabrigáddal” jártuk az országot. Miskol­con* a Lammermoori Luciát mdtattuk be, ’49-ben a Tra- viatát. 1950—52 között a Gördülő Operát vezettem — ezzel is sokszor jártunk Mis­kolcon. — Ekkor támadt az ötlet, hogy Miskolcon operát is játsz- szanak? — Igen. szívügyem, sze­relmem az opera. De ez zűr­zavaros, viharos történet, még ma is sokakat felbor­zol Miskolcon. 1953 őszétől szerveztük meg az opera- részleget a színházban, s megszakításokkal 1957-ig működött. (Ma már keve­sen emlékeznek rá, hogy a hajdani „Lovardában”, az azóta megszűnt vasgyári mo­ziban is játszottak. Itt hal­lottuk — többek között — Gvurkovics Máriát és Svéd Sándort is énekelni.) A négy ev alatt a Trubadúrt, az Eladott menyasszonyt, a Ri- golettót. a Pillangókisasz- szonyt. a Toscát, a Szökte- tés a szerájból-t, a Paraszt­becsületet és a Bajazzókat adtuk elő, de volt balett-est is (Seherezádé). 1957-től Lengyelországban dolgoztam, 1961-től újra Miskolcon. Ek­kor alakult meg a félhiva­talos Liszt Ferenc Filhar­monikus Zenekar. 1963-ban értek meg a feltételek egy állandó, hivatásos zenekar megteremtésére. Egyesült a Liszt Ferpnc Zenekar a szín­házéval. s azóta van Mis­kolcon Szimfonikus Zene­kar. Ez időközben — külön­böző bonyodalmak után — mára 72 tagúvá bővült. Min­den feladatot el tud látni. Kár. hogy nem „használ­nak” ki minket jobban, pe­dig ezzel a zenekarral ..rep­rezentálni” is lehet. A mos­tani november hetediki kon­certünk jó példa erre. — Végezetül a mesterségről is szóljunk. Mi tói jó egy ze­nekar? — Zsenikből nem lehet zenekart csinálni. Elképzel­hetetlen. hogy Menuhin vagy Hubermann sokáig együtt maradna. A zenekar nem a tagok tudásának összege, ha­nem a szorzata. Átlagos ké­pességű ember is megtálto­sodik az együttesben, hozzá tud járulni átlagon felüli produkció létrehozásához. A fiatal karmester kollégáknak azt tanácsolom — hogy ne feledkezzünk meg az operá­ról sem —. ne vessék meg a színházat. Dirigáljanak ope­rettet is. mert abból sokat tanulhatnak.- Színházi gya­korlat nélkül a koncertzene se lehet teljes. * A minap ünnepelték meg a Miskolci Szimfonikus Ze­nekar alapításának 20., Mura Péter művészi pályára lé­pésének 40. évfordulóját. Ez alkalomból a zenekar meg­kapta a B.-A.-Z. megyei Ta­nács nívódíját, számos tag­ja a Szocialista Kultúráért és a Kiválj Munkáért kitüntető jelvényt. Mura Pétert külön köszöntötték. HORPÄCSI SÁNDOR Minden váltás nehéz, különö­sen fiatal korban. .Jól tudja ezt a gyakorló pedagógus, szü­lő. mégsem haszontalan, hogy a tévé Pedagógusok fóruma is (immár több műsorban is) fog­lalkozik vele. A középiskola feladata lenne, hogy felkészít­se a gyerekeket a főiskolára, egyetemre. A feltételes mód a megszólaltatott diákok és a szakemberek szerint is indo­kolt. Egy időben a sajtó is átvette a szólamot, miszerint a tanulók „túl vannak terhelve”. Volt idő . (s néhány iskolában még ma is így van), amikor a kis- és nagydiáknak „tilos” volt házi feladatot adni. Aki olvasott már érettségi dolgo­zatot, s egyáltalán látott már gyerekek kezéből kikerült iro­mányt. az tanúsíthatja, hogy ez milyen katasztrofális „ered­ményhez” vezet Vannak dol­gok. amiket csak mindenna­pos gyakorlással lehet elsajá­títani. Néhai , matematikataná­rom szóba se állt a felelő­vel. ha a (külön!) gyakorló füzetében nem volt leírva ötször-tizszer az éppen ta­nult levezetés. Mondanom sem kell, hogy mennyire nem lelkesedtünk ezért a szigorért — akkor —, ám mostanában (gyerekeim is­kolai mozgását is figyelve) sokszor igazat adok neki. Híressé vált mondása: „nem lesztek matematikusok, a sinus-tételt is elfelejtitek, de itt kell megtanulni dol­gozni.”. Nos. nem véletle­nül idézem Koch János ta­nai1 úr szellemét. Nála egy­szerűen elképzelhetetlen volt, hogy ne készüljünk <az órá­ra, ne írjuk le a házi fel­adatot. Persze, féltünk az egyestől is, de szégyen volt nem tudni. Ma —■' sajnos — mintha megváltozott volna i a helyzet. Pedagógusok pa­naszkodnak. hogy a gyere­kek egy részénél (s sajnos ők a hangadók) ..sikk” lett a linkség, a nem tanulás, a Szivárvány mozi A Szivárvány környezet­és természetvédelmi film­színházban, az Üttörőház nagytermében (Győri kapu 27. szám), ma délután 4 órától a Mátra, a Tenger­szemek és a Balaton című színes filmet vetítik. A tisz­tasági őrségek tagjainak a belépés díjtalan* egyébként három forint. szorgalom és a kötelességtu­dás leszólása. Bölcs István, a műsor ve­zetője ezúttal meghívta a stúdióba Cazsó Ferencet, a nemrég kinevezett művelő­dési miniszterhelyettest is. A neves szociológust akár pél­daképnek is elfogadhatják a fiatalok. Jelenlegi állását át­menetinek tekinti, s mellet­te is folytatja a tanítást és a kutatást. A feladat a fon­tos — mondotta szerényen —, s nem a pozíció. Mint kutató, s most mint irányí­tó is jól látja az iskola gondjait. A középiskola nem tud mindenben megfelelni az értelmiség utánpótlásá- nak-nevelésének. Sürgős fel­William Golding nevét jól is­meri a magyar olvaso, s így nem okozott nagy meglepetést a hir, miszerint oz idén ő kap­ta az irodalmi Nobel-dijat. A magyar könyvkiadás szinte nap­rakész, hisz az 1980-ban Lon­donban megjelent Beavatás cí­mű regénye a napokban jelent meg a könyvesboltokban. Komótosan, szinte nehéz­kesen indul a cselekmény, Talbot úr naplója, amelyet Keresztatyja, pártfogója meg­bízásából ír. Napok telnek el, oldalak telnek meg, míg meg­tudjuk, hogy hová is megy ez a kimustrált öreg hadi­hajó. s egyáltalán mikor is. A napóleoni háborúk idején, Nelson adínirális halála után vagyunk, amikor a brit gyar­matosításnak immár semmi sem állhat útjába, mert a tengeren Anglia az úr. Tal­bot urat is szolgálatba kül­dik Ausztráliába, sokadma­gával. hogy a kivándorlók benépesítsék a távoli gyar­matot. Mit csinálnak az emberek egy több hónapig tartó hajó- úton? Miután átestek a ten­geribetegségen, intenzíven unatkoznak. Ez a betegség elemi erővel tör rá még a naplóíró Talbot úrra is. Oly­annyira, hogy feladva finy- nvásságát, affektáltságát, alá­ereszkedik a hajó mélységei­be is. ahogy akkor írták vol­na, elvegyül a pórnép között. Azaz együtt iszik a tisztekkel, sőt még „szerelmi” kalandba is keveredik a hajón utazó hivatásos hölggyel. A történet csattanója azon­ban nem ez. hanem Coley tiszteletes halála. Coley pech- jére paraszti származású, s minden vágya az. hogy ezek az „úri emberek” fogadják be maguk közé, még ha a hajó­út idejére is. Gúny és durva megaláztatássorozat a válasz adat a pedagógusképzés, át- és továbbképzés megoldása, valamint az iskola szakmai önállóságának és demokrá­ciájának biztosítása. Minden komponens egyformán fon­tos. Csak attól a pedagógus­tól várhatjuk el. hogy krea­tív, sokoldalúan felkészült, öntudatos fiatalokat enged ki az életbe, aki maga is biztos lábakon áll a szak­májában, akinek tisztelet­ben is tartják a felkészült­ségét (azaz megbíznak ben­ne), akinek soha nem sértik meg a személyiségét, de­mokratikus jogait — az is­kolán belül, s azon kívül sem. H. S. erre. A kapitány kiszolgál­tatja részeg tengerészei dur­va tréfáinak. Innen a regény címe is. Ősi hajós szokás sze­rint az egyenlítőn áthaladva áldozatot mutatnak be Nep­tun istennek. Ez általában bo- hókás, vidám játék, némi rum elfogyasztása mellett. Anderson kapitány azonban szabad folyást enged a ten­gerészek hecc- és pankráció- igényének. akik is Coley tisz­teletest „avatják be”. Ebbe hal bele, vagy másba, azt a később a kapitány és Talbot úr részvételével összeülő bi­zottság se tudja kideríteni. Nem is akarja, mert Talbot úr megtalálja Coley húgához írott levelét Ebben leírja azt a folyamatot, amely halálba sodorta. Mindez azonban csak a re­gény végére világosodik meg az olvasók előtt, hullik le a lepel eme finom úriemberek álarcáról. S miután megér­tettük a történetet, az író szándékát is értjük, mert va­lahol, valamikor mindenki, ha részese nem is. de tanúja minden bizonnyal volt ilven „beavatásnak”, amikor a dur­va többség fölénve. „felsőbb­rendűsége” tudatában vérig sértett, megalázott, legázolt embereket. A lakáj, a meg­félemlített többség persze asszisztál ehhez, sőt nevet rajta. Nem mindig meggyő­ződésből. jókedvében, de gyá­va közbelénni. fellázadni. A szégyen azonban szégyen marad akkor is. ha nem vall­juk be. Erre a tanulságra ;nt Talbot úr is a naolója. illet­ve a hajóút végén. Gönc Árpád fordítását az enyhén archaizáló íz tette él­vezetessé, s az a találékony-, ság, ahogyan érzékeltetni tudta Golding bujkáló iró­niáját. (horpácsi) Gyors- és gépírói rendelkező munkatársat keresünk. Fizetés megegyezés szerint. Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyára személyzeti és oktatási osztály, tel.: 38-784/219. Cím: Miskolc, József A. u. 74. sz. Megközelíthető a 7-es autóbusszal. Nemzetközi seregszemlén laényes öltözködés — gyapjú alapanyagból A divattervezők nem egy szezon­nal, de legalább egy évvel előre állítják össze az ajánlott kollekci­ót. 1983 őszre-tél- re még az elmúlt évben mutatta be a Nemzetközi Gvapjútitkárság (IWS) a külkeres­kedelmi vállalatok és a Magyar Di­vatintézet tervei alapján készült modelleket, me­lyeknek elkészíté­sében néhány más hazai ruházati vállalat mellett a Hegyalja Ruhá­zati Szövetkezet is tevékenyen részt vett. A magyar kollekció — mint a nemzetközi bi­zottság szakértői megállapították — egyre inkább be­leillik abba az igényes öltözkö­dési irányzatba, amit az IWS kép­visel. A Wool- mark-emblémás alapanyagokból reprezentált se­regszemlét a szakemberek nagy érdeklődéssel kí­sérik. Az elisme­rés számunkra azért is érdekes, mert az 1983-as IWS-kollekciót sok világhírű di­vatdiktátor neve fémjelzi. A képünkön be­mutatott kék gyapjúkabát szí­nes és arany bőr­applikációval, bőrszegéllyel ké­szült. Ahhoz is jó ötletet adhat, hogy egy már megunt, jellegte­len kulit hogyan lehet újjá vará­zsolni, a legújabb divattal lépést tartva (Jean- Charles de Cas- telbajac-modell). S. A. I^A Geiha tájékoztatója^ Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy a híradástechnikai készülékek és az elektromos háztartási gépek javítását, antennaszerelést, autórádiók javítását, beépítését, elektroakusztikai és vagyonvédelmi berendezések szereléséi alkatrészek árusítását o MISKOLC, TESTVÉRVÁROSOK u. 16. sz. alatti szervizünk végzi. Telefon; 12-769, 12-770. Kérjük, forduljanak hozzánk bizalommal. „VALI fxxr^ A Nobel-díjas regénye William Golding: Bpavatás \

Next

/
Thumbnails
Contents