Déli Hírlap, 1983. november (15. évfolyam, 259-283. szám)

1983-11-16 / 271. szám

Melegen tálaljuk — ha találjuk Ham-hatn hamburger n Nem vagyok dadogós, csak a látványos tévéreklám után gusztusom támadt megkós­tolni egy ropogós, friss ham­burger-szendvicset. Érdeklőd­tem az egyik élelmiszerbolt­ban, a másikban, de hiába. Van ahol még nem is láttak ilyet, másutt ismerik ugyan, csak éppen nincs. A bele való tölteléket több üzletben is kínálták, de csak azt így pedig ugye olyan, mintha fűzőt lehetne kapni, de ci­pőt hozzá nem. Gyártják ugyan már Miskolcon is, de mivel még nem eléggé is­mert, a kereskedők nem ren­delik. s így mi vásárlók nem jutunk hozzá. Hogy a kört bezárjam, a legilletékesebb helyen, a pékeknél érdeklőd­tem tovább: hol kapható a hamburger-zsemle? A Miskolci Sütőipari Vál­lalat Bacsó Béla utcai te­lephelyének üzemvezetője, Kocsis László: — A vendéglátóipari vál­lalatoknak már régóta szál­lítjuk a hamburger-alaptész- tát, de mivel nem volt rá igény, a kereskedelem nem kerte. Most, hogy egy pé­csi termelőszövetkezet az or­szág egész területére szállít­ja a hamburger-tölteléket, városunk legnagyobb üzletei már kérik tőlünk a hozzá való zsemlét. A Pátria és a Márka ABC hetente 160 cso­maggal. azaz 800 darabot kap belőle. Ennél jóval na­gyobb mennyiséget is tud­nánk a boltokba küldeni, ha kérnének. Egy-egy csomag­ban öt darab finom tésztá- jú zsemle van, s az ára sem magas: 10 forintba kerül. Mivel a szavatossági ideje kilenc nap. vendégváró fa­latnak is praktikus: bármi­kor elővehetjük a hűtőszek­rényből, s percek alatt el­készül a hamburgerszend­vics. Az üzemvezetőtől, aki tu­lajdonképpen hidegkonyhai cukrász, még egy jó recep­tet is kaptunk. A hambur­gertésztát ‘felhasználás előtt sütőben vagy grillsütőben át­melegítjük. s kettévágjuk. Frissen sült hamburger­vagy húspogácsával, de akár bélszínrolóval töltjük. Retek­kel, uborkával. paprikával vagv paradicsomszelettel gazdagítjuk. A tetejét piros arannyal, ketchuppel díszít­jük. Melegen tálaljuk — ha találjuk! S. A. Mire jó a karolin? A sárgarépa értékes anyaga a karotin, amely­ből szervezetünkben A-vi­tamin keletkezik. Terhes­ség, szoptatás, betegség, erős fizikai munka, idő­sebb kori rossz felszívó­dás esetén nagyobb a szervezet A-vitamin ig - nye. A szoptatós anyák tejükkel jelentős mennyi­ségű A-vitamint adnak át a babának, amelyre za­vartalan növekedése szem­pontjából nagy szüksége van. Az A-vitamin a szem. a nyálkahártyák, a bőr védelmezője. A korai sárgarépafajták általában kisebb mennyi­ségű karotint tartalmaz­nak. mint a későbbiek. A karotin nem egvenletesen helyezkedik el a gyökér­ben. Legkevesebb belül található, legtöbb a külső részekben. Ezért felhasz­nálása előtt ne hámozzuk, hanem kaparjuk le a kül­ső réteget. Hazánk a világgazdaságban A világgazdasági folya­matba való illeszkedésünk­kel kapcsolatos feladataink­ról tart előadást dr. Kádár Béla, a közgazdaságtudomá­nyok doktora, a Világgazda­. sági Kutató Intézet főosztály- vezetője, csütörtökön délután 2 órakor a Magyar Nemzeti Bank miskolci tanácstermé­ben. Gyér érdeklődés mellett tartották Rofring- bemutató Tizenegy órára szólt a meg­hívó, s bizony a Borsodi Ipar­cikk Kereskedelmi Vállalat — az egyik házigazda — képvi­selői még negyed tizenkettőkor sem voltak sehol. Talán szá­mukra nem volt fontos, hogy az Apisz cég a BIK üzleteiben mennyi és milyen Rotring tí­pusú írószert forgalmaz. Az igazsághoz hozzátartozik: egy kezemen meg tudnám számol­ni, hogy a tegnapi Júnó-beli Rotring-bemutató kezdetén mennyien voltak jelen . . Tény, hogy a tegnapi ki­állítás érdekes .volt. Bemu- tasták a Magyarországon for­galomban levő Rotring-ké- szítményeket, tollakat, tuski- húzókat, számítógépes rajz- gépet, tust és sablonokat. Diafilm és videofilm ismer­tette a Rotring előnyeit. A rohamléptekben fejlődő technika igényli a korszerű eszközöket. A rajzgép négy- százezer forintba kerül ugyan, de három rajzoló munkáját helyettesíti. A gaz­dasági fejlődés, a struktúra­váltás, a termékek és a ter­melés racionalizálása meg­követeli azokat a célszerű, jól használható műszaki rajz- és segédeszközöket, melyek könnyebbe, gyorsab­bá teszik a műszaki szakem­berek munkáját. •ló lett volna több tervező­vállalat szakembereit is lát­ni a kiállításon . .. * A számitógépes rajzológép majd félmillió forintba kerül, de három rajzoló munkáját elvégzi Irány Szentlélek és a Látókövek A korán beköszöntött tél­ben is szükségük van a gye­rekeknek a mozgásra. Ilyen­kor is t-omantikus és szép az erdő, s az idő is megenyhül­het szombat reggel fél tízig, amikor Kocsárdi Ervinné tanárnő várja a túrázni in­duló gyerekeket a lillafüre­di kisvasút kiliáni végállo­másán. Úticél: Szentlélek és a Latokövek. Tuskihúzókat. tollakat, sab­lonokat állítottak ki a tegnapi bemutatón + A táj legfőbb értéke, vonzereje a Mályi-tó. A község és az üdülőtelep csatornázása nél­kül azonban nem sikerülhet megóvni vizének tisztaságát, ami egyébként már ma sem a régi. örnyezetvédelem a környékünkön • • Kern ismer határokat • Ot község gondjai Hasonlóságok és specialitáson A környezetvédelem nem ismer országhatárokat. A mi megyénkben nem szorul ez bizonyításra, hiszen mind­annyian jól tudjuk, hogy fo­lyóink az országhatáron túl­ról erednek, és esetenként azzal a szennvezödéssel is számolnunk kell, amit szom­szédaink elővigyázatlansága okoz. De ha ez így van, ak­kor még nyilvánvalóbb, hogy Miskolc környezet- és ter­mészetvédelme elválasztha­tatlanul összekapcsolódik a környezetében levő telepü­lésekével. Nemcsak a városkörnyéki községek közigazgatási státu­sa indokolta tehát, hogy a városi tanács a Miskolcéval együtt feltérképezze Alsó- és Felsőzsolca. Kisfokai. Mályi és Szirmabésenyő környezetvé­delmi helyzetét is. Mivel ezek a községek szinte összeépül­lek mára a megyeszékhely- lyel. a Miskolcra érvényes megállapítások jó része rá­juk is vonatkozik. Van azon­ban néhány specialitásuk is. Tízezer ölle 4­l Akárhogy is forgatjuk a kimutatásokat, a borsodi újítási sta­tisztikák— az arányokat is figyelembe véve — jobbak az or­szágos átlagtól. Talán a hely szelleme teszi, de a téma szem­pontjából apályosnak ítélt időszakban is buzog a borsodi ötlet­emberek kedve. Tavaly megyénkben tízezer újítást hasznosítottak, s az en­nek nyomán1 kimutatható gazdasági haszon meghaladja a há­romnegyed milliárd forintot. A javaslattevők száma majd har­mincezerre rúgott, s a harmincszázalékos „találati arány” jó­nak mondható. (Bár ezt a véleményt aligha osztják azok. akik­nek ésszerűsítő javaslata anyagi eszközök hí ján megvalósítha­tatlan. vagy pedig az adminisztráció útvesztőjében kallódott el.) Hogy hány újító van Borsodban, az pontosan nem határoz­ható meg. hiszen az ötlettől a tettig tekervényes az út. sokan lemorzsolódnak, s gyakran nem a szakértelem, hanem a kurá­zsi kevés a jól bevált régi. helyett a jobb újat alkalmazni. Mindezt azért emlegetjük föl, mert tegnap szokásos összejö­vetelét tartotta az újítók klubja a szakszervezetek megyei székházában. Dr. Vékás Gusztáv, az Országos Találmányi Hi­vatal főosztályvezetője tartott előadást, hasznosítható tippeket adva a vállalati újítási szabályzatok kidolgozásához. A klub annak a 88 borsodi gazdálkodó szervezet ötletembereinek a csúcsszerve, ahonnan a legtöbb tipp érkezik, ahol a legtöbbet hasznosítják á mindig úiat akaró alkotó ember fantáziájából. E lazán szervezett szervezet tagjai évente három-négy alka­lommal találkoznak, s hol külföldi előadókat, hol pedig hazai szakembereket hallgatnak meg. Évente egyszer összejön a ..nagyválogatott” is: mérleget készíteni, ünnepelni. Kihirdetik a verseny eredményét, megjutalmazzák a legjobbakat. Azt per­sze túlzás lenne állítani, hogy az ilyen ritka, ünnepélyes alkal­makkor gondtalanul felhőtlen a hangulat... Mert ki látott va­laha is maradéktalanul elégedett újítót?! (brackó) Mindenekelőtt az, hogy a szóban forgó községek köz­müvei való ellátottsága jócs­kán elmarad Miskolcé mö­gött. Vezetékes ivóvízzel — Kistokaj kivételével — vala­mennyi városkörnyéki község rendelkezik. Szennyvízcsa­torna azonban sehol sincs. Igaz, néhány ipari telephely, így például a mályi tégla­gyár, az alsózsolcai házgyár, és a BVM alsózsolcai gyára rendelkezik saját tisztító be­rendezéssel, ám a Hejő-pata- kot, illetve a Sajót így is szennyezik a községek és a községekben működő ipari ■•’••mek. Különösen fájó Mályi csa­tornázatlansága. hiszen a tó­part kedvelt üdülő- és kirán­dulóhely. s félő, hogy az ál­datlan állapot miatt éppen azt veszíti el a táj, ami a legnagyobb értéke: a tó vizé­nek tisztaságát. Gyökeres változást hozhat annak a tervnek a valóra váltása, mely szerint a Mályi és Nvékládhaza közötti területen felépítendő 500 lakásos lakó­telepet szennyvízcsatornával is ellátják majd. E csator­názással egvben megoldanák a község és az üdülőtelep közműgondját, a to vizének védelmét. Felsőzsolcának sincs még csatornahálózata, de legalább tanulmánytervvel már ren­delkezik a közmű kiépítésére. A legsúlyosabb a helyzet Kistokajban. ahol ásott ku­takból nverik a vizet, kivé­ve a tanácsházát, az óvodát és az orvosi rendelőt. Az in­tézményeket fúrt kút látja el. Az ásott kutak vizének minősége odáig romlott, hogy csecsemők nem is fogyaszt­hatják. Kistokaj az egyike azon megyei településeknek, melyeknek tasakos vizet szál­lítanak. ■ ■ A városkörnyéki községek levegője tisztább, mint a mis­kolci. Bár, a Sajóbábönybam működő vegyipari üzem. il­letve a BVM sajókeresztúri gyára Szirmabesenyő levegő­jét jócskán szennyezi. A Bor­sodi Ércelőkészítő Mű nagy kéménye port pipál, de — ahogy a jelentés készítő) ír­ják — e pornak a megkö­tése olyan költséges beruhá­zást igényelne, melynek meg­valósítására a népgazdaság jelenlegi helyzetében nincs lehetőség. A mályi téglagyárat fej­lesztik. Jó lesz ügyelni a kör­nyezetvédelmi előírások be­tartására, hiszen az üdülőte­rület. illetve a miskolciak számára parcellázott terüle­ten épülő új lakónegyed so­kat veszítene értékéből, ha romlana a táj levegője! ■ ■ A lakossági szemét össze­gyűjtése és elszállítása más- más módon és színvonalon ugyan, de megoldott a város- környéki községekben. A szál­lítások rendszerességével kao- csolatban azonban jogos kifo­gásokat lániaszt a lakosság. Felsőzsolcan még az is son- dot okoz. hogy egy felha­gyott kavicsbányába gyűjtik a hulladékot, s ezzel veszé­lyeztetik a talajvíz minősé­gét. A kavicságyon keresztül ugyanis könnyen a mélvbe mossa a szennyet a csapa­dék. A községek szeretnék, ha a Miskolci Köztisztasági Vál­lalat gyűjtene náluk is a szemetet: ám erre a vállalat kapacitását és a lerakóhely (szemétbánya) szűkös voltát figveiembe véve. egyelőre nem számíthatnak. (békés) Kertbarátok tanulmányútja A Buday és a Kocsis Pál kertbarátszafkör holnap ta­nulmányutat szervez a Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomás munkájának mégis-: mérésére. A Katowice étte­rem előtti buszmegállóba* találkoznak reggel 9 órakor. Minden érdeklődőt szívesen látnak.

Next

/
Thumbnails
Contents