Déli Hírlap, 1983. november (15. évfolyam, 259-283. szám)

1983-11-10 / 266. szám

Halál a hegyekben Hólavinák nyolcvan áldozata Árvízvédelmi gyakorlat a Sajón Ki lesz a világbajnok? elemeit gyakorolták. Agregá- torral telepített fényszórók világításánál hullámverés el­leni védekezéshez rőzsekol- bászt, futó- és úszórőzse-sort és fóliát telepítettek. (Kozma István felvétele) csatája csapásunkig még világbajnok, utána azonban nem lesz az.** Hagler: „Duran legenda volt az ökölvívásban, de ellenem az 5. menet után már nem lesz az. Azt hiszem, nem ért tökélete­sen angolul, ha azt nyilatkozta, hogy megtöri győzelmi sorozato­mat.” Elveszett! November 3-én 12—13 óra kö­zött elveszett a Csabai kapu 50. sz. alól fekete németjuhász kö­lyökkutya. A becsületes ipeg$a- lálónak magas jutalmat fizetek. Tel.: 64-053. Johannesburgi történet Govender asszony ff rossz színe 77 Az elmúlt hetekben ismét halálos áldozatokat követelt a sokak által legszebb sport­nak, időtöltésnek tartott ma­gashegyi turizmus, a szikla- mászás a Magas-Tátrában. Elővigyázatlanság, meggon­dolatlan merészség, a felké­szültség hiánya okozta négy turista halálát a hegyekben. A Kecskeorom nevű, a sziklamászók becses „trófeá­jának” számító szikláról egy NDK-beii fiatal turista zu­hant a mélybe, majd néhány nap múlva, a Kis-Hideg- völgyben egy brünni mérnök csúszott meg a már télies, síkos, rendkívül nehéz tere­pen, Néhány méternyi zuha­nás végén olyan szerencsét­lenül esett az egyik szikla élére, hogy halálos koponya- sérüléseket szenvedett. Rozs­nyóról öttagú társaság indult hosszabb túrára, az egyik tátrai csúcs megmászására. Egyikük felkészületlenül vá­gott neki az útnak, nem volt edzésben, s egy megerőltető túraszakasz után a teljes ki­merültségtől összeesett. Mire társai segítségére siettek, már kihűlt állapotban, hol­tan találták. Az efcnúít he­tek negyedik halálos végű balesete a Kriván csúcsa kö­zeiében történt. Egy fiatal' zsolnai sziklamászó már vis­szatérőben volt a hegybég egyik legszebb ormáról, ami- kör a jeges hómezőn meg­csúszott, és százrnétemyít hempergett a rendkívül me­redek lejtőn, amelynek éles, a hóból kiálló sziklám halá­los sérüléseket szenvedett A Magas-Tátrát több mil­lió látogató keresi fel éven­te, s közülük százezrek tesz­nek túrákat a hegység ma­gasabb régióiban, a sziklák „veszélyes” birodalmában is, ahonnan az elővigyázatosak, a felkészültek, a turfemus, a sziklamászás szabályait tíz- parancsolatát maradéktalanul betartok épkézláb, gyönyörű élményekkel gazdagodva tér­nek vissza. A hegység nem' közülük, hanem a magukat ..merésznek” tartó meggon­dolatlanok soraiból szedi ál­dozatait Miskolcról és a megyéből is sokan túráznak — közel­sége és viszonylagos olcsó­sága miatt is — előszeretet­tel a Magas-Tátrában. Mi­előtt a sziklák e csodálatos birodalmába indulnának, nem árt, ha kellően felkészülnek, s ott is betartják a magas­hegyi turizmus írott és írat­lan szabályait. És a „bátrak­nak” jusson eszükbe, hogy Európának ebben az egyik Nagyszabású mozgósítási gyakorlat kezdődött tegnap Izraelben. A rádióban 14 óra­kor hangzottak el azok a kódszavak, amelyek hallatán tartalékosok ezrei siettek ki­jelölt helyükre. A kódszavak legszebb hegységében, a Pop- rádi-tól közelében, az Osztr- va-csúcs szikláinak lábánál van egy csodálatosan szép, szimbolikus temető, amely­ben emléktáblácskák százain örökítették meg kőbe, fába vésve a túlzottan merészek százainak nevét. Most, a téli hónapokban, amelyek a Magas-Tátra ma­gasabb régióiban már bekö­szöntőitek, különösen szigo­rúan kell betartani — a je­ges, behavazott turistaösvé­nyeken, a lavinaveszélyes he­lyeken — a TANAP és a he­gyi mentőszolgálat „tilalma­it”, előírásait. Aki a figyel­meztetések, a tiltó táblák el­lenére is a hólavinaveszélyes terepre merészkedik, még a völgyek „veszélytelen” útjain is az életével játszik. Csu­pán az elmúlt két évtized­ben nyolcvan turista halálát okozták a Magas-Tátrában a lezúduló lavinák, és száza­kat a hegyi mentőszolgálat piros viharkabátot viselő em­berei mentettek ki a hógör­getegekből. Hamarosan, 1984. január 20-án lesz tizedik év- lordulója a Magas-Tátra „legfeketébb” napjának, ami­kor — amint arról akkori­ban lapunk is helyszíni ri­portsorozatban számolt be —, egyetlen napon, három hólavina 14 halálos áldozatot követelt. , ' V> to sA A piacokon az árak 1970 és 1982 között Budapesten és vidéken szinte azonos ütemben emelkedtek. Vál­tozatlanul jelentős eltérések tapasztalhatók azonban az egyes települések piacainak árai között. A megyeszékhe­lyek közül az átlagosnál 10—17 százalékkal drágáb­bak Tatabánya, Pécs, Eger és Zalaegerszeg piacai, ugyanakkor az átlagosnál 11 —21 százalékkal olcsóbbak a szegedi, békéscsabai, nyír­egyházi, szolnoki és szom­bathelyi piacok. A legdrá­gább város Tatabánya, a legolcsóbb pedig Szeged, a piaci árak között az eltérés 40 százalék. A budapesti pi­aci árak mintegy 4 százalék­kal haladják meg a városok átlagát. A ’ vizsgált időszak­ban a zöldségek Tatabányán — a mozgósított egységek — például „erős jellem”; „forró fagylalt”: „fülbevaló” fedőneveit tartalmazták. 1981 óta ez az első rádiófelhívá- sos mozgósítási gyakorlat Iz­raelben. A tegnapihoz hasonló idő­re számíthatunk ma is. Pá­rás, ködös lesz az idő, a hő­mérséklet 10 fok körül ala­kul, éjszaka lehűlés várható. Napközben rövid napsütés lehetséges. A megyei tanácson Gyors- és gépírók versenye A megyei tanács gyors- és gépírói rendszeresen össze­mérik tudásukat és ügyessé­güket egy-egy háziversenyen. A legutóbbi vetélkedőnek vendégei is voltak a Távhő- szolgáltató Vállalattól. A ta­valyi gyorsíróverseny győz­tese, Grertyó Judit megőriz­te elsőségét 200 szavas fokon, a második helyen Kocsis La­jos»« végzett. A következő fokozat a „150-esek” első he­lyezettje, Szendi Ildikó és Lázár Judit lett, a két má­sodik- Szamán Mária (Táv- hőszolgáltaté Vállalat) és Ko­csis Barnáné. Harmadik lett Potoczlcy Csilla és Szilvást Györgyi (Távhőszolgáltató Vállalat). A gépírási versenyt So- mogyvári Rudolf né és Bre- dács LászIóné nyerte (Távhő­szolgáltató Vállalat). Máso­dik Glekner Lászlómé és Szil­vást Györgyné, harmadik Mezőst Józsefne és Potoczkg CsRia lett. és Pécsett váltak a legdrá­gábbak, Szegeden és Békés­csabán a legok-sóbbak. A gyümölcsök ára Egerben és Pécsett volt a legmagasabb, Szombathelyen és Nyíregy­házán pedig a legalacso­nyabb. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság árvízvé­delmi és vízminőség-kárelhá- ritási gyakorlatot tartott a Sajón. Olajszennyeződés el­len merülőfalat telepítettek, majd az éjszakai védekezés Óriások Európa! idő szerint pén­tekre virradóra a Las Vegas-i Caesars Palace-ban az utób­bi évek legnagyobb érdeklő­déssel várt hivatásos ökölví­vó-világbajnoki mérkőzését rendezik meg. A panamai Roberto Duran és az amerikai Marvin Hagler, a két jelenleg legtöbbre tartott vi­lágbajnok csap össze. A küz­delmet zsúfolt nézőtér (a 15 200 belépő már elővételben jóval ko­rábban elkelt) előtt rendezik meg és 50 országba közvetítik televízión a viadalt. A 32 esztendős Duran 1907-ben kezdődött profi pályafutása alatt 80 mérkőzést vívott, ebből 76-ot megnyert (57-et kiütéssel), és csak négyet veszített el. Három súlycsoportban volt már világ- ^bajnok, s Hagler ellen történel­emét akar írni, negyedik súly­csoportban is a világ legjobbja címre tör. Ez eddig még egyet­len ökölvívónak sem sikerült. Hagler sem akármilyen ellenfél, 29 éves, 52 győzelem (48 kiütés), 2 döntetlen és 2 vereség az ed­digi mérlege, s pályafutását ak­kor kezdte 1973-ban, amikor Du­ran már a könnyűsúly világbaj­noka volt. Hagler hét esztendeje, megszakítás nélkül 32 mérkőzé­sen nem talált legyőzőre. A nagyváltó súlyú világbajnoki döntő előtt a két Ökölvívó csu­pa önbizalom, legalábbis ez de­rül ki véleményeikből: Duran: ,,Egy pillanatig sem kétséges, hogv megszakad .Hag­ler hosszú veretlensége, össze­Gladys Govender hiába ide­ális bérlő, el kell hagynia a lakását, mert „nem megfele­lő” a bőrszíne. Az indiai származású asszony négy évvel azelőtt költözött Johan­nesburg egyik kerületébe, Mayfairbe, amelyet a dél­afrikai nagyváros hatóságai csakis fehéreknek fenntar­tott területnek tekint. Az ötgyermekes Govender asszony tetemes összeget köl­tött a lakásra, az ajtók, ab-' lakok megjavítására, új víz­melegítő beszerelésére, a konyha rendbehozására. Ta­valy márciusban bírósági végzést hoztak arról, hogy el kell költöznie a kerületből. Néhány ügyvéd önkéntes munkájának köszönhetően, még nem hagyta el a bérle­ményt, de bármely nap be­következhet a kényszerű ki­lakoltatása. Az ügy azért érdemel fi­gyelmet, mert éppen most szavazta meg a feher válasz­tók többsége azt az alkot­mánytervezetet, amely for­mailag némi helyet adna a Dél-Afrikai Köztársaság 800 ezer indiai származású lako­sának j|és a 2,7 millió félvér­nek) az ország kormányzá­sában. (Az indiaiak a múlt század végén vándoroltak be Dél-Afrikába. Mahatma Gandhi mozgósította őket polgárjogi követelésekkel, rr.ieiőti Indiába visszatért volna.) A fehér kisebbségi kormány drasztikus intézkedéseket he­lyezett kilátásba a fehérek­láresázzuk a 07-et Hali gyalogolt a sínek Irat! Csömör Gusztáv 53 éves.' kiskereskedő, miskolci lakos tegnap 16 óra 30 perckor- Miskolcon, a Csaba vezér utca 46. szám előtt a kije. lölt gyalogos-átkelőhelyen as általa vezetett személygép-- kocsival a forgalomirányító lámpa tilos jelzése ellenére nem biztosított elsőbbséget a szabad jelzésen áthaladó Cs. Veronika 7 éves, általános iskolai tanuló, miskolci la­kosnak, és elütötte. A kis­lány a helyszínen meghalt. Csömör Gusztáv vezetői en­gedélyét a rendőrség a hely­színen bevonta, és előzetes letartóztatása mellett folytat­ják ellene az eljárást. Ugyancsak tegnap 19 óra 15 perckor a miskolci Tiszai pályaudvar közelében a Nyír­egyháza felől közlekedő sze­mélyvonat halálra gázolta a sínpár között Miskolc irá­nyába ittasan haladó Pergő István 35 éves hegesztőt,1 felsőzsolcai lakost. A vonat vezetője észrevette a vágá­nyok között haladó férfit, vészféket alkalmazott, de a vonatot már nem tudta meg­állítani. Bűncselekményre utaló adatokat a rendőrség nem talált. Az űgyeletekcn történt Nem lesz vizük Ma kora délutánig a Ma» tintelep egy részén vezeték­bekötési munkálatok miatt nem lesz víz. A vízhiány a FövénySzet és a Lartinka ut­cákon érezhető majd. , „ nek kijelölt körzetekben éld indiaiak és íélvérek (hivata­losan: „színesbőrűek”) ellen, így akarja megnyugtatni., a fajgyűlölő fehéreket: a sza­vazati jog még nem jelenti azt, hogy az indiaiak és "a félvérek a íeherek szomszé­dai is lehetnek. A dél-afri­kai fehérek sem egyformák, „Govender asszony jobb szomszéd, mint elődjei (fehé­rek). Soha nem volt probier mánk vele, tisztelettudóan viselkedik, tisztán tartja la­kását. Gyermekeink remekül kijönnek egymással” — mondja Doreen Manson* s a fehér szomszédasszony, Pa­radox módon Manson asz- szonynak is van félnivalója. A kerületben ugyanis a Go­vender családon kívül igen sok más indiai is megtelepe­dett, s közben sok fehér vil­lanegyedekbe költözött. így, lehet, hogy a kormány ép­penséggel indiainak nyilvá­nítja Mayíairt és akkor Man- sonéknak kell kiköltözniük „az idegen környezetből” Az 53 éves Govender asz- szony egyébként húsz éven keresztül volt várólistán az­zal a kérelmével, hogy Le- nasia indiai elővárosban la­kást bérelhessen. Végül kény­telen volt Mayfairbe költöz­ni az apartheid-kormányzat törvényét megszegve. Becslé­sek szerint tízezer hasonló eset van Johannesburgban. Jellemző S. F. Kotze köz­ségfejlesztési miniszter nyi­latkozata: ezek az emberek korábban sem az égben él­tek. Visszamehetnek odaű ahonnan jöttek. OEIU HÍRLAP, — A Magyar Szocialista Muakáspárt Mis­kolc városi Bizottságának politikai napilapja. - Főszerkesztő- CSALa LÁSZLÓ. Szerkesztőség: Miskolc Bajcsy-Zsilinszky út lä. 3927.^ Postacím. Miskolc 3561. pf • 39. Telefonközpont: 38-94) Titkárság: 18-223: bel- és várospolitikai rovat: 18-224: levelezés) rovat: 18-225; kultúrpolitika: 18-226; sport: 18-222: Információ 13-227. — Kiadja: a Borsod megyei Lapkiadó vállalat. Miskolc Batcsy-Zsilinszky út 15. 3527. Postacím: Miskolc 3501. Pf.- 179. _ Felelős kiadó: veres mihALT. Telefon 36-131. - Hirdetésfel­vétel: Miskolc. Széchenyi út 13— M. ,1525. Telefon: 18-213. — Tér lesztl: a Magyar Posta Kapható: a hírlapárusoknál. Előfizethe­tő a hírlapkézbesftfí postahivataloknál és kézbesítőknél Előfize­tési díj: egy hónapra. 34 forint, negyedévre: 162forint, egy évre too forint. — index: 25951. — Készült: a Borsod megye! Nyom­daipari Vállalatnál p v.í kiuAn BEla. — tssti 6133—6266 Kincses vidék 4 ♦ A karabahi szőnyegek messze földön híresek A magas he­gyekről gyönyörű kilátás nyílik Ka- rabahra, vagyis a Magyarországon kevéssé ismert Karabah Auto­nóm Területre, mely szovjet Azerbajdzsán ré­sze. Az autonóm terület 4400 négy­zetkilométer nagyságú, lakói­nak száma 168 ezer, az itt élők 99 százaléka azer­bajdzsán és ör­mény. Fővárosa Styepanakert. Azerbajdzsán fontos mezőgaz­dasági területe ez, melyben főként szőlőt és gabona­féléket termeszte­nek, ezenkívül fejlett a selyem lepke-tenyésztés és az állattenyész­tés. Régi hagyo­mányai vannak a juhtenyésztésnek is. Télen-nyáron csaknem másfél millió juhot le­geltetnek e terü­leten. Az utóbbi két évtizedben erő­teljesen fejlődik az elektrotechni­kai ipar, az ener­getika, az építő- és élelmiszeripar. Mozgósítási gyakorlat Izraelben

Next

/
Thumbnails
Contents