Déli Hírlap, 1983. november (15. évfolyam, 259-283. szám)

1983-11-05 / 263. szám

Szabó Sándor próbált kellő­en gonosznak, cezarománi- ásnak ábrázolni. Nem, az ilyen terv eleve nem sikerül, hét, mart az alapelgondolás rossz, tudományellenes. Az emberiség nagy vívmánya éppen az, hogy nem felejt, évezredeken keresztül hal­mozta fel azt a tudásmen.y- nyiséget, amellyel ma ren­delkezünk. Ezt a tudást már nem lehet megsemmisíteni, de nem is lenne jó, ha sike. rülne. Más' kérdés az, hogy az emberiség mindenkor ren­delkezett azzal az öngyilkos képességgel, hogy a tudo­mány eredményeit önmaga ellen fordítsa. Erről azonban nem biaga a természettudo­mány tehet. A szerda esti filmnél maradva: hogyan jut­nak a fekete császárok ek­kora hatalomhoz? Nem ép­pen az lenne az igazi tüdás, hogy az emberiség, a józan, többség venné kezébe a dol­gok ellenőrzését, irányítását? Végül is a bombákat is em­berek csinálják, nem is olyan rossz fizetésért, miközben az emberiség harmada-fele éhe­zik ... Nem tetszett A Fekete Csá­szár, Mihályit Imre rendezé­se sem, mert az effajta fil­mek leszerelik az embert, el­terelik a figyelmet a lényeg­ről. (horpácsi) Leninváros Krónikája Köszöntjük új lap­társunkat, a november 3-i dátummal először megjelent Len invárosi Krónikát, a leninváro- si nagyvállalatok dol­gozóinak hetilapját. A Krónika jelelős szer­kesztője, Varga Kori­tár László így fogal­maz a lap célkitűzé­seiről írott soraiban: .. szeretnénk szín­vonalas, friss, a lap fenntartó vállalatainak dolgozóihoz, és talán még a város lakóihoz is szóló újságot készí­teni ...” A lap hat ol­dalon jelenik meg min­den csütörtökön. „örömmel értesítem, hogy az 1948 49. tanévre a Szovjetunió­ba szóló ösztöndíjban részesí­tettem. Az ösztöndíj egyelőre egyéves tanulmányok folytatá­sát biztosítja a Szovjetunióban. Egyidejűleg gondoskodtam ar­ról, hogy a kiutazó ösztöndí­jasok repülőgépen jussanak ei tanulmányaik helyére . . Dr. Bóka László államtit­kár aláírásával 35 évvel ez­előtt küldték el az idézett sorokkal kezdődő leveleket. Útnak indult a Szovjetunió­ban tanuló magyar ösztön­díjasók első csoportja. Fia­Cigányszerelem új tagokkal és régi vendégekkel Az évad operettje A Fekete Császár A katonakarmesterböl világ­híressé lett zeneszerzőről, Le­har Ferencről mondta egy bé­csi méltatója: „A zenés szín­padnak három műfaja van: opera, operett - és Lehár!” A Víg özvegy, a Luxemburg grófja dallamai színpadokon, rádióban, tévében gyakran csendülnek fel. Zoltán Pál ír­ta - Willner és Bodansky nyo­mán - Lehár Cigányszerelem című operettjének meséjét. Zörika. a gazdag földbir­tokos Dragoján lánya sze­relmes Józsiba, a cigányle­génybe. Am apja Gáborhoz akarja férjhez adni. Ez az ó'perettkonfliktus alapja, hogy aztán sok-sok szép da­lon keresztül elérkezzünk a boldog véghez, amikor is mindenki'a párjára talál. Gábor Andor. Zoltán Pál és G. Dénes György írták a dalszövegeket a Cigánysze- relemhez, melyet a jövő hét végén mutat be színházunk. Lesz-e olyan siker az idei operett, mint a tavalyi Ma- 1-ica? Nem tudni, de két do­log tény: a közönségigény óriási, a rendező személye pedig ugyanaz: Szűcs János állítja színpadra Lehár mű­vét is. akárcsak Kálmán Im­re Marica grófnőjét. Üj szereplők mutatkoznak be a miskolci közönségnek. Ilona, a szép özvegy szere­pében Ivanits Emília debü­tál színházunkban. Várkonyi Szilvia a Rock Színháztól szerződött a miskolci társu­lathoz, ő lesz Paulette. Má­tyás Jenövei felváltva enek- li-játssza Gábort Mati György, az Operettszínház művésze. A másik vendég néhány éve még a társulat tagja volt, jól ismeri és sze­reti őt a miskolci közönség. Rózsa Sándorról van szó, akinek nem kis része volt a Marica grófnő sikerében. Most ő lesz Józsi, a cigány- prímás. Pirisi Edit és Kátai Zsuzsa felváltva alakítják Zőrikát, őket az elmúlt sze­zonban ismerték és kedvel­ek Ilona szerepében Ivanits Emilia mutatkozik be, Dragojánt Kulcsár Imre formálja meg (Jármay felv.) ték meg az operettrajongók. Kulcsár Imre formája meg Dragojánt. Ábrahám István, Komáromi! Éva. Bánó Pál. Zoltán Sára és Hídvégi Elek neve szerepel még a színla­pon. Rajtuk kívül a népes ének- és tánckarnak is jut bőven szerep. Az előadást, .felváltva ve-. • zénylj Kalmár Péter és a vendég ■ Kováts Zoltán. A ra­gyogó jelmezeket Fekete Má­ria, a látványos díszleteket a szintén vendég Szlávik Ist­ván tervezte. A koreográfia a Miskolcról Debrecenbe szerződött Majoros István fantáziáját dicséri. A háromfelvonásos operet­II Terjedelmének túlnyomó ré­szét a szovjet-orosz irodalom­nak szenteli a Napjaink most megjelent novemberi száma. Szergej Zaligin, a nálunk is jól ismert író és tudós az idén 70 éves. Róla rajzol portrét Bélteki Zoltánná. Za­ligin a Tudomány és iroda­lom című írásában az ars poeticáját fogalmazza meg. A Gondolat Kiadónál megjelenő, a mai szovjet irodalmat bemutató kötet számára készült a Napjaink­ban gyakran publikáló iro­dalomtörténész-kritikus Tar­ján Tamás tanutmánya Alekszandr Vampilovról. A Bajkálon túli ember című írás olvasmányosan elemzi a drámaíró „titkát”. A mai szovjet széppróza egyik népszerű képviselője Jurij Markovics Nagibin, akinek a műveit 1980-ban — hatvanadik születésnapja, egyben írói pályakezdésének 40. évfordulója alkalmából — négy kötetben, összesen mintegy 2300 oldal terjede­lemben adták ki Moszkvá­ban. Ebből a válogatásból való az Életünk ritka pilla­natai című elbeszélés, amely először jelenik meg magya­rul. most, a Napjainkban. Jurij Trifonov íróval Ba­rát József készített interjút, a beszélgetés '-■'me: Kínos helyzeteket felidézni. Tolsztoj inasaként — Né­meth László a szovjet iro­dalomról címmel dr. Kár­mán Erzsébettől, A lelekáb­rázolás az orosz irodalom­ban címmel Karancsy Lász­lótól közöl tanulmányt me­gyénk irodalmi és művelő­dési lapja. tét két részbe vonta össze a rendező, aki megfeszített tempót kényszerült diktálni a szereplőknek a rövid pró­baidő miatt. Bemutató: 11- én, este. Sz— Aranylemezen a Himnusz és a Szózat Még ebben az évben el­éri a százezredik példányt, s ezzel aranylemezzé válik a Himnuszt és a Szózatot tartalmazó album, amelyet másfél évvel ezelőtt jelen­tetett meg a Hazafias Nép­front és a Magyar Hangle- . mezgyártó Vállalat. Kölcsey Ferenc és Vörös­marty Mihály műve koráb­ban miniatürizált könyv­alakban is napvilágot lá­tott. a kötetek a . Hjmnuszt és a Szózatot 19, illetve 1 2-2 nyelven rögzítették. A ki­adás hetek alatt elfogyott. A kezdeményezés folytatása­ként került a boltokba a zenei változatokat megszó­laltató hanglemez. A felvé­telen felhangzik a Himnusz és Erkel Ferenc e költe­ményre írt muzsikája, va­lamint a Szózat prózai elő­adásban és Egressy Béni zenéjével. Valamennyi fel­vétel újonnan, az album összeállításának alkalmából készült A Himnuszt Besse­nyei Ferenc és Gábor Miklós tolmácsolta, a Szózatot pe­dig Kállai Ferenc és Szabó Gyula. A zenei változatúi-: elkészítésében a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar, a Magyar Rádió és Televízió gyermekkara, valamint ének­kara, továbbá a Magyar Néphadsereg Mű vészegyüt­tesének fúvószenekara és férfikara vett részt. A mű­vek előadását Ferencsik Já­nos vezényelte. ^ A Magyar Urbanisztikai Társaság bemutatkozó kiállításra hívta meg az Észak-magyar­országi Tervező Vállalatot. A társaság budapesti székházában rendezett tárlat megnyitóján Horváth István Ybl-dijas építész, az Eszakterv műszaki igazgatóhelyettese ismertette a vál­lalatnak Miskolc városfejleszt ésében betöltött szerepét. Az utóbbi 15 év munkáit 40 képen mutatja be a kiállítás, amely november 11-éig tekinthető meg a Rákóczi út 7. szám alatti kamarateremben. (Farkas Ida felvétele) Nem olvastam Gáspár Margit A rekele Császár című regé­nyét, mert — sok-sok oka van — nem kedvelem a „tudomá­ny os-fantxisztikus'* regényeket. Akárhányat is olvas, mind ha­sonlónak tűnik, míg Halzacot vagy Dosztojevszkijt soha nem lehet megunni. A szerda esti tévéjáték után azonban úgy tűnik, hogy jobban jártam volna, ha mégis inkább olva­sok. s nem nezem ezt a törté­ne íet. Talán a Magyar Televízió szegénysége, talán más oka van, hogy az ember először a díszletek műteremízű su­taságára figyel fel. s csak utána a történetre. Később a papírmasé-jellemábrázolás bosszantja fel a nézőt. Az el­ső tíz perc láttán egy ötö­dikes gyerek is megtudja mondani, milyen lesz a film befejezése. Van. aki szeret a fotelban ülve izgulni. Gás­pár Margit ..fantasztikus tör­ténete” — témáját tekintve — valóban hátborzongató volt. Az esti híradóban na­ponta látunk képeket azok­ról a beketüntetésekröl, ame­lyeken — világszerte — az atomháború és a rakétatele. pitések ellen tiltakoznak. Ezekben a képekben — szá­momra — az a hátborzon­gató, hogy a tömegek akara­ta ellenére is hozzák-viszik a'bombákat. Szerda este pél. dául# m angol asszonyokat láttuk, s egy amerikai gépet, amely.a rakéta alkatrészei­vel szálh le. Ezek után két­szeresen szorítottunk a Kál­mán György alakította Pro­fesszornak. aki olyan csoda­gázt fedezett fel, amelynek hatására éppen az atomtit­kot felejtik el az emberek (tudósok). Szorítottunk neki. de egy percig se hittük el. hogy sikerül is a terve. S ennek oka nem. vagy nem­csak a Fekete Sándor, akit Például a paksiak Szovjet diplomával talemberek, akiknek nagy többsége először ült repülőn, először lépte át az országha­tárt. Orosz nyelvtudásuk is meglehetősen fogyatékos volt. De tudták, hogy olyan ismereteket szerezhetnek a szovjet egyetemeken, ame­lyekre itthon égető szükség van. Tanultak társadalomtu­dományt, művészeteket és fő­ként természettudományi, mű­szaki képzettséget szereztek. A három és fél évtizedben több mint ötezren kaptak szovjet diplomát az egyete­mek és főiskolák nappali ta­gozatain. (Nem számolva a fegyveres erők és a társa­dalmi szervezetek közvetle­nül kiküldött hallgatóit.) Több mint háromezren mű­szaki pályára készültek fel. Bizonyos, hogy a szakem­berképzésnek ez a formája jelentős szerepet játszott és játszik a magyar értelmiség utánpótlásában. Hiszen a Szovjetunióban olyan szűk szakmai szakosodás lehetsé­ges, amilyen nálunk nincs, mert a kisszámú igény mi­att a hazai felsőszintű szak­emberképzés nem lenne cél­szerű, nem lenne gazdasá­gos. Jellemző példa a Paksi Atomerőmű, ahol a magyar szakemberek szinte kivétel nélkül a Szovjetunióban sze­rezték meg diplomájukat. Általános tapasztalat, hogy a magyar ösztöndíjasok jól tanulnak, azaz gazdag isme­retanyaggal, jól képzett szak­emberként térnek haza. Többségük itthon is kapcso­latban marad a szovjet mű­szaki, tudományos élettel. Az érdeklődés természetesen köl­csönös. Ha úgy tetszik, e személyes tájékozódás Is se­gíti a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos. valamint kulturális együttműködést. SZAMÓCA .ŐSZIBARACK ALMA. SÁRGABARACK A GYÖNGY ÜDÍTŐITAL CSNLKD 4 ÚJABB TkGJK mMA JMNB K*RTY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents