Déli Hírlap, 1983. november (15. évfolyam, 259-283. szám)

1983-11-22 / 276. szám

a^c Már ez is jó aránynak számit, két ember dolgozik, és egy nézi. Általában fordítva szokott ez lenni. Felvételünk egyébként az Avason készült, egy épület alapozásakor. Csak a rekonstrukcióra futja r if Állványerdö a Tiszai pályaudvar nyugati homlokzatán Az építők a fagy beálltáig dolgoznak. — jelenleg is állványok borít­ják a pályaudvar nyugati szár­nyát . .. — A jelen pillanatban itt dolgoznak a MÁV Miskolci Épület- és Hídfenntartó Fő­nökségének dolgozói. Kiváló munkát végeznek. Számukra ismeretlen feladatot vállal­tak: a MÁV korábbi építé­szeti stílusaihoz igazodva ál­lítják helyre a pályaudvar épületét. Kicserélik a tető- szerkezetét. ..helyreállítják az,, eredeti díszeket, és a befe­ketedett téglák ismét vilá­gosak lesznek. Ügy vélem, hogy a pályaudvar egyik szárnya már jól beleillik a városképbe. — az épület úgy néz ki, mint egy félbevágott torta. Egy ..sze­let” hiányzik belőle. Mi lesz a sorsa? — Valamikor a hatvanas években, az aluljáró építé­sekor a pályaudvar épületé­nek egy részét lebontották. Ennek a résznek a kiviteli tervei már készülnek; új­fent visszaépítjük. Várható­an még az V. ötéves terv­időszakban. — ön nap mint nap itt tölti munkaidejét a Tiszai pályaud­varon. Tapasztalja az aluljáró meghosszabbítása körüli huza­vonát. Mi a véleménye erről? — Több határidőmódosítás is volt már... Én csak azt látom, hogy vagy nem. vagy pedig kevesen dolgoznak itt. Erről talán a kivitelező, az ÉÁÉV tudna többet monda­ni... (felföldi) A miskolci Tiszai pályaudvar átépítése több mint másfél év­tizede került napirendre. Az 1901-ben átadott állomásépület fölött az építészek és a város­rendezők már több alkalommal ítélkeztek; véleményük szerint megérett a lebontásra. — A népgazdaság jelenle­gi helyzetében nem futja új "állomás építésére — mon­dotta Koncz Zoltán, a mis­kolci üzemfőnökség helyettes vezetője, a pályaudvar, á'J- lomási'őpöke. — A. MAV ezért hozzákezdett a régi ál­lomás rekonstrukciójához. A belső építészeti munkák 1980- ban kezdődtek: ekkor több mint 100 négyzetméterrel megnöveltük az utasokat fo­gadó teret. Átalakítottuk és korszerűsítettük a ’váróter­meket. s korszerű összekötő folyosókat, kultúr várótermet alakítottunk ki. — A rekonstrukció meglehe­tősen sok kellemetlenséggel járt. Hosszú hónapokig állvány­erdők borították a pályaudvar helyiségeit. Rengeteg „terelő- utat” kellett kijelölni, hogy az átépítés alatt is kiszolgálják az utazni szándékozókat... — Nemcsak az utasoknak, hanem a vasutasoknak is igen sok nehézséget és kel­lemetlenséget jelentett a re­konstrukció. De a munkák­ban különösebb gond. fenn-' akadás nem volt. Az utaso- kat kiszolgáló helyiségek után pedig megkezdtük a szolgálati létesítmények át­alakítását. Nemcsak a helyi­ségek újultak meg, hanem a fűtés és a világítás is. Kü­lönféle átépítésekkel javítot­tuk dolgozóink munkafelté­teleit. A megyei agrárklub ma délután fél négykor kezdő­dő rendezvénye — a Széche­nyi út 16. szóm alatt, aTIT- székházban — minden bi­zonnyal sok érdeklődőt vonz. A klub vendége ugyanis az ismert mezőgazdasági szak­ember, Murvai László, a budapesti Rozmaring Terme­lőszövetkezet elnöke lesz, aki szövetkezete termelésszerve­zéséről és integrációjáról be­szél. Előadását videofilmmel szemlélteti. Órások ötlete Két fül, egy zsákbamacska Néhány esztendvővel ez­előtt csupán az Órások Szö­vetkezete fiókjaiban vállal­ták a kilövéses fülcimpalyu­kasztást Az utóbbi időben azonban mások is felkészül­tek erre a speciális szolgál­tatásra. Nagy a konkuren­cia, szükség van e jó rek­lámfogásra. Erről beszélt Demeter Lajos, a szövetke­zet Kossuth Lajos utcai fi­ókjának helyettes vezetője. — Mióta elhangzott a te­levízió reklám műsora ban. hogy minden fülcimpalyu­kasztáskor zsákbamacska ajándékot adunk, megnőtt a forgalmunk. Naponta leg- alábbi tízen vetik alá magu­kat a füllyukasztás teljesen veszélytelen műveletének. Nagyon sok gyermeket hoz­nak. de egyre több a fel­nőtt ügvfelünk is. Valameny- nyien belenyúlhatnak abba a nagy zsákba, amelyet a köz­pontunktól kaptunk, előre csomagolva. Ebben több száz apró kis zacskó található, s valamennyiben néhány tet­szetős bizsut helyeztek el. Sokan megörülnek a ráadás­ként kapott gyöngynek, ki­tűzőnek, fényvisszaverő mat­ricának. Több ügyfelünk, mielőtt kilövetné a fülcim­páját, a zsákbamacska-kere­séssel kezdi. Párttitkárok kérdezték a MIK igazgatójától Nagyobb türelmet és tapintatot a lakosság iránt Miskolc pártalapszerveze- teinek és pártvezetőségeinek titkárai — mint arról tegna­pi számunkban beszámoltunk — a legutóbbi értekezletükön a MIK munkájáról kaptak részletes tájékoztatót Nyíri István igazgatótól. A tájékoz­tatót követően többen kérdé­seket tettek fel, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot'. A miskolci párUitkárok a többi között a lakbérfizetési morál jelenlegi helyzetét fir­tatták. Az ingatlankezelő vál­lalat igazgatója ezzel kapcso­latban elmondotta: — Pécs után az országban Miskolcon a legrosszabb a helyzet. Jelenleg mintegy há­rom és fél—négymillió forint a bérlők lakbérhátraléka. A legnagyobb gondot a notórius nemfizetők okozzák ... Van, aki éveken keresztül elhanyagolja lakbérfizetási kötelezettségét, s ezek ellen általában bírósági perben jár­nak el. A bíróság azonban többnyire hiába bontja fel a bérleti szerződést, és nyilvá­nítja rosszhiszemű, jogcím nélküli lakóknak az adóso­kat; miután kevés a szükség- lakás, nehéz érvényt szerez­ni a ki lakóitatási végzésnek. Idén mindössze hat végrehaj­tást tudtak foganatosítani, s összkomfortos lakásból ala­csonyabb komfortfokozatú bérleménybe helyezni ilyen nem fizető családokat. E témával kapcsolatban Dudla József, a városi párt­Ai idős kommunistát, Kis- pál Istvánt köszöntötte teg­nap, 70. születésnapja alkal­mából a pártszékházban Dudla József, a Miskolc vá­rosi Pártbizottság első tit­kára. Kispál István 1913-ban született Gagybátorban. Öt­éves korától Rozsnyón ne­velkedett, elemi iskoláit is ott végezte. Heten voltak testvérek, apja mezőgazda- sági, később gyári munkás­ként dolgozott. 1927-ben tér­tek vissza Magyarországra. Gagvbátorba. Szakmát ta­nult. 1935—37 között uradal­mi birtokon vállait munkát. Szakmája gépészkovács és gépkocsivezető; a gépipari technikumot már a felsza­badulás után végezte el. 1937-től 1951-ig a DIMÁ- VAG-ban dolgozott; itt ke­rült kapcsolatba a munkás- mozgalommal. 1943 óta volt tagja a Szociáldemokrata Pártnak, rendszeresen részt vett aztnak rendezvényein, bizottság első titkára zársza­vában elmondotta: végre tu­domásul kell venni, hogy a lakbérfizetés kötelezettség, s aki ennek nem tesz eleget, az hiába próbál úgymond „vé­delmet” kérni bármely hiva­talos helyen. + A KÖZPONTI DÍJBESZEDÉS TÖBBE KERÜLNE Felvetődött, hogy gondol­kodott-e a MIK vezetése központi díj beszedő-hálózat szervezésén, hogy végre ne több ember csengessen be az ajtókon — külön a lakbérért, külön a gázért, külön a,vil­lanyért —, hanem egy füst alatt jelentkezne valaki a re­zsiköltségekért. Korábban már folytattak erről tárgyalást1 — mondotta válaszában Nyíri István —, ám sem a TIGÁZ. sem az ÉMÁSZ szakemberei nem tartják ezt igazán korszerű formának, s ebben egyet kell érteni velük. Az igazgató válaszát meg­erősítette az ÉMÁSZ jelen­levő párttitkára is, aki fel­szólalásában elmondotta: már 1968-ban felvetődött a köz­ponti díjbeszedés kérdése, akkor tanulmányterv is ké­szült róla. Kiderült, hogy nem érné meg ez a „házas­ság”, mert többe kerülne a díjbeszedő vállalat szolgál­tatása, mint a díjbeszedők bére. Járhatóbbnak látszik az az út, hygy erőteljesebb pro­kivette részét a mozgalmi feladatokból, egészen a né­met megszállásig. A felsza­badulás után azonnal jelent­kezett a Magyar Kommunis­ta Pártba. 1945-ben a DI- MÁVAG rugóüzemében szer­vezte az üzemi pártszerve­zetet. 1951-ben került a XVI. sz. Autójavító Vállalathoz, s alapító tagja lett a vállalati pártszervezetnek. Később az Autóközlekedési igazgatósá­gon, majd 1961 - töl a 3. .szá­mú Autóközlekedési Válla­latnál dolgozott. Innen ment nyugdíjba tíz évvel ezelőtt. . Kispál István ma is ak­tív pártmunkát végez. Két gyermeket nevelt fel, leánya, Erzsébet orvos, fia István, mérnök. Munkássága elisme­réséül háromszor lett a köz­lekedés kiváló dolgozója, megkapta a Munka Érdem­rend ezüst és arany fokoza­tát. 1968-ban a Szocialista Hazáért érdemrenddel. 1970- ben pedig a felszabadulási jubileumi emlékéremmel tüntették, ki. pagandát kapjon az OTP-át- utalósi betétszámla rendsze­re. Sajnálatos, hogy Borsod­ban ezzel a lehetőséggel a lakosságnak mindössze hat­hét százaléka él, Sokakat érintő kérdés volt az is, amely az emeletráépí­téssel, illetve tetőtérbeépí­téssel kapcsolatban hangzott el. Köztudott ugyanis: Mis­kolcon jócskán volna lehe­tőség arra, hogy ily módon gyarapítsák a lakások szá­mát. + A VÁLLALATOK SEGÍTHETNÉK A TETÖTÉRBEÉPÍTÉST Több mint hétszáz új la­kást lehetne kialakítani eme­letráépítéssel vagy tetőtér­beépítéssel városunkban. A tervek ezekre már készülnek. Kár, hogy elsősorban csak magános érdeklődők jelent­keznek, a vállalatok ritkán, keresik meg a MIK-et azért, hogy ilyen módon biztosítsa­nak dolgozóik számára la­kást — hangsúlyozta Nyíri István. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra. hogy a fél­kész lakások építése is igen kedvező formája volna a* otthonhoz juttatásnak. Azo­kat ugyanis, akik vállalják, hogy önmaguk fejezik be az építkezést, nem kell névjegy­zékbe venni. Sajnálatos-, hogy eddig mindössze 16 lakás épült fel abból a 707-ből, amire lehetőség volna. +■ KINEK KELL RENDET TEREMTENIE , A FELÚJÍTÁS UTÁN? Városunkban köztudottan neuralgikus pont a lakásfel. újítás, amely megviseli az érintetteket. Nem véletlen, hogy e témakör terítékre ke­rült abból a szempontból is, hogy ezeket alaposabban kell előkészíteni, de abból a szempontból is, hogy a fel­újítások befejeztével ki tar­tozik rendet tenni a lakó- környezetben. Az igazgató válaszából ez utóbbival kapcsolatban egy­értelműén kiderült, hogy az . építkezések által megviselt , területen annak kell takarí­tania. aki a felújítást kivi­telezi. Ha ez nem történik meg, akkor elsősorban a MIK-et illeti bírálat, mint­hogy az ingatlankezelőnek: kell „rábírni” az építőket, hogy helyreállítsák a terepet. Persze vannak már jó pél­dák is, hiszen végre eljutot­tak odáig, hogy a törmelék elszállításán túl, a megron­gált zöldterületeket is rend­be. teszik az építők. Ügy, aho­gyan az a felújítás komplett tervdokumentációjában elő is íratik. A MIK igazgatója mindenesetre kérte, hogy cvtt, ahol ez a helyreállítás nem történik meg. jelezzék a MIli­nek a hiányosságokat. Dudla József erről zársza­vában hangsúlyozta: ez a bi­zonyos jelzés nem elsősorban az állampolgárok feladata. Végül is az ingatlankezelő­nek ott vannak a saját em­berei — házfelügyelők, mű­szaki ellenőrök, a munka át­vevői stb. —, nekik köteles- ségszerűen figyelni kell erre, S egyáltalán: a MIK minder» dolgozójának jobban kel] tö­rekednie a lakossági kapcso­latok javítására. Az eddi»i. éknél nagyobb türelmet és tapintatot kell tanúsítaniuk mindazoknak, akik-a bérlők­kel közvetlen kacsolatban vannak, s akik a lakóhelyi jó közérzet biztosításáért poszt­jukon a legtöbbet tehetnek. Ezért személy szerint az igaz­gató a felelős. R. £. Kispál István köszöntése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents