Déli Hírlap, 1983. november (15. évfolyam, 259-283. szám)

1983-11-02 / 260. szám

A Rádiótói kérdeztek — a OH váiaszoi Mang án és vas a vízben Háromszázötvenezer kiflit, zsemlét, süteményt esznek meg a miskolciak naponta • - í" •' , " Hogyan oldódik meg a péksütemény-ellátás? Reg kavart akkora vihart foniui-musor a miskolci kör­zeti rádió stúdiójában, mint a legutóbbi, melyen Miskolc és Salgótarján vízellátásáról volt szó. A miskolci telefonálók és levélírók nagy többsége a „sár­ga ivóvízzel” foglalkozott, néha meglehetősen indulatosan fo­galmazva. A műsorban több illetékes is nyilatkozott ez ügy­ben. Az óriási érdeklődésre való tekintettel most összefog- ‘ latjuk, amit a sárga vízről lud- ni kell, kiegészítve a válaszokat mindazzal, amire az egyórás adásban nem jutott idő. Jó ide.ie már, hogy zava­ros. sárga víz folyik sok­szoros sok halyen Miskol­con a csapokból. A homok­színű lé megfesti a ruhákat, nehézen eltűntethető csíkot hagy a kádon, mosdón, jó néhányan pedig attól tarta­nak, hogy az egészségre sem egeszen ártalmatlan az ivóvízben lebegő szennyező­dés. Piukovics József, a Mis­kolci Vízművek főmérnöke: — A keleti víznyerő te­rületről. Sajóládról érkezik a sárgás víz. Az elszínező­dést a mangán- és vasüle­dék okozza, amely azonban az egészségre ártalmatlan. Az elszíneződés azért jelent­kezik váltakozó erővel, mert amikor kisebb a fogyasztás, csökken a víz áramlási se­bessége. s ku.k.pedik a vas e.s mangántartalom a cső Ki az úr i a Reagan i G i családban? [ Mulatságos postai te- i velezölap járja be az 1 utóbbi időben az I Egyesült Államokat. A • Spiegel lapjain latha- J tó a fényképmásolat: i hetvenkét éves Rea- J gan felesége, a hat- i vaukét éves Nancy ' asszony ruhájában lát- , ható. mögötte viszont i Nancy öleli át erélye- ! sen az elnök zakójá- i ban férjet. Ha tudjuk, J hogy Reagan western- ■ színész korában elég ' szegényen vette fele- [ ségül a gazdag Nancy i Davist, akinek családi köre juttatta vagyon- i hoz. majd politikai 1 karrierhez, akkor el- i fogadhatjuk az állalá- i nos amerikai véle­ményt: „a levelezőlap , o valódi hatalmi vi­szonyokat dokumen- i tálja a Reagan család- i bon”. (mate) A honvédek segítettek A városüzemeltetés évének keretében az idén két nagy parképítő munkálatba is be­lefogtak Miskolcon, társadal­mi segítséggel. Szeptember közepén 350 kiskatona dol­gozott az északi tehermente­sítő út mellett, az Ilona és a Dayka Gábor utcák között húzódó területen. Több mint mástél százezer forint értékű kertészeti munkát végeztek el: jelenleg már a szakem­berek végzik a területen a befejező munkálatokat, a pa­dok, játszószerek telepítését. A másik helyszín a Blaha Lujza utca mellett található: itt játszóteret hoztak létre, ugyancsak honvédségi segít­séggel. vekben. A esúcsfogyasztá-i időszakokban ez az ültdéK felkavarodik, s egészen ká­vé színű lesz a víz. Kérjük, hogy ahol nagyon intenzív elszíneződést tapasztalnak, jelentsék a vízművek ügye- leleseinek: megpróbáljuk vezetékmossással megszaba- d tani a vezetékszakaszt az üledéktől, egy időre enyhít­ve a gondokon. Azt is el kell mondanom, hogy mindr addig, amíg a száraz időjá­rás miatt alacsony a karszt- íorrások vízhozama, nem ludjuk csökkenteni a sárgás víz mennyiségét a városi hálózatban: csak igy kap­hat ivóvizet városunk min­den területe. Orbán József, az Észak- magyarorszagi Regionális Vízmű miskolci üzemigaz­gatóságának vezetője némi jó hírrel is szolgált. A szak­emberek megvizsgálták a kevert miskolci ivóvíz mi­nősegét. . s olyan keverési programot készítenek, amely­nek eredményeként talán csökkenthető az elszínező­dés. A program valóra vál­tásához azonban technikai feltételek is kellenek: ezek megteremtése s az első ered­mény jövőre várható. Vég- Jeges megoldást a sajóládi víztisztító mű elkészülte je­lent: az első üzemrészt két év múlva adják át. Rájárt a rúd a mezőgaz­daságra az idén. Nemcsak az aszály, hanem a tűzkár is alaposan megtizedelte a termest, s azokat a gépeket, amelyek a termést takarítot­ták be. Nézem a Borsod me­gyei Tűzoltó-parancsnokság statisztikáját: 1981-ben ösz- szességében 7 443 500 forint­nyi érték égett el a mező- gazdaságban. egy évvel ké­sőbb egymillióval több. Az idei esztendő első felében 4 208 000 forint értékű mező- gazdasági termény és gép, valamint erdő pusztult el. A betakarítás hónapjában — júliusban — kevés híján 6 millió forint volt a kár! Tanulságképpen érdemes a részleteket is feleleveníteni. Július 8-án Sajópetriben 80 hektár árpa égett, a kár 972 ezer fórint. Szabálytalan gazégetés okozta a tüzet. Jú­lius 22-én Megvaszó környé­kén egy kombájn elektromos zárlat miatt fogott tüzet, s az átterjedt 20 hektár bú­zára is. Két és fél millió fo­Festékrubába öltöztetik Megkopott, megfakult Ca- mea-reklám ékteleniti a Baj- csy-Zsilinszky úti sarokhaz tűzfalát. A hirdetés szövegé­ből ítélve, legalább tíz esz­tendeje festették a falra a karcsú nőalakot. Vajon med­dig köteles gondoskodni a hirdető a reklámokról? — érdeklődtünk Kiss Bélánétól, a Magyar Hirdető miskolci kirendeltségének vezetőjétől. — A szóban forgó reklá­mot valóban több mint uz esztendeje festették a tűzfal­ra. Mi két évig vállalunk garanciát egy-egy tűzfal- hirdetésért. Már régóta ké­szültünk felújítani és érté­kesíteni ezt a tűzfalat, ám a tanacs illetékesei korábban úgy nyilatkoztak, hogy az épületet hamarosan lebont­ják, Most eldöntötték, hogy meg legalább két évig a he­lyén marad, ezért újra fes­tetjük az Ady-híd felé néző tűzfalat. Bizonyára kevesen íudják, hogy egy-egy ilyen falhirdetés ará több százr ezer forint; költséges a ter­vezés és a festés. A grafika elhelyezéséhez is tanácsi en­gedélyt kell kérni. Egyéb­ként mint tapasztalják, tar­tósak a tűzfal-hirdetések. Ha két éven belül nem kopnak meg, akár hat évig is jó ál­lapotban maiadnak. rint kárt regisztrálhattak. Vajdácskán villám csapott egy kazalba, ott 450 ezer fo­rint kár keletkezett, míg Dé­vényben szintén kombájn és ugyancsak búza égett. Itt a kárt 844 ezer forintra tak­sálták. Most, a nyári termények betakarítása után az őszie­ket pusztítja a tűz. Kukori­cából csak a 3-as út mentén 3 millió forint értékű égett el, mert valaki szabálytala­nul tüzelt a szabadban. Szir­mán ugyanilyen okból 2 hek­tár kukorica lett oda. A statisztikát tovább bön­gészve megállapítható, hogy a gyermekek felelőtlen játé­ka okozta majdnem a leg­több (kilenc) tüzet, míg a többit a tarlóégetés, a do­hányzás, a munkagépek mű­szaki hibája. Ez utóbbi kü­lönösen szembetűnő: tizen­ötször állapítottak meg a szakértők kömbájn vagy traktor okozta tüzet. Pedig egyre . több • termelőszövetke­zet szerez be és szerel fel CB;rádiokat, hogy az egy­Fviss. ropogós kiflit, zsemlét, péksüteményt szeretnénk vá­sárolni már kora reggel — ezt mondják a miskolciak. A pékek pedig annak is örülnek, ha megfeszített tem­póban, kicentizett munka­mástól távol levő majorok­kal kapcsolatban lehessenek. Csak éppen azt felejtik el. hogy jó néhány hektár olyan föld van, ami még a majo­roktól is messzire esik. Így ha ott kigyullad egy több millió forint értékű Class Dominator, míg a legköze­lebbi telefonig elgyalogol­nak, vagy jobb esetben el­kerékpároznak. telik a drága idő. Ilyen drága gépre is érdemes volna CB-t felsze­relni, annál is inkább, mert van olyan tűzoltó-parancsnok­ság is, ahol közvetlenül tud­ják venni CB-ről a jelzést. A szemes termények be­takarítása már befejeződött, legfeljebb szárítani kell a termést. Ám a szárazság to­vább tart. A tűzoltó-parancs­nokság kéri a szövetkezete­ket, gazdaságokat, hogy sa­ját maguk és a népgazda­ság érdekében az eddiginél lényegesen jobban ügyelje­nek a tűzvédelemre. És í nemcsak most, de a jövő­ben is. I. S. időben elegendő péksüte­ményt sikerül előállítani, megtelelve a városi kereslet­nek. A soproni pékmúzeum­ban olvashatjuk: valamikor régen a rossz minőségű, vagy túl kicsire sikeredett cipó­kért, kenyerekért börtönbe kerülhettek a pékmesterek, rosszabb esetben pedig víz- bemártás járt büntetésül. Miskolcon pedig most az a cél, hogy a sütőipar és a fo­gyasztók együtt legyenek kinn á vízből... • EGÉSZ NAP DOLGOZNAK A KEMENCÉK A jó étvágyú Miskolcnak 750 mázsa kenyér, s 350 ezer darab zsemle, kifli, finom- sütemény kell naponta. Ak­kor kiegyensúlyozott az ellá­tás, ha az egynapi kenyér- adagót 16 óra alatt, a pék­sütemény-mennyiséget pedig 12 óra alatt lehet lesütni. A kenyérgyárban ezzel nincs is gond, ám péksüteményből 24 órán át kell termelni megle­hetősen nagy kockázattal, hogy elkészüljön az egynapi adag. — Ügy terveztük, hogy eb­ben az ötéves tervidőszak­ban fejlesztjük a péksüte­ménygyártó kapacitásunkat — mondta Bendzsák Kál­mán, a Miskolci Sütőipari Vállalat igazgatója —, de a gazdasági körülmények rom­lásával egyre-másra illúzióvá váltak eredeti elképzeléseink. ötéves már a komplex süteményesüzem terve: a vasgyárban épült volna fel a korszerű telep. Időközben azonban kiderült, hogy a vállalat a' saját erejére tá­maszkodhat, ezért jóval sze­rényebb változatot kellett a tervezőknek újra papírra vetniük. • MIRE FUTJA AZ ÁREMELÉSBŐL? Bendzsák Kálmán: — 1985-ig szeretnénk fel­építeni a vasgyárban egy üzemcsarnokot, amelyet új és felújított régi gépekkel szerelnénk fel. Az új gyár­tórészleg a már meglevő üzem kiszolgálóhelyiségeihez csatlakozna. Ennél takaréko­Nemrég megállapodás szü­letett az OTP megyei igaz­gatósága és a Miskolci In­gatlankezelő Vállalat között a lakbérek átutalásáról. Ezentúl az átutalási betét­sabb megoldás már szinte nem is létezik: ha jut rá pénzünk, majd a VII, ötéves terv során tovább fejlesztjük, kiegészítjük az üzemet A pékek anyagi gondokról beszélnek, egy miskolci va-. - sárló pedig így ,ír: az ár- - emelkedésből származó több­letbevételeket a minőség ja- - vitására, beruházásokra kel­lene fordítani a vállalatnál! — A többletbevétel nem marad nálunk, hasznunk az áremelkedésből nem szárma-' zik — magyarázza a pénz­ügyi hátteret az igazgató ■—, de; a, minőségjavítás minden- ; • fajta-árváltozástól független feladatunk. Egyébként a sü­teményüzemre meglehetősen keservesen rakjuk össze a i pénzt: még a vállalati szociá­lis beruházások visszafogásá­val is. Mégis úgy érezzük, hogy a péksütemény-ellátás­ban mindenféleképpen meg kell „kezdeni ezt a minőségi % váltást. # # KÉTÉVNYI ~ TÜRELEM Ha elkészülnek a vasgyár­ban á csarnoképitéssel,' 12 óra alatt ropogósra sülhet a város napi adagja a sok ezer péksüteményből. Nemcsak ennyit nyernek a pékek a * beruházással: a fejlesztéssel: > 'több lehetőségük lesz a vá- _ lasztékkenyerek — burgo­nyás, kukoricás, alföldi — . mennyiségének növelésére. - De vajon mi lesz addig? A sütőipari vállalatnál, igazod­va a kereslethez, megpróbál- * nak minden munkaidő-töre­déket, fél órát, órát haszno­sítani, s tágítani a szűk ke- -C resztmetszeten: de végleges megoldást csak az építés je­lenthet. — Nyolcvanöt végéig a jelenlegi körülményekkel kell számolni — mondja az * igazgató —, marad a nap-; c közbeni péksütemény-szállí- tás: a miskolciak türelmét, megértését kell kérnünk er- .■. re az időszakra. Jó néhány berendezés már birtokunkban is van az új üzemrészhez. 3 reméljük, hogy a kivitelezés- t re szánt tervünk most már valóban az utolsó, s mara­déktalanul valóra váltható változat lesz. KISS LÁSZLÓ számlával rendelkező ügy­felek a többi költséghez ha­sonlóan a lakbér összegét is átutaltathatják a betétszám­la segítségével az ingatlan­kezelőnek. (k-ó) Tűz az ongai határban... Nemcsak az aszály, de a lángok is megtizedelték a termést. (Kerényi felv.) Míg eljutnak a telefonhoz Porig ég a kombájn Gyerekek játszottak a tűzzel — túl sokba került Lakbért is átutaltathatunk

Next

/
Thumbnails
Contents