Déli Hírlap, 1983. október (15. évfolyam, 233-258. szám)

1983-10-05 / 236. szám

Hullámok az állóvízben Beváltak a szerződéses boltok Szervező munka­bizottság A Hazafias Népfront Bor­sod megyei Bizottsága mel­lett működő szervező mun­kabizottság holnap délután ülést tart a HNF-székház- ban. Megvitatják az új vá­lasztójogi törvénytervezet vi­tájával kapcsolatos tapasz­talatokat, és javaslat hang­zik el a népfront területfe- lelös-halozata megújítására. Márton Jánosáé népi ipar­művész munkáiból nyílik kiállítás holnap délután fél 3-kor, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ galériá­jában. A művész terveit az általa vezetett közösségek (szakkörök) kollektív munká­ja valósította meg. A bemu­tatandó hímzések több mint két évtizedes feltáró és ter­vezőtevékenységet reprezen­tálnak. Márton Jánosné elő­ször mutatkozik be önálló válogatással Magyarországon, de munkáit láthatták már az NDK-ban, Lengyelország­ban. Bulgáriában, Csehszlo­vákiában és Svédországban. Kitüntetései közül a legran­gosabb, a Gránátalma nívó­díj, a Népművelési Intézet nívódíja és a Kis Jankó Bori nívódíj. Kiállítása a hónap végéig tekinthető meg a Va­sas Galériában. Az új vállalkozási (üzemel­tetési) (orrnak bevezetése — mint a tóba hulló kő — meg­kavarta a kereskedelem és a vendéglátóipar állóvízét... Ez a frappáns megjegyzés a Miskolc városi-járási Népi Ellenőrzési Bizottság legutób­bi ülésén hangzott el, ahol a szerződéses boltok működésé­nek eddigi tapasztalatait tet­ték mérlegre. A rendelet 1980. szeptember 30-an jelent meg, s a követ­kező év első napján lépett ér­vénybe. A szerződéses üze­meltetés lényege, hogy a gazdálkodó szerv polgár­jogi szerződés alapján át­adja az üzletet az arra vál­lalkozó személynek. A szerződéses üzletvezető ar­ra vállalkozák, hogy a gaz­dálkodó szerv helyiségében, annak nevében, de saját fe­lelősségére és kockázatára önállóan kereskedik. (Ez a három kulcsszó, érdemes megjegyezni: felelősség, koc­kázat, önállóság.) A bevétel­ből az üzletvezető csupán a szerződésben meghatározott fix összeget, az átalánydíjat fizeti. Ez egyrészt fedezi az átadó gazdálkodó szerv költ­ségeit, másrészt hozzájárul a vállalati nyereséghez. A vendeget, a vásárlót ter­mészetesen nem a cégtábla érdekli elsősorban, hanem az ellátás színvonala. Ha például a Marx Károly utcai fűszerbolt — rendhagyó módon — vasárnap délelőtt is nyitva tart, az már jó. Ha a Feszty Árpád utcai üzlet a korábbi választékot bővítve zöldségét és gyümölcsöt is tart, továbbá házitésztát kí­nai: az a logyasztóknak mai- igen tetsző vállalkozás. A nyitvatartási idő változása és a választék bővülésé ahhoz a naphoz kötődik, amelytől az üzlet új formában működik. A népi ellenőrök vélemé­nye szerint ilyen „jól klappo­ló i-endeletet” régen hoztak a kereskedelemben. Olyan ver­senyhelyzet alakult ki, amely egyaránt hasznára válik a vevőnek, a vállalatnak, a népgazdaságnak, s termé­szetesen a vállalkozónak. A vállalkozó — jelentős túl­munkát végezve — vagyonát, szakmai és emberi egziszten­ciáját teszi föl az üzletre. Természetesen nem minden bolt jön be ... Az eddigiek szerint az érvényes szerződé­sek tíz százalékát kellett föl­bontani. Hol a kurázsi volt kevés, hol pedig a versenytárgya­lás licitje ment túl magasra. A tapasztalatok általában kedvezőek. Ezt a véleményt erősítheti Nagy Lajosnak a múlt heti gazdasági aktívan elhangzott hozzászólása. A szerződéses boltok és vendég­látóhelyek száma Borsodban közelíti a hatszázat. Ezeknek csaknem fele Miskolcon ta­lálható. A gyors frontáttörés sikeré­re példaként megyénket említik az országban. Persze, mint minden újnak, ennek is vannak ellenzői és hátráltatói. És az új kereske­delmi mechanizmusnak van­nak hibái is. Az eredeti célok egyike az volt az új üzemel­tetési forma bevezetésével, hogy fokozódjon a hatékony­ság. Ennek egyik kézzelfog­ható bizonyítéka, ha csökken a létszám. Nos, a vállalati központokban erre vajmi ke­vés jel utal, az viszont tény, hogy a borsodi szerződéses bol­tok foglalkoztatottjainak száma 283-mal marad alat­ta az eredeti létszámnak. Örülhetnénk is ennek, ha nem tudnánk, hogy a szerző­déses kereskedőknek általá­ban hosszabb a műszakja. A dolog másik, már kereskede­lempolitikai szempontból is megkérdőjelezhető része az a folyamat, amelynek nyomán — nyilván üzleti megfonto­lásból — a pult mögött állók egyre nagyobb hányada áll szakképzetlen családtagokból. Ez aligha válik az ellátás ja­vára. (brackó) Majd ha fagy... Késve épül A OH várospolitikai fóruma Cégér-pályázat • Ltcukép-formáló apróságok • Segít a városszépítő egyesület • Szakértőt kértek lotta a városi tanácsnak és á tervezóvállalatoknak az egye­sületbe tömörült szakembe­rek segítségét. Jó lenne, ha mielőbb érvényesülne a tár­sadalmi kontroll a belvárost már-már elárasztó butikok, bodegák helyének kijelölése­kor, és az sem ártana pártat­lan zsűrinek eldönteni, hogy milyen legyen ezeknek az üzletecskéknek a megjelené­se, díszítése, cégére. Mert az csekély vigasz, hogy a bu­tikok egy része csak ideigle­nes engedéllyel működik. Az ideiglenesség ugyanis hosszú éveket is jelenthet! Kelemen István városi főépítész őszin­tén elmondta az ülésen, hogy néha bizony meg kell alkud­niuk: nem mindig az esztéti­kai szempontok győzedelmes­kednek az engedélyek kiadá­sakor. Elkel tehát a társadal­mi segítség! A VacLaszkiirt vendéglő fölé szánják Kedves ajándékkal érkezett a városszépítő egyesület ve­zetőségének ülésére Láng Gé- záné. a Miskolci Vendéglátó­ipari Vállalat propagandistá­ja: egész kollekciót hozott a náluk tervezett cégérekből. Náluk tervezett? Igen elju­tottunk idáig, hogy egy ven­déglátóipari vállalat — a szű­kén vett üzleti szempontokon túl tekintve — arra is ügyel­ni akar, hogyan illeszkedik a vendéglők, eszpresszók, bü­fék portálja a városképbe. A Miskolci Varosszépítő Egyesület megalakulásának hírére házi pályázatot hirde­tett a vállalat vezetősége, és a dolgozóik által tervezett cé­gérek közül néhány minden bizonnyal meg is jelenhet az üzletek homlokzatán. Persze csak szigorú zsűrizés után! Éppen ezt, a bíráló bizottság­ban való részvételt kérte — nagyon helyesen — a város­szépítő egyesületben működő szakemberektől a vendéglá­tó vezetősége. Természetesen meg is kapja. Talán apróságnak tűnhet ez a kezdeményezés a városfej­lesztés nagy kérdéseihez vi­szonyítva. Valójában nem az, hiszen az utcaképet sok olyan „apróság” alakítja, mint az üzletek portálja, a lámpaosz­lopok és a különféle ülőbúto­rok. Aki megfordult mosta­nában Budapesten, a Duna- parti korzón, annak nem kell bizonygatni, milyen jó érzés egy ilyen ízlésesen megterve­zett környezetben sétálni, pi­henni. Városunk, sajnos, nem gazdag hasonló sétányokban, terekben. Ráadásul pazarlóan bánunk (bánnak) a belváros kevéske terével, pihenőhelyé­vel is! Kétszeresen örülhe­tünk tehát "annak, hogy im­máron van és lassan műkö­désbe lendül egy oiyart egye­sület, mely társadalmi kont­rollt adhat, és támogathat minden olyan törekvést, mint amilyen a vendéglátóké. Dr. Kozák Imre, a város- szepitő egyesület elnöke a ve­zetőcég ülésén ismét felajáa­Zárlatos lett egy transz­formátor szombaton a hejő- csabai cementgyárban, s emiatt nem működik az egyik kéményen az elektro- filter, vagyis a porszűrő be­rendezés. Ám mégsem okád füstöt és port a kémén3\ Szabó István, a gyár igaz­gatója : A cégérek és általában az utcakép alakításának ügye mellett sok másról is véle­ményt cseréltek az egyesület vezetőségének ülésén. Lesz alkalmunk még ezekről szól­ni, így most csak távirati stí­lusban: egységes egésszé ko- vácsolódott a különböző szak­osztályok munkaterve: lezaj­lott az illetékes szakosztály első tervbírálata: a volt KI- OSZ-irodában otthonra lel­nek a városszépítők; szépen gyarapodik a taglétszám. Gyors, látványos sikereket senki se várjon! Ifjú egyesü­letünk nem helyettesít sem­miféle hatóságot, s építőmun­káját elsősorban a fejekben végzi... (békés) — Nos, az ok egyszerű. Leállítottuk az egyik kemen­cét. Igaz, így csökken a ter­melés, de legalább nem szennyezzük a város leve­gőjét. Szakembereirtk meg­próbálják megjavítani a tra­fót: ha ez nem megy, akkor a kemencét egy másik transzformátorra próbálják átkötni. Ha ez sem sikerül, akkor sok millió forint ter­meléskieséssel számolhatunk, Zárlatos lett a transzformátor Leállt egy kemence a cementgyárban Nem sok idő kell hozzá, s új szállóige születik Miskolcon: Luca széke helyett a Luca szökőkútját emlegetik majd a vá­roslakók. A Tanácsköztársaság városrész főterén levő szökó- kútról van szó, pontosabban arról a kör alakú betonmedencé­ről. ami majd szökőkút lesz. De mikor? A kút hosszú hóna­pok. évek óta épülget, ígéretek sokszor elhangzottak, de a víz csak nem akart a magasba szökkenni a kitűzött határidőkre. Most úgy tűnik, komoly esélyünk van arra. hogy valóban el­készüljön a várva-várt szökőkút. A B í ÉV vette át a munkát, s azt jelezték a szakemberek: ha az időjárás is megsegíti őket, két héten belül befejezik a térburkolási munkálatokat. Igaz. azt is hozzátették: üdvös lett volna, ha jóval előbb fordulnak hozzájuk a beruházók ezzel a kéréssel. Nem sikerült még pon­tosan felderítenünk, miféle akadályok késleltették eddig a szökőkút épitését. s miért csak most gondoltak arra, hogy új kivitelezőhöz kell fordulni. De ennél lényegesebb most már az, hogy mikor készül el végre teljesen a szökőkút? A beru­házók szerint még a fagy beállta előtt mindenképpen bein­dítják a szivattyúkat, magasba szökkenhet a víz, igaz, csak próbaképpen. Az előzmények ismeretében senki sem vádolhat mmket rosszmájúsággal, ha erre azt mondjuk: majd meglát­juk... (k—ó) Autóbusz-végállomás Az Avas-dél III. ütemében lakók már régóta hiányolják az autóbusz-végállomást. A 31-es és a 34-es jármuvek minden fordulóban kétszer érintik ezt a területet: mon­dani sem kell, hogy a köz­lekedési vállalatnak milyen többletkiadást jelent ez. Min­denképpen szükséges egy végállomás megépítése. A tervek szerint az év kö­zepére — illetve néhány módosítás után az elmúlt hónap végére — kellett vol­na átadni az autóbusz-vég­allomást. Eddig azonban er­re nem került sor. Miért? — érdeklődtünk Szilágyi Istvántól, a Miskolci Közle­kedési Vállalat forgalmi fő­osztályvezetőjétől. — Valóban hosszabbra nyúlt az építés időszaka, mint azt vártuk. A terveket a Mélyépterv ugyan elkészí­tette, de a kivitelezésre a Miskolci Beruházási Válla­lat versenytárgyalást irt ki. s ez elnyújtotta az átadás ideiét. A pályázatot az üt­és Vasútépítő Vállalat nyer­te meg. Az új autóbusz­az Avason végállomást egyébként a Pá- lirjkás és a Mendikás utca sarkára, a Haditechnikai park mellé tervezték, ide ke­rülnének a 31-es. a 35-ös és a 32-es számú járatok. Két érkező és négy indító állás­helyet képeznek ki, és 13 autóbusz elhelyezésére nyílik lehetőség. Az utasoknak és az itt dolgozó irányítóknak ideiglenesen modul-barakkot helyeznek el. A végleges épü­let azonban csak 1984-ben készül el. A végállomás át­adását pedig az idei év vé­gére tervezik. hisz az elektrofilterünk oszt­rák gyártmány, s így a hoz­zá való alkatrészeket is Ausztriából kell beszerez­nünk. Mindenesetre a kap­csolatot a gyártó céggel már felvettük... — Ha ez az utóbbi eset — vagyis a nagy termeléskiesés — bekövetkezne, azt meg­érezné az építőipar, vagy a magánépitkező? — Ügy vélem, hogy nem. Megfelelő mennyiségű, mint­egy 60 ezer tonna künkénél rendelkezünk, ennek pedig elégnek kell lenni a tél be­álltáig, azaz amíg betonozni lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents