Déli Hírlap, 1983. október (15. évfolyam, 233-258. szám)
1983-10-03 / 234. szám
Például a zsákban marad Ha késik az ajánlott levél Naponta több tízezer levél fut át a postások kezén országszerte. Ilyen forgalom mellett becsúszhatnak bibák, és előfordulhat, hogy a küldemény egy-két napos késéssel érkezik meg a címzetthez. Különösen az ajánlott levelek esetében gyakoribbak a késések, nemegyszer megtörtént, hogy a fővárosból Miskolcra — vagy fordítva — csak a feladástól számított egy hét múlva vehettük át a levelet. Mondani se kell, hogy fontos és sürgős küldeménynél ez milyen bonyodalmakat okozhat. Hogyan fordulhat elő ilyesmi és mi a különbség a „rendes”, valamint az ajánlott levél között? — kérdeztük Kovács Jánostól, a Miskolci Postaigazgatóság szállítási csoportjának vezetőjétől. — Csak felvételkor és kézbesítéskor különböztetjük meg a két küldeménytípust. Közismert, hogy más a dijuk, és az ajánlott levelet csak feladóvevény kitöltése után lehet postázni, amikor egyben rakszámot is kap. Kézbesítéskor a címzettnek aláírásával kell elismerni az átvételt. Szállításkor pedig nem a sima levéllel együtt kezelik, hanem az úgynevezett „pirosanyaggal”, tehát: az expressz, légi, portos — sorolhatnánk még tovább — küldeményekkel. Itt fordulhat elő, hogy téves irányba továbbítják, mert véletlenül egyszerre két levelet fog össze a postai alkalmazott. Ilyenkor visszaküldik, de ez már néhány napos kiesést jelent a kézbesítésben. A nagy forgalom és zsúfoltság miatt megtörténik, hogy a levél a fiók mögé esik, vagy benne marad a zsákban, és hiába keresik napokig. Egy szó, mint száz: ilyen hatalmas tételnél nehéz kiszűrni az emberi tévedéseket, de természetesen azon vagyunk, hogy minél ritkábban forduljanak elő. A könyvelt küldemények jelentős késéséért, illetve elvesztéséért kártérítést fizetünk. Késre rendeltek a gyártól /Vem bírják cérnával Akik szabad idejükben hímzéssel foglalkoznak, gyakran bosszankodnak, hogy az üzletekben nem lehet kapni fehér géphímző cérnát. Márpedig e „kellék” nélkül sok nő nem tud a hobbijának élni, arról nem is szólva, hogy többeknek ez mellékkereseti forrás. Mi az oka a hiánynak? — érdeklődtünk Bakonyi Györgytől, a Magyar Pamutfonóipari Vállalat gazdasági igazgatójától. — Nem elsősorban rajtunk múlik, hiszen mi any- nyit gyártunk, amennyit rendelnek tőlünk. A belkereskedelem hirtelen nagyobb lakossági igényt továbbított hozzánk — hozzá kell tennem — kicsit késve. Szeptember közepén szállítottunk, de azt mi nem tudjuk, hogy melyik városba jut el a termékünk : elképzelhető, hogy az egyikben kapható, mig a másikban hiánycikk. Az is tény, hogy annyira megnőtt a kereslet a fehér géphímző cérna iránt, hogy a gépikapacitásunkkal csak nehezen elégíthetjük ki a vásárlók igényeit, pedig októberben is jelentősebb tétel hagyjad üzemeinket. Sajnos, az utolsó negyedévben ennek a jótékony hatását kevésbé lehet majd érezni, de a jövő év első részében mindenképp javulni fog az ellátás. Halárosi tanácstagok fogadóórái Ma tartja tanácstagi fogadóóráját Bárány István, Stadion u. 37/a., óvoda, 17 órakor; Béres Pál és Lehóczky András, Vöröskatona u. 49. sz., 19 órakor: Bumbera László, Oszip I. u. 14. fszt. 1. sz.. 18 órakor; dr. Gyimesi Béla, vb- hivatal, Petőfi u. 23. 1/116. sz. 14- töl 16 óráig; Harliai József, 113. uz. pártalapszervei.ct, Jáhn Ferenc u. 2. sz., 17 órakor; Kiss Mártonná, Kacsóh P. utcai napközi otthonos óvoda, Kacsóh P. u. 8. sz., 12-től 14 óráig; Komlósy T’amásné, 12. sz. Általános Iskola. Kun Béla’út 27. sz.. 18 órakor: Molnár Miklós, Szentpéteri kapui Lakásszövetkezet, Katowice u. 7. sz., 18 órakor; Nagy Sándorné, 3. sz. Általános Iskola, Középszer u. з. sz., 18 órakor* Soós Miklósáé, Gagarin u. 13. IV 4. sz., 18-tól 19 óráig; Szaniszló Bálint, Benedek и. 7. sz., 17 órakor; Szepesi Lajos, László Jenő u. 99. sz., 16 órakor; Szénfy Zoltánná és Kiss Gésa, 17. sz. pártalapszervezet, Kisfaludy u. 37. sz., 18 órakor. vonta egyébként mintegy 2(1 tonna fehér géptanuk) cérnát készítünk. Kevés nő vezető Országosan növekedett a nők aránya az állami és a gazdasági vezetők .között, de a népgazdaság egyes területein ez meglehetősen eltérően alakult. A hagyományosan női foglalkozásokban az alsó szintű vezetésbe választanak közülük többet, még viszonylag átlagosan elfogadható az arány a középszintű vezetésben (pl. közgazda- sági, pénzügyi, számviteli, terv-statisztikai munkaterületen, a műszaki és más szakmák tekintetében ez már nem mondható el), felső szinten viszont alig változott a helyzet: jelenleg 13,5 százalék a nő a magasabb vezető beosztásúak között. Csaknem egynegyedük az utóbbi években került a pozícióba. Tavaly a szocialista szektorhoz tartozó, különböző szintű vezetők között a nők aránya 29,6 százalék volt. Többségük igazgatóhelyettesként, osztályvezető-helyettesként vesz részt a vezetésben. A kisebb vállalat oknál, szövetkezetekben egyre több nő kerül a vezetői székbe. Sokat javult a helyzet a közigazgatásban, bár a legmagasabb szintű tanácsi tisztségviselők, az elnökök körében ritkán találunk nőket (mintegy 11 százalékos az arányuk), inkább a helyettesi állásokra tartják alkalmasnak őket. Nirícs tanácselnöknő a 19 megyei tanács élén! A tanácsi apparátusban dolgozó nők többsége ügyintézői munkakört lát el. Nanydíj a vásáron, gond a kereskedelemben Miért keserű a diósgyőri csokoládé? A nagydíjas termék ötven gramm, az érte járó trófea legalább három kilogrammot nyom. Az őszi BNV-n a Szerencsi Édesipari Vállalat Diósgyőri Édesipari Gyára a diabetikus csokoládéval vitte el a pálmát. A cukorbetegeknek szánt, s ezért narancssárga körrel megjelölt finomság — noha kiváló portéka —, kicsit mégis „keserű”. Nagy Jó- zsefné gyárigazgatóval beszélgetünk a diabetikus csokoládégyártás előzményeiről és következményeiről. — Itteni igazgató-elődöm, Kovács György javaslatára a minisztérium 1981. végén adta áldását a diabetikus készítmények gyártására, s biztosított 8.5 millió forint műszaki fejlesztési alapot. A beruházás költsége végül is 14 millió forintra rúg. Egy teljesen új, steril üzemet kellett kialakítani, hiszen a szigorú előírások szerint, a diabetikus gyártás nem érintkezhet, nem keveredhet a hagyományos, ré- pacukros technológiával. Az alapanyagok (fruktóz, mandula, tejpor) elkülönített raktárt igényelnek. Ez a mechanizmus csak diabetikus termékeket gyárthat. Ha nincs igény és megrendelés, akkor áll a sor. Most az a helyzet, hogy a géptermi vonal 3—4 nap alatt előálSzíne es Hova tegyük a lakatot? Egyik olvasónk figyelt fel arra a bolti telefonra, melyre jókora Tuto-lakatot illesztettek. Tárcsázni csakis az tud, aki birtokolja a kulcsot. Nem kétséges, hogy a bolt vezetősége őrzi, és azt is könnyű kitalálni, miért: túl sokszor használták a dolgozók magáncélra a készüléket, és ezzel megakadályozták. hogy hivatalos ügyben tárcsám tudja valaki az üzletet. A módszer kissé brutálisnak tűnik, de mindenképpen célravezető. Telefon- és vonalszegény világban élünk, s mi is gyakran tapasztaljuk, milyen nehéz feltárcsázni egy-egy vállalatot, intézményt, mennyi idő megy kárba, amíg' az idegtépő szaggatott jelzés helyett végre felhangzik a várva várt búgóhang, és megteremtődik a kapcsolat. Igen ám, csakhogy a hívott szám jelentkezése még nem feltétlenül siker, a kommunikációs szándék valóra váltásáig általában át kell esni további tortúrákon. Népszerű telefonos társasjátékunk egy ország előtt bizonyítja, hogy a telefonnal rendelkezők elsöprő többsége sem ismeri a távbeszélés illemkódexének elemi szabályait. Tíz közül kilenc játékos úgy jelentkezik be a szegény jó Rózsa Györgynek, hogy: „tessék”. Ezután nyilván egy kérdés következik: „Ugyebár X úrhoz van szerencsém?” Közben pedig megy a drága műsoridő és még mindig csak a bemutatkozásnál tartanak. Mert újra és újra elfeledik sokan, hogy illik név- ' vei, munkahelyen pedig a vállalat, intézmény megnevezésével jelentkezni. De ez még a legkevesebb. A telefonkönyvben fellelhető vállalati szám mögött általában egy központos tanyázik, aki többnyire így reagál a hívott fél nevére: „Kpcslm”. Mi jön ezután? Természetesen a szaggatott jel, azaz foglalt a mellékállo*más. És megint az a bizonyos illemkódex !... Ilyen a központ kezelőjének a következőket kellene mondania: — A hívott szám foglalt, vár egy kicsit, vagy ismét jelentkezik, esetleg kívánja-e, hogy egy »másik számot kapcsoljak. A sivár valóság — önök is jól tudják — ezzel szemben az, hogy a készülék csak sipákol-sipákol, míg az ember el nem unja, s le nem teszi á kagylót. E meg- rriozdulását alighanem örömmel nyugtázzák a vonal túlsó végén, hiszen a kapcsolás is munka, sok kapcsolás sok munka, és ki szeret sokat dolgozni, ha egyszer nem muszáj? Ennél egy árnyalattal jobb variáció, hogy nem foglalt a „mellék”, és onnan hallatszik — ugyan mi más? —a boldogító „tessék”. Bemutatkozás, amit általában végig sem hallgat az unott hangú ismeretlen. Mondandónk közepén közbevág: „nincs itt!” Ha az ember nem elég ügyes, azonnal le is teszi a kagylót. Csak, ha kivételesen jó reflexekkel áldott meg bennünket az ég, akkor előzhetjük meg ezt egy könyörgő hangon nyögött kéréssel: „átadna neki egy üzenetet?” — Üzene- teeeeet? — kérdez vissza a titokzatos, és ebbe a kérdésbe belegyömöszöli minden felháborodását. Az embert már ilyenkor megkísérti a gyanú, hogy az üzenetet nem adják át. És így is történik minden, azaz nem történik semmi. Beszélhetnék még arról is, hogy miért vagyunk oly gyakran távol munkahelyünktől — különösen, ha íróasztalhoz kötött ez a munkahely —, és miért beszélünk oly sokat — másutt. Mert a távoliét indoka általában megbeszélés, tanácskozás, értekezlet. Az is lehetne e cikk csattanója, hogy nem elég a telefonra lakatot tenni, néha elkelne egy Tuto a szánkra is. De hadd maradjak az eredeti témánál, nevezetesen annál, hogy kevés telefonunkat sem tudjuk, vagy nem akarjui jól használni. Miért? Csak!.. (bekes) afe Már készül a diabetikus Mikulás. lit ja az egyhavi igényt: azaz havonta a diabetikus csokoládéra profilírozott üzem géptermi kapacitásának kilencven százaléka kihasználatlan. ♦ A cukorbetegek száma Magyarországon 400 000-re tehető. Az édességigényt — néhány elvetélt kísérlet után — külföldi csokoládé elégítette ki. A nyugatnémet Holex (100 grammos) 28—32 forintba kerül. — A diósgyőri diabetikus olcsóbb. Az ötvengrammos tejcsokoládé 10,50 forintba kerül, az étcsokoládé 11,50 forint. Ez ugyan valamivel drágább, mint .a „normál” csokoládé. De éppen az a szándékunk, hogy ez a termék azokhoz jusson el, akik arra rászorulnak. A nagykereskedelem viszont óvatosan rendel, a boltvezetők tartózkodóak. Ennél a terméknél az eltarthatósági idő rö- videbb, szezon végi kiárusítással nem számol sem a kereskedő, sem a gyártó. ♦ A narancskorongos édességből készletre nem gyártanak Diósgyőrben.' Az idei rendelésállomány mintegy száz tonnát valószínűsít, de tudnának ennél háromszor többet is ... — A 2650 tonnás évi termelésnek a diabetikus csak kis részét teszi ki. Nem üzleti, hanem humanitárius megfontolásból vállalkoztunk a „diára”. A kísérleti bevezetés után áprilistól forgalmazzuk. A felszerszómo- zás megtérülési ideje igen hosszú. Némi adókedvezményt kapunk ugyan, de a nagydíjas- csokoládé mégis keserű... ♦ A diósgyőri gyár igazgatónője nem édesszájú, de hivatalból minden nap köteles csokoládét kóstolni... — A gyümölcscukorral készült, kímélő csokoládé jobb, mint a másik. Alapanyaga teljes egészében külföldi, a gyártási eljárás teljesen zárt rendszerű. Egy gyerek is meg tudja különböztetni, s a szavazásnál a diabetikus javára dönt. ★ A gyümölcscukor is import. ♦ A kezdeti kudarcok, félsikerek nem keserítik a diósgyőri édességgyártókat. A télapó-ünnepre az üzletekbe kerül a diabetikus Mikulás. A 8,5 debás figura 1,90 forinttal lesz drágább, mint a hagyományos. Vajon ehhez mit szól hárommillió kövér ember országának közvéleménye?! Brackó István a(c A vásári trófea (Kerényi felv.) Meleg étel a rászorulóknak Augusztus végéig 4S470-en captak rendkívüli szociális segélyt Miskolcon, s 420-an részesültek a szociális étkeztetés szolgáltatásaiban. Az idén és jövőre az eddiginél több pénz juthat városunkban ezekre a célokra. A szakemberek azt szeretnék elérni, hogy minden rászoruló kaphasson naponta meleg ételt, a rendkívüli segélyek összegét pedig emelni kívánják.