Déli Hírlap, 1983. szeptember (15. évfolyam, 207-232. szám)

1983-09-19 / 222. szám

Lelkiismeretlen hozzátartozók if A legnehezebb: figyelni órákon át... (Kiss József felvételei) Kéthetes Közhelynek számit, de von benne igazság: mindannyiunk életének egyik legkomolyabb pillanata az, amikor végképp elhagyjuk az iskolát, s kilé­pünk a „nagybetűs életbe” ... Azok a kis emberkék, akik alig két hete ismer­kedtek meg az iskolával, nyilván más véleményen vannak: számukra — egye­lőre — ez jelenti a legna­gyobb élményt. Tanulni pedig nem köny- nyű, az írás—olvasás—szá­diákok molás tudománya komoly munka nélkül nem megy a fejekbe. És van ennél ne­hezebb tanulnivaló is, ami talán még fontosabb: meg­szokni a rendet, fegyelmet, a pontos és szép munkát, számot adni az elsajátított tudásról. Mindez persze örö­möt és büszkeséget is jer lent a szülőknek s cseme­téiknek egyaránt: nem kis dolog az, ha óvodás kis­gyerekből diákká válik az ember... * Elmerülten... — avagy két változat egy témára. A feladat látszólag játékos, ám nem könnyű..; Tiszta rendes ház? Ellenőrzik a házlelügvelőket Községekben már évtizedek óta kis tábla jelzi egy-egy há­zon, hogy: Tiszta bulvár — rendes ház. Miskolcon is el­kelne hasonló minősítés, mert talán ez nagyobb versengés­re ösztönözné a házfelügyelő­ket. Sajnos, nem minden bér­ház és környéke érdemli meg az említett jelzőt. Egyáltalán: nézik-e váro­sunkban, hogy egy-egyr lakó­épület mennyire tiszta? — kérdeztük dr. Kerényi Henri- étt-től. a Miskolci Ingatlan­kezelő Vállalat házkezelési osztályvezetőjétől. . — Rendszeresen figyeljük a lakótelepek tisztaságát, összesen 30 ezer lakás tarto­zik hozzánk, és csaknem 400 házfelügyelő.' Tisztasági el­lenőreink — tíz főállású és __három' nyugdíjas — az ütem­tervnek megfelelően járják a város utcáit, illetve bérháza­it. Egy-egy helyre általában havonta egyszer jutnak el, de »honnan panasz érkezik, ott laponta is ellenőrzik, hogy mennyire tartják be az elő­írásokat. Ez elsősorban a lép­csőházra és a környezet tisz­taságára vonatkozik. A ház- felügyelőknek naponta köte­lező a megadott portán se­perni, hetente egyszer a lép­csőházat felmosni, és negyed­évenként nagytakarítást vé­gezni. Általában nem lehet panasz a munkájukra, hiszen ezeket az előírásokat többsé­gében betartják. Ha a tiszta­ságellenőrök rendszeresen meg vannak elégedve a mun­kájukkal, azt jegyzőkönyvbe veszik, s bizonyos időközön­ként néhány száz forintos ju­talomban részesülnek. Jó példaként megemlíteném a Kuruc és az Árpád utcát, ahol a házgondnokság kei-e- tében a tisztaságellenőrök naponta végignézik a lépcső­házakat, s erről szintén rend­szeresen jelentést tesznek a vállalatnak. Ennek az ered­ménye meg is látszik, hiszen talán a legtisztább miskolci utcák közé tartoznak. A Bábonyibérc rendezési terve A városi tanács vb titkár­sága értesíti a 28-as számú választókerület lakosságát, hogy szeptember 19-én 18 órai kezdettel a Tűzoltópa­rancsnokság ' épületében is­mertetésre kerül a Bábonyi­bérc részletes rendezési ter­ve. Kérjük a lakosság megje­lenését, véleménynyilvánítá­sát. Miskolc városi Tanács V. B. Titkársága Taicsiagok Mm Ma tartja tanácstagi fo­gadóóráját dr. Berkő Péter, Győri kapui szolgáltatóház párthelyisége, 17.30 órakor; Nagy János, III/8. sz. párt- alapszervezet, Alpári Gy. u. 2/., 17 órakor; Recskó Pe­temé, Csóka u. 26., 1/2., 17- től 18 óráig; Sándorfi László, Avasalja u. 14. sz., 17 óra­kor; Szolnoki László, Avas­dél Lakásszövetkezet, En­gels u. 35. sz., 17.30 óra­kor. Szociális se vél} a tanácstól Ki tud többet a Szovjet­unióról? címmel a Művelő­dési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Tár- ‘ saság, a Lapkiadó Vállalat és a Szovjetunió című folyó­irat szerkesztősége, a Kom- szomol és á Kommunista If­júmunkások Magyarországi Szövetsége megalakulásának 65. évfordulója tiszteletére, az 1983'84-es tanévre, politi­kai vetélkedősorozatot hirdet a középfokú tanintézetek di­ákjai részére. A vetélkedő célja a Szovjetunió életének jobb megismertetése, a ma­gyar—szovjet barátság to­vábbi erősítése. A diákok a Szovjetunióra vonatkozó iskolai tananyag­ból, valamint a Szovjetunió című folyóirat 1983. és 1984- es számaiból készülhetnek fel. Benevezhet — négyfős csapatokkal — valamennyi középfokú oktatási intéz­mény. A nyolc országos elődöntőt számos iskolai és regionális vetélkedő előzi meg. A két országos döntőre 1984. ápri­lis 10—20. között kerül sor. A 16 csapat közül kerülnek ki a televíziós vetélkedő résztvevői. A jelentkezési lapokat 1983. november 1-ig kell el­juttatni a megyei (fővárosi, kerületi) tanács művelődés- ügyi osztályára (főosztályá­ra), valamint a Lapkiadó Vállalat magyar nyelvű ’ szovjet lapok olvasószolgá­lata vetélkedőcsoportja cí­mére. 11 városKörnyék kapja A Miskolchoz tartozó öt városkörnyéki község az idén összesen 61 millió forint fej­lesztési alappal gazdálkodhat. A községek az első fél évben 20 millió forintot használtak fel a rendelkezésre álló ösz- szegből. Átadták például Al- sózsolcán egy több mint 300 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat, Szirmabese- nyőn pedig ötven építési tel­ket alakítottak ki. Miskolcon legalább ötezer­re tehető azoknak az öregek­nek, rokkantnyugdíjasoknak a száma, akik 2200 forintnál kisebb összegből kénytelenek megélni havonta. Ha drágul a megélhetés, a kisnyugdíjasok nehéz helyzetbe kerülhetnek, rászorulnak a rendszeres, vagy rendkívüli szociális se­gélyre. Az idei év második felében Miskolcon, a közpon­ti támogatással megtoldva, 1 240 000 forinttal több juthat ezekre a célokra, mint ta­valy. De csak az összegek változnak, vagy a segélyezés metódusa is más lesz? KEVESEBBSZER DE TÖBBET Az elmúlt fél évben Mis­kolcon több mint ötszázan részesültek rendszeres, és majdnem három és fél ezren rendkívüli segélyben. Tuh- rinszky Ferencné, a városi tanács egészségügyi osztályá­nak szociálpolitikai előadója: — Korábban elaprózódtak a segélyösszegek, így a jövőben inkább arra törekszünk, hogy kevesebb alkalommal, de na­gyobb összegekkel segítsük a rászorulókat. Nagyon fontos tudni, hogy a rendkívüli se­gély nem nyugdíjkiegészítés, hanem valóban rendkívüli helyzetekben való segítség. Indoka lehet hosszan tartó betegség, költséges diéta, ha­laszthatatlan tatarozás, vagy drága gyógyászati segédesz­közök beszerzése. A nagyobb igények s a központi támo­gatással megnövelt anyagi alap arra kötelez minket,' hogy fokozott felelősséggel, körültekintéssel végezzük a segélyezést. MELEG ÉTEL, MINDENNAP Ismerjük-e eléggé a váro­sunkban élő öregek életkö­rülményeit, sorsát? Válasz­ként is megteszi, hogy hama­rosan felmérik: a kisnyugdí­jasok közül hányán részesül­nek segélyekben, ellátásban, s kik azok, akik kimaradtak ezekből. Az utóbbiakat felku­tatják, majd a társadalmi szervek segítségével megvizs­gálják helyzetüket, hogy dönthessenek a segítés lehe tőségeiről. Általános jellegi, szociológiai felmérést is foly­tatnak napjainkban: ennek egyik adata szerint az ötezet kisnyugdíjasból a 80 éven fe lüliek száma meghaladj^ a nyolcszázat. Ha segélyről beszélünk, pénzt értünk alatta, pedig sokszor nagyobb szükség van a mindennapi meleg ételre, mint az anyagi támogatásra. A szociális étkezésben része­sülők körét folyamatosan bő­vítik városunkban, s ma már á szociális otthon konyhája kicsinek bizonyul: szükség van az éttermek, vendéglők szabad kapacitására is. NINCS SORBAÁLLÁS Talán kevesen tudják, de hosszú évek óta nincs sorba­állás a rendszeres segélyekért Miskolcon: az igényeket ma­radéktalanul kielégítik. A rendkívüli segélyek iránti ké­relmeket azonban még a megnövekedett anyagi lehe­tőségekkel sem tudják min­den esetben teljesíteni. De itt nemcsak a tanács lehet az egyedüli segítség, támogat­hatják nyugdíjasaikat a vál­lalati szakszervezeti bizottsá­gok, s természetesen ott a család is... — Hihetetlen, de előfordult, hogy 80 forint ügyében há­rom határozatot kellett hoz­ni, amíg hajlandó volt végre a család ezt a havi „óriási” térítési összeget megfizetni — idézett egy esetet Tuhrinszky Ferencné. — A családnak el­tartási kötelezettsége van, % ha kell, a hatóság hivatalból is indíthat szülőtartási pert Az öregek azonban sokszor szeretetet adnak akkor is, ha ezt nem viszonozzák: elzár­kóznak a pereskedéstől. A ta­nácsi szakemberek a jövőben körültekintőbben készítik el a környezettanulmányokat a rendkívüli segélyek esetéber. is, megpróbálják felkutatni a hozzátartozókat. Persze a lel­kiismeretet nem tudják pó­tolni >.. KISS LÁSZLÓ Színe és Hatszor annyi belefér Mi az, aminek évente két­szer is örül az ember, pedig nem kerül semmibe? — így szól a találós kérdés. Be­vallom, hogy én találtam ki, most, ültőhelyemben, tehát engem szidjanak érte. Mi­előtt azonban nagyon bele­melegednének — nem a gon­dolkodásba, hanem a szidás­ba —, gyorsan elárulom: az óra előre- meg hátratologa- tása. A téli és a nyári idő­számítás, melyek között, mint köztudomású, egy óra eltérés van. Amikor tavasszal bevezet­jük — magunknak —, na­gyon örülünk neki, mert nyerünk egy órát a délutáni strandolásra, kirándulásra, egyebekre. Amikor pedig visszaállítjuk a mutatókat éjszaka 1 órakor 0 órára, is­mét csak örvendezünk, mert tovább lehet reggel az ágy­ban maradni, később kezdő­dik a napi meló. Persze hamis egy kicsit a találós kérdés, mert valójá­ban nem megy ez teljesen ingyen — köztéri órák átál­lítása, új menetrend stb. —, de a közköltséget nemigen érzékeljük. Az átlagpolgár ingyen-ajándéknak fogja fel ezt a bizonyos órát, amivel maga lepi meg magát — évente kétszer. Jó lenne még kitalálni né­hány ilyen, meglepetést sa­ját használatra, mert mi ta­gadás, ránk fér mostanság az ajándék is, meg az ör­vendezés is. De mi lehet ha­sonló egy teljes órához, egy órához, amibe annyi minden belefér? Ha ifjúkorom slá­gerére gondolok, akkor ép­pen hatszor annyi, hiszen a szép emlékű Kazal László így énekelte: „Tíz perc az nagy idő, Elemér”! Még egy szűk hetünk van arra, hogy megtervezzük, mi­vel töltsük ért a hatvan per­cet — reggel. A tokaji író­tábor egyik vitatémájára gondolva — kevés a gyer­mekáldás — önként adódik egy javaslat. Ez azonban sze­rintem magánügy, tanács­adókat senki sem kér hozzá. Biztatásra különben sem megy. Ha menne, nem így nézne ki a demográfiai gör­be! De ha nem erre, akkor mi­re fordítsuk az ajándék­óránkat? Ajánlhatnám a ki­adós reggeli tornát, de ha az estit is fotelből élvezi az el­söprő többség, akkor ugyan hányán pattannának ki az ágyból reggel, amikor még a nyújtózás is nehezünkre esik? Fussuk át a reggeli lapokat! — ez szívem sze­rinti ajánlás lenne, de kik azok a szerencsés kivétele­zettek, akiknek már a korai órákban a kezükbe kerülnek az előfizetett lapok? Fogyasszunk kiadós regge­lit, kényelmesen, ülve, lehe­tőség szerint szeretteink kö­rében, tartalmas, ugyanak­kor könnyed csevegéssel tölt­ve ki a két falat közötti szü­netet! Ez is jó. Meg lehet kérdezni például a gyerek­től — hiszen egy órából any- nyi mindenre futja —, hogy jár-e iskolába, és ha igen, hova. Férj megérdeklődheti asszonyától, hogy gépesítve van-e már a háztartás. Ha nem, akkor ki, s hogyan szo­kott kitakarítani, amíg ő a szombat délutáni szunyóká- lással van elfoglalva? A fe­leség felfigyelhet rá. miért nem volt elragadtatva a ház ura a születésnapjára kapott pompás szarufésűtől. (Mert már évek óta kopasz...) Egyszóval foglalkozhatnánk egy kicsit egymással ez alatt az egy óra alatt, mert ha más haszna nem is lenne, annyi mindenképpen, hogy megtakaríthatnánk sok pa­pírt („Később jövök, vegyél egy kilő kenyeret”!) és hihe­tetlen mértékben lecsökken­nének a vállalati telefon- számlák („Valakitől art hal­lottam. te büdös kölyök, hogy megbuktál, ha netán találkozunk a közeljövőben, kapsz két pofotat!”!. Egy óra. az hatszor tíz perc — Elemér! És ebbe ugye hatszor annyi belefér. .i (békés)'

Next

/
Thumbnails
Contents