Déli Hírlap, 1983. szeptember (15. évfolyam, 207-232. szám)

1983-09-14 / 218. szám

A szülői Ide^nlednek az elnevezéstől Korrekciós osztályok Borsodban Alig több mint íél évtizede vált általánossá hazánkban az álta­lános iskolák első osztályosainak iskolakezdését megkönnyítő diffe­renciált oktatás. Ez a körültekintő pedagógiai munka — amely elsősorban a gyermek szetlemi és fizikai adottságait, személyiségét, családi körülményeit veszi figyelembe — eddig több tízezer gyer­meknek segítette a felzárkózását társaihoz, megkönnyítve a tan­anyag elsajátítását, az iskolai közösségbe való beilleszkedését. Ma ,l|ar egységes normarendszer szerint vizsgálják meg a beiratás előtt a tanköteles gyermek iskolaérettségét. Eldöntik, hogy a kisdiák melyik iskolatípusban, milyen osztályban kezdje meg tanulmányait. Országszerte legtöbb gon­dot az úgynevezett korrek­ciós osztályok szervezése je­lenti a kisegítő és a gyógy­pedagógiai oktatás mellett. A szülők még mindig ide­genkednek a „korrekciós” elnevezéstől, mert azt sejte­ti, hogy gyermekük nem tel­jes értékű. Az oktatásügy szakemberei is elismerik, hogy ez az elnevezés nem szerencsés, és nem tükrözi azt a személyre szoló, meg­különböztetett pedagógiai munkát, amely ezekben az osztályokban az esetek több­ségében -iskolaérett, de a fejlődés valamelyik terüle­tén visszamaradt gyermek felzárkóztatásáért folyik. E kis létszámú közösségek­ben is elsajátítják az első- osztályos tananyagot, és el­végzése után a második osz­tályba kerülhetnek. Azokat a diákokat, akik nem érik el ezt a szintet, a ..normál" el­ső osztályba, vagy a kisegí­tő iskolába kell beíratni.' Borsod megyében a több mint 17 ezer tanköteles ko­rú közül csaknem 800-at nyilvánítottak Iskolaéretlen­nek. A „kiszűrt” gyermekek mintegy 30 százaléka kor­rekciós osztályban kezdte az oktatási évet. Az iskolaéret­lenek egv része óvodában maradt. 25 százalékuk pedig kisegítő iskolában és gyógy­pedagógiai intézetben tanul. Azokat a gyerekeket irá­nyítják a korrekciós osztá­lyokba. akiknél remény van arra, hogy speciális foglal­kozásokon utolélhetik a nor­mál tagozatú osztályokat. Az 1979— 80-as tanévben 7 isko­la indított 7 csoportot. 87 gyerekkel; 1980—81-ben a 8 iskola 8 csoportjában 107 gyerek; 1981—82-ben 9 . is­kola 12 csoportjában 128 gyerek; 1982—83-ban 11 is­kola. 11 csoportjában 154 gyerek tanult. Három kise­gítő iskola működik váro­sunkban. ezek létszáma a következőképpen alakult: 1980— 81-ben 394 gyerek; 1981— 82-ben 451 gyérek", 1982— 83-ban 474 gyerek. A foglalkoztatóiskolában azo­kat a gyerekeket helyezik el, akik valamilyen testi vagy fizikai sérülés miatt képte­lenek elsajátítani a tananya­got. A fentebbi adatok igen tanulságosak, mert azt jel­zik, hogy egyrészt növek­szik a korrekciós osztályok­ba, valamint" a kisegítő is­kolákba küldött gyerekek száma. Az elmúlt tanév és az idei beiskolázás adatait október elsejére küldik be az iskolák, ezek értékelésé­re majd később térünk visz- sza. H. S. A L'Humanité keddi szá- ’ mában részletesen méltatja a Győri Balett vasárnap esti előadását. A magyar együttes a L'Humanité ünnepén ..Az igazság pillanata" címmel Federico García Lorca emlé­kének szentelt balettjét mu­tatta be. A lap hangsúlyozza, hogy a magyar együttes nagyszerű előadása a kétnapos ünnep fénypontja volt, „ünnep az ünnepen belül”. A kritikus kiemeli Markó Ivánnak Fe­derico García Lorca szelepé­ben nyújtott alakítását, majd hangsúlyozza: „Totális lát­ványosság volt ez az előadás, amely annyira lenyűgözte a nézőket, hogy megfeledkez­tek az esőről, sárról, végül pedig negyedórán át tapsor­kánnal ünnepelték a magyar művészeket, s tízszer hívta* vissza őket a színpadra.” \ áHozások a dolgozók általános iskolaiban Megszűnik a vizsgakötelezettség matosan segítik a hallgató­kat a felkészülésben, a meg­tanult anyag gyakorlásában. A felkészítő pedagógusok minden inkolanapon ellen­őrizhetik. hogy a tanulóik megértették-e, illetve milyen szinten sajátították el az is­mereteket. Az uj, ingyenes tankönyv kiadására a Művelődési Mi­nisztérium illetékesei szerint azért volt szükség, hogy az oktatásra kerülő tananyag jobban igazodjék a felnőtt hallgatók életismereteihex. tapasztalataihoz, a felnőtt­oktatás módszereihez. A minisztérium azt terve­zi. hogy az alapismereti tan­folyamok első-második évfo­lyamán — amelyek az álta­lános iskolák 1—4 osztályá­nak felelnek meg — meg­szüntetik a vizsgakötelezett­séget. A jövőben az egyes hallgatók ismereti szintjét a pedagógusok a már kiadott feladatlapok segítségével el­lenőrzik. Az illetékesek tájékoztatá­sa szerint az elmúlt mint­egy fél évtized alatt az ál­talános iskolai alapismereti tanfolyamokra beiratkozott felnőttek száma csaknem azonos: 2000—2500 között ingadozik évente. Az elmúlt tanévben a dolgozók 260 ál­talános iskolája közül 91 he­lyen indítottak alapozó osz­Olyan új alapismereti tan­könyvből tanulnak az idei tanévben a dolgozók általá­nos iskolájába járó felnőttek, amelyek tartalmazzák az első és második évfolyam számára az anyanyelvi ismereteket, va­lamint a számtan-mértan tud­nivalóit. A tankönyvet feladatlapok egészítik ki, amelyek folya­Már próbálják a Miskolci Nemzeti Színházban Gáli Jó­zsef Daliás jdők című darab­ját. A dráma cselekménye 1944 őszétől 1945 tavaszáig Vészháton-Vészlón játszódik, ama nevezetes „Vésztői ta­nácsköztársaság” idején. Gá-1 li József valóságos történel­mi eseményeket, valóságos történelmi alakokat állít színpadra. A Békés megyei nagyközségben, miután a. ha­dak elvonultak, Gebejdi Im­re veszi át a hatalmat. M^g­% Molnár Zsuzsa és Szőke István rendező a próbán (Jármay György felvételei) ^ Gebejdi Imre (Matus György) a szegény parasztlánnyal, Bézi Lenkével (Molnár Zsuzsa) enyeleg A statisztikai adatok ar­ról tanúskodnak, hogy a me­gyében évről évre nő az is­kolaéretlen gvermekek szá­ma. Mindinkább problémát jelent az is. hogy a gyógy­pedagógiai intézetben oktató pedagógusoknak csupán 54 százaléka rendelkezik meg­felelő szakképesítéssel, s a képesítés nélküliek aránya megközelíti a 25 százalékot. Városunkban sem derű­sebb a kép. noha a tanács, iskoláink erőfeszítéseket tesz­nek. hogy a gyerekek le- küxdhessék a szociális hely­zetükből, családi körülmé­nyeikből adódó hátrányokat. Tanévenként 15—19 iskolá­ban 17—26-os létszámú cso­portokban minden évben in­dítanak iskolaelőkészítő fog­lalkozásokat. 1979—80-ban 356 gyerek vett részt a fog­lalkozásokon. Kézimunka­pályázat A Temaforg Textilhaszno- sító Vállalat az „Ez a di­vat” című lappal közös pá­lyázatot hirdet. Ennek célja, hogy széles körben megis­mertessék a vállalat kézi­munka-fonalait, s az ottho­ni kézi feldolgozás lehetősé­geit. Az idén ugyanis a ko­rábbinál szűkebb a hazai kötöttáru-választék az üzle­tekben. A vállalat ezt felis­merve, saját üzemeiben bő­vítette az otthon feldolgoz­ható fonalak gyártását, s partnervállalatokat is kere­sett és talált ilyen fonalak gyártására. Az őszi BNV idején a vállalatnak a fő­épület előtti pavilonjában a látogatók megtekinthetik azt a mintegy 30 fajta kézimun­ka-fonalat, amelyet a pálya­munkák elkészítéséhez kínál a vállalat. Állati! nyerő modorával mindenkit a szó szoros és átvitt értelmé­ben is levesz a lábáról. Föl­det oszt. leszámol a légi ha­talom embereivel, de mivel nem vesz tudomást az ország helyzetéről, a romantikus, anarchista forradalmár végül Már Aesopus, illetve Phaedrus állatmeséinek szereplői is igen alkalmasak voltak arra, hogy egv-egy állatnévvel bizo­nyos embertípust szimbolizáljanak, így például a farkas a kegyetlenség, a bárány az ártatlanság, a kígyó az álnokság jel kébe vé vált. E kört a későbbi állatmeseírók (La Fontaine, Krilov stb.) bővítették. Sőt, később már nem kellett mesét írni ahhoz, hogy egy bizonyos állatnév egv-egy emberi tu­lajdonsággá váljék. Gontsoljunk csak Petőfi Sándor két ver­sére (Kutyák dala, Farkasok dala)J Itt a kutya a szolga­ságot. a farkas pedig a szabadságot jelenti. Nemcsak az iro­dalomban lelhetők fel efféle kifejezések, hanem mindennapi beszédünkben is gyakran használjuk őket. A kutya itt újabb jelentést kap, mivel többnyire a hűséget jelezzük ezzel az állatnévvel. A hangya és a méh a szorgalmas, gyűjtögető embert jelenti. Aesopushoz képest megváltozott a bárány szó jelentése is, mivel manapság inkább gondolunk a türe­lemre, mint az ártatlanságra. Ez rendjén is van, hiszen más korok más és más jelentést csatolnak egv-egy állatnévhez. Sajnos, azt is el kell mondanunk, hogy ebben a vonat­kozásban stílusunk kissé eldurvult. A buta (vagy legalábbis szerintünk az) embert sokan egészen magától értetődően nevezik marhának, ökörnek, tinónak. Nos, nemcsak férfiakra vonatkozik ez, hanem nőkre is: az argóban egyszerűen tyúk­nak, pipinek, csirkének, libának hívják a nőket, s több­nyire még jelzőket Is tesznek elé. Természetesen nem lehet azt mondani, hogy az állatnév­vel kifejezett tulajdonság mindig durva. Nyelvünk mindig igen finoman von határt a durvaság, a szellemiség, a gúny és az irónia közé. ígv tehát a szavakat csak a megfelelő környezetben szabad (lehet) értelmezni. Az persze más kér­dés, hogy egyesek nem képesek ezt a határt megvonni. A csúnyán evő, vagy a durva beszédű embert mindenki disznó­nak hívja, ugyanígy nevezzük a tintapacát is. Ám nemcsak az általunk ismert állatokat „hívjuk segítségül”, hanem olya­nokat is, amelyek hazánkban nem honosak. A hiéna szóval több kifejezést ismerünk: árverési hiéna (magas áron akar vásárolni), ágyhiéna (szemérmetlenül magas árat kér az ágybérletért), könyvhiéna (aki a kereskedelemben megsze- rezhetetlen könyveket magas áron adja el). Folytalhatnánk a sort a majommal (= utánozó), a zebrával (= utcajelzés) egészen az elefántig (két szerelmes között a felesleges har­madik). Tréfásan azt is szoktuk mondani, hogy van „politikai Brehm” is (utalva a tudós világhírű művére). Tudniillik a héja azokat az embereket jelöli, akik a politikai enyhülés ellenségei, míg a másik oldalon a galambok vannak. A go­rilla egy-egy politikus vagy üzletember testőrét jelenti, a poloska pedig a rejtett mikrofont. is megbukik. SZERDA Kossuth rádió:-12.00: Deli Kró­ni Ka: — 12.30: Ki nyer ma? — 12.-L): Az 1 lóerőtől a 250-ig. — 13.05: Opcraslágerek. — 13.35: Dzsesszmelódiák. — 14.29: M*s­wa bácsi levelesládája. — 15.00: Hírek. — 15.03: Kő: uspóditim. — 15.23: A nemzet napszámosa. — 16.05: Boccaccio. — 16.49: Kriti­kusok fóruma. — 17.00: Hírek. — 17.05: A kiút kezdetén. — 17.30: Mozart: A-dúr zongora- verseny. — 17.57: Külföldről ér­kezett. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Ma­gazin. — 19.15: Hangtárlat. — 2<;.25': Zenekari operarészletek. — 20.54: A King's Singers és a könnyűzene. — 21.24: Szent, ­Györgyi Albert 90 éves. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpo­litika. — 22.30: Lukács Pál mély­hegedűn játszik. — 22.46: Vész­jelző élőlények. — 23.01: Pur­cell: Óda Szent Cecília napjára. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.05: Nótaműsor. — 12.30: Hírek. — 12.35: Tánc­zenei koktél. — 13.25: Útikalauz üdülőknek. — 13.30: Labirintus. — 13.45: Időjárás- és vízállás­jelentés. — 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. —18.35: Elton John felvételeiből. — 19.20: Népdalaink világa. — 19.50: Hí­rek. — 19.55: Sport. — 21.50: Nosztalgiahullám. — 22.12: Rose- Marie. — 22.42: A Stúdió li fel­vételeiből. — 23.00: Hírek. — 23.20: Dalol a tavasz. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.12: Kamarazene. — 14.00: Irodalmunk a felszaba­dulás után. — 14.20: Moszkvai Csajkovszkij-verseny — 1982. — 15.14: Jött egyszer egy vándor­árus. — 15.34: Bruckner: V. szimfónia. — 16.48: öt földrész zenéje. — 17.00: Balassa Sándor: Az ajtón kívül. — 18.18: Gver- mekjátékdalok. — 18.30: Kap­csoljuk a Zeneakadémia nagy­termét. — 21.00: Granada! vásár. — 21.30: Hanglemezgyűjtőknek. — 22.32: Irodalmunk a felszaba­dulás után. — 23.30: Hírek. Bátran használhatjuk ezeket a kifejezéseket — de csak akkor, ha árnyaltabbá akarjuk tenni stílusunkat, és nem akkor, amikor ezekben a szavakban a durvaság, nyegleség és mások lenézése nyilvánul meg. M. U Miskolci rádió: Hírek, időjá­rás, műsorismertetés. — 17.05: Hangversenykrónika. — 17.20: Ablak az országra. Fodor Lász­ló jegyzete. — 17.30: Index. Gaz­daságpolitikai magazin. (A tar­talomból!; Innovációs folyama­Az ősbemutatót (a darabot Gáli József hagyatékában ta­lálták) Szőke István rendezi, a fontosabb szerepeket Ma­tus György, Molnár Zsuzsa, Polgár Géza, Bregyán Péter, Csapó János alakítja. tok Borsodban — Termékvál­tás az SVT-ben — Szüreti ké­szülődés Hevesben.) — Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston, Szerkesztő: Borsodi Gyula. — Sport. — 18.00: Észak-magyar­országi Krónika. (Folytatódik a tombrekonstrukció az egri bel­városban — Forpack hütőtároló a Karancshúsnál. az országban első helyen — Tokaji írótábor.) — 18.25: Lap- és műsorelözetes. Televízió, 1. műsor: 16.25: Hí­rek. — 16.30: Ahol a harcsa él. — 17.15: ,,Csak a szépre emlé­kezem...” — 18.20: Nyitva: kedden és pénteken. — 18.45: Képújság. — 19.10: Idősebbek is elkezdhetik ... — 19.15: Esti me­se. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Ég és föld között. — 21.40: Nép­zene zenekarra. — 21.50: A fa­szobrász ünnepnapjai. — 22.25: Tv-híradó. Televízió, 2. műsor: 19.55: Női kosárlabda EB. Magyarország— Lengyelország mérkőzés. — 21.30: Tv-híradó. — 21.50: Százéves a Mozarteum. — 22.30: Képújság. Szlovák televízió: 15.10: Bánik Ostrava—BK Koppenhága UEFA- kupa labdarúgó-mérkőzés. — 17.05: Dokumentumfilm Lipcsé­ről. — 17.25: Ipari tanulóknak. — 17.55: Autósok-motorosok ma­gazinja. — 18.30: Kék fény. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Ványa bácsi. — 21.40: Dokumentum­film a prágai Julius Fucik-park- ról. — 22.05: Világhíradó. — 22.20: Női kosárlabda EB. Cseh­szlovákia—Svédország mérkőzés. Kiállítások: Mini Galéria (10 —18): Kovács Éva kerámiái. — Fotógaléria (10—18): Austria trio. — Városi vadaspark (10—17). — Vasas Galéria (14—19): A Vasas Képzőművész Kör jubileumi ki­állítása. — Herman Ottó Múze­um (10—18) : Ember és munka. — Üj szerzemények. — A ter­mészet három országa. — Ás­ványok, növények, állatok Észak- Magyarországról. — Borsod— miskolci Múzeum (10—18): Kon­dor Béla-emlékkiállítás. — Szom­széd népek viselete képes le­tályokat, ebből 63-at üze­mekbe kihelyezve. A leg­több felnőtt diákja a Pest. a Borsod és a Bács-Kiskun meg37ei, valamint a fővárosi dolgozók általános iskolái­nak volt. velezőlapon. — Miskolci Képtár (10—18) : Két évszázad magyar festészete. — Herman Otto-em- lékház (10—18) : Herman Otto élete és munkássága. — A Bükk élővilága. — Diósgyőri vár (9— 17) : A diósgyőri vár története. — Pénzek Diósgyőr életéből. — Déryné-ház (9—17) : Déryné-em- lékszoba. — Üvegművészeti emlé­kek a XVI—XIX. századból. Filmszínházak : Béke (3) : Vízi- pók-csodapók (szí. magyar). — (n6 és f8) : A nagy zsákmány (mb. szí. francia. II. helyár!) — Béke kamaramozi (4) : Egyszer­egy (szí. magyar). (6): 25 millió fontos váltságdíj (szí. amerikai, II. helyár!) — Kossuth (f3, hn5): Vízipók-csodapók (szí. magyar). — (7): Piedone Afri­kában (mb. szí. olasz, III. hely­ár!) — Táncsics (f5) : Britannia Gyógyintézet (szí. angol, 16 éven felülieknek!) — (f7) : A lator (mb. szí. olasz—francia. 16 éven felülieknek. II. helyár!) — Krú­dy (f?) : Tűtorony (mb. szí. ka­nadai, III. helyár!) — Tokaj vendéglátóház (f8) : Keoma (szí. olasz). — Ady' (7): Talpig olaj­ban (mb. szí. francia, III. hely­ár!)' — Vasas parkmozi (8): Hair (szí. amerikai. 14 éven felüliek­nek. III. helyár!) — Népkerti mozi (8) : Ben Hur I—II. (mb. szí. amerikai, dupla és III. hely- ar!) CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.27: Sebestyén András fúvósmű­veiből. — 8.50: Donizetti: Betly. — 9.44: Egy tehén énekelt. — 10.00: Hírek. — 10.05: A fa for­málói. — 10.35: Nótacsokor. — 11.20: Régen találkoztunk. — 11.35: Irodalmunk a felssabadi*- lás után. Petőfi rádió: 8.00: Hírek, 8.05: Komlóssy Erzsébet operetl- és dal játékfelvétel eiből. — 8.203 Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hí­rek. — 8.35: Napközben. — 10.00: Zenedélelőtt. 3. műsor: 9.00: Zenekari mu­zsika. — 11.00: Hírek. — li.0*j A rózsalovag. \

Next

/
Thumbnails
Contents