Déli Hírlap, 1983. augusztus (15. évfolyam, 181-206. szám)

1983-08-30 / 205. szám

9 Az egyutcásnak mondott Miskolcon soha nem építettek annyi utat, mint az utóbbi években. Elkészült a 3 szá­mú főút városi átvezető rá­kásza. az északi tehermente­sítő. s most az útépítők a dc- lii dolgoznak. , I-et'sze; az újak magukkal hozták sok régi. negszünte- trsét is. Ma már a múlté a . mester- utcák sor a. nincs Esz- . tér -veí Kalapos. Cukrász : és Mészáros utca nincs ma- kadám- és kockaköves ut, s nagyon kevés a földút is a v rosban. Jókora szakaszon e'tűnt a Szinva is. fölötte : aulók. autóbuszok és gyalogo­sok közlekednek. Am bármennyi új út épült is forgalmi dugok azért akad- • nak. Már nem csupán terv, hanem Lény, hogy néhány hét múlva a ' város legforgalma­sabb útjáról, a Széchenyiről — ha egyelőre csak ideigle­nesen is — kitiltják a sze­mélyautókat. Készül a To- ronyalja utcában a déli teher­mentesítő csomópontja, ez pedig magával vonzza a vá­rosi tömegközlekedés átme- 'neti összekuszálódását Aki a Tiszaira akar kijutni, akár gépkocsival, akár busszal, az Bútorgyári tűz után... Craxinak A Szovjetunió azt javasoi- ja az otasz kormánynak, hogy jelentős mértékben já- ruljop hozzá a genfi tárgya­lások sikeréhez — egyebek ivast 4 vasasszakszervezet központi vezetőségének ülése Miskolcon Miskolcon tartotta tegnap kibővített ülését a Vas-,' Fém- és Víllamosenergia-ipa- rí Dolgozók Szakszervezeté­nek központi vezetősége. Az i ülésén — amelyen megjelent és felszólalt Jakab Sándor, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának főtitkárhelyettese és Soltész István ipari mit niszterhelyettes is — Her- czeg Károly, a szakszervezet főtitkára, a központi vezető­ség elé terjesztette az el­nökség beszámolóját a va­sasszakszervezet 1980 óta végzett munkájáról. Megállapította, hogy a kongresszus határozatainak végrehajtása a munka vala­mennyi területén lényegé­ben kielégítően halad. A ko­hó-, gép- és villamoséner- gia-iparvállalatok többségük­ben teljesítették a tervben megjelölt feladatokat, s a nehezebb gazdasági körül­mények között is javultak a dolgozók élet- és munkakö­rülményei, emelkedett a szociális és kulturális ellátá­suk színvonala. A szakszer­vezet rendszeresen vizsgálja az egyes ágazatokban dol­gozók bér- és kereseti hely- zetét, határozottan fellep érdekeinek védelmében. A szakszervezet az utóbbi Hőben jogos észrevételekre építve megvizsgálta egyes foglalkozási csoportok, réte­gek, szakmák helyzetét. En­nek során több helyen bér­aránytalanságokra derült fény. Gondok vannak a mű­szakpótlékok, az ügyeleti és a készenléti, díjak összegét tekintve is. A szakszervezet kezdeményezte és kezdemé­nyezi a megoldásukat. Herczeg Károly végű! a szakszervezeti testületek és a vállalati vezetők összessé­gében jó együttműködésről beszélt. A beszámolót vita követ­te, amelynek során a meg­hívottak es a központi ve­zetőség ragjai közül tizenki­lencen szólaltak fel. Többen azokról a munkaerőgondok­ról beszéltek, amelyek okai a nehéz munkában, a több helyen meglevő kedvezőtlen munkakörülményekben és nemegyszer az alacsony ke­reseti lehetőségekben talál­hatók. Jakab Sándor a szak- szervezeti szervek felelőssé­géről, s megnövekedett sze­repéről beszélt. Azt hangsú­lyozta, . hogy a vállalatok ön­állóságának növekedése és a nehéz gazdasági körülmé­nyek között önállóbb, az eredményességet minden vo­natkozásban hatékonyabban segítő szakszervezeti tevé­kenységre van szükség. Sol­tész István rámutatott, hogy a minisztérium minden kér­désben a gondok feltárását és megoldását tekintve is együttműködik a szakszer­vezettel. A központi vezető­ség az elnökség beszámoló­ját, a felszólalók javaslatai­val kiegészítve, elfogadta. Az ülésen Major László, a Magyar Optikai Müvek ál­lami díjas szocialista bri­gádjának vezetője javasolta: kezdeményezzenek szocialis­ta munkaversenyt hazánk felszabadulásának közelgő, negyvenedik évfordulója tisz­teletére. E felhívást, mint mondotta, brigádja kérésére terjeszti az ülés elé. A ver­seny célja — hangoztatta — a párthatározatokban sze­replő feladatok eredményes megoldása, elsősorban az :- port növelése, a hatékony­ság gyorsabb ütemű javítá­sa, a termékszerkezet továb­bi korszerűsítése, a munka- és üzemszervezés színvona­lának emelése legyen. A ki­bővített vezetőségi ülésen je­lenlevő és felszólaló szocia­lista brigádvezetők egyetér­tettek a javaslattal, és csat­lakoztak az állami díjas bri­gád felhívásához. között ezt tartalmazza J-ttrij Andropov üzenete, melyet Ju- rij Karlov római szovjet ügyvivő tegnap délután nyúj­tott át Bettmo Craxi mi­niszterelnöknek. Az olasz kormány érdeklődéssel ta­nulmányozza a szovjet ja­vaslatokat — hangoztatja a miniszterelnöki hivatal köz­leményé, megállapítva, hogy Olaszország — szövetségesei­vel egyetértésben — kész po­zitív módon hozzájárulni a valamennyi érintett részére kielégítő megoldás keresésé­hez. Craxi jelezte, hogy részletes válaszf ad a szov­jet vezető levelére. Karbantartók próbatétele a Az első nagyjavítás kombinált acélműben Nincs még egy esztendeje az ünnepélyes üzemavatás­nak (1982. november 25.), s a kombinált acélműben el­érkezett az első nagyjavítás ideje. A nemesacél-hengermű és a durvahengerdei nagyjaví­tások után, a nagyolvasztói + Az idén is sokan keresik fel hazánk egyik legnagyobb gyógyfürdőjét, Hajdúszoboszlót. Nem ritka, hogy naponta 12 ezer vendéget fogadnak. A fürdőzök közül sokan részesül­nek szakszerű gyógykezelésben is. [OláhTibor felvétéie} . . .4 I-es kohó átépítésével égi* időben — döntő fontáé sagt* munkák színhelyévé lépett» elő tehát most az UCM acét“ mű gyalegysége is. A kom­binált acélmű nemcsak leg­fiatalabb, de legkorszerübi* termelőegysége a vállalati nak, az első nagyjavítás ép-. pen ezért komoly próbatéte­le a karbantartóknak, a munkálatokban reszt szakembereknek, — Augusztus 23-a« teaBtl az LD-kon verier es a folya­matos acélöntőmfi, a FAMT—* tájékoztatott Kiss Lajos, a kombinált acélmű kiemelt» üzemvezetője. — Javába** tart a két berendezés teljes vizsgálata, az intenzív hőha­tásnak. erős használatnak, ki­tett alkatrészek cséréje. Aj konverternél különösen fon­tos például a füstgáaejveze- tő, -elszívó rendszer , vizsga-! lata és megjavítása. A nagy-» javítás munkálataiban tér- mészetesen a mi dolgozöinkj is részt vesznek. — Hogyan pótolhatják « termeléskiesést? — -Termelési előnnyel kez­dődhetett. a nagyjavítás, ki­esésre azonban így is számí­tani kell, s ennek mértékét» különböző intézkedésekkel igyekszünk csökken tani. A martinacélmű kétkensencéa üzemét a javítás időszakára háromkemencésre álh'tofctáki át, s a harmadik kemence-» nél a mi szakembereinknek: kell helytállniuk. Ez műsza­konként 11<—14 embert js- jelent.- {fVaiijtsríjffí WéfrétoatJ ] (Kiss József felvétele) rft Űt épül a Szinva fölött..: Ut nélkül nem megy • Mini tegnap Hírül adtuk; szombaton délután tűz keletkezett oz Avas Bútorgyár egyik csomókéban. A kár mintegy 400 ezer forint, A helyreállítás tegnap reggel megkezdődött, a vállalat szinte minden dolgozója részt vett benne, (Cikk a A oldalon.) (Folytatás a 3. oldalon) XV. ÉVFOLYAM, 205, SZÁM 1983. AUGUSZTUS 30., KEDD * Andropov üzenete is jókora- kerülőre számíthat. Fogy milyenek a miskolci utak? Faiyíaitoii és adasoh I (CIKK A 3. OLDALON) Miért nincs (CIKK A 3. OLDALON) Ma rengeti telefon ; Bárki roilnizhat Szokás manapság köcsög­ben, vagy beföttes üvegben gyűjteni az aprópénzt. S ha a furcsa buksza megtelik, s mondjuk hó vegén elővcsz- szük, aligha számíthatunk arra, hogy könnyen átvált­hatjuk vagyonúnkat papír­pénzre. Ilyen gondjuk van a fagylaltosoknak is, akiknek naponta kell üritenük a pén­zesládát. Mi lesz a sok ap­róval? — érdeklődtünk Tóth Lászlótól, a Miskolci Posta- igazgatóság csoport vezetőjé­től, — Amennyiben tartalék- készletünk engedi, a papír­pénzt fémpénzre váltjuk. Fordítva nem. Befizetést vi­szont elfogadunk akármilyen címletekben. Akik naponta hordjak a sok aprópénzt a postára, címletenként zsá­kolják a befizetnivaiót. Az átadáskor . nem száfnoljuü meg a pénzt, viszont a be­fizetők adnak egy kötelez­vényt. hogy az utólagos .rek4 lamációt elfogadják, amény- nyiben nem stimmel az ősz-* szeg. Ugyanakkor roilnizhat» nak is ugyanilyen modonf Természetesen magánembe­rek is kiegyenlíthetik - így- » postai- befizetéseket, .Késobi* mi valamennyi 4 zsák vágyé roilni tartalmát átszámoljuk^ sót időnként a nagyobb poffá tákon érmeszámológéppel iH ellenőrizzük a pénz ■ mennyi­séget. Előfordul, hogy valaá ki nem hajlandó kötelez­vényt adni. Ebben az eset­ben a postának jogában ált egy olyan időpontot kijelölni az aprópénz átvételére, ami­kor a befizető jelenlétében ellenőrzik a zsák vagy a roilni tártaimat, ügy. hogy nem zavarják a forgalmai. * j KerékalávaSó i

Next

/
Thumbnails
Contents