Déli Hírlap, 1983. augusztus (15. évfolyam, 181-206. szám)
1983-08-27 / 203. szám
Sikeres kísérj et után — reform A színházgazdái kodás jövője Színházi eleiünk megújulása lbo£ oazen ht^uuUOU, diUtuUi KuCiiCtl . gd^uainuuital ICilU* vezekeli ue a Vmaui h^iii^auon. Ken^e^ei Bou*ogi *-*.> u*.'-. u^y lO^anuazta me9: axvi aOivai es jói aoigoziK, touúei Kej.es. niz — a»sse leegy- s^eruaitve — lőoueK Ku^ua azt jeienti: a szmiiaz uagyouu-ági önaiioaagot es cse- leavesi szauaúaagot napuii, touo oevétex, esei^n löbu iejie- leit a KiauasuK, lenai a oer- jexxegu jviauasuK is. A. tasmat ia9jaj ai^^iAZetesua.un tűi lel- lepcaenn.ciiL szerepKategőria- jUxkiiaK megfelelő p*uaz összeget Kapnaa. AuamosnotiiiK a uaKiut: a videKi tel lep eseten nemcsak a harmincegy forrni napitujai, hanem a szokásos gázsit is fizetik a színészeknek. A haszon nem a magan- szervezok, hanem a színház kasszajaba vándorol. Pándi Andrással, a Műve- velődési Minisztérium Művészeti Főosztályának vezetőjével a Bodrogi-féle irállal- kozáról és a színházgazdálkodás jövőjéről beszélgettünk. — Hogyan értékeli a Vidám Színpad Kísérletét? — A kísérlet bevezetését gazdasági szükségszerűség indokolta. Bármennyire logikus és kézenfekvő is azonban valami új elindítása, sajnos nem mondható általánosnak az a bátor gondol- kodásmod és vállalkozokedv, ami Bodrogi Gyulát és a színház gazdasági igazgatóját jellemzi. Örülünk, hogy vállalták a járt út helyett a járatlan, s hogy igazolták: a művészeti és a gazdasági szempontok nincsenek ellentétben egymással, s hogy a jó színházi vezetés valóban hatalmas emberi és gazdasági erőket szabadít fel. Nagy segítségünkre voltak abban, hogy működés közben tanulmányozhassuk az uj gazdálkodási rendszert. — Egyes vélemények szerint a Vidám Színpad sikereinek az a titka, hogy ma nagy igény van a könnyű fajsúlyú szórakozásra. A Vidám Színpad igazgatója ugyanakkor abban bízik, hogy példájukat mások is követik. így történik-e? — Igen. Semmi akadályát nem látjuk annak, hogy a többi színház hasonló gazdálkodási rend mellett döntsön. Ezt a modellt azonban nem tesszük kötelezővé, hiszen minden színházat más sajátosságok jellemeznek. A nagyobb intézmények bizonyára kötöttebb formát választanak. — Mikor térnek, mikor térhetnek át a színházak a korszerűbb gazdálkodási formára? — A József Attila Színház és a Radnóti Miklós Színpad már korábban jelezte szándékát, és kidolgozta tervét: e két társulat az új évadot már így kezdi. Az általános irányelvek, az új jogszabályok kidolgozása és a minisztériumok, a szakmai, érdekképviseleti szervek közötti egyeztetés azonban alapos körültekintést igénylő, bonyolult feladat, hosszabb időre van hozzá szükség. A színházgazdálkodás reformja minden bizonynyal 1984. január 1-től válhat általánossá. — A korszerűbben működő színházaktól milyen mértékben várható el, hogy gazdaságosak legyenek? — Nem célunk, hogy a színházak önfenntartóak legyenek, az állami támogatás továbbra is megmarad. Törekvésünk lényege az, hogy Pótbeiratkozás a dolgozók gimnáziumába Pótbeiratkozás lesz augusztus 29—30-án a miskolci dolgozók gimnáziumában (Déryné u. 11. sz.j. A tanévnyi• tót minden tagozatnak egységesen szeptember 1-én, délután 5 órakor tartják a Földes Ferenc Gimnázium udvarán. — miként gazdaságunk egésze — szinhazgazdálkodá- sunk is alkalmazkodjon a kor követelményeihez. S ez elsősorban nem bevétel- és nyereségcentrikusságot. hanem nagyobb önállóságot, rugalmasságot, az egyéni és az intézményi érdekek egy- máshoz való közelítését, erősítését jelenti. — Az ú.i színházgazdálkodási forma az anyagi érdekeltség erősítésén alapul Nem vezet majd a kommersz uralmához? — Az olqsó siker lehetősége valóban csábító. A felügyeleti szervek azonban már a tervezéskor nagy figyelmet fordítanak rá, s a szakma és a közvélemény kritikája is szigorú. A rugalmasabb gazdálkodás nem járhat tartalmi szegényedéssel. Alapelveink, művelődéspolitikai céljaink változatlanok. jCs. B. könyvet adott ki 1816-ban 4c Az új köpeny (űíiluun uuu/KNiu ej Augusztus 25—31. között rendezik meg a méhészek világtalálkozóját, az APIMONDIA ’83- at a Budapesti Sportcsarnokban. Ebből az alkalomból 300 előadás hangzik el, és többek között a magyar méhészettel is ismerkednek a világ minden tájáról idesereglő méhészek. Előttük a borsodi méhészeknek sincs szégyenkezni valójuk sem a jelenlegi eredményükkel, sem pedig a méhészeti múltjukkal. A borsodi méhészet kiemelkedő alakja egy mezőkövesdi orvos, Káló Péter, aki a hatékonyabb méhgazdálkodás érdekében könyvet adott ki Egerben, 18lb‘-ban. Könyve sokak okulására készült. De nemcsak a hajdani méhészeknek vált hasznára, hanem a mai méhészeknek is. Könyvében .részletesen foglalkozik a méhtartás minden fontosabb részletével. így szükségesnek tartja a méhek telepítését. Erről azt állította: „Az a jó telepítési hely, ahol mézharmatok járnak, sok a pohánka, tatárka, jó kaszáló. rétek. erdőségek, gesztenye és hársfákkal bővelkednek. Közel a méheshez jó, ha vannak posványos vizek, apró patakocskák.” Azon sós, salétromos részecskék. melyeket ők ezekből és a friss földből, régi falakból összegyűjtenek. Ez majdnem elkerülhetetlenül szükséges nekik. Viszont házak között nem ió tartani őket, mert ott sok a kártevő, pl. madarak, ámelvek megeszik őket. Ezenkívül óvni kell a méheket a füsttől is, hidegtől is. Így szeles helyre, magas kőfalak közelébe nem jo tenni őket. mert ez többek között a rajzást is hátráltatja. Zajt keltő termelő- egységek közelébe, sem célszerű a telepítésük. A méhész célja a méh- tartással a méz- és a viasznyerés. A méz is több fajta. Van szűz méz. amit a legfelső újonnan épített fejér fejtekből lehet nyerni és amiben virágliszt, azaz méh- kenyér nem találtatik. Son- kolyos méznek nevezik a nem tisztított mézet. De a mezes vizet is széliében használják. Ezt a mézes sonkolyból nyerik. Erre meleg vizet öntenek. 24 óráig hagyják állni, majd leszűrik. De ha méhsernek akarják használni. akkor hideg vizet kell ráönteni és 24 óra eltelte után kell kisutulni. Még több hasznot lehetne hajtani a méz.ből, ha süvegekbe öntenék, mint a nádmézet, tzékmézet. A sokféle mesterséges méz között még ez ideig a legjobb a körtvély és szaladméz. V. L. Rádió hajnaltól Jó rengett, Magyarország! Nagy gyönyörűséggel olvastam a Rádióújság eheti számában begjelent. Egy rádiós nap szilánkjai című Földényi Ervin-írást, és nyilván a szakma inás műfajban is gyakorta visszatérő öröm teli-búbánatos, sokszor nyomorúságos, nagy szépsége ihletett meg. Hogy rövid legyek: nincs keményebb , dolog a hajnali kelésnél, az ébredés pillanatában már kötelező szellemi készenlétnél, amit minden újságírónak kutya kötelessége természetes egyszerűséggel a magáévá ’ tenni. Mondom, ismerem (ismerjük) ezt, de mi ű<án nem vagyok rádiós, eddig nemigen fogalmaztam meg azt a rémálmaimban visszatérő szorongást, hogy mi lenne velem, ha hajnali fél ötkor ,,é!ő” mikrofon elé kellene leülnöm, hogy jó reggelt kívánjak Magyarországnak. Ezen a héten viszont a fene ott egye meg (bocsánat!). menetrend szerint, hajnalban kelek, és ilyenkor az ember fogékonyabb: még az automatikus mozdulataiban is ritka értelmet lát. Sokmilliomodik magammal automatikusan kapcsolom be minden reggel a rádiót, és már az is megnyugtat, ha éppen abban a pillanatban zenét hallok: mások is ébIng lányoknak és fiúknak Célszerű harmónia Új divatkoncepció a lánynak, fiúnak azonos nadrág- és felsőrész-kombináció. A színek élénkebbek, mint az elmúlt években. Az Ingek és blúzok szellősek, rövidujjú- ak, kerek vagy csónak kivágásnak. Divatosak a T-in- gek és a polóingek-blúzok. A szezon hangulatának meghatározói az összetett színek, tetszetős színkombinációk, tartós és időt álló alapanyagok, a Visszatérő mintázat. A formák lezserek, hosz- szúságuk változó, a karöltő többnyire mélyített, kényelmes ujjabevarrással. Mindezt látványosan reprezentálja a képünkön bemutatott" két ingblúz. Férfiaknak és nőknek egyaránt kényelmes viselet. Gallér nélküliek, a gombolópánt rejtett. Ejtett vállúak, egyenes, bevarrt ujjal készültek. Mindkét inget a rátett, a leghangsúlyosabb színű csíkkal lezárt zseb díszíti. Készülhet len- és pamutvászonból, tarkán szőtt könnyű szövetből. ren vannak. Semmi nem tudatos még a korai órákban, de tudat alatt is biztosan tudom, hogy mindjárt véget ér a muzsika, és megszólalnak. A műsorvezető-szerkesztő, a hír- és zenei szerkesztő, a bemondó neve. hangja legalább olyan jótékony hatással van rám ilyenkor, mint Berlioz zenéje, érdekes, hogy a mulatók korhelyeinek kimuzsikálasára alkalmazott Rákóczi-in- dulót ók ébresztőnek használják), mert rájövök, hogy velem egyült ma is sokan várják a kelő Napot. Szereterti a , Kossuth rádió három és fél órás reggeli műsorát, mert a rádió legjobb műsora sok-sok esztendeje már. Profik csinálják, akik pontosan tudják, hogy milyen napokra ébredünk. Többnyire munkanapokra, amikor délutánig legfeljebb annyi megállása van az embernek, hogy belelapozzon a reggeli újságokba, de ha nem sikerül, akkor nélkülük bizony bután élne. Nem hagyják, azonnal híreket mondanak, és ahogy gazdagodik a telexgépek kilométer hosszú szalagjain a mondandó, egyre tartalmasabb híreket. Azt is pontosan tudják, hogy szakaszosan ébred az ország, a híreket tehát félóránként ismétlik, és mert udvariasak (méj hat órakor is bizonyára álmosak, tehát együttérzőek), félóránként szíves szóval kívánnak jó reggelt. A korán kelő falusi embernek hat előtt elmondják, hogy mi újság a mezőgazdaságban, a fél nyolckor, nyolckor kezdőknek a közelet aktualitásáról számolnak be reggeli beszélgetéseikben. Felhívjak a figyelmet az aznap várható országos eseményekre, 04- tíz percenként közük a várható időjárást, mert ha másban nem okosodunk a szigetországi néphez, abban, hogy az időjárás az egyik fő témánk, lassan hozzábutu- lunk az angolokhoz. Figyelemmel kísérik a politika, gazdaság, kultúra aktualitásait, és, hogy jól el tudjuk viselni, sokat-sokat muzsikálnak. Végül hálát adnak érte, hogy békességes nao virradt rájuk: megköszönik a technika mágusainak a munkáját. Tőlük tudjuk meg, hogy ismét békességes nap virradt ránk. é.s ha nem is mondjuk meg soha. szeretjük őket érte. Testvérek vagyunk a reggelek megújuló, megújító csodáiban — és ezt nekik is köszönjük. Köszönjük. i hogy legfeliebb helvi záporokat, zivatarokat mondanak. hogy gyakran mondják: Jó reggel kedves hallgatóink! Az ország felett ma .is derült az ég. M— AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VEGYIMŰVEK Fel vételi hirdet 18. életévüket betöltött, érettségizett férfiak részére az 1984. evben induló VEGYI ANYAGGYÁRTÓ SZAKMUNKÁSKÉPZŐ TANFOLYAMRA A felvételt nyert fiatalokat a tanfolyami beiskolázásig és a tanfolyam ideje alatt betanított vegyipari munkásként foglalkoztatjuk, biztosítva a szükséges szakmai gyakorlat megszerzését. A tanfolyam időtartama 300 óra, amelyet hetenként egy alkalommal a 8 órai munkaidő alatt tartunk. A betanulás ideje alatt a kereseti lehetőség, munkahelytől függően, 3500-4500 Ft. Jelentkezési határidő: 1983. szeptember 30. Jelentkezni a vállalat oktatási osztályán személyesen, vagy telefonon, Miskolc 14-531, 239-es vagy 448-as melléken lehet, ahol a felvétellel és a tanfolyami képzéssel kapcsolatban bővebb felvilágosítást adunk.
