Déli Hírlap, 1983. augusztus (15. évfolyam, 181-206. szám)
1983-08-24 / 200. szám
^ Engedély, nélkül épített vikendház Nyékládházán. az egyik tó partján. Bármilyen jól néz is ki. a tanács megküldte határozatát a tulajdonosnak — aki ráadásul önkényesen foglalta el a területet —, hogy bontássá le hazát. (Herényi László felvétele) Zűrzavar a zártkertek ben Egy moziról álmodunk Látogató-milliók • Mire elég a pénz? Ha a város is segít Az engedély nélküli építkezések problémája jobbara a zártkertekre korlátozódik. A Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi ülésén Bátbori Gábor osztályvezető elmondotta, hogy a minden eddiginél alaposabb, de még mindig nem teljes körű felmérés szerint az építésrendészelileg kifogásolható és bírságolható létesítmények kilencven százaléka a zártkertekben és a külterületnek számitó helyeken épült meg. Az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon építő borsodiakat eddig 15 millió forintnál több bírsággal sújtották. Ez az egész ügy persze roppant bonyolult. Vegyünk egy példát! Egyik tősgyökeres miskolci 15 évvel ezelőtt vett egy telket mondjuk Tapolcán, a korántsem előkelőnek számító Kőkötő-dűlőben. Körötte még pusztaság, s épít rá az akkori rendelkezéseknek megfelelően, egy 12 négyzetméternél nem nagyobb szerszámoskarr.rát... Aztán gazdára találnak a szomszédos területek is. Puccos .házakat emelnek a környéken, természetesen engedély nélkül. A honfoglaló pironkodhat kutyaólnál alig nagyobb bódéja miatt. A szomszédok az átlag bérházinál nagyobb alapterületű nyaralókat húztak föl. Igaz, hogy tíz évvel ezelőtt és tavaly is kifizették a bírságot, de a vétség miatti összes költség az ingatlan mostani értékének mindössze két-há- rom százalékára rúg... Ki járt jobban? A témába vágó jogszabályok gyakran változtak. Az azonban tény. hogy a zártkertekre vonatkozó utáz (kétszáz négyszögölön 12 négyzetméteres szerszámkamra) eleve kudarcra ítéltetett. Ugyanis a városból, a panelházból elvágyó állampolgára többnyire nem olcsón vásárolt telken nem elsősorban az ásót, kapát, metszőollót szerette volna tető alá vinni, hanem sajátmagát, családját és vendégeit. Nem épített ugyan kacsalábon forgó várat. de főzési és alvási lehetőséggel bíró hétvégi otthont alakított ki. Ez pedig már nem fért be a jogszabályba. A mostani szabályozás már lehetővé teszi, hogy a kétszáz négyszögölnél nagyobb zártkertben olyan, maximálisan 30 négyzetméter alapterületű gazdasági épület álljon. amely alkalmi lakásnak, szálláshelynek is megteszi. Ezek a köböl, fából, bádogból készi'lt létesítmények általában nem kaptak tartós fennmaradási engedélyt, hiszen az adott település fejlődik, s a várostérképek A költő szerint a kisfiú színes tintákról álmodik: a miskolciak pedig legalább egyetlen olyan belvárosi, rangos moziról, ahol nem nyikorognak a rozzant székek. jó a szellőztetés és a hangosítás, és nyugodt szívvel el merünk vinni oda ismerőst, rokont, ide látogató idegent. Nemcsak álmodunk, hanem irigykedünk is, hiszen a fővárosban sorra újulnak meg a nevei belvárosi mozik, de általában a többi kisebb-nagyobb vidéki város is büszkélkedhet kulturált premiermozival. Vajon van-e reményünk a változásra? Ennek jártunk utána. + HANEM IS ÚJAT... gyakran átiródnak. A testület elé terjesztett jelentésben olvasható, hogy például Miskolc a zártkertek fojtó gyűrűjébe került, nem kis mértékben akadályozva a város területi fejlődését. Igv aztán van aki bont, van aki fizet. A végrehajtó bizottság véleményét dr. Ladányi József megyei tanácselnök akként összegezte, hogy telek- ügyben a rendteremtés megkezdődött. Erősödött az állampolgári fegvelem. s erősödött a tanácsi apparátus figyelme is. A felmérés, nyilvántartás. ellenőrzés anyagi alapja is megteremtődött, hiszen az engedély nélküli építkezések miatt kirótt bírság díja- az egységesebb, egészségesebb településpoliti- ka költségeinek fedezésere szolgál. B. I. — Eddig a moziüzemi vállalat nem rendelkezett megfelelő koncepcióval, elaprózták a rendelkezésre álló összegeket. Most készül a hosszú távú fejlesztési koncepció, s ebben helyet kaphat a miskolci premiermozi. A vállalat vezetősége az elmúlt időszakban sokat kezdeményezett, s tett a mozik kulturáltságáért: ha a város is segít, van esélyünk a premiermozira. Nehéz lenne utólag kinyomozni, hogy eddig miért nem sikerült tető alá hozni a mozi ügyét. Tény, hogy a művelődés mostohagyermeke volt egy kissé, pedig a sok tízezer mozilátogató jó részének ez az egyetlen kapcsolata a kultúrával. S nem!\cm akármilyen alomból Rangos kutyák Pár évvel ezelőtt már temettük a mozit, de korai volt a borúlátás: Borsodban két esztendő alatt 800 ezerrel gyarapodott a látogatók tábora. Tavaly három és félmillióan váltottak jegyet a megyei moziüzemi vallalat filmszínházaiba. Másfél millióan a miskolci mozik vendégei, s nehéz elhinni, de igaz: a kél' nagy mozi. a Kossuth és a Béke majd egymillió látogatót mondhatott magáénak 1982-ben. Gyulai Lajos, a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat műszaki vezetője azonban nem elégedett: — Egyetlen miskolci mozi sem üti meg a premier színvonalat. A kultúrálatlan körülmények miatt sok látogatót elveszítünk, vagy meg sem tudjuk nyerni a filmművészetnek. Igaz, hogy a lakótelepeken is hiányzik a mozi, s kisméretű vetítőterem is nagyon kellene, de a legfontosabb mégis egy jó bemutatómozi lenni. Üj mozira most aligha juthat pénz, így marad eshetőségnek a régiek rekonstrukciója. A Kossuth nem jöhet számításba: a mozi itt csak „albérlő”, az épület a Hungar Hoteisé, így a felújítás is rá tartozik. Kérdés azonban, hogy ha az épület a szállodával együtt megújul, továbbra is mozi marad-e a nagyterem? Marad a Béke. amelynek tervei már el is készültek. Legalább 5— 8 millió forintot kellene rá- költeni, ám ekkor a moziüzemi vállalat, kétévi beruházási keretét a Béke nyelné el: erre a lépésre eddig nem szánták el magukat. Igaz, nyitottak kertmozit az Avason s a Népkertben, és az Ady Művelődési Házban is lesz filmvetítés; ám ez még mindig nem pótolja a hiányzó rangos bemutatómozit. + VAN-E ESÉLY? A moziüzemi vállalat gazdája a megyei tanács. Csáki Imre, a művelődési osztály munkatársa bizakodó: Adtak, vettek a gazdák Megyénk Zöldért Vállalata 87 boltjában vásárol fel kistermelőktől zöldséget, gyümölcsöt, Az év első hat hónapjában több mint 8 tonna volt az átvett mennyiség. A legnagyobb hányadot a vegyes zöldségfélék tett*«, ki, de burgonyából és gyümölcsből is volt felhozatal. A kistermelők vásároltak is a Zöldértnél, szemes és keveréktakarmányt, valamint sokféle segédeszközt, szerszámot. szaporítóanyagot a Kertész Áruházban. A Békéből talán lehetne premiermozi Kutyadámák és kutyaúríik kellették magukat vasárnap az ifjúsági sporttelepen, több ezer néző és a zsűri előtt. A szebbnél szebb példányok méltán arattak sikert. Itt nyílt alkalom a beszélgetésre dr. Bobory Lászlóval, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete miskolci szervezetének elnökével. — Hány tenyésztő van Miskolcon? — Az aktív tenyésztők körülbelül hetvenen vannak, de ennél jóval többen foglalkoznak kutyatenyésztéssel. Egyébként csaknem 500 tagunk van. Havonta egyszer tartunk klubnapot, ahol praktikus előadások hangzanak el. Ügyfélfogadás pedig minden csütörtökön van. — Milyen minősítést kapnak a kutyaszülők és hogyan törzskönyveznek? — A tenyésztés szempontjából 'három kategóriát különböztetünk meg: kitűnő, nagyon jó és jó. A szuka esetében mindhárom minősítéssel el lehet végeztetni a párzást, míg a kanoknál erre csak a „kitűnők” és a „nagyon jók” alkalmasak A megtartandó kölyökkutyák számát is fajtánként szabályozzák. Általában hat az ideális, de ha egy kutyamamától ennél több születik, és alkalmas a tenyésztésre, pótmama segítségével felnevelhetek. A törzskönyvezésről csak annyit hogy az almot, azaz a kutvacsaládot a tulajdonos bejelenti, mi azt ellenőrizzük, és az egyesület ennek alapján kiállítja a kölykökre a származási lapot. * így kap tehát Aranyos. Abigél, Bendegúz, Bokréta és jó néhány társa — kutyaminősítést. (temesi) + Kutyatestvérek (Kiss József felvétele) sjc. A felirat filmszínházat hirdet, ám a Kossuth mozi * legnagyobb jóindulattal sem színházinak nevezhető körül- menyekkel várja látogatóit... csak az formál, ami a vásznon pereg, hanem a környezet is... + KI ADJA, ÉS MIBŐL? A moziüzemi vállalat megyei cég, a mozik állapotáért viszont a látogatók a városi illetékeseket szidják. A vállalatnak 340 vetítőhelyet kell fenntartania a megyében, a miskolci mozik gondja csak egy a többi közül. Igaz, laikus szemmel nézve furcsa, hogy épp oda nem jut elég pénz, ahová a látogatók majd’ egyharmada vált jegyet... A kérdéshez, hogy ki adjon pénzt, most már azt is hozzátehetjük: honnan? Ügy tűnhet, most talán nem a legidőszerűbb mozifelújításról beszélni, álmodozni, hiszen a legszükségesebbre, az iskolákra, óvodákra sem jut elegendő pénz. Hogy miért tesszük mégis? Mert van két mozink, ahol egymillió jegyet adnak el évente, a látogatók jó része fiatal, s tesszük azért, mert épp most kell úgy felhasználni a köz- művelődésre fordítható ősz- szegeket, hogy a kevesebből a lehető legtöbben részesüljenek. S végül tesszük azért is, mert hisszük, hogy ami Budapesten, s más városokban lehetséges, talán nem lehetetlen nálunk sem. KISS LÁSZLÓ A OH várospolitikai fóruma Van aki hont, van aki fizet
