Déli Hírlap, 1983. augusztus (15. évfolyam, 181-206. szám)

1983-08-23 / 199. szám

A fejlődés ára, avagy Aközgazd felelőssége Jó, ha versenyeznek a felvásárlók H pspírté az üvegesen Gyűjthetné a ház felügyelő is A MÉH Vállalat mozgó átvevöhelyeit már a rugalma­sabb üzletpolitika jegyében indították útnak Miskolcon, Egerben és Balassagyarmaton. A közgazdász, aki egy hiva­talban dolgozik (a Borsod me­gyei Tanács tervosztályának helyettes vezetője), könyvet írt. Munkája nemcsak szak­mai berkekben tarthat számot érdeklődésre és vitára. Mon­dandója nem problémamentes, mint ahogy nem problémamen­tes az a kor, amelyről szól. s bizonyára akad, aki vitatja majd a fiatal szerző téziseit és következtetéseit. Bogár László az irodalmi erenyeket csillogtató előszó­ban írja: „Úgy gondolom, hogy a mai. bonyolult hely­zetünkből való elrugaszko­dás legfőbb feltétele az, hogy társadalmunk önisme­retét minden eddiginél di- namikusabbá, a felnőttiét differenciáltságának megfe­lelő szintre fejlesszük.” A nagytekintélyű, idősebb pá­lyatárs (dr. Bognár József akadémikus) egyik májusi publikációjában így vall a szakma művelőinek felelős­ségéről: „Ilyen súlyos világ-' gazdasági válság időszaká­ban a közgazdászok felelős­sege különlegesen nagy.” Majd így folytatja: „A mai közgazdasági rendszerek sa­játossága, hogy politikai- gazdasági tényezők és erő­központok befolyásolják. A tudományos probléma mégis S-, hogy cselekvési rendsze­reink elavultak, többé nem adekvátak, noha 1948 és 1973 között igen nagy sike­reket értünk el velük. Más szóval: meg kell újítanunk saját gondolkodási es cse­lekvési rendszerünket.” Az idézetekből talán kike­rekedik a szerző szándéka és a kor parancsa. A szemeiyes kíváncsiság párosult a köz­gazdász már idézett felelős­ségével. Bogár László azt Vizsgálja, hogy milyen, a jelenkori fejlődést is gátló védekező reakciók alakultak ki a társadalomban a gaz­daság erőltetett ütemű, majd torz arányokat felmutató nö­vekedésében. A könyv címe: A fejlődés ára. Valamely teljesítményt, akár egy or­szágét is, többféleképpen mérhetünk, minősíthetünk. Viszonyíthatunk a tegnap­hoz. Kétségtelen, hogy eb­ben a tükörben a legked­vezőbb a kép. Arányíthat- juk eredményeinket a po­tenciálisan elérhető haszon­hoz. S ekkor még mindig látványosan pozitív a mér­leg. De mérhetjük a hoza­mot a befektetéshez, az ál­dozat nagyságához is. Ezt teszi — mint egy rádióri­portban elmondotta — Bogár László is. A „mérsékelt és fékekkel túlbiztosított refor­mok” nem hoztak, nem hoz­hattak átütő sikert, viszont kifejlődtek a védekező me­chanizmusok, amelyek „vég­ső soron a reformpolitika kudarcát eredményezik”. A hatalmas belső energiavesz­teség, a vélt. vagy valós fej­lődés ára „fokozza a bizony­talanságot és végső soron ru- gíilmatlan. a dinamikus' vá­laszadásra képtelen gazda­ságban és társadalomban ölt testet”. A szerző a könyv végén újólag megismétli a múltat értékelő, a jövőnek felada­tot szabó állítását: „Az el­A Statisztikai Kiadó Válla­lat gondozásban megjelent az 19S2. évi Belkereskedelmi Évkönyv, amely tájékoztat a belkereskedelmi vállala­tok, szövetkezetek gazdálko­dásáról, részletesen közli a nagy- és kiskereskedelmi forgalom adatait árucsopor­tok, kiskereskedelmi formák, fizetési módok szerint, vala­mint területi bomásban. A kötet áttekintést nyújt az üzlethálózat és az értékesíté­si formák fejlődéséről, a fej­lesztési és részesedési alapok alakulásáról. A kiadvány nemzetközi összehasonlító adatokkal is kiegészüL A statisztikából egyebek közt kitűnik, hogy tavaly az élelmiszerek közül csökkent a lisztesáruk, édességek, al­koholos i talok, növekedett vi­szont a baromfi, tojás, tej és tejtermékek forgalma. Az adatok egy része azt mutatja, hogy a kereslet az egészsége­sebb élelmiszerek felé toló­dott el, másrészt viszont át­tekintést ad a hiánycikkek­ről is. Például a gyulai kol­bász forgalmának egy év alatt 16, vagy a szalámiénak 5 százalékos csökkenése azt mutatja hogy ezekből a köz­kedvelt termékekből a keres­kedelem nem biztosított ele­gendő mennyiséget. A ruhá­zati cikkek közül majd mind- eeyiknek csökkent kisebb-na- gyobb mértékbe-' a forgalma, egyedül a íérficipőké növe­múlt negyedszázad fejlődése során ugyan mind a politi­ka, mind a gazdaság terén egymást erősítő reformkísér­letek zajlottak és zajlanak ma is, a valaha kényszer­alkalmazkodásként megszü­letett védekezömechanizmu- sok jelentős részének rend­szeres újratermelődését, még­sem sikerült megakadályoz­ni. Ennek döntő okát ab­ban látom, hogy az átfogó, radikális és egyértelmű re­form mind a( politikában, mind a gazdaságban elma­radt.” B. I. kedett jelentősebben, 10 szá­zalékkal az előző évhez ké­pest. Az iparcikkek közül a háztartási villamos hűtőszek­rények forgalma 6,1. a mosó­gépeké 5,8, a lemezjátszóké 18,1 százalékkal növekedett az előző évhez képest, a szi­lárd tüzelőanyaggal fűthető tűzhelyekből pedig 29,7 szá­zalékkal adtak el többet, mint egy évvel korábban. Tavaly az előző évhez ké­pest a kiskereskedelmi for­galom átlagosan 1,2 százalék­kal emelkedett. A növekedés legnagyobb volt Heves me­sében: 2,5 százalékkal, e egyedül Szabolcs-Szatmár megyében csökkent az el­adás 0,2 százalékkal. Folyó­áron az egy lakosra jutó ér­tékesítés országos átlagban valamivel meghaladta a 38 ezer forintot, Budapesten az 52 ezer forintot, megyei át­lagban pedig megközelítette a 35 ezer forintot. A megyék közül az egy főre jutó érté­kesítés 40 333 forinttal, Győr- Sopron megyében volt a leg­magasabb, a legalacsonyabb pedig Pest megyében, 28 953 forinttal. Az üzletek és vendéglátó- helyek száma a múlt évben megközelítette az 55 ezret, az itt dolgozók létszáma pedig a 230 ezret. Ezen belül az ál­lami kereskedelemben és ven­déglátásban némileg csök­kent, s p szövetkezeteknél valamivel növekedett, mind a boltok, illetve vendéglátó- helyek, mind pedig az itt dolgozók száma. A boltok és vendéglátóhelyek közül kor­szerű kiszolgálási formában működött több mint 11 ezer, a boltok 26._ a vendéglátóhe­lyek 9 százaléka. A korsze­rű, főként önkiszoicáló rend­szerben működő üzletek, il­letve vendéglátóhelyek szá­ma 10 év alatt csaknem két­szeresére növekedett. A közművelődési évad szep­temberben kezdődik, ekkor kezdődnek a Vasas Művelő­dési Központ hagyományos tah- foiyamoi is. A balettra augusztus 28-án lehet beiratkozni, a tanfo­lyam szeptember 2-án kez­dődik. Kezdő, középhaladó és ha­ladó fokon szerveznek né­metből továbbképzést, már mindháromra lehet jelent­kezni; a tanfolyamok kilenc hónapig tartanak, díjuk 420 ioónt. A kezdő német cso­Nincs olyan nyár, hogy az uborkaszezonban ne röp­pentsen világgá a sajtó hí­reket a koldusnak hitt. ám mégis mesésen meggazdago­dott szeméttelepi guberálók­ról. Az az igazság, hogy ilyen szenzáció helyett inkább sze­retnénk itthon hallani olyan hazai vállalatokról amelyek, ha nem is mesésen, de jó­val gazdagabbak lettek a hulladékok, másodnyersanya­gok okos hasznosításából. Megyénk népi ellenőrzési bi­zottsága nemrégen 17 válla­latnál vizsgálta, hogy a hul­ladékok és a másodnyers­anyagok hasznosítására ho­zott határozatok, rendelke­zések célkitűzéseiből eddig mennyit sikerült megvalósí­taniuk. + HITEL HÍJÁN i Örvendetes, hogy a terme­lő vállalatoknál növekvő arányban hasznosították a hulladékokat és másodnyers­anyagokat: 1982-ben 40 szá­zalékkal többet tudtak meg­menteni saját céljaikra, mint 1980-ban. Á takarékoskodás­hoz, újrahasznosításhoz azon­ban pénz is kell. hiszen a feldolgozáshoz, összegyűjtés­hez berendezéseket, tároló­kat kell létrehozni. A ter­melő vállalatoknál az újra­hasznosítás technológiai, mű­szaki színvonala még hagy maga után kívánnivalót. Ez az árrendszernek is betud­ható. hiszen a feldolgozott, összegyűjtött anyagok ellen­port foglalkozásai szerdán­ként 4-től 6-ig lesznek (szep­tember 14-től), a középha­ladóké szerdánként 6-tól 8- ig (szintén szeptember 14- töl), a haladó csoport 15-én kezdődik, csütörtökönként 5- től 7-ig lesznek az órák. Szabás-varrásból is há­romféle tanfolyam indul: kezdő, haladó és továbbkép­ző. Hetente egyszer lesz fog­lalkozás. délután 5 és este 7 között. A háromhónapos tan­folyam szeptember 12-én kezdődik, beiratkozni au­gusztus 29-től lehet, a to­vábbképző tanfolyam díja értékéből az alacsony árak miatt nemigen telik fejlesz­tésre. Hitelért lehet ugyan folyamodni, ám az ilyen be­rendezéseknek elég hosszú a megtérülési idejük, s így hi­telt is meglehetősen nehéz szerezni a beruházáshoz. Az is sokat segíthetne, ha a ter­melő vállalatoknál dolgozók jobban érdekeltek lennének a 700, a másik kettőé 420—420 forint. Aki gépi hímzést akar ta­nulni, az már most jelent­kezhet a szeptember 15-én kezdődő háromhónapos tan­folyamra, melynek szintén 420 forint a díja. A foglal­kozások csütörtökönként 5- től 7-ig lesznek. Valamennyi tanfolyamra a Vasas Művelődési Központ 44. számú irodájában lehet jelentkezni. Terveznek még kézi kötő. jóga- és aerobic-tanfolyamo- kat, ezekről időben tájékoz­tatjuk az érdeklődőket. hulladékok összegyűjtésében, az újrahasznosítást segítő öt­letek kiagyalásában. + A MÉH ÖTLETEI Örömmel állapíthatták meg a szakemberek, hogy a hul­ladékokat begyűjtő és ■for­galmazó vállalatok között jó néhány területen piaci ver­seny alakult ki, s így vetél­kedve fejlődött a szolgálta- tciS. Élen jár ebben a MÉH Vállalat: a Diósgyőri Gép­gyár például előnyösebbnek találta, ha a kohászati alap­anyag-előkészítő vállalat he­lyett a MÉH-vel köt szerző­dést. Ugyancsak a MÉH ru­galmasabb kereskedelempo­litikáját jelzi, hogy a hulla­dékanyagokból magasabb ér­tékű terméket igyekszik elő­állítani. Ennek érdekében a jövőben színesfém-feldolgozó berendezés telepítését terve­zik Gyöngyösön, műanyag­feldolgozó centrum létreho­zását Leninvárosban, s üveg­cserép-előkészítő üzeni tele­pítését Sajószentpéteren.-f MOZGÓ ÁTVEVÖHELYEK A legszebb eredményeket a lakossági gyűjtésben érték el a MÉH szakemberei: az elmúlt években e mennyi­ség a két és félszeresére nö­vekedett. Sikeresnek bizo­nyultak az új begyűjtési for­mák: a mozgó átvevőhelvek tavaly több mint egymillió forint értékű hulladékot gyűjtöttek össze Miskolcon, Egerben és Balassagyarma­ton. Kísérletként az edelénvi járásban lakóterületi gyűj­tést szerveztek, s v végered­ményként 260 ezer forintot könyvelhettek el. A jövőben talán más településeken is érdemes lesz az edelénvi példát követni! Az üveggyűj­tő konténerekkel már meg­ismerkedhettünk, s gyártják az akkumulátorgyűjtő kon­ténereket is. amelyeket a forgalmasabb ÁFOR-benzin- kutaknál helyeznek majd el. Jó néhány más gyűjtési ak­ció is gazdagítja a hulladék- gyűjtési eseménynaptárt. Ám a népi ellenőrök véleménye szerint a jelenlegi eredmé­nyeknél jóval többet érnénk el. ha például a házfelügye­lők anyagi ösztönzésével ál­landóvá lehetne tenni pél­dául a papír- és a textil­hulladék lakóterületi gyűjté­sét. Az NDK-han bebizonyí­tották, hogy ez nem lehetet­len: példa rá az alábbi drez­dai levél. (k—o) * Jó kezekben.., (Kerényi Jelv.) Mii vásárollunk a boltok bau ? Kevesebb alkoholt, több tejet Gondolj a röfire! Vidám malacfejes. élénfaptros műanyag vödrök jelenlek meg jó másfél évvel ezelőtt drezdai házunkban, a folyosó végén, rajta né­metül a felírás: a cocának. Az épület hirdetőtábláján a városi köz­tisztasági vállalat udvarias hangú levélben fordult a lakókhoz, arra kérvén őket, hogy a konyhai hulladékot — krumplihéjat, zöldség- és gyümölcsmaradékot, száraz kenyeret és péksüteményt, fölösleges ételt — ne dobják ki a szemette, hanem öntsék a röfi bődön ebe. A házmester azóta reggelente őt orakor egy nagy kukaedénj'be gyűjti össze a tizenhat emeletes l'áz folyosóiról a piros vödrök tartalmát. Hatkor megjeienik a köztisztasági vállalat takarmány­gyűjtő kocsija, elnyeli és elszállítja a háziak fölöslegét. A hiaíac- fejes vödröt a házmester természetesen alaposan elmossa, mielőtt visszaállítaná a helyére. Egy tonna háztartási ételhulladékért húsz márkát (106,40 forintot) kap takarmanyprémium címén. Milliószámra áli a miénkhez hasonló röfibödön az NDK-beli há­zakban. A szemeteskukák tárolóiban enneí jóval nagyobb edény látható, rajta az ismert malacfejes jelzés és egy nagy F betur Fut­ter, azaz takarmány. Az állami vállalat nem tett mást, mint hasz­nosította az élelmes masickok ré£ bevált ötletét, azokét, akik a Trabant vagy Wartburg «at.in akasztott utánfutójukra rögzített edény­be gyűjtik körzetükben a disznóhizlalásra használt étel-, zöldség- és gyümülcshulladékót. A maszek a malacainak félretett finom fala­tokéi" új év táján egy hízott disznóval szokott fizetni, amelyet kós­tolóként visz szét a reá és állataira gondoló ismerősöknek. Az állami vállalat persze nem kedveskedhet kóstolóval, de arra van lehetősége, hogy a cocáknak valót szorgalmasan gyűjtögető közössegeknek kisebb-nagyobb összegeket utaljon ái a ház és kör­nyékének csinosítása céljából, vagy éppen a lakótömb klubfelszere­lésének a gyarapítására. A Gondolj a röfire! takarmánygyüjtó moz­galom egyik legfőbb agitátora a hazafias front aktívahalózata. KULCSÁÉ LÁSZLÓ Drezda Balett, idegen nyelv, szabás-varrás Tanfolyamok a Vasasban

Next

/
Thumbnails
Contents