Déli Hírlap, 1983. július (15. évfolyam, 155-180. szám)
1983-07-16 / 168. szám
Miskolci strigulák A Don Giovanni sem kell, ha nem pesti? Strigulának nevezik azt a jelei, Iliivel az tii’ia hivatouau bizonyos tételeket kipipálnak. Vagyis a strigulázás azt jelenti, hogy valamilyen dolog megvan, valamit letudtunk . . . Miskolc a kulturális strigulázás- ban — úgy tűnik — élen jár. Itt elvben minden jó és szép strigulázható, vagyis a tervezettből elég sok minden megvalósul, A kérdés az, hogy kinek a számára, hányszor és milyen eredménnyel. Egy ilyenfajta számvetés kényszere kerített hatalmába a Don Giovanni című Mozartopera július 12-i előadásán. Ez a produkció a Miskolci Nyári Zenés Színház eddigi legnagyobb teljesítménye volt, olyan előadás, ahol a kiváló tehetségű szereplők, a Kovács László karmestertől felvillanyozott zenekar és az együttes minden tagja, valami egészen rendkívülit produkált. Életemben több igen jeles Don Giovanni-előadást láttam, de ezt a miskolcit'el nem í ./gom feledni. Nem énekes sztárok dermedt parádéja volt ez. hanem valódi zenésdráma, További példák erre az,,igényességre”. Egy ismert orvos felesége azzal dicsekedett nekem. hogy ók az ország, sőt Európa összes képzőművészeti múzeumát megtekintették. Arra a kérdésemre, hogy a Miskolci Képtárat ’ látták-e, a hölgy elnevette magát, és csak azért nem fricskázott meg legyezőjével, mert az nem volt nála. így válaszolt: „Ugyan mi jó lehet Miskolcon?” A Miskolci Képtár a Minisztérium írásban is kifejezett ítélete szerint a legjobb vidéki képtár. Ezt azonban a miskolci értelmiség alig akarja tudomásul venni. Sokak számára úgy tűnik, hogy ez a város olyan hely, ahol az ember úgy él, mint egy száműzött, mint például az Augustus császárt megsértő Ovidius, akit a mai Constanza kikötőváros helyén létezett Tomiba száműztek. Gyakran hallani mint egyfajta kisebbségi érzés, a másod rendüség tudata. Holott akár tudományos, akár egészségügyi, zenei vagy képzőművészeti vonatkozásban ez a város és ez a megye az eien- járók közé tartozik. Annyira sznob volna a miskolci értei-' miség, hogy csak a fővárosi kultúrát fogadja el? Intelemként idézem rendkívül bölcs festőművészünk, Herman Lipót; szavait: minden komák és minden városnak olyan a művészete, amilyet megérdemel (illetve amit igényelnek tőle). A miskolciak elzarándokolnak Szentendrére vagy Székesfehérvárra, de alig veszik észre mindazt, ami a városban történik. Pedig az itteni kulturális vezetés és a Városi Művelődési Központ mindent megtesz azért, hogy a legmagasabb szintű produkciók jöjjenek létre. Ha ez a Don Giovanni-előadás Szegeden történik, akkor egy egész ország látja és nem 31 ember. iggTO -§3 A programfüzet (képünkön a fedőlapja) szép és ízléses, csak kicsit későn jelent meg amelyben a színészi játék mesterien ötvöződött a zenei produkcióval. A miskolci közönség büszke lehetne arra, hogy ilyen mintaszerű és modern felfogású előadás jött létx'e. De sajnos nem büszke: a Művelődési Minisztérium zenei főosztályának képviselőjét is beleszámítva — aki megfigyelőként volt jelen — összesen 31. azaz harmincegy nézőnek játszott a lelkes együttes. Ez azonban nem az első eset. Szerénytelenségnek tűnik, hogy saját példámra hivatkozom. A TIT felkérésére az elmúlt évben is művészet- történeti előadásokat tartottam, és előfordult, hogy 3, azaz három hallgatóm volt. Ugyanezt az előadást Budapesten a Vigadó melletti nagy előadóteremben több mint 400-an hallgatták meg. Ügy tűnik, hogy a miskolci közönség jóval „igényesebb”, mint a budapestiek, mert eleve nem hitte el, hogy Miskolcon létrejöhet egy olyan előadás, amely számára is jelentheti valamit. Miskolcon, hogy bezzeg a Dunántúlon van kultúra, de Miskolc barbár város. Mozartról véve példát, hadd emlékeztessek a szombathelyi Varázsfuvola-előadásokra, ahova sok miskolci is elmegy abban a tudatban, hogy ott, Pannóniában minden sokkal jobb, mint itt, északkeleten. Elfelejtették tán, hogy erről a vidékről irányította Kazinczy Ferenc a magyar újjászületést? Nem olvasták Vörösmarty Zalán futásából a csodálatos leírásokat a Bodrog vidékéről? Elfelejtették volna, hogy Weöres Sándor Psy- chéje ezt a vidéket emeli a költészet régiójába? Nem tudják. hogy .Munkácsy legszebb emlékei a borsodi tájjal kapcsolatosak. • vagy azt. hogy Szinyei Merse egy Miskolc melletti kis községben töltötte lelkesült jegyessége idejét, s majd évente visszajárt szüretelni Bodrogolasziba? Tizenkét évi itt-tartózkodás után úgy látom, hogy dúl itt egy betegség, amelyet nem írnak le a pszichológiai tan- könyvek. Ennek a betegségnek a „morbus miskolciensis” nevet adnám, ami nem más, Otthon még elkészülhet Nyakunkon az Ánna-bál A hagyományos Anna-báJt az idén is megrendezik Tapolcán, de már nagyon közel van. Ilyenkor lázas izgalommal kezdünk keresgélni a szekrényben, próbáljuk fel a tavalyi estélyi ruhánkat. S ha kiderül, hogy már „nem az igazi”, már csak a saját kézügyességünkben bízhatunk, hogy elkészüljön egy új kreáció a nagy napra. Ehhez szeretnénk tanácsot adni a képen látható szép, és főleg szabásában nagyon egyszerű, de nagyszerű ruhával. Minden méteráruboltban kapható a muszlinok, selymek színskálája. A Centrum Áruházban van bordó, kék, fehér, fekete, sárga és világoskék külföldi finom muszlin; 140 centiméter széles, méterenként 190-től 230 forintig. Lágy esésű diolenből is szép ruhát készíthetünk. A ruha felsőrésze kombinévállpántos. ferde szálirányból szabott dupla fodor díszíti-takarja, derékban van elvágva. A három, egymás fölé varrt különböző hosszúságú alj teszi a ruhát divatossá és különlegessé. Csípőn passzentos, alja pedig enyhén gloknizódik. A ruha aljának felszegése úgy történik, mintha cipőfűzőt sodornánk, s ettől szép tartást kap. Az egyetlen dísz a saját anyagából készült Dior-rózsa. Ez egyetlen hosszú, ferdére szabott szalag, aminek az egyik szélét jól megnyújtva visszaszegjük, a másikat beráncoljuk, s egy pontra szorosan összevarrjuk. Az övre erősítve viseljük. S. A. Egyszer azt mondtam a miskolci egyetemen tartott egyik előadásomon, hogy a latintanár szerepét át kell hogy vegye a mérnök. Ha a műszaki értelmiség ezt a feladatát nem érzi át. akkor sem a kultúrának, (sem a lokálpatriotizmusnak nem lesz megfelelő talaja Miskolcon. Csak strigulázhatunk, hogy mi mindent teljesítettünk. de hogy milyen hatással, eiTŐl .jobb nem beszélni. VÉGVARI LAJOS Andreas Weiss dirigál a várban A tévé nemzetközi karmesterversenyének harmadik helyezettje, Andreas Weiss vezényli hétfőn este héttől a Miskolci Szimfonikus Zenekart a diósgyőri várban. A műsoron Weber Oberon-nvi- tánya, Beethoven IV. szimfóniája és Dvorak IX. (Űj világ) szimfóniája szerepel. ű Egymilliárd évvel a világ vége elolt Engedményes vásár füzet, táska zsebszámológép (Folytatás az 1. oldalról) A vállalat a felkészülést már az elmúlt év III—IV. negyedévében megkezdte, s így júniu„ végére az iskolaszerek 90 százaléka a raktárakba került. Iskolafüzetekből az igényeket mind meny- nyiségben, mind választékban kitudják elégíteni, a Fűzfői Papírgyár a csaknem 40 millió füzetet időben előállította. Évek óta gondot okoz a kereskedőknek és a vásárlóknak is a füzet- és könyvborítók hiánya, illetve magas ára. A burkoló és díszcsomagoló papírok mellett idén először az üzletekbe kerülnek a Műtex könyvborítói, amelyeket az egységcsomagokban helyeznek el, az adott osztálytipusban használatos könyvek és füzetek méretének megfelelően. Az új borító ára elfogadhatóbb az eddig forgalomban lévőknél, az első osztályosok például 21 forint 70 fillérért köthetik be összes könyvüket, szemben az eddigi darabonként 20 forintos könyvborítói árakkal. Rajzlapból, számolópálcákból, tolltartókból, rajztáblából, zsírkrétából, vonalzókból, iskolai körzőkből ugyancsak van elegendő, a színes papírkészletek, műanyag betűtartók, félfamentes rajzlapok egy részét azonban csak augusztusban—szeptemberben szállítiák a termelők. Iskolatáskákból 64 féle — többségükben új — modellt szerzett be a Piért, fogyasztói áruk 210—380 forint között lesz. Bár a választék széles, az igényeket • a keresett. könnyebb anyagból készült termékekből — a gyártók alapanyaghiánya miatt — nem tudják teljes mértékben kielégíteni. Ma már a taneszközökhöz sorolhatók a zsebszámológépek is. Az általános iskolásoknak az Elektronika 3—39- es szovjet gépet ajánlja a Piért, amely 525 forintért kapható. A 38-as típusszámú zsebszámológéppel az alapműveleteken kívül a logaritmus- és szögfüggvényszámítá- sokat is lehet végezni, ezért ez elsősorban a középiskolások érdeklődésére tarthat számot, bár ára elég borsos: 1450 forint. Mindkét típusú gép gombelemmel működik, a várható keresletet iskola- kezdésig zsebszámológépből és gombelemekből is ki tudják elégíteni. A 39-es gépek árából a Piért-háiózatban az engedményes vásár idején 30 százalékos engedményt adnak. Este, munka után a család minden tagja együtt van. Kezükbe hangszert fognak, és kényelmesen elhelyezkednek ... Egy erős női hang kezdi az éneket, majd csengő, de még gyengébb gyerekhangok csatlakoznak hozzá ■ • • Ha jól beír/;ond ólunk, a tu- domuiiyos-íaniasztikus irodalom műfaja nem is olyan új. Már az ókori görögök irtai: csodálatos földrészekről (például az Atlantiszról), mesebeli szörnyekről, furcsa, mejímagyaráz- hatatlan eseményekről. -Imi jó irodalom volt belőle, áz megmaradt, a többit maga alá temette a történelem. Alighanem ez a sors vár a tévé fantasztikus filmjeire is, amelyek a görögösénél soiikal kevésbé nemes anyagból készülnek. Nem tudom miért, de olyan egyformának tűnnek ezek a történetek, mint két műanyag flakon. Olvasva még fel lehet fedezni az írói vénát, a jellemábrázolás, a stilus finomságait is fa műfaj leg jobbjainál), ám mire képernyőre kerülnek, szinte komikumba fordul a leg vérfagyasztóbb izgalom is. Nagyon is értem a Sztru- gatszkij-fivérek aggodalmát. Ennek a szép bolygónak (egyes tudósok szerint az egész Világegyetemben csak ezen van élet!) eddig a legtöbbet az ember ártott, s beláthatatlan. hogy még milyen károkat okozhat. A világirodalom — kezdve az ősi, naiv eposzoktól — nem győz figyelmeztetni erre a veszélyre. Eddig mindhiába. Ta. Az ukrajnai Poltava terület Galjovo falujában élő zeneszerető Vivcsarenko család ritkaságszámba megy. Valentyinának és Szergej- nek 10 gyereke van. Természetesen, a gyerekek az otthoni munkában is segítenek szüleiknek. _. Ián, mert nem jól mondtak ’ Nem olvastuk jól? Vagy ennyire feledékeny az emberiség? A szerda este látott Egy- milliárd évvel a világ vége előtt című tévéjáték azonban kellőképpen zavaros és együgyű volt ahhoz, hogy előbb meghökkentse, majd feldühítse a nézőt. Annyi badarságot leírtak már a tudomány veszélyeiről, hogy lassan elfelejtünk félni tőle. Megvallom, sose rokonszenveztem ezekkel a nézetekkel. A legnagyobb veszedelemnek még jó pár évig (ki gondol előre egymilliárd évre?!) a butaságot tartom. Kiírhatat- lan, mert újratermelődik, mint a dudva. A gőzmozdony feltalálója nem tehet a vasúti balesetekről. Noé apánk az alkoholizmusról... (mert feltaláló volt ám ő is!) Mi sem könnyebb hangulatot kelteni a tudomány, a tudás, a tudás és a tudósok ellen. Nem hiszek a „szuper- civilizációban” -sem, mig az emberiség fele azért éhezik, mert nem szántják meg föld- résznyi területeken rendesen a földet. Ugyanakkor idegesít a sci-fik bárgyú cselekménybonyolítása és primitív jellemábrázolása. 1 A szerda este látott „tudósok” (nem a színészek tehetnek róla...) intelligencia- szintje nem haladta meg egy óvodás gyerekét. Már őket se lehet ijesztgetni a Piroska és a farkas meséjével. Minden gondolkodó ember tudja, hogy — sajnos — nem a tudósok döntik el. mi lesz a találmányuk sorsa. Ennek — egv tudós lelkiismeretfurda- lásának — köszönhetjük a Nobel-díjat is! Olcsó fogás, hogv „kívülről” fenyegeti veszély a Földet. A meccset nem a Galaktikában fogjuk lejátszani (bármit is hordjanak össze ezek a sablonos „tudományos” fantasztikus regények), hanem itt a Földön, mert a tét is itt van: az érteimes(ebb) emberi lét. Az emberiség történetének mégiscsak a Giordano Brúnók, Galilleik, Madame Cu- rie-k, Flemingek. Einsteinek (ki-ki folytathatja a sort) voltak a szép pillanatai, azaz. amikor „bátrak voltaik, akik mertek”. A Féli* László rendezte tévéjáték se rendítheti meg ezt a hitünket. (horpáesi) ^ A Vivcsarenko család együttese Muzsikáló család i
