Déli Hírlap, 1983. július (15. évfolyam, 155-180. szám)

1983-07-16 / 168. szám

Miskolci strigulák A Don Giovanni sem kell, ha nem pesti? Strigulának nevezik azt a je­lei, Iliivel az tii’ia hivatouau bizonyos tételeket kipipálnak. Vagyis a strigulázás azt jelen­ti, hogy valamilyen dolog meg­van, valamit letudtunk . . . Mis­kolc a kulturális strigulázás- ban — úgy tűnik — élen jár. Itt elvben minden jó és szép strigulázható, vagyis a terve­zettből elég sok minden meg­valósul, A kérdés az, hogy kinek a számára, hányszor és milyen eredménnyel. Egy ilyenfajta számvetés kényszere kerített hatalmába a Don Giovanni című Mozart­opera július 12-i előadásán. Ez a produkció a Miskolci Nyári Zenés Színház eddigi legna­gyobb teljesítménye volt, olyan előadás, ahol a kiváló tehetségű szereplők, a Kovács László karmestertől felvilla­nyozott zenekar és az együt­tes minden tagja, valami egé­szen rendkívülit produkált. Életemben több igen jeles Don Giovanni-előadást lát­tam, de ezt a miskolcit'el nem í ./gom feledni. Nem énekes sztárok dermedt parádéja volt ez. hanem valódi zenésdráma, További példák erre az,,igé­nyességre”. Egy ismert orvos felesége azzal dicsekedett ne­kem. hogy ók az ország, sőt Európa összes képzőművészeti múzeumát megtekintették. Arra a kérdésemre, hogy a Miskolci Képtárat ’ látták-e, a hölgy elnevette magát, és csak azért nem fricskázott meg le­gyezőjével, mert az nem volt nála. így válaszolt: „Ugyan mi jó lehet Miskolcon?” A Miskolci Képtár a Mi­nisztérium írásban is kifeje­zett ítélete szerint a legjobb vidéki képtár. Ezt azonban a miskolci értelmiség alig akar­ja tudomásul venni. Sokak számára úgy tűnik, hogy ez a város olyan hely, ahol az em­ber úgy él, mint egy szám­űzött, mint például az Augus­tus császárt megsértő Ovidius, akit a mai Constanza kikötő­város helyén létezett Tomiba száműztek. Gyakran hallani mint egyfajta kisebbségi ér­zés, a másod rendüség tudata. Holott akár tudományos, akár egészségügyi, zenei vagy kép­zőművészeti vonatkozásban ez a város és ez a megye az eien- járók közé tartozik. Annyira sznob volna a miskolci értei-' miség, hogy csak a fővárosi kultúrát fogadja el? Intelemként idézem rend­kívül bölcs festőművészünk, Herman Lipót; szavait: min­den komák és minden város­nak olyan a művészete, ami­lyet megérdemel (illetve amit igényelnek tőle). A miskolciak elzarándokolnak Szentendré­re vagy Székesfehérvárra, de alig veszik észre mindazt, ami a városban történik. Pedig az itteni kulturális vezetés és a Városi Művelődési Központ mindent megtesz azért, hogy a legmagasabb szintű produk­ciók jöjjenek létre. Ha ez a Don Giovanni-előadás Szege­den történik, akkor egy egész ország látja és nem 31 ember. iggTO -§3 A programfüzet (képünkön a fedőlapja) szép és ízléses, csak kicsit későn jelent meg amelyben a színészi játék mesterien ötvöződött a zenei produkcióval. A miskolci kö­zönség büszke lehetne arra, hogy ilyen mintaszerű és mo­dern felfogású előadás jött létx'e. De sajnos nem büszke: a Művelődési Minisztérium zenei főosztályának képvise­lőjét is beleszámítva — aki megfigyelőként volt jelen — összesen 31. azaz harmincegy nézőnek játszott a lelkes együttes. Ez azonban nem az első eset. Szerénytelenségnek tű­nik, hogy saját példámra hi­vatkozom. A TIT felkérésére az elmúlt évben is művészet- történeti előadásokat tartot­tam, és előfordult, hogy 3, azaz három hallgatóm volt. Ugyanezt az előadást Buda­pesten a Vigadó melletti nagy előadóteremben több mint 400-an hallgatták meg. Ügy tűnik, hogy a miskolci közön­ség jóval „igényesebb”, mint a budapestiek, mert eleve nem hitte el, hogy Miskolcon lét­rejöhet egy olyan előadás, amely számára is jelentheti valamit. Miskolcon, hogy bezzeg a Du­nántúlon van kultúra, de Mis­kolc barbár város. Mozartról véve példát, hadd emlékeztessek a szombathe­lyi Varázsfuvola-előadásokra, ahova sok miskolci is elmegy abban a tudatban, hogy ott, Pannóniában minden sokkal jobb, mint itt, északkeleten. Elfelejtették tán, hogy erről a vidékről irányította Kazinczy Ferenc a magyar újjászüle­tést? Nem olvasták Vörös­marty Zalán futásából a cso­dálatos leírásokat a Bodrog vidékéről? Elfelejtették vol­na, hogy Weöres Sándor Psy- chéje ezt a vidéket emeli a költészet régiójába? Nem tud­ják. hogy .Munkácsy legszebb emlékei a borsodi tájjal kap­csolatosak. • vagy azt. hogy Szinyei Merse egy Miskolc melletti kis községben töltötte lelkesült jegyessége idejét, s majd évente visszajárt szüre­telni Bodrogolasziba? Tizenkét évi itt-tartózkodás után úgy látom, hogy dúl itt egy betegség, amelyet nem ír­nak le a pszichológiai tan- könyvek. Ennek a betegség­nek a „morbus miskolciensis” nevet adnám, ami nem más, Otthon még elkészülhet Nyakunkon az Ánna-bál A hagyományos Anna-báJt az idén is megrendezik Tapol­cán, de már nagyon közel van. Ilyenkor lázas izgalommal kez­dünk keresgélni a szekrény­ben, próbáljuk fel a tavalyi estélyi ruhánkat. S ha kide­rül, hogy már „nem az igazi”, már csak a saját kézügyessé­günkben bízhatunk, hogy el­készüljön egy új kreáció a nagy napra. Ehhez szeretnénk tanácsot adni a képen látha­tó szép, és főleg szabásában nagyon egyszerű, de nagysze­rű ruhával. Minden méteráruboltban kapható a muszlinok, selymek színskálája. A Centrum Áru­házban van bordó, kék, fehér, fekete, sárga és világoskék külföldi finom muszlin; 140 centiméter széles, méteren­ként 190-től 230 forintig. Lágy esésű diolenből is szép ruhát készíthetünk. A ruha felső­része kombinévállpántos. fer­de szálirányból szabott dupla fodor díszíti-takarja, derék­ban van elvágva. A három, egymás fölé varrt különböző hosszúságú alj teszi a ruhát divatossá és különlegessé. Csí­pőn passzentos, alja pedig enyhén gloknizódik. A ruha aljának felszegése úgy törté­nik, mintha cipőfűzőt sodor­nánk, s ettől szép tartást kap. Az egyetlen dísz a saját anya­gából készült Dior-rózsa. Ez egyetlen hosszú, ferdére sza­bott szalag, aminek az egyik szélét jól megnyújtva vissza­szegjük, a másikat beráncol­juk, s egy pontra szorosan összevarrjuk. Az övre erősít­ve viseljük. S. A. Egyszer azt mondtam a mis­kolci egyetemen tartott egyik előadásomon, hogy a latinta­nár szerepét át kell hogy ve­gye a mérnök. Ha a műszaki értelmiség ezt a feladatát nem érzi át. akkor sem a kultúrá­nak, (sem a lokálpatriotizmus­nak nem lesz megfelelő talaja Miskolcon. Csak strigulázha­tunk, hogy mi mindent telje­sítettünk. de hogy milyen ha­tással, eiTŐl .jobb nem be­szélni. VÉGVARI LAJOS Andreas Weiss dirigál a várban A tévé nemzetközi kar­mesterversenyének harmadik helyezettje, Andreas Weiss vezényli hétfőn este héttől a Miskolci Szimfonikus Zene­kart a diósgyőri várban. A műsoron Weber Oberon-nvi- tánya, Beethoven IV. szimfó­niája és Dvorak IX. (Űj vi­lág) szimfóniája szerepel. ű Egymilliárd évvel a világ vége elolt Engedményes vásár füzet, táska zsebszámológép (Folytatás az 1. oldalról) A vállalat a felkészülést már az elmúlt év III—IV. negyedévében megkezdte, s így júniu„ végére az iskola­szerek 90 százaléka a raktá­rakba került. Iskolafüzetek­ből az igényeket mind meny- nyiségben, mind választék­ban kitudják elégíteni, a Fűzfői Papírgyár a csaknem 40 millió füzetet időben elő­állította. Évek óta gondot okoz a kereskedőknek és a vásárlóknak is a füzet- és könyvborítók hiánya, illetve magas ára. A burkoló és díszcsomagoló papírok mellett idén először az üzletekbe ke­rülnek a Műtex könyvborítói, amelyeket az egységcsoma­gokban helyeznek el, az adott osztálytipusban használatos könyvek és füzetek méreté­nek megfelelően. Az új bo­rító ára elfogadhatóbb az ed­dig forgalomban lévőknél, az első osztályosok például 21 forint 70 fillérért köthetik be összes könyvüket, szemben az eddigi darabonként 20 forin­tos könyvborítói árakkal. Rajzlapból, számolópálcákból, tolltartókból, rajztáblából, zsírkrétából, vonalzókból, is­kolai körzőkből ugyancsak van elegendő, a színes pa­pírkészletek, műanyag betű­tartók, félfamentes rajzlapok egy részét azonban csak au­gusztusban—szeptemberben szállítiák a termelők. Iskolatáskákból 64 féle — többségükben új — modellt szerzett be a Piért, fogyasz­tói áruk 210—380 forint kö­zött lesz. Bár a választék széles, az igényeket • a kere­sett. könnyebb anyagból ké­szült termékekből — a gyár­tók alapanyaghiánya miatt — nem tudják teljes mérték­ben kielégíteni. Ma már a taneszközökhöz sorolhatók a zsebszámológé­pek is. Az általános iskolá­soknak az Elektronika 3—39- es szovjet gépet ajánlja a Pi­ért, amely 525 forintért kap­ható. A 38-as típusszámú zsebszámológéppel az alap­műveleteken kívül a logarit­mus- és szögfüggvényszámítá- sokat is lehet végezni, ezért ez elsősorban a középiskolá­sok érdeklődésére tarthat szá­mot, bár ára elég borsos: 1450 forint. Mindkét típusú gép gombelemmel működik, a várható keresletet iskola- kezdésig zsebszámológépből és gombelemekből is ki tud­ják elégíteni. A 39-es gépek árából a Piért-háiózatban az engedményes vásár idején 30 százalékos engedményt ad­nak. Este, munka után a csa­lád minden tagja együtt van. Kezükbe hangszert fognak, és kényelmesen elhelyezked­nek ... Egy erős női hang kezdi az éneket, majd csen­gő, de még gyengébb gye­rekhangok csatlakoznak hoz­zá ■ • • Ha jól beír/;ond ólunk, a tu- domuiiyos-íaniasztikus iroda­lom műfaja nem is olyan új. Már az ókori görögök irtai: cso­dálatos földrészekről (például az Atlantiszról), mesebeli ször­nyekről, furcsa, mejímagyaráz- hatatlan eseményekről. -Imi jó irodalom volt belőle, áz meg­maradt, a többit maga alá te­mette a történelem. Alighanem ez a sors vár a tévé fantaszti­kus filmjeire is, amelyek a gö­rögösénél soiikal kevésbé ne­mes anyagból készülnek. Nem tudom miért, de olyan egyfor­mának tűnnek ezek a történe­tek, mint két műanyag flakon. Olvasva még fel lehet fedezni az írói vénát, a jellemábrázo­lás, a stilus finomságait is fa műfaj leg jobbjainál), ám mire képernyőre kerülnek, szinte komikumba fordul a leg vérfa­gyasztóbb izgalom is. Nagyon is értem a Sztru- gatszkij-fivérek aggodalmát. Ennek a szép bolygónak (egyes tudósok szerint az egész Világegyetemben csak ezen van élet!) eddig a leg­többet az ember ártott, s be­láthatatlan. hogy még mi­lyen károkat okozhat. A vi­lágirodalom — kezdve az ősi, naiv eposzoktól — nem győz figyelmeztetni erre a ve­szélyre. Eddig mindhiába. Ta. Az ukrajnai Poltava terü­let Galjovo falujában élő zeneszerető Vivcsarenko csa­lád ritkaságszámba megy. Valentyinának és Szergej- nek 10 gyereke van. Természetesen, a gyerekek az otthoni munkában is se­gítenek szüleiknek. _. Ián, mert nem jól mondtak ’ Nem olvastuk jól? Vagy ennyire feledékeny az embe­riség? A szerda este látott Egy- milliárd évvel a világ vége előtt című tévéjáték azonban kellőképpen zavaros és egy­ügyű volt ahhoz, hogy előbb meghökkentse, majd feldü­hítse a nézőt. Annyi badar­ságot leírtak már a tudo­mány veszélyeiről, hogy las­san elfelejtünk félni tőle. Megvallom, sose rokonszen­veztem ezekkel a nézetekkel. A legnagyobb veszedelemnek még jó pár évig (ki gondol előre egymilliárd évre?!) a butaságot tartom. Kiírhatat- lan, mert újratermelődik, mint a dudva. A gőzmoz­dony feltalálója nem tehet a vasúti balesetekről. Noé apánk az alkoholizmusról... (mert feltaláló volt ám ő is!) Mi sem könnyebb hangu­latot kelteni a tudomány, a tudás, a tudás és a tudósok ellen. Nem hiszek a „szuper- civilizációban” -sem, mig az emberiség fele azért éhezik, mert nem szántják meg föld- résznyi területeken rendesen a földet. Ugyanakkor idege­sít a sci-fik bárgyú cselek­ménybonyolítása és primitív jellemábrázolása. 1 A szerda este látott „tudó­sok” (nem a színészek tehet­nek róla...) intelligencia- szintje nem haladta meg egy óvodás gyerekét. Már őket se lehet ijesztgetni a Piroska és a farkas meséjével. Minden gondolkodó ember tudja, hogy — sajnos — nem a tu­dósok döntik el. mi lesz a találmányuk sorsa. Ennek — egv tudós lelkiismeretfurda- lásának — köszönhetjük a Nobel-díjat is! Olcsó fogás, hogv „kívülről” fenyegeti ve­szély a Földet. A meccset nem a Galaktikában fogjuk lejátszani (bármit is hordja­nak össze ezek a sablonos „tudományos” fantasztikus regények), hanem itt a Föl­dön, mert a tét is itt van: az érteimes(ebb) emberi lét. Az emberiség történetének mégiscsak a Giordano Brú­nók, Galilleik, Madame Cu- rie-k, Flemingek. Einsteinek (ki-ki folytathatja a sort) voltak a szép pillanatai, az­az. amikor „bátrak voltaik, akik mertek”. A Féli* László rendezte tévéjáték se rendít­heti meg ezt a hitünket. (horpáesi) ^ A Vivcsarenko család együttese Muzsikáló család i

Next

/
Thumbnails
Contents