Déli Hírlap, 1983. július (15. évfolyam, 155-180. szám)
1983-07-02 / 156. szám
3fc Ai alkotótábor 25 résztvevője közül 21 lány. Középiskolások képzőművészeti tábora Közösségi játékok az alkotóházban Sajnálatosan kevéssé Ismerik Küzép-Kurópában a szomszédos országok irodalmi értékeit, holott erre igen nagy szükség lenne. Nemcsak a közös történelmünk és jelenünk miatt, h-- nem hogy az itt élő kis népek végre megszabadulhassanak az öncsonkitó kisehbscgludattól. Karel Capek a Nyugat első nemzedékének kortársa volt, hatott is rá {itt most Karinthy Frigyesre gondolok), szívesen (ordították. A cseh irodalom egyik erőssége az ironikus-szatirikus látásmód és a mi irodalmunknál valamelyest merészebb avantgárd törekvések. A szerda este látott Foltyn zeneszerző élete és munkássága című regény cselekménye akár Budapesten is játszódhatott volna. Nálunk is voltak és vannak jócskán dilettáns szépielkek, akik ön- hitten és gátlástalanul a műveszet világában vélik megtalálni a boldogulás és a karrier lehetőségéit. Itt csak a magyar verstermés dömpingjére utalok, de említhetném a táncdalfesztiválok önjelölt dalospacsirtáit is. Az esztétikatörténet Napóleon óta tartja számon a giccs és giccsember fogalmát. A korzikai tüzértiszt fényes karrierje keltette azt az illúziót a kispolgárban, hogy akaraterővel és némi szerencsével bárki kitörhet a szürke névtelenségből, hiszen „minden baka a tarsolyában hprdja a marsallboitot”. Később alakult ki az a téveszme, hogy a művészet világa az, amelyben a legnagyobb eséllyel lehet startolni. Századunk művészetének kedvelt, szinte hagyományos témája ez. A dilettáns szónak nem volt ilyen pejoratív csengése, mint ma. .Olyan embert jelentett, aki kedvtelésből művelte valamelyik művészetet. Capek Beda Foltynja azonban a dilettánsok veszedelmes fajtájából való. Erőszakos, gátlástalan, még a lopástól se riad vissza. Most nemcsak arra gondolok, hogy érdekházasságot köt, s a felesége vagyonát herdálja, hanem arra, hogy más tolláival akar ékeskedni. Márpedig a plágium, a szellemi termék elorzása megbocsáthatatlan a mai fogalmaink szerint a művészetben (a középkorban, reneszánszban még nem volt az). Beda Foltyn lényegében kizsákmányolja az útjába akadó tehetséges embereket. Ez az erkölcsi vétség oly súlyos, hogy nem maradhat büntetlenül. Capek és a csonkán maradt regényt befejező felesége kegyetlen iróniával ábrázolja ezt a ragadozó, s mégis puhány típust. A dilettantizmus csak a sznobok és félműveltek világában boldogulhat azok között, akik ájultan esnek hasra a közhely és a giccs előtt. A Beda Foltynoknak partnerre van szüksége, béketűrő közönségre, s ez az elem mindig fellelhető a kispolgárok között. Felvidéki Judit rendezésében voltak bravúros jelenetek, s ezúttal a színész vezetés is jó volt Capek azt írta meg, hogy a dilettáns csak közhelytémákat tud újra „felfedezni”. Esetünkben a bibliai Judit már többször feldolgozott témáját. (Lám, a Biblia már a rockopera- szerzöket is megihlette.) Minden átdolgozást, aktualizálást csak az hitélesít, ha minőségileg új mondandót fejez ki. Beda Foltyn színpada viszont maga volt a bumfordiság, naiv és együgyű giccs/ A népes szereplőgárdából szinte mindenkit felsorolhatnék, ám ezúttal csak Öze Lajos lecsúszott zenészét emelném ki. Keserűsége, tragikuma megrendítő volt. (horpácsi) A legkülönbözőbb képzőművészeti technikákkal ismerkednek meg. (Kiss József felvételei) Egy a szabása Harangszoknyák A nagyszerűen felszerelt | alkotóházban ideális körülmények között folyik a munka. Középiskolások - huszonötén, közülük mindössze ' négy (!) a fiú - rajzolnak, festenek, továbbá a legkülönfélébb képzőművészeti technikákkal ismerkednek. Es - Szemadám György hite szerint - ismerkednek önmagukkal, társaikkal. A Gárdonyi Géza Művelődési Ház egyik különálló épületében van az alkotóház. itt munkálkodnak június 25-e és e hó 17-e között az országos képzőművészeti tábor résztvevői. hivatalosan naoonta reggel 9 és déli 12. illetve délután 2 és 5 között. Ám rendszerint korábban érkeznek és később távoznak — jól érzik magukat. A tábor vezetője Szemadám György festőművész, társai: Futó Tamás, az Iparművészeti Főiskola harmadéves hallgatója és Vincze Ildikó keramikus. És társak, partnerek a gyerekek is. Szemadám György gyakorlott táborvezető, felnőtteknek többször vezetett foglalkozásokat Tokajban, egyebütt. Pesten van egy felnőtt képzőművészeti csoportja, ezenkívül foglalkozik elmebetegele csoportterápiás gyógyításával — egyszóval tud bánni az emberekkel, van összehasonlítási alapja. Ezért is jólesik hallani, amit mond: — Tavaly vezettem először középiskolás tábort itt. a Gárdonyiban. Akkor is azt tapasztaltam, most is így van: ezek. a fiatalok hallatlanul nyitottak, fogékonyak. Micsoda öröm volt az nekem, amikor . — nyilván az addigiak hatására — az az ötlete támadt a csoportnak, hogy egyikük lefeleszik egy hatalmas rajzlapra, körülrajzolják, aztán a „portrét” kiszínezik. Több ilyen „képmás” készült, és hogy miért olyan nagy öröm ez nekem: mert magam is terveztem hogy. fogunk ilyet csinálni, és bár még nem szóltam róla. ők is „feltalálták” ezt a fajta közös játékot. — Játszanak, vagy rajzolni tanulnak itt a középiskolások? — A játékosabb, könnyebb feladatoktól haladunk a komolyabbak felé. De szó sincs itt iskolóstíiról. Az itt levők közűi mindössze egy lány szeretné hivatásának a művésze-- tét, iiletve egy másik képző- művészeti gimnáziumba jár. A többiek? Merem remélni, . hogy nemcsak ismeretekben, hanem szemléletben is gazdagodva térnek majd haza. Pantomimes . és „beszélös”, megfigyelésen és ötletességen alapuló játékok egyaránt szerepelnek a programban, a kezdet az volt. hogy jó közösségi kapcsolat alnkuíjön ki. Ez olyannyira sikerült, hogy valószínűleg megvalósítjuk a tábor zárásául tervezett ötletemet. Farid Uddin Attar perzsa költőnek A madarak tanácskozása című rendkívül izgalmas, mély gondolatokat hordozó. Peter Brookék által eljátszott szimbolikus darabját szeretném előadatni, megvitatni velük. — És maga a KÉPZŐMŰVÉSZET? — Folyamatosan értékeljük a rajzokat, festményeket, kollázsokat, egyéb képzőművészeti munkákat. De a fentieken kívül elsősorban azt tartom fontosnak, hogy a különböző technikákkal is mer ijedjenek meg. Nem művészképző a tábor, a művésszé válás már komoly, aszketikus. egyéni erőfeszítéseket követelő munka. Akár akarjuk, akár nem, be kell vallanunk, hogy a magyar nők többsége nem tartozik a nádszáltermetüek közé. Ha már tudjuk magunkról, Hogy milyenek vagyunk, már csak egy lépés hiányzik ahhoz, hogy azt is megtanuljuk, mi áll jól rajtunk. Akinek a derékbősége 70 centiméter körül, vagy efölött van, annak bizony nem előnyös a ráncolt szoknya, bármilyen csábító is. A rajzunkon bemutatott három szoknya szabásmintájában megegyezik, de egy-egy kis eltéréssel más és más ruhadarabot kapunk. Az 1. számú rajzon látható alj, boltban méterre kapható szövött szalaggal vagy farkasfoggal, esetleg ferdén szabott pánttal van díszítve. Készülhet kartonból, vászonból, vagy bármilyen könnyű nyári anyagból, hat részből szabva. A második rajzon látható szoknyának kisebb a glokni- ja, szinte már angolos vonalú. Ha egyszínű szövetből készül, az összevarrások menten szépen díszíti a nagy öl- tésű tűzés. Ha kockás nyári ' kelménk van hozzá, akkor ferde szálirányban szabva, a kockák hangulatos cikcakkban találkoznak. A harmadik rajz mintás anyagból is mutatós lehet, ha csipkével vagy madeira szalagggj díszítjük. Az alsó harangos részt szabhatjuk külön is, s a varrásba illesztjük a díszítőszalagot. Ha bánnelyik szoknyát ferde szálirányban akarjuk szabni, akkor dupla széles kelméből 160 centiméter szükséges, ha egyenes szálirányban, akkor szimpla széles anyagból is elegendő, ha kétszer vesszük meg a szoknya hosszának megfelelő mennyiséget. Ki mit tud?*osok a diákcentrumban A Ki mit tud? Borsod megyei résztvevőinek legjobbjai mutatkoznak be hétfőn (szabados) Továbbtanulás! A MISKOLCI ZALKA MÁTÉ GÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA esti és levelező tagozata FELVÉTELT HIRDET az 1983—84. tanévre Jelentkezni lehet a 4 éves, hagyományos gépipari szakközépiskola I—II. osztályába, a középiskolát végzettek 2 éves kiegészítő osztályába. Az iskola a gépészeti érettségi vizsgát követően közvetlenül biztosítja az iskolában a technikusi oklevél megszerzését. Jelentkezési lap és bővebb felvilágosítás az iskola irodájában (Miskolc, Kun Béla út 10.) minden- nap 8—16 óráig. IGAZGATÓSÁG Cikk a cigánykérdésről A júliusi Napjaink Aligha marad válasz nélkül — az éaúntettek, illetve a néven nevezettek részéről — yékérdi József Nemzetiség, etnikum, identitás című. Megjegyzések a cigánykérdés megítéléséhez alcírríű írása a Napjainkban. (Mint ahogy a lap most megjelent júliusi szama közli Gyarmati Bélának, a Miskolci Nemzet: Színház igazgatójának válaszát, melyben a Serföző Simonnal készült, a múlt hónapban megjelent interjúra reflektál.) Vekerdi tanulmánya azt vizsgálja, nemzetiségnek, etnikumnak, népcsoportnak tekinthető-e a cigányság, mint csoportnak milyen a helyzete ma Magyarórszágon, törekvéseik önállóságra avagy asszimilációra irányulnak-e, van-e önálló cigánykultúra, kik és miiyen cél érdekében képviselik a cigányság vélt vagy valós érdekeit. Néhány idézet a nem minden indulat nélkül való, és feltehetően indulatokat kiváltó írásból: „A cigányok nem igénylik ezt a felülről rájuk erőszakolt »identitást«, amelyet szélsőséges formában így fogalmazott meg egy cigányul nem tudó miskolci »cigány költő« Balogh Attila: »Nem szabad felszámolni engedni a cigánytelepeket, mert akkor cigányságunkat veszítjük el. Inkább éljünk nyomorban, de maradjunk - meg cigánynak/« Vekerdi zárójeles megjegyzése: ,,Ö maga nem cigánytelepen lakik”. „...az etnikai analógia ... például a kunokkal vagy jászokkal áll fenn a magyar anyanyelvű cigányok esetében ... Noha antropológiai jegyek alapján ma is gyakran felismerhető a kun származás ..., a könyvkiadásban nem jelent meg »kun költők antológiája«, nem illusztrál- tatják »kun iskolásgyermekek raj~ai'<-val karcagi vagy kiskunhalasi szerzők könyveit, senki sem nevezte magát »kun festő«-nek azért, mert »ereiben kun vér folyik«. Ugyanez vonatkozik az iráni eredetű jászokra. »Jász etnikum megőrzése« kedvéért Szolnok megye egyetlen településén sem kívánták, hogy a tanács egyetlen helyen juttassa lakáshoz a jászokat...” Sas— I a diákcentrumban: a Gárdonyi Művelődési Házban. A I műsor 6 órakor kezdődik.
