Déli Hírlap, 1983. július (15. évfolyam, 155-180. szám)
1983-07-05 / 158. szám
Hasznosíthatók a haszontalan hulladékok Lányoknak, asszonyoknak Helyet a K Örökzöld témá ja minden városát szerető miskolcinak s újságírónak a Roráriusz és a Rácz cukrászda ügye. Mindkét hajdani miskolci neves cukrászda muzeális értékű bútorzata Budapesten található. A Roráriusz hajdani épületét lebontották, a Rácz cukrászdát pedig átalakították. Szeretnénk végre városunkban viszontlátni a régi Miskolc hangulatát őrző bútorokat, méltó környezetben, s ezt a kívánalmat most a városi tanácson működő koordinációs bizottság is megerősítette, a Széchenyi út rekonstrukciójáról tárgyalva. Úgy tűnik: komoly esély van arra. hogy a belvárosi rekonstrukció során jusson pénz, energia a két régi „cuki” visszavarázsolására. Helyet talán nem is lesz nehéz találni egyiknek sem, hiszen bármelyik miskolci polgár tudna kapásból sorolni olyan üzleteket, ame« lyek aligha illenek egy normális belvárosba: elég, ha csak m Tanácsház téri borkóstolót említjük. A túlzott optimizmustól persze óva int az a tapasztalat, hogy eddig már jó néhányszor telröppent a hir: „jön a Kori”, lesz helye a muzeális bútorzatnak. Igazság szerint nem is akarunk többet írni erről: végre inkább látni szeretnénk valamit... (k—ó) A cukrász legfeljebb megeszi produkciójának hulladékait, a tel nem használt krémet és a tortaszélt. De mit csináljon a maradékkal az esztergályos, az asztalos vagy a szabó? Olyan ideális állapot persze nem képzelhető el. hogy veszteség nélkül alakuljon át valami, valamivé. A kérdés csak az. hogy mekkora a még elviselhető, technológiailag indokolt hulladék, illetve veszteség. A kettő közé persze nem lehet egyenlőség- jelet tenni, hiszen olyan időket élünk, amikor a hulladéknak is hasznosulnia kell, hogy minél kevesebb kerüljön belőle a szemétbe. Gépgyári brikett Két országos hírű miskolci példával is szolgálhatunk. A Pamutfonó pályázat útján jutott lehetőséghez és anyagi eszközökhöz, hogy a féltucat társvállalatnál keletkező fonodái hulladékot feldolgozhassa. Több mint egy éve termelnek az egyébként dollárért vett gépek. A pamuthasznosító masinák egy esztendőnél rövidebb idő alatt több mint negyvenmillió forintot hoztak a gyárnak. A közreműködők sem járnak rosszul: az árbevétel hét százaléka illeti őket. Egy hónapja sjnes, hogy a DIGÉP-ben átadták a gépgyár és a MÉH közös beruházásában készült forgács- brikettáló üzemet. A számok roppant beszédesek: a gyárban évente tízezer tonna acélforgácsot marnak le a kések az öntvényekről. A hulladék hasznosítása olcsóbb, egyszerűbb, ha a laza forgácshegyet 20—22 kilogrammos tömbökbe sajtolják, s úgy adagolják a kemencébe. Megéri-e? Persze, a takarékosságnak is ára van. A majdani hasznot meg kell előlegezni. A forgácsbrikettet előállító berendezés negyvenmillió forintba került InUdvÉl teremtenek jjc Forgácsból sajtójúdnak ezek a huszkilós labdacsok (Kerényi felvj Mérnökök. közgazdászok dolga kiszámítani, hogy a takarékosság érdekében vállalt költségek mikor térülnek meg, és mennyi hasznot hoznak. A Mezőgép miskolci gyárában például egy év alatt 16 ezer forintot fizettek ki a hulladékok hasznosítására kiírt újítási verseny eredményes pályázóinak. A cég haszna kimutathatóan meghaladta a háromszázezer forintot. Ahol viszont' „a leves többe kerül, mint a hús”, ott fölösleges lenne kockáztatni. Ezért mondott le például az üveggyár a hulladékenergia- hasznosító berendezés megépítéséről. A számítások szerint a beruházási összeg megtérülési ideje húsz évre tehető, ugyanakkor az érintett műszaki berendezés elhasználódási ideje hat esztendő. (Az adatok a miskolci népi ellenőrök dossziéjából valók.) Börzét szerveznek Az üveggyárban persze kitaláltak valamit. Illetve, élve a lehetőséggel. gazdasági munkaközösséget hoztak létre az üvegcserép összegyűjtésére és felhasználására. A mérések szerint a törött üveg fele-harmada újra a kemencébe kerül. Hasonló kisvállalkozás működik a Mezőgép miskolci gyárában is. A GMK-nak gépkocsivezető tagjai is vannak. Jó pénzért vállalt munkájukat (a hulladékok összegyűjtése és szétválogatásai munkaidő után látják el. A vállalatok egymás közötti szerződéses kapcsolataiban elsősorban a nyersanyag, a félkész termék a tét, hulladékok vagy pontosabban fogalmazva másodnyersanyagok eladására, vagy feldolgozására nemigen vállalkoznak. A kivétel ugyan erő-' siti a szabályt, de a legtöbb cég házon belül igyekszik felhasználni a korántsem haszontalan termelési hulladékot. Nyilván ennek'a rossz gyakorlatnak az ismerete inspirálta a július 15-én nyíló Pécsi Ipari Vásár rendezőit. akik elhatározták, hogy hulladékbörzét szerveznek. Számba veszik azokat áz üzemeket, ahol röpköd a forgács, s megpróbálják felkutatni a lehetséges felhasználókat. (brackó) Leginkább az első ízben i munkát kereső fiatal érettségizett nők tapasztaljait varosunkban, hogy mit is jelent a gyakorlatban az „egyoldalú iparszerkezet” első hallásra nagyon szakmaian hangzó kifejezése. Több mint két éve már, hogy elfogadták a hosszú távú miskolci foglalkoztatáspolitikai célkitűzéseket, amelyben a tanácsiak elhatározták. hogy változtatnak az iparszérkezeten. javítanak a nők munkába állási lehetőségein. s segítenek az egyes munkavállalói rétegekben jelentkező speciális gondokon is. Az eddig eleit eredményekről1 nemrég számoltak be a városi tanács' mellett működő koordinációs bizottság előtt. Az eddig eltelt két évben a gazdasági körülmények változása a vállalatoknál a munkaerő-kereslet csökkenésével járt. Ez elsősorban a csökkent munkaképességűeket. a .gimnáziumot végzett lányokat és nődolgozókat érintette előnytelenül: számukra a tanácsi szervek az eddigieknél nagyobb segítséget adnak az elhelyezkedésnél. Az eltelt időszakban elsőként a csökkent munkaképességű munkavállalók szát mára próbáltak munkahelye- Ket létesíteni a városban. Elsősorban termelőszövetkezeti melléküzemágak nyújtanak lehetőséget erre: sikerült is 1981-ben a borsodsziráki tszszel megállapodást kötni, s létrejöhetett a 100 munkást foglalkoztató üzem. A tanács adta a területet, épületet, valamint a fejlesztéshez másfél millió forintot. Sajnos, itt jelenleg csak 42-en dolgoznak, mert niiícs elegendő munka, megrendelés. Hasonló a helyzet az első ízben munkába álló lányok. valamint a gyesről visszatérő nők részére létrehozott üzemmel is. Ebben az esetben a takta- harkányi Petőfi Tsz az üzleti partner. Városunk iparszeíkezetét az elektronikai és- műszeripar fejlesztésével lehetne változatosabbá tenni, ám az iparágban működő vállalatokkal egyelőre nem sikerült egyezségre jutni. Kedvező ajánlatot tett azonban a prü- gvi Tiszamente Termelőszövetkezet: a jövőben lemezjátszógyárat szeretnének létesíteni. A városi tanács már rendelkezésükre is bocsátott a Békeszálló területén egv megüresedett épületet, ahol hagyományos elektrotechnikai üzemet rendeznek be. (k—ó) jfc Boros Pdl és Péter András 75 méter magasban végez akrobatamutatványokat MEGÚJUL A TORONY (kerényi) Már többször adtunk hírt az avas! torony várható felújításáról, ennek előkészületeiről. A munkák megkezdésének első, a képernyőn is látható jele az lett, hogy romlott a tévé-vétel minősége. Nem csoda, . hiszen a karbantartás miatt ideiglenesen felállított kisebb nye- 'reségű antennák nem tudják kellőképpen besugározni a környéket. Az építkezés miatt a torony csúcsáról most le kell szedni az antennákat, de természetesen ezek is felújítva kerülnek vissza. Felújításra vár a 15 antennaelem Sajóládról, 1985 ben A prognózisok szerint 1985- re városunk jelenlegi napi 118 ez.er köbméteres átlagvízigénye 125 ezer köbméterre nő. A víztermelő kapacitásban jelentős változás 1985 első félévében várható, amikor is Sajóládról 20 ezer köbméter víz érkezhet naponta. Az addig hátralévő időszakban azonban takarékosan kell bánnunk az ivóvízzel. A nem kis ügyességes és bátorságot igénylő szerelést a Közúti Gépellátó Vállalat dolgozói a napokban kezdték meg. Ha az időjárás engedi (nagy szélben lehétel- len dolgozni a betontüske végén), meg pár nap, és teljesen lecsupaszítják a torony hegyét. A szép sorban leengedett antennaelemeket elszállítják, hogy a BHG szakemberei újjávarázsolhassák. s ha a kilátó tatarozása befejeződik, újra végleges antennát kap az avasi torony. A torony 53 méter magas tüskéjéről egyenként engedik le az antennarendszer részeit Röpköd a forgács Szerelők a beton- tüskén
