Déli Hírlap, 1983. július (15. évfolyam, 155-180. szám)

1983-07-05 / 158. szám

Hasznosíthatók a haszontalan hulladékok Lányoknak, asszonyoknak Helyet a K Örökzöld témá ja minden városát szerető miskolcinak s új­ságírónak a Roráriusz és a Rácz cukrászda ügye. Mindkét haj­dani miskolci neves cukrászda muzeális értékű bútorzata Bu­dapesten található. A Roráriusz hajdani épületét lebontották, a Rácz cukrászdát pedig átalakították. Szeretnénk végre vá­rosunkban viszontlátni a régi Miskolc hangulatát őrző búto­rokat, méltó környezetben, s ezt a kívánalmat most a városi tanácson működő koordinációs bizottság is megerősítette, a Széchenyi út rekonstrukciójáról tárgyalva. Úgy tűnik: komoly esély van arra. hogy a belvárosi rekonstrukció során jusson pénz, energia a két régi „cuki” visszavarázsolására. Helyet ta­lán nem is lesz nehéz találni egyiknek sem, hiszen bármelyik miskolci polgár tudna kapásból sorolni olyan üzleteket, ame« lyek aligha illenek egy normális belvárosba: elég, ha csak m Tanácsház téri borkóstolót említjük. A túlzott optimizmustól persze óva int az a tapasztalat, hogy eddig már jó néhányszor telröppent a hir: „jön a Kori”, lesz helye a muzeális bútor­zatnak. Igazság szerint nem is akarunk többet írni erről: végre inkább látni szeretnénk valamit... (k—ó) A cukrász legfeljebb meg­eszi produkciójának hulla­dékait, a tel nem használt krémet és a tortaszélt. De mit csináljon a maradékkal az esztergályos, az asztalos vagy a szabó? Olyan ideális állapot per­sze nem képzelhető el. hogy veszteség nélkül alakuljon át valami, valamivé. A kér­dés csak az. hogy mekkora a még elviselhető, technoló­giailag indokolt hulladék, il­letve veszteség. A kettő közé persze nem lehet egyenlőség- jelet tenni, hiszen olyan idő­ket élünk, amikor a hulla­déknak is hasznosulnia kell, hogy minél kevesebb kerül­jön belőle a szemétbe. Gépgyári brikett Két országos hírű miskolci példával is szolgálhatunk. A Pamutfonó pályázat útján jutott lehetőséghez és anya­gi eszközökhöz, hogy a fél­tucat társvállalatnál keletke­ző fonodái hulladékot fel­dolgozhassa. Több mint egy éve termelnek az egyébként dollárért vett gépek. A pa­muthasznosító masinák egy esztendőnél rövidebb idő alatt több mint negyvenmillió fo­rintot hoztak a gyárnak. A közreműködők sem járnak rosszul: az árbevétel hét szá­zaléka illeti őket. Egy hónapja sjnes, hogy a DIGÉP-ben átadták a gépgyár és a MÉH közös be­ruházásában készült forgács- brikettáló üzemet. A szá­mok roppant beszédesek: a gyárban évente tízezer tonna acélforgácsot marnak le a kések az öntvényekről. A hulladék hasznosítása ol­csóbb, egyszerűbb, ha a laza forgácshegyet 20—22 kilo­grammos tömbökbe sajtolják, s úgy adagolják a kemen­cébe. Megéri-e? Persze, a takarékosságnak is ára van. A majdani hasz­not meg kell előlegezni. A forgácsbrikettet előállító be­rendezés negyvenmillió fo­rintba került InUdvÉl teremtenek jjc Forgácsból sajtójúdnak ezek a huszkilós labdacsok (Kerényi felvj Mérnökök. közgazdászok dolga kiszámítani, hogy a ta­karékosság érdekében vál­lalt költségek mikor térülnek meg, és mennyi hasznot hoz­nak. A Mezőgép miskolci gyárában például egy év alatt 16 ezer forintot fizet­tek ki a hulladékok haszno­sítására kiírt újítási verseny eredményes pályázóinak. A cég haszna kimutathatóan meghaladta a háromszázezer forintot. Ahol viszont' „a leves töb­be kerül, mint a hús”, ott fölösleges lenne kockáztatni. Ezért mondott le például az üveggyár a hulladékenergia- hasznosító berendezés meg­építéséről. A számítások sze­rint a beruházási összeg megtérülési ideje húsz évre tehető, ugyanakkor az érin­tett műszaki berendezés el­használódási ideje hat esz­tendő. (Az adatok a miskol­ci népi ellenőrök dossziéjá­ból valók.) Börzét szerveznek Az üveggyárban persze ki­találtak valamit. Illetve, élve a lehetőséggel. gazdasági munkaközösséget hoztak lét­re az üvegcserép összegyűj­tésére és felhasználására. A mérések szerint a törött üveg fele-harmada újra a kemen­cébe kerül. Hasonló kisvál­lalkozás működik a Mező­gép miskolci gyárában is. A GMK-nak gépkocsivezető tag­jai is vannak. Jó pénzért vállalt munkájukat (a hul­ladékok összegyűjtése és szét­válogatásai munkaidő után látják el. A vállalatok egymás kö­zötti szerződéses kapcsolatai­ban elsősorban a nyersanyag, a félkész termék a tét, hul­ladékok vagy pontosabban fogalmazva másodnyersanya­gok eladására, vagy feldol­gozására nemigen vállal­koznak. A kivétel ugyan erő-' siti a szabályt, de a legtöbb cég házon belül igyekszik felhasználni a korántsem ha­szontalan termelési hulladé­kot. Nyilván ennek'a rossz gyakorlatnak az ismerete inspirálta a július 15-én nyí­ló Pécsi Ipari Vásár rende­zőit. akik elhatározták, hogy hulladékbörzét szerveznek. Számba veszik azokat áz üzemeket, ahol röpköd a forgács, s megpróbálják fel­kutatni a lehetséges felhasz­nálókat. (brackó) Leginkább az első ízben i munkát kereső fiatal érett­ségizett nők tapasztaljait va­rosunkban, hogy mit is je­lent a gyakorlatban az „egy­oldalú iparszerkezet” első hallásra nagyon szakmaian hangzó kifejezése. Több mint két éve már, hogy elfogadták a hosszú tá­vú miskolci foglalkoztatás­politikai célkitűzéseket, amelyben a tanácsiak elha­tározták. hogy változtatnak az iparszérkezeten. javítanak a nők munkába állási lehe­tőségein. s segítenek az egyes munkavállalói rétegekben je­lentkező speciális gondokon is. Az eddig eleit eredmé­nyekről1 nemrég számoltak be a városi tanács' mellett mű­ködő koordinációs bizottság előtt. Az eddig eltelt két évben a gazdasági körülmények változása a vállalatoknál a munkaerő-kereslet csökkené­sével járt. Ez elsősorban a csökkent munkaképességűe­ket. a .gimnáziumot végzett lányokat és nődolgozókat érintette előnytelenül: szá­mukra a tanácsi szervek az eddigieknél nagyobb segítsé­get adnak az elhelyezkedés­nél. Az eltelt időszakban első­ként a csökkent munkaké­pességű munkavállalók szá­t mára próbáltak munkahelye- Ket létesíteni a városban. El­sősorban termelőszövetkezeti melléküzemágak nyújtanak lehetőséget erre: sikerült is 1981-ben a borsodsziráki tsz­szel megállapodást kötni, s létrejöhetett a 100 munkást foglalkoztató üzem. A tanács adta a területet, épületet, va­lamint a fejlesztéshez másfél millió forintot. Sajnos, itt je­lenleg csak 42-en dolgoznak, mert niiícs elegendő munka, megrendelés. Hasonló a hely­zet az első ízben munkába álló lányok. valamint a gyesről visszatérő nők részé­re létrehozott üzemmel is. Ebben az esetben a takta- harkányi Petőfi Tsz az üzleti partner. Városunk iparszeíkezetét az elektronikai és- műszer­ipar fejlesztésével lehetne változatosabbá tenni, ám az iparágban működő vállala­tokkal egyelőre nem sikerült egyezségre jutni. Kedvező ajánlatot tett azonban a prü- gvi Tiszamente Termelőszö­vetkezet: a jövőben lemez­játszógyárat szeretnének lé­tesíteni. A városi tanács már rendelkezésükre is bocsátott a Békeszálló területén egv megüresedett épületet, ahol hagyományos elektrotechni­kai üzemet rendeznek be. (k—ó) jfc Boros Pdl és Péter András 75 méter magasban végez akrobatamutatványokat MEGÚJUL A TORONY (kerényi) Már többször adtunk hírt az avas! torony várható fel­újításáról, ennek előkészü­leteiről. A munkák megkez­désének első, a képernyőn is látható jele az lett, hogy romlott a tévé-vétel minő­sége. Nem csoda, . hiszen a karbantartás miatt ideigle­nesen felállított kisebb nye- 'reségű antennák nem tudják kellőképpen besugározni a környéket. Az építkezés miatt a torony csúcsáról most le kell szedni az an­tennákat, de természetesen ezek is felújítva kerülnek vissza. Felújításra vár a 15 antennaelem Sajóládról, 1985 ben A prognózisok szerint 1985- re városunk jelenlegi napi 118 ez.er köbméteres átlag­vízigénye 125 ezer köbméter­re nő. A víztermelő kapaci­tásban jelentős változás 1985 első félévében várható, ami­kor is Sajóládról 20 ezer köb­méter víz érkezhet naponta. Az addig hátralévő időszak­ban azonban takarékosan kell bánnunk az ivóvízzel. A nem kis ügyességes és bátorságot igénylő szerelést a Közúti Gépellátó Vállalat dolgozói a napokban kezd­ték meg. Ha az időjárás en­gedi (nagy szélben lehétel- len dolgozni a betontüske végén), meg pár nap, és teljesen lecsupaszítják a to­rony hegyét. A szép sorban leengedett antennaelemeket elszállítják, hogy a BHG szakemberei újjávarázsol­hassák. s ha a kilátó tata­rozása befejeződik, újra vég­leges antennát kap az avasi torony. A torony 53 méter magas tüskéjéről egyenként engedik le az antennarendszer részeit Röpköd a forgács Szerelők a beton- tüskén

Next

/
Thumbnails
Contents