Déli Hírlap, 1983. július (15. évfolyam, 155-180. szám)

1983-07-29 / 179. szám

Termőiül* helyett francia módi Bevált a kísérleti kémény j(c Emile Mateo (középen), a francia cég főszerelője taná­csokkal látja el bodrogkeresztúri kollégáit (Folytatás az 1. oldalról) Miskolcon és Bodrogke- resztúron igen gondosan ké­szültek tel a francia gyűj- tókémény gyártására. Három szerelőjük a cég Párizs mel­letti üzemében a helyszínen tanulmányozta a technológi­át, ismeretekkel jól felvér­tezve kerültek haza. A ké­ményelemeket a miskolci be­tongyáriak a Sajóbábonyi Vegyi Művek kísérleti há­zába be is építették, ahol egy éve működnek, eddig sikerrel... A francia cég viszont szerelőket küldött Miskolcra, akik Bodrogke- resztúrban, a miskolci gyár telephelyén segítik a szere­lést. .Az acélformák szerelői kö­zött áll és magyaráz, vala­mit éppen Emile Mateo, a francia cég vezető szerelője. — Nálunk már évtizedek óta használjuk az ilyen tí­pusú gyűjtőkéményt — mondja —, s kitűnően be­vált. Meggyőződésem, hogy Magyarországon is hamar megszeretik a kivitelezők, beruházók. A technológiai sor szerelése jól halad, öröm együtt dolgozni a miskolci­akkal, bodrogkeresztúriak- kal. Nagyszerűen értik a munkájukat, igazán jó ke­zekbe kerül cégünk gyártá­si eljárása. A csarnokban csatlakozik hozzánk Brindza József, a miskolci betongyár gépésze­ti osztályvezetője és Telegdy László osztályvezető helyet­tes. — Tulajdonképpen két technológiai sor épül — mu­Hol hörög, hol csurog A tervek szerint az idei év második felére elkészül városunk vízvezetéki hálóza­tának vizsgálata, amellyel a Viziterv Vállalatot bízták meg. A vizsgálat célja az, hogy hidraulikai számítások segítségével kidolgozzák a szakemberek, hogyan lehet csökkenő víztermelés esetén a legcélszerűbben, legigaz­ságosabban szétosztani a víz- mennyiséget városunk terüle­tén. Talán így el lehet majd kerülni, hogy míg egyik vá­rosrészben egyáltalán nem folyik a víz a csapokból, má­sutt van bőven, még diny- nyehűtésre is... BÉLYEGGYUJTÉS *8 üttö *£*<&*'*:> Mtvt*ÍQtfSL. A Magyar Posta a Budapes­ti rendezendő 68. eszperantó ilagkongresszus alkalmából az vtordulók — események ’83 so- izat keretén, belül ma 3 forint evertékü bélyeget hozott tor- alomba. A bélveget Lengyel yörgv grafikusművész terve iap.ián, 73» 800 fogazott és 5300 ígazatlan példányban. 4 színű fszetnyomással. 100 bélyegké- et tartalmazó ivekben a Pénz- tgvnvomda készítette. A bélye- en kék alapon a kongresszus mblémá.ia és a földeömb stili- ált rajza jelenik meg. A „68. Eszperantó Világkong- sszus” feliratú bélyegzést ma katmazza a budapesti 4. sz. istahivatal. Egyidejűleg az ar- kíjetölt postahivatalok — iskoleon az 1-es és 10-es — isználják az elsönapi hétvég­it is. Apafon iúlius 28—31. kö- tt emlékeznek meg postai bé­rezéssel a kiskunsági násztor- i lovasnapokról. A VII. SlO­TUR Kupa nemzetközi vízilab­da torna alkalmából, Siófokon lesz alkalmi bélyegzés július 2» —31. között. Dunaújvárosban jú­lius 30-án emlékeznek meg pos­tai bélyegzéssel a II. papir- olirnpiáról. A Statisztika PSC Vili. Elekes Dezső nemzetközi sakkemlékversenyét július 30-án köszöntik bélyegzéssel Budapes­ten. Augusztus 2—7. között Bu­dapesten a Magyar Tudományos Akadémián működő alkalmi postahivatalban fogják alkal­mazni a „Magyar orvosok tu­dományos találkozója” feliratú bélyegzést. Augusztus 5—7. kö­zött emlékeznek meg a hely­színen a nagyvázsonyi lovasjá- tékokről postai bélyegzővel. Még ma is meg lehet szerezni Aba- ligeten a 16. nemzetközi ter­mészetbarát-találkozó feliratú bé­lyegzést. 35 éves a csillebérci úttörőtábor, mely alkalomból július 31-én lesz postai bélyeg­zés a helyszínen működő alkal­mi postahivatalban. Július 30. és augusztus 6. között a Budapest Sportcsarnokban működő alkal­mi postahivatal fogja használni az „Eszperantó Világkongresszus —68 Universala Kongreso de Es­peranto” szövegű bélyegzőt. A Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetsége információs irodát nyitott a Budapest VI., Vörösmarty u. 65. sz. alatti székházában. A felvilágosításon kívül árusítja a szövetségi ki­adványokat is, szombat kivéte­lével 12—18 óra között tátják. — Az egyiken, amely előrehaladottabb állapotban van. készülnek majd a gyűj­tőkémények. A másik sor ron pedig — ugyancsak leg­inkább a magánlakás építést segítve, ám gondolva az ál­lami építőiparra is — hőszi­getelt áthidalók gyártását kezdjük meg, illetve már megkezdtük a csapadékel­vezető folyóka-elemek előál­lítását. Érdemes megállni az utób­bi gyártmánynál is egy pil­lanatra, hiszen a jelentősége a mezőgazdaság szempont­jából óriási. Ismeretes, hogy milyen károkat okoznak a belvizek tavasszal, így pél­dául a Bodrogközben is. A kormány ezért 2,5 milliárd forintot költ a belvizek el­vezetésére. Ebből a pénzből jut a Bodrogköz mezőgazda- sági üzemeinek is. A BVM miskolci Gyára szerződést kötött a sárospataki Kossuth Mgtsz-szel, s együtt kezdték meg a belvízelvezető beton­elemek gyártását, s együtt osztoznak majd a gyártás hasznán is. Az idén 4500 ilyen beton­elem készül Bodrogkeresz- tűrban — mondja Brindza József —, jövőre pedig bOOO. Ügy tervezzük, hogy a 74 millió forintos beruházás évi 6,4 millió forint nyere­séget hoz gyárunknak. A miskolci gyár bodrog­keresztúri telepe már ma is évi 160 millió forint érteket állít elő. A most befejező­dő beruházással pedig még tovább nő jelentősége, hiszen a francia gyűjtőkéményeket az egész országban csak itt gyártják majd. (nyikes) Családi körben Tikett etikett Július 8-i számunkban, a Csa­ládi körben című rovatunkon belül írtunk arról, hogyan ér­zik magukat a Cement- és Mész­művek tapolcai kempingüdülöjé- ben gyermekeikkel pihenő, s az ország távoli vidékéről érkező családok. Ezért is térünk vissza rá e rovatunkban. Az éppen utolsó üdülési napokat ott töltő kilenc família közti! néggyel folytattunk beszélgetést, s hogy ez meglepően paprikás hangu­latban zajlott, annak nem a vállalati-szakszervezeti üdülő volt az oka. A bűbájos, faházas, csaknem összkomfortos kem­pingben ugyanis mindenki ki­tünően érezte magát. A kedé­lyeket az étkezési lehetőségek­kel kapcsolatos tapasztalatok borzolták. Röviden a tényekről: mi­után a , kempingüdülőben nincs étkeztetési lehetőség, a cementipari vállalat váci köz­pontjának szakszervezete azt a megoldást kereste és találta meg, amely az üdülők számá­ra tulajdonképpen igen ké­nyelmes — volna. Szerződést kötöttek a Miskolci Vendég­látóipari Vállalattal, amely kötelezte magát arra, hogy egységeiben biztosítja a be­utalt családok étkeztetését. Ennek fejében a cementipa­riak minden esztendőben át­utalnak a vendéglátó számlá­jára egy olyan összeget, amely várhatóan fedezi a nyári sze­zonra az üdülők kosztpénzét. S ez nem csekélység, hiszen a szakszervezet gavallérosan igyekszik ellátni a pihenő dolgozókat. Ebben az esetben naponta és személyenként 100 forint a taksa, ami azt je­lenti, hogy egy négytagú csa­ládnak napi négyszáz forin­tot biztosítanak étkezési cél­ra. Ezt azonban nem kész­pénzben, hanem alumínium érmékben — zsetonokban? tikettekben? — kapják. Egy- egy ilyen zseton 30 forintot ér. Az esztendőnként több százezer forinttal megelőlege­zett érmékkel fizethetnek a családok a miskolci vendég­látóhelyeken. Az említett cikkünkben idézett négy família azonban azt tapasztalta, hogy ezeket a tiketteket — különösen Ta­polcán — furcsán fogadják a vendéglátósok. „Mintha nem is volna pénzfedezetük... Aki zsetonnal van, az ráér, s a kápésekkel előzékenyek a ro­vásukra . .. Van. ahol nem is akarnak visszaadni belőle .. . tessék levásárolni ,:..” — amit meg is tennének, ha volna vá­laszték például a tapolcai Tejivóban. Elmondták: ha minden étkezésüket az étter- mekben-vendéglőkben akar­nák megoldani, egv hét alatt kiürülne a mégannyira is tö­mött zsetonos tarisznya. Az­tán kapásból felsoroltak né­hány javaslatot, mit lehetne tenni, hogy az üdülőbe boldo­gan érkező kisgyermekes csa­ládoknak ne kelljen mérgü­ket nyelve menni egyik ven­déglátóhelytől a másikig ... • „NEM LEHET EGYÜTTÉREZNI A KÖVETELŐZŐKKEL”? Egyik legkézenfekvőbb a javaslatok közül az volt, hogy „biztosítson a Miskolci Ven­déglő tóipari Vallaiat tapolcai egységeiben olyan választé­kot és olyan lehetőségeket a zsetonnal ér Kezüknek, hogy ne kényszerüljenek másutt a készpénzüket költeni az élel­mezésre.” (Legkivált azért, mert a megmaradó tikettek­kel nem tudnak mit kezdteni az ország másik végében.) Fenti javaslatra a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat igazga­tója — dr. Sugár Janos — előbb levelben válaszolt. Ennek lénye­ge, hogy az ő tapasztalataik egészen mások, mint a négy üdülő családé: szerintük a ti­kettek népszerűek és örömmel fogadják az érintettek; amint­hogy örömmel fogadja a válla­lat iegalább száz egységében a személyzet is; egyébként Tapol­cán a négy éttermük — a Kis­vadász, a Park, az Anna és a strandon az önkiszolgáló — „mind az ár, mind a választék tekintetében széles skálát rep­rezentál”; azt pedig rendelkezés írja elő, hogy a 30 forintos ti­kettért — ha nem teljes értékű a vásárlás — készpénzben visz- sza kell adni a maradék össze­get; lehetséges, hogy erről új dolgozóik nem kellően tájéko­zottak, s ilyen tájékozatlan el­adó követelhette a tikett teljes értékének levásárlását, éppen ezért, az intézkedést ezzel kap­csolatban megismételték: nyil­ván valamelyik felszolgáló rossz tréfájáról lehet szó, amikor az üdülő családok azt fejtegették, hogy ezer forint értékű zseto­nért 800 forint kápét adna a pincér; s végül, hogy a tapol­Belvárostól as Avas-délig R. L. Messze földön híres volt egykoron városunk vásárai­ról, nyüzsgő piacairól. Az idők során a piacok terüle­te egyre zsugorodott, ám je­lentőségük mégsem csök­kent, hiszen a miskolci há­ziasszonyok többsége ma is a piaci standokon kezdi a napját. Bár nagy piacaink­ra is rátérne a bővítés, el­sősorban mégis a város te­rületén szétszórva található, egy-egy városnegyedet ellá­tó kispiacok hiányoztak leg­jobban az utóbbi években. A tanácsi szakemberek nemcsak az ellátás javítá­sáért létesítették i981-bena város nyolc pontján a kis- piacokat, hanem a kisterme­lőknek, kiskerttulajdonosok­nak . is lehetőséget akartak teremteni az árusításra. Ta­valy még négy helyszínen létesült kispiac. így összesen két év alatt tizenkét kispia- ca lett a városnak. Az egy- j szerű eszközökkel felépített kispiacok hamar betöltötték a nekik szánt funkciót, akadt közülük olyan is, amelyik egy-egy nagyobb zöldség­gyümölcs boltéval vetekedő forgalmat bonyolított le. Az is kiderült azonban, hogy két helyen — a Mátyás ki­rály utcában és az Avas-dé­li aluljárónál nem sike­A piaci áru mindig frissebb — erre szavaz a háziasszo­nyok többsége. (Herényi László felvétele) rült a vállalkozás, a terme­lők szívesebben vitték ter­mékeiket az ABC-áruházak környékére hiszen ott jó­val nagyobb volt a forga­lom. A városi tanács szakem­berei ezért a kialakult szo- Kásokat figyelembe véve, most kilenc újabb helyszín­nel bővítették azokat a te­rületeket, ahol a kisterme­lők. hobbikertészek kínálhat­ják eladásra portékáikat. Űj kispiacot nyitottak a Mátyás király utcai Zöldért ABC. az Eszperantó téri fűszer­bolt. a Hegyalja utcai ABC, a Sajó vendéglő mellett, az Árpád utcai ABC-nél — a 101 B-s autóbusz végállomá­sánál — a Lenin téren — vasgyár 1. számú kaj^a — a diósgyőri intézményköz­pontnál, illetve a Katowice étterem és az ABC-áruház, valamint az avas-c’éli En­gels úti posta és az ABC- áruház közötti területeken. Az új kispiacokon. csak­úgy, mint a régieken, zöld­séget és gyümölcsöt árulhat­nak a kistermelők. Gomba eladását nem engedélyezték, hiszen gombavizsgáló-szol- gálat csak a nagy piacokon van. Mivel a kispiacok a vá­ros forgalmas csomópontjai­ban találhatók, lényeges, hogy minden kistermelő tud­ja: a köztisztasági rendelke­zések rájuk is vonatkoznak, szemetelni a kispiacokon sem lehet! (k—d) caí Tejivóban „mindazon kíná­lat rendelkezésre áll, amit a be­utaltak a szokások szerint reg­geli vagy uzsonna fogyasztására igényelnek .. Hogy mindezek ellenére te­hát mégis miért panaszkodott a négy üdülő család? Dr. Su­gár Jánossal és három mun­katársával személyesen is be­szélgettünk, amelynek során megtudtam még a következő­ket: Rosszak a fogyasztói szoká­sok. Meg kell tanítani az embe­reket üdülni, a követelőzők nem érdemelnek együttérzést, a ti­kett egyébként sem kisgyere­kek étkeztetésére szolgál, a családok nem gondolták át, hogy jöhetnek-e ide gyerekkel üdülni. Egyébként: a tikettekért étkeztetésre kötelezte magát a vendéglátó, mosóport vagy ci­garettát nem kaphatnak érte. Hogy miért kivétel ez aló! az alkohol, amely minden mennyiségben kapható tikett­re, az sem a levélből, sem a beszélgetésből nem derült ki. • KÉSZPÉNZBEN NEM LEHET, DE ... A négy család másik javas­lata úgy hangzott: „Adják ki készpénzben a kosztolásukra szánt összeget, tartsák any- nyira felnőttnek őket, hogy elhiszik, az üdülőben legalább olyan felelősséggel megszer­vezik a família ellátását, aho­gyan otthon.” Ezzel kapcsolatban a Ce­ment- és Mészművek váci központjának szakszervezeti titkára, Nagy László úgy nyi­latkozott, hogy erre lehetőség nincsen. Központi rendelke­zések szabályozzák, hogy mi­lyen módon kell, lehet meg­oldani az üdülők étkezteté­sét. — Az azonban megfontolásé érdemel, amit a négy család így fogalmazott meg: tegyék lehe­tővé, hogy a fűszer-, hús- és zöldségboltokban is használhas­sák ezt a fizetési eszközt — mondta Nagy László. S kérte szerkesztőségünket: segítsünk ilyen lehetőség felkutatásában. • A MISKOLCI ÉLELMISZER KISKER VALLALJA! Örömmel közölhetjük, hogy az ígéretes lehetőség ma már adott. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Mátyás Lajos, készséggel nyilatkozott: — Megoldható Tapolcán aa üdülök ilyen irányú igénye. Az arra illetékes vegye fel a kap­csolatot vállalatunk gazdasági igazgatóhelyettesével, tisztázni a hogyant és mikénteket. Üzletet jelölünk ki Tapolcán, ahol a tikettes üdülök kedvükre vásá­rolhatnak ... S már csak annyit: Mátyás Lajos igazgató nyilatkozatát tolmácsoltuk a HCM szak- szervezeti bizottsága titkárá­nak, Eperjesi Lászlónak, aki — mint a kempingüdülő he­lyi gazdája — őszintén köszö­ni az élelmiszer kisker vállal­kozását. Elvégre ez a lehető­ség is választékbővítést szol­gál. A kisgyermekkel üdülő családok javára! .Ü.V (radványi) Az idén tatarozzák Az elmúlt évben a terve­zettnél csaknem harminc százalékkal több lakást újí­tottak fel városunkban. A túlteljesítés azonban most még nagyobb feladatokat ró az építőkre, hiszen a részle­ges felújítások gyors elvég­zése után hátramaradtak a jóval nagyobb munkával já­ró teljes felújítások, az öreg épületek tatarozása. Az idén ezért elsősorban a jó néhány évtizede épült házak kerül­nek sorra. Összesen 360 épü­letet kell tatarozniuk 1983- ban a kivitelezőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents