Déli Hírlap, 1983. július (15. évfolyam, 155-180. szám)

1983-07-27 / 177. szám

Magyarországon elsőként Martinovics A cséplőgép történetéből A OH várospolitikai tőr ama „Nehézipar” a zöldségespult mögött — Mennyit fizet a városlakó7 — Bővítik a tárolóteret — Szolid árpolitika if Szép is, bőséges is a választék A cséplőgép legfontosabb , elemét, a dobot csak 1786- i ban készítette cl a skót And­rew Meikle. Ez a gép a ve­rőléces rendsíer szerint dol­gozott, és a gőzgép alkalma­zásáig állati erővel hajtot­ták. Az amerikai Samuel Turner 1831-ben szabadal­maztatta szeges rendszerű cséplődobját, elterjedése az 1851. évi londoni kiállítással kezdődött. Európában a ve- röléces, Amerikában a sze­ges rendszer vált népszerű­vé. Magyarországon először Martinovics Ignác szerkesz­tett cséplőgép-alkalmatossá­got a 18. század végén, de nem terjedt el. Az első Meikle-féle cséplőgép 1802- ben jelent meg hazánkban, de meg évtizedek múltán is csak néhány működött. A cséplőgép elterjedése és rohamos fejlődése, tökélete­sedése 1848 után indult meg, amikor az állati hajtóerő he­lyett gőzgépet kezdtek hoz­zá alkalmazni. Az első gőz-cséplőgép 1852-ben, Angliában került Törökbecslésre. 1861-ben Orgona Áugsburgnak A Művészi Kézműves Vál­lalat műhelyeiben elhelyez­ték az utolsó sípokat az augsburgi Pancratius temp­lom részére épített alkotáson. Az orgona elkészítése rend­kívüli munkát igényelt, már a tervezése is mást'él-két évig tartott. A szakértők először megvizsgálták a helyszínen az akusztikus viszonyokat, majd eldöntötték, hogy mi­lyen legyen az orgona szer­kezete, hangszíne. Ezután ke­rülhetett sor a szerkezet meg­tervezésére, majd megépíté­sere. magyar gyárak is készítették már goz-cséplógépeket, de egy 187i. évi statisztika sze­rint kilenc megyében még kizárólag kézi, illetve nyom- tatásos cséples folyt. A hetvenes evektől azon­ban rohamos fejlődés indult, mert a cséplőgép tiszta sze­met adott, a szalmát, a tö- reket és a polyvát ponto­san szétválasztotta. Magyar- országon 1896-ban már 8920 gőzcséplőgép működött, de a lóval hajtott, úgynevezett járgányos cséplőszekrények száma még 46 814 volt. 1904-ben megjelentek az első motormeghajtású csép­lőgépek is. A parasztság kö­rében természetesen csak a módosabbja tudott cséplőgé­pet vásárolni, ezek azután bércséplést fs végeztek. A gépcséplés erősen csökken­tette a csepléshez szükséges munkanapok számát. A kő- rabban gyakran a nyártól farsangig elhúzódó kézi cséplés Vagy nyomtatás munkáját néhány hét alatt végezték el. Egy ember kézi csépléssel egy nap alatt ál- í tálában egy mázsát, mint a ! 20 emberrel dolgozó gőz­cséplőgép ugyanennyi idő alatt 150 mázsát csépelt ki. Az ember még tovább lé­pett, hogy könnyítsen mun­káján. Már a húszas évek­ben megjelentek és késöbo egyre tökéletesedtek a kom­binált arató-cséplőgépek (kombájnok), amelyek külö­nösen a Szovjetunióban es az Egyesült Államokban ter­jedtek el. A felszabadulással kibon­takozó nagy átalakulásokat követően, a magyar falvak­ban is kombájnok váltották fel a cséplőgépeket. — A magyar mezőgazdaság az NSZK-ból szerezte be. Nem volt olcsó, hiszen ton­nája 5 ezer dollárba (!) ke­rült. Hazánk gazdasága a mai helyzetben ezt már nem tudta volna megfizetni, ezért született olyan döntés, hogy hazai gyártásból kell megol­dani. Három éve hozzáfog­tunk a gyártáshoz. S hogy jó úton haladunk, azt e pé­csi siker is bizonyítja. — Valóban jelentős egy pé­csi siker?... — Ügy vélem, igen. Meg­nőtt a helyi ipari vásárok szerepe. Jó kiegészítői a bu­dapesti nemzetközi vásárok­nak. A pécsi vásár különö­sen erős és színvonalas, szá­mos külföldi cég is rendsze­resen részt vesz rajta. így termékünkre a külföld is fel­figyel. A fő cél azonban az volt az ANELDA gyártásá­nak megszervezésénél, hogy egy minden tekintetben ver­senyképes hazai termékkel tehermentesítsük a magyar mezőgazdaságot a tőkés va­lutakiadás tóL Megváltozott a gyógysze­rek terítési rendszere a kö­zelmúltban. A módosítás — amelyben árcsökkentés és áremeies is volt — nemcsak a gyóg> szerfogyasztóka;, ha­nem az orvosonat is érintet­te. Mi a változás lényege? — érdeklődtünk dr: Ecsy Zoltántól, az Országos Köz­ponti Gyógyszerterápiás Bi­zottság tagjától, a miskolci Pátria gyógyszertár vezető­jétől. — A legfontosabbal kez­dem: sajnos a gyógyszerfo­gyasztás, illetve a vásárlás sokkal nagyobb mértékben nőtt, mint amennyire a la­kosság egészségi állapota in­dokolná. Nálunk a gyógy­szereknek nincsen ára. csu­pán térítési díjat fizetünk a medicinákért. Talán ennek is a következménye, hogy a szükségesnél többet íratunk föl az orvosokkal, s váltunk ki a patikában. Ez pedig milliárdos terhet jelent a népgazdaságnak. A térítési rendszer változásai között első helyen említem, hogy sok kétforintos gyóg/sze­mat a kereskedelem nehéz­iparának is nevezik, hiszen a forintokban mérhető ha­szonért mázsákat, tonnákat kell mozgatni, szállítani. Kü­lönösen így van ez a Bor­sod megyei Zöldért Válla­latnál, ahol az idén is több mint 20 ezer tonna árut vá­sárolnak fel és értékesítenek, csak a miskolciak számára. Igaz, hogy a város zöldség­gyümölcs ellátásának a Zöl­dért Vállalat csak egyik csa­tornája, ám munkájuk je­lentősége aligha vitatható, hisaen nyáron több mint egv- harmadát, télen 80 százalé­kát bonyolítják le az egész városi zöldség-gyümölcs for­galomnak. ALACSONYABB ÁRAKON Elsőként mindenki az ár­cédulákat nézi sorra a zöld­ségboltokba belépve, s sokan azt tartják, a számokat ele­mezve, hogy túl nagy a kü­lönbség, a haszon: jóval ke­vesebbet kap a termelő és túl sokat fizet a vásárló. A tények nem ezt igazolják. Egyre több pénzbe kerül, míg a zöldség és a gyümölcs eljuthat a vásárlókig, drágul a szállítás, a rakodás — csak Miskolcon 300 helyre külde­nek árut naponta a Zöldért­től —, s az* árkülönbözetből sokszor jó, ha ezek a költ­ségek megtérülnek. Az idén ennek ellenére az első fél évben több mint 4 százalékkal voltak alacso­nyabbak a Zöldért árai, mint tavaly ugyanekkor. Hogy tel­jes legyen a kép, azt is ér­demes elmondani, hogy a miskolci piacok sem drágáb­rert ezentúl 3 és 4 forintot kell fizetni. Ugyanakkor a drágább, 30 és 50 forint kö­rüli medicinák ára 10 fo­rintra mérséklődóit. Az in­tézkedésnek szociális jelen­tősége van, ugyanis a drá­gább gyógyszereket elsősor­ban idősebbek, nyugdíjasok vásárolják rendszeresen. Szá­mukra komoly költségmegta­karítást jelent a változás. Mostantól megszűnt a szak­munkástanulók térítésmentes gyógyszervásárlása. Ezzel szemben krónikus betegség­ben szenvedők a számukra szükséges medicinákat folya­matosan, térítésmentesen kapják. A Központi Gyógy.szerte- rápiás Bizottság megállapí­tása szerint a korábban al­kalmazott háromszor kivált­ható receptek részben nem szolgálták a gyógyító mun­kát. Ez a módszer ugyanis lehetővé tette, hogy a bete­gek orvosi ellenőrzés nélkül, akár egy fél évig szedjék a tablettákat. A betegek érde­kében ezentúl mindent re­cept legfeljebb kétszer vált­ható ki. Sajnos sok orvos bak az országos átlagnál, sőt a megyei városok között elő­kelő helyet foglalunk el az „olcsósági” rangsorban. MEGÚJUL A HÜTÖHÁZ A vállalat nemcsak zöld­ség-gyümölcs forgalmazással foglalkozik, hanem bővítik az árucikkek listáját, keresik a gazdaságos üzletágakat is. figyelmen kívül hagyja az új rendelkezést, s meg most is sok olyan receptet állíta­nak ki, amelyen a három­szori ismétlés olvasható. Eb­ből aztán gyakori a vita a gyógyszerész és a beteg kö­zött. — Nagyon sok, idegrend­szerre ható nyugtaiét fo­gyasztunk. Emiatt ezeket a medicinákat ezentúl csak egyszeri kiváltásra írhatják fel. Valószínű, hogy vala­melyest ez is csökkenti a nyugtatok túlzott szedését. — Változást jelent még az is, hogy ezentúl nem min­den tápszer kapható térítés­mentesen. Fizetni kell a Ro- béb; A és B készítménye­kért. Mindkettő olyan táp­szer, amelynek a használa­tát ajánlatos szűkiteni. S ami ennél is fontosabb: elő­térbe kell helyezni, ahol csak lehel séges, az anyatej fogyasztását. A csecsemők számára ez finden tápszer­nél előnyösebb. (szántó) Sikeres vállalkozásuk például a Kertész Áruház, amely már szinte megnyitáskor szűknek bizonyult, így a jö­vőben elkerülhetetlennek lát­szik a bővítése. A zöldség-gyümölcs ellátás területét sem hanyagolják el a Zöldértnél, bár nagyon ke­vés pénz jut az új létesít­mények építésére, a megle­vők karbantartására. Mis­kolcon most rekonstruál ják a 200 vagonos hűtőházat. A telepen raktárakat bővítet­tek, burkolatokat éoítettek, új gépeket szereztek be. s elvégezték a közművesítést. Nem véletlen, hogy váro­sunk különös súllyal szere­pel a tervekben, hiszen a ke­reskedelmi forgalom felét itt bonyolítják Ie_ a vállalat üz­letei, kirendeltségei. ÉJSZAKA IS A növekvő költségek ellen­súlyozására a Zöldértnél az elmúlt években feltárták a vállalati tartalékokat: csök­kentették a létszámot, meg­keresték a legjobb beszerzé­si forrásokat. Az utóbbi idő­ben valamelyest csökkent a vásárlói igény a Zöldért árui iránt — hisz’ nagy a kister­melők, szövetkezetek kon- kurrenciája —, ám a válla­lat a kis tételű szállításokat is teljesíti. Az így megnyúlt szállítási időt úgy ellensú­lyozzák, hogy éjszaka és haj­nalban is kiviszik az árut Miskolc több mint 30 üzle­tébe. A Zöldértnél a jövőben is alapelvnek tartják a szolid árpolitikát, gazdálkodásukat elsősorban a költségek lefa­ragásával. jövedelmező vál­lalkozásokkal szeretnék ja­vítani. (k—o) ban” ez a szer. Hegymászók Alpinisták vették birtokuk­ba a híres miskolci kilátót. Az iparváros jelképeként is­mert kilátó- és tévétorony re­konstrukciója ezzel utolsó, befejező szakaszához érke­zett. Az öt bátor borsodi hegymászó egy gazdaság: munkaközösség tagja. Először köteleken függeszkedve, kis légkalapácsokkal és csiszoló­eszközökkel eitávoiitják a be­ton- és i vasszerkszetek se­beit, dudorait, a rozsdafolto­kat, majd műgyantaréteggel vonják be. utóbb festik a be- tonszerkezetet és az adótor­nyot. Ügy tervezik: a szerző­désben foglalt szeptember 11-e helyett augusztus végébe befejezik a munkát, hogy a 76 méter magas avasi kilátó er­kélyeiről és körpresszójának ablakaiból mielőbb gyönyör­Eszperantó Svájc fővárosa. Bern di­csekedhet azzal, hogy ott már háromszor rendezték meg az Eszperantó Egyete­mes Kongresszust: először 1913-bati, majd 1939-ben, ezt követően pedig 1947-ben gyűltek össze ebben az euró­pai metropolisban a világ eszperantistáinak képviselői. Ezt a rekordot azonban most utoléri Budapest, mivelhogy az 1929-ben és 1966-ban itt megtartott Universala Kortg- reső után megintcsak mi le­szünk a házigazdái ennek a világszerte számon tartott eseménynek. Egy egész héten át — július 30-a és augusz­Vúsári nagy díj Sajábábonyi siker Űjabb és újabb sikerekkel hívja fel magára a figyelmet az Északmagyarországi Ve­gyiművek. A most befejező­dött pécsi ipari vásáron nagydíjat nyertek.. — Teljes termékcsaládun­kat bemutattuk, ám főként a növényvédő szerekre kon­centrálva — ipondja Hege­dűs István kereskedelmi igaz­gató. — Mondanom sem kell, milyen büszke most kollek­tívánk arx-a, hogy az ANEL­DA kukorica gyomirtó szer nagydijat nyert Pécsett. — „Magyar csomagolás­nem volt eddig ismert festik ködhessenek a látogatók Mis­kolc panorámájában, s za­vartalan legyen a tévé-adóto­rony működése. kongresszus tus 6-a között — tanácskoz­nak majd a Duna partján a mesterséges nyelv tudói, tanítói, mégpedig arról, ho­gyan lehetne s kellene az ed­digieknél is jobban elterjesz­teni a szóbeli és írásbeli érintkezésnek ezt az eszkö­zét. Sorrendben a hatvannyol­cadik kongresszusa lesz ez a nyelvet megalapozó lengyel szemorvos, Zamenhof köve­tőinek, s ez a tekintélyes szám is jelzi: az eszperantó, miután azt ez a varsói dok­tor 1877-ben kitalálta, él, vi­rágzik. az egymást követő generációk köréből is újabb, meg újabb híveket toboroz. Egy recept legfeljebb kétezer váltható ki Sok gyógyszert szedünk

Next

/
Thumbnails
Contents