Déli Hírlap, 1983. július (15. évfolyam, 155-180. szám)
1983-07-26 / 176. szám
Interjú egy miskolci világbajnokkal Á villámkezű tanárnő A vadnyugat célbalövö bajnokait titulálták egykoron a ponyvaregény ivók „villámkezűnek”, de ez a jelző méltán illik Jakab Andrásnéra, a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola jgazgató- helyettesnőjére is, aki három éven belül másodszor lett világelső gyorsírásban. A hét végén tért haza Svájcból, ahonnan nemcsak a „B” gyakorló gyorsíró kategória első diját hozta haza, hanem egy negyedik helyezést is gépírásból, a harmincperces sebességi másolás mechanikus gépi kategóriájában. Nem kevés, amit az előkelő helyezésért teljesíteni kell egy világversenyen. A gyorsírók „B"-kategóriájában nyolc percig diktálnak a versenyzőknek fokozódó sebességgel, s ezt kell azután három óra alatt gyorsírásból átírni, pont, vessző, ékezethiba nélkül visszaadva az eredeti szöveget. Jakab Andrásáé 3 óra helyett 73 perc alatt tisztázta le a 9 oldalas szöveget, egyetlen parányi hiba nélkül! A gépírás negyedik helyezéséhez egy perc alatt 481-szer kellett leütni hibátlanul a billentyűt. Több százan mérték össze elejéket Svájcban, a luzerni verseny színhelyén, ám olyan versenyző nagyon kevés akadt, aki egyszerre „profi" gép- és gyorsírásban. — Nem reménykedtem benne, hogy nyerek — mesélte a világbajnoknő —, hiszen edzeni. készülni nem nagyon tudok, mert egyetemre járok, és sok az elfoglaltságom az iskolában, s az iskolán kívül is. Ráadásul a közelmúltban kórházban kezelték a jobb kezemet, így ez is csökkentette önbizalmamat. A gyors- és gépíróverseny egyébként is nagyon izgalmas dolog, hiszen sok múlik azon, ínilyen a szöveg, hogyan sikerült a i központilag elfogadott diktátumot magyarra fordítani. Most az ENSZ egyik szervezetének tevékenységéről szólt a lemásolandó, lejegyzendő szövegrészlet. Rendkívül erősen kell koncentrálni a hibátlan teljesítéshez, de ezúttal nem sikerült valami kipihenten rajtra készülődnöm, mert iS?®*Ráépíteni, az idén Az idén a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat a teljes épületfelújításokkal egy időben 19 új otthont alakít ki emeletráépítéssel és tetőtérbeépítéssel városunkban. A ráépítésnek azonban nem ez az egyetlen módja, hiszen a jogszabályok lehetőséget adnak arra is, hogy magánerő- női vállalkozhassanak rá. Ehhez azonban szükség van ervezési programokra, ame- yeket most az ÉSZAK TERV ceszít el, 1984-es határidő- /el. Aki hamarabb akar ráépítéssel otthont teremteni, saját maga kell hogy elké- izílse, vagy elkészíttesse a ervezési programot. Jakab Andrásáé, a gyorsíró világbajnok Luzernban egy parkolóház mellett volt a szálloda, s bizony éjszaka csak perceket tudtam aludni... 1981-ben Mannheimben lett Jakab Andrásné gyorsírásból világelső, gépírásból harmadik. Akkor egyetlen egy hiba volt a gyorsírásos szövegben, de most Svájcban sikerült a „0” hibapontos teljesítmény. Két év, múlva Bulgáriában lesz a 36. világbajnokság, így a miskolci viiágbajnoknö újra utazik. De vajon ki a mecénás, az utaztató? — kérdeztük Jakab Andrásnét: — Nem a Gyors- és Gépíró Szövetség partonál. hanem mindent a miskolci városi tanács vezetőinek és közvetlen főnökömnek, a szakközépiskola igazgatónőjének köszönhetek: anyagi, s nem utolsósorban erkölcsi támogatás nélkül el sem juthatnék odáig, hogy versenyre kelhessek a világ minden részéből összesereglő gép- és gyorsírómesterekkel. Külön örömömre szolgál, hogy most régi vágyam is teljesült: megkaptam a versenyzésre, edzésre egyaránt alkalmas Olympia márkájú írógépet, szintén a tanácsi vezetők segítségével. A világbajnok tanárnő azt mondta svájci útja előtt, hogy az első helyezés csak egyszer sikerülhet az életben, másodszor nem. Rossz jósnak bizonyult, s reméljük ígv lesz ez harmadjára is, a szófiai bajnokságon. K. L.-4. it *' * ^ A pamutfonó a vidékiekre építhet csak Mi újság a munkaerőpiacon? II. Új utcanevek Tábornok beíveli altábornagy Üj utcák elnevezéséről döntött nemrég a városi tanács végrehajtó bizottsága A testület két új, eddig még névtelen utcának adományozott neyet, valamint megváltoztatott egy régi utcanevet. A Bábonyi bércen ezentúl Marjalaki Kiss Lajos nevet viseli majd az a kis utca, amelyik a Feszty Árpád és a László Jenő utcákat köti össze, s párhuzamos a szomszédos Nimród és Tinódi utcákkal. Marjalaki Kiss Lajos pedagógus volt, s városunk egyik neves történetírója. A másik új utca az Avasdélen a Klapka György utcát és az Ifjúsági park feltáró útját köti össze. Elnevezése indokolt, hiszen itt a jövőben buszforduló épül, valamint a környéken magánerős lakásépítésre is nyílik lehetőség. Az utca Pat- tantyús-Ábrahám Géza nevét viseli. Pattantyús professzor nevét minden műszaki végzettségű ember ismeri, de azt kevesen tudják, hogy a gépészet doktora (nagy támogatója volt a miskolc, Nehézipari Műszaki Egyetemnek. Az új Pattantyús utcában a Gépipari Tudományos Egyesület 1985-ben .— ekkor lenne a professzor 100 éves — emléktáblát is elhelyez majd. Városunkban a Marx Károly utca folytatásaként szerepel a térképeken a Kiss tábornok utca. Az utca elnevezését a testület Kiss János altábornagyra változtatta, hiszen ez a pontos titulusa az ellenállási mozgalomban szerepet vállaló, önfeláldozó katonatisztnek. <k—ó) Levelet kap a ionom A népgazdaságnak, tehát mindannyiunknak az az érdeke, hogy a munkaerő a produktívabb, több hasznot hozó ágazatokba, üzemekbe áramoljon. Ez a törvénnyel szentesített szabály, éppen a hatályos törvények miatt, nem teljesül mindenkor. > A bérszínvonal-gazdálkodás — itt nem részletezett előnyei mellett — arra készteti a gazdálkodó cégét, hogy két kisfizetésű embert vegyen föl, hogy a harmadik, magasan kvalifikált szakembert alkalmazni tudja. Kicsi és ruinY A nagy építőipari vállalat igazgatója panaszkodik, hogy a kis építővállalat ötforintos órabér-ráigéréssel komplett brigádokat csábít el. A nagy építővállalat tavalyi bérszintIpari zsebköayv, 1982 A magyar iparban tavaly, letve 1975 óta végbement áltozásokat gazdag számnyaggal, színes grafikonokat mutatja be az új zsebönyv. Ismerteti az ipar szerepét s helyét a népgazdaságban, íajd összefoglalja a legfonto- rbb eredményeket. Ezután íszletesen tartalmazza az rar szerkezetére, a termelés- a termelékenységre, az rak alakulására vonatkozó tatokat. Külön fejezet fog- ilkozik az anyag- és ener- a-felhasználással és a mű- ■a ki-technikai színvonallal, :en belül is a beruházásokat. A munkaügyi adatok között helyet kapott a munkaerő-helyzet, a bérek es keresetek. valamint a '.aiesetek alakulásának vizsgálata. Ezután részletesén számot ad a kötet az ipar pénzügyi és jövedelmezőségi mutatóiról, ágazatonkém kimutatva az export-jövedelmezőséget is. A legfontosabb számadatok regionális bontásban is szerepeinek. A nemzetközi adatokat tartalmazó rész lehetőséget nyújt iparunk összehasonlítására a világ és a KGST-tagországok eredményei veL Kő a lytrettókti Tehetetlen dühöt érzek soktízezred magammal Együtt a gyermekbalesetek miatt, amelyek közül az alábbi (szombati számunkban ismertettük részletesen) napköziben esett meg. A nagy létszámú napközis csoport bárom tagja nem tért az asztalhoz, kiment tehát az utcára. A másik iskolában napközis kis társuk hajigalt, és kidobta az egyik szemét. Rettenetes nagy baj, mert a megdobott kisgyerek egész életére harmincszázalékos rokkanttá vált, és borzasztó lelkiismeretfurdalás, mert a felnőtt, akinek vigyáznia kellett a hajigálóra, soha nem bocsátja meg magának, hogy éppen nem nézett rá, és nem kívánom a ma még kisgyereknek, hogy vaiaha rájöjjön: mit is tett tulajdonképpen. A Legfelsőbb Bíróság tette a dolgát: a kártérítési per újra!elvételére kötelezte a helyi bíróságokat, felhívta rá a figyelmet, hegy a történtekért a napköziben dolgozó pedagógusok (illetve felügyeleti hatóságuk) minden bizonnyal erkölcsi és anyagi felelősséggel tartoznak, mert az iskolának az is feladata, hogy a gyermeket helyes magatartásra nevelje. Jog és törvény szerint az iskola felelős ebben az esetben, és felelni is fog. Nem is a bírói döntések felett gondolkodik az ember az ilyen és hasonló tragédiák kapcsán, hanem a dolgok olyan vonulatán, amelyre nincs jogszabály. Ha a maga és a mások testi épségét veszélyeztető kisgyereket látok, túl a paragrafusokon is foglalkoztat egy kérdés: miért ilyen vásott? Miért felesei vissza mindenkinek miért randalírozik, miért csúfolódik, miért látszik fékezhetetlennek? Azt nem kérdezem, miért nem ismerj fel a veszélyhelyzetet, miért nincs kellő fék hirtelen és jóvátehetetlen mozdulásain, miért nem használja hatéves kis fejét, mert ezt nem kérdezhetem meg. Egyet kérdezgetek: követi-e szülői szem az apró kezet, ha agresszív és meggondolatlan mozdulatra lendül? Figyeljük-e a repülő labda, a repülő kő, a villámgyorsra felpörgő biciklikerék útját? Ki neveti hat modern világunk gyermekeit jóra, szépre, a másik tiszteletére? Az eseí souszorosan visszhangzik benn •■in, mert nyár var,, és á nyál, amelynek örülni kellene, bajok forrásává vált. Nyáron meg úgysem bírunk a gyerekkel, nincs hová tennünk, szükség- megoldás. ha napközibe adjuk. A tragédiától isten őrizzen, de talán kevesebb lenne, ha még valamit adnánk a kicsi gyerek mellé. Nem a kísérő levelekre gondolok, amelyben eligazítjuk a tanárnénit, hogy a gyerek gyomra rossz, nem mehet vízbe, vigyázzon rá, meri szeret elbólclászni. Arra gondolok, ami megfoghatatlan. A nevelésre, amelybe az iskola csak bekapcsolódik, de elkezdeni otthon kell, és az otthonokban kell folytatni is. Először télen, aztán nyáron, azután vég nélkül, amíg csak felnő a kicsi. Ebben az esetben döntött és dönt a bíróság, de ez az eset több, mint figyelmeztetés. Legyünk ott mindig, amikor az első követ felmarkolja az apróság, és vegyik ki a kezéből! Ha már eldobta, késő. .Síje 51 700 forint volt. A szakma országos átlagában ez majdnem az utolsó, de több, mint a világszínvonal „dobogós helyén” produkáló Medicorban. Mit tehet a nagy építővállalat első embere? Adminisztratív védelmet kérhet, de ez, egy piacorientált gazdaságban nem sokat jelent. Pál fillérrel emelhetné az órabéreket, de konkurrálni akkor sem tud a kis építő vállalattal. De teremthet úgy is kedvezőbb kereseti lehetőségeket, hogy gazdasági munkaközösséget, kisvállalatot hoz létre: eddig megoldatlan feladatai ellátására (például oktatási intézmények TMK-ja), s dolgozói anyagi boldogulására. Mi a helyzet a másik oldalon? A kis építővállalat a nagytól, kiemelt órabérért megszerzi a brigádot. A brigád tagjai többet keresnek, mint a kis cég dolgozói, ezért a kis építővállalat igazgatójához sorra befutnak a fizetésemelési kérelmek, s a felmondó levelek. Viszont elégedetlenek lesznek a brigád tagjai is, mert az új helyen nincs összkomfortos munkásszállás, nincs háztól- házig autóbusz, nincs családos üdülő-beutaló, kisebb az utazási kedvezmény. Két kő között ördöginek -tetszik a kör. Kitörésre receptet a hűségesek példája kínál. Segédmunkásból vált szakmunkássá Szever Györgyné. A , legnehezebb mesterségek egyikét választotta. Molnár lett. — Nem akartam én láblisztet seperni egész életemben. Többre vágytam, másra. Tizenöt évesen éltem meg az István malom égését. Amikor nem volt malom, akkor a csomagolóba kerültem. Aztán adódott a lehetőség: szakmunkás lehetek. Molnár. Nem tétováztam nem haboztam. Jelentkeztem. Tudtam, hogy milyen lesz az új malom. Az iskolában tan dtuK a molnár- ságot az őskortól napjainkig, s ígv elméletben akár két kő között is tudok őrölni. A vilóságbin? Hát, itt csak gombokét kell nyomkodni, meg felügyelni. Tetszik a lisztesség, itt váltam emberré. A Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyáregysegének munkaügyi osztályvezetője. Erős Józsefné ezt nyilatkozta: — Nődolgozóinknak több mint egyharmada harminc- éven aluli. Jelenleg 370-en vannak közülük gyeden. A munkába állás után ez az első kritikus időszak, mivel például az idén visszatérő száztíz asszonyból legalább negyven nem foglalja el újból a helyét a gépe mellett. Áfészek. állami gazdaságok, termelőszövetkezeti melléküzemágak kínálnak nekik az otthonukhoz közelebb eső, egyműszakos munkahelyet. A létszámhiányon próbál enyhíteni a vállalat azzal is, hogy — mióta a gyesen levő nők részmunkaidőben munkát vállalhatnak — levélben visszahívjuk őket, s egy részük vállalta is, hogy rugalmas munkaidőben ledolgozza az engedélyezett munkaórákat. Szükség van ránt A kohók félárnyékában áll a főmérnök irodája. A berendezés egyszerű emberre vall. Az ajtóra egy majd embermagasságú tervrajzot szögeztek ki, az I-es számú kohót ábrázolja. Majkut Albert, a Lenin Kohászati Művek nagyolvasztó gyáregységének főmérnöke. Ha nem tudnánk, hogy ő az, kétkezi munkásnak is nézhetné az ember. Kék színű, kétrészes munkaruha, sisak. — Ez való ide, nem öltöny, nyakkendő. Itt por van. piszok, meg hőség. Huszonegy éve dolgozom tűz- közelben, előtte Özdon voltam. Hogy mi tartott meg? Nem nagyon gondolkodtam még ezen. Biztosan a szakmaszeretet. Jó a kollektíva, együtt voltunk jóban, s rosszban is. Tudom a kohók történetét, tudom milyen az egyik, milyen a másik. Ez az én világom, nem kívánkozom el. Aztán úgy érzem, hogy szükség van rám. Tudok segíteni. B. I. — I. S. Ivóvíz, minden utcába Az elképzelések szerint 1985 végére városunk belterületén a vezetékes vízellá- tottság 100 százalékos lesz: minden olyan utcán, ahol nem bontanak, megépül a vízvezeték. Kétségtelen, hogy ezzel tovább nő a szennyvíz- termelő, de csatornázatlan, területek részaránya, ezért következő lépésként a szennyvízcsatorna-hálózat nagyobb arányú fejlesztését tervezik a tanácsi szakemberék.
