Déli Hírlap, 1983. július (15. évfolyam, 155-180. szám)

1983-07-25 / 175. szám

Videói on-rektám Prás,a óvárosában Magyar kisvállalkozás Mi újság a munkaerőpiacon? 1. Jönnek és mennek A Videoton háza az Övárosban Prága óvárosában működik a Videoton „software” szolgál­tató háza. A Videoton Rt. prágai irodájának ez a cso­portja két éve alakult, ezalatt csaknem száz szerződést kö­tött és teljesített különféle programrendszerek elkészíté­sére. Nem a Videotont, s még csak nem is a Videoton cseh­szlovákiai jelenlétét szeret­nénk most bemutatni. Hi­szen az elmúlt 18 év alatt északi szomszédunknak szál­lított 1,2 millió televízió, rá­dió vagy a 140 kiépített szá­mítógéprendszer szükségessé tette, hogy a prágai három bázis mellett már Kassán, Pozsonyban és az oravai Késik a déli tehermentesítő út építése? Beletörölt a tolócsö Leálltak a csatornasajtolás- sa' a Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói Miskolcon, a Szinva-parton. a Herman Ottó Múzeum közelében. Mi késztette megállásra az eddig dinamikusan dolgozó bányá­szokat? — érdeklődtünk a Dorogi Körzet Miskolci Üzem­egységének főaknászától. — Keleti irányban tartot­tunk a sajtolással, amikor a szóban forgó helyen a vágóéi mögötti cső eltörött. Ennek a kiemelése sokáig gondot oko­zott, kénytelenek voltunk egy indítóaknának megfelelő vetkezményeként törött el az acéléi mögötti cső. A terv szerin; még hatszáz méter szennyvízakna kiépítése vár ránk. (sz. i.) gyárban is dolgozzanak vi- deotonosok, s mit tagadjuk: szerviztevékenységük nem sokban különbözik más vevő. szolgálati munkától. A soít- ware-csoport viszont éppen a korábbi kereskedelmi straté­gia gazdagítása, élénkítése ér­dekében jött létre, annak eredményeképpen, hogy ha­zánk legnagyobb számítás- technikai vállalata felismer­te: a „meztelen” számítógép egyre kevésbé adható el, va­lamilyen szolgáltatást, szá­mítógéppel végzett feldolgo­zást, irányítást kell a vevő­nek kínálni, s az ennek esz­közeként veszi majd meg az árut. A soítware-csoportban dol­gozó néhány — nem egészen kéttucat szakember —, úgy végzi munkáját, mint vala­mely kisvállalkozás. Tárgyal­nak, üzletet kötnek, termel­nek, szállítanak. Munkamódszerüket az elő­relátás jellemzi. Ha egy meg­rendelés érkezik, megkísérlik a feladatot általánosítani, többször eladható terméket létrehozni belőle. Azt a prog­ramot például, amely a kü­lönféle termékek automati­kus dokumentálásához nyújt segítséget, most a Videoton Fejlesztési Intézet igényei szerint fejlesztik tovább, hogy a jövőben a dokumentá­ciók kiegészítését, korrigálá­sát minden Videoton-vevő számára számítógép segítsé­gével lehessen elvégezni. Ha­sonlóképpen megpróbálják univerzálissá tenni azt a nyil­vántartási rendszert, amelyet a prágai Képzőművészeti Alap rendelt meg tőlük a sza­badfoglalkozásúak jövedel­mének, adóinak és egyéb ada­tainak nyomon követésére. A Videoton prágai vállal­kozása az első, amely kinőt­te a szokásos vevőszolgálati kereteket, s önálló fejlesztő­termelő munkába kezdett. B. P, Könnyű munkára nőket ke­res az egyik diósgyőri gyár. A hirdetés szimpatikus, s a jelenlegi munkaerőhelyzetre jellemző mondata így szól: a munkakezdés ideje, a megál­lapodás szerint, reggel hat, vagy hét óra is lehet. A köz­lekedési vállalat is elsősor­ban nők jelentkezését várja a villamoskocsi-vezetői tan­folyamra. A művelődési ház takarítónői keres 2700 forin­tos fizetéssel. Gazdag a választék a mis­kolci—borsodi munkaerőpiac hirdetőoszlopán. Ám a keres­leti-kínálati helyzet még- sincs egyensúlyban. Megyénk­ben feltűnően alacsony a munkaképes korú, foglalkoz­tatott nők aranya. Ez persze, menthető a nehézipar túlsú­lyával, a munkahelyek terü­leti megoszlásának arányta­lanságaival, a szakképzete ség hiányával. Tény, hogy Borsodban száz aktív kereső­re 119 eltartott jut, s az arány- különbség csak a két szom­szédos megyeben, Szabó lcs- Szatmárban és Hajdú-Bihar- ban nagyobb. (Csak az érde­kesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a fővárosban egy az egyhez az arány.) A mun­kaerő-gazdálkodásról szóló cikkében gazdasági hetila­punk, a Figyelő — megálla­pítva, hogy megyénkben az aktív-inaktív keresők aránya alacsonyabb az országos át­lagnál — ezt írja: „egyfelől globális egyensúlyi helyzet, másfelől pedig tartós, illetve az új és várható ellentmon­dások, strukturális feszültsé­gek. Megannyi figyelmeztető jel, hogy már a mai helyzet is, a jövő követelményei pe­dig még inkább változásokat sürgetnek a munkaerő-gaz­dálkodásban”. FEHÉRKÖPENYES ÁLLÁST KERES Vagy tíz évvel ezelőtt fel­mérés készült Miskolcon. A foglalkoztatás szakemberei arra voltak kíváncsiak, hogy hány lány és asszony vállal­na, vállalhatna munkát a városban. A jelöltek száma meghaladta ugyan a négyez­ret, de többségük „fehérkö­penyes” állást keresett. Közben történt egy és más. Bevezették, majd megszün­tették a kötelező munkaköz­vetítést; a demográfiai hul­lám taraján több ezer érett­ségizett leány keresett elfog­„Ki mondta? Miért mondta?” nagyságú gödröt ásni. s azon kiemelni a meghibásodott berendezést. Közben a mun­kánk tempóját ez nem fékez­te le, mivel egy-egy indító- aknából két irányban dolgo­zunk. Minden irányban 100— 100 métert haladunk előre, pontosan kimérve a találko­zási pontokat. A hiba bekö­vetkezése után azonnal elin­dultunk nyugati irányba, itt is. Sajnos, azt nem tudom megmondani, hogy mikor cserélhetjük ki a törött toló­csövet. Reméljük, hogy erre hamarosan sor kerül. Az már biztos, hogy kényszerűségből akadályozzuk a területen fo­lyó útépítést. Eddig Miskol­con legalább három kilométer hosszúságú szennyvízaknát építettünk sajtolással, föld­feltárás nélkül. De sehol nem találkoztunk ilyen kemény talajjal. Talán ennek a kö­Fogják fel tesztvizsgálat­ként a .most következő pró- üát: idézek öt mosidatot és önöknek ki kell találni hoz­zájuk egy történetet. (Szű- kebb körben már megejtet­tem ezt a vizsgálatot, de az eredményt csak később köz­löm.) Tehát: „Borsot tör az orra alá ... Ez több a vétek­nél, ez hiba ... A rövidebbet húzza ... Se pénz, se posz­tó... Kereket old,” Ja, azt még hozzá kell j tennem, hogy az idézetek I tulajdonképpen fejezetcímek j a „Ki mondta?, Miért mond­ta?” című, közelmúltban megjelent könyvből, mely a magyar nyelvben bőségesen előforduló szólások, mondá­sok eredetét tárja fel. De nem beszélek többet, következzen egy rövid szü­net, hogy a tisztelt olvasó zavartalanul törhesse a fe­jét a feladat megoldásán ... Sikerült? Ha igen, tízet teszek egy ellen, hogy a tör­ténetkék többsége megegye­zik az ismerőseimtől hallot­takkal. Tíz közül nyolcán kapásból azt válaszoltál:, hogy aki a főnökének borsot tör az orra alá — kritizál, vagy okosabbnak mutatko­zik — az hibát követ el és törvényszerűen a rövidebbet húzza. Pillanatig sem cso­dálkozhat, ha ezután se pénz, se posztó (jutalom, fizetés- emelés), s legjobban teszi, ha kereket old, azaz eioályá- zik egy másik munkahelyre. Ha mégsem egyezik a meg­fejtés, akkor két ese., lehet­séges: vagy olyan vállalat­nál, intézménynél dolgozik a tisztelt olvasó, ahol a meg­álmodott szinten áll a de­mokratizmus, vagy maga is főnök, s mert úgy érzi, nem inge, nem is veszi magára. Az utóbbi mondás egyéb­ként nem szerepel a könyv­ben. De szerepel még sok más. Például az, hogy „hiba van a kréta körül.” Mint ki­derül, mindmáig ama krétát emlegetjük, mellyel hajdan a kocsmárosok feljegyezték a vendég fogyasztását. A vén betyár talán kedvezmé­nyezett volt („kettőt feli-.', hármat töröl”), de a kréta azért többnyire a tulaj ja­vára fogott A helyzet azóta csak. annyiban tó Hozott, hogy a betyárok jó része kocsmárosnak állt, s golyós- tollal ír fel kettőt — egy he­lyett. Elvétve egy-egy „horogra akad” közülük, ám nálunk még mindig fordítva értel­mezik sokan a halászati elő­írásokat: a nagy halakat dobják vissza, és a méret alattiakat húzzák nyársra. Azzal sem törődnek, hogy „kilóg a lóláb”, azaz a só- gorság, komaság patája. Mert ha látják is sokan a szőrös csülköt, nem szólnak, mert „jaj a legyőzötteknek!”, Bizony „harapófogóval sem lehet kihúzni belőlük” a leleplező nyilatkozatot, pedig ezzel a nyerészkedők, kor­ruptak „malmára hajtják a vizet”. Nem veszik figye­lembe, hogy míg sunyin hall­gatnak, „egy gyékényen árulnak” azokkal, akiknek ..sok van a rovásán”. Talán úgy vannak vele, hogy ha le is bukik a rossz ügyben utazó (utaztató!), a helyére kerülő sem lesz különb, hi­szen „egyik kutya, másik eb”, fbekes) if A Medicor a dobogón van, s munkást keres laltságot ; érvénybe lépett az adminisztratív létszámot kor­látozó rendelet; hatályossá vált az ipari dolgozók szá­mat: évente egy százalékkal mérséklő miniszteri előírás. Az új helyzet új ellentmon­dásokat szült. A korábbi fe­szültségek sem oldódtak meg, s az interferencia törvényé­nek értelmében a más-más eredőjű problémák .össze­adódtak, hatásuk együtt és megsokszorozva jelentkezett, HAT HIÁNYSZAKMA Néhány példa mutatóban! Az LKM-ből az utóbbi há­rom év alatt 8679 dolgozó számolt le. Jöttek persze újak is, de 1980-tól a diósgyőri nagyüzem foglalkoztatottjai­nak száma 1350-nel csökkent. A MÁV Miskolci Járműjaví­tó Üzemében az idei, feszített terveket (hatezer vagont kell kijavítani!) tartósan ötszáza­lékos létszámhiánnyal kell teljesíteni. A BÁÉV-nél ta­valy a fizikai dolgozók száma 354-gyel lett kevesebb, s ez majdnem tízszázalékos csök­kenésnek számít. A viszony­lak jó pénzt, s kulturált mun­kakörülményeket kínáló Me- dicor-Orel gyárban a kapu elé kitett toborzótáblán tar­tósan szerepel hat hiányszak­ma. Pedig a miskolci orvos- elektíonikai műszergyár pil­lanatnyilag a legjobban pros­peráló cégek közé tartozik. A MELLÉKES A FÖ Tehát egyfelől, szorító mun­kaerő-hiány mutatkozik. A kohászati melegüzemi szak­mákban nincs biztosítva az utánpótlás. A pamutfonn miskolci gyárában a foglal­koztatottak háromnegyede vi­déki. A miskolci lányok és asszonyok nem törik magu­kat, hogy bekerüljenek ebbe a könnyűiparinak mondott, de korántsem könnyű mun­kát kínáló üzembe. A borsodi ingázók száma továbbra is százezerre tehe- hető, ám az új munkaválla­lók egyötöde-egynegyede a mezőgazdaságban keres mun­kát. Pontosabban fogalmazva« a tsz-ek melléküzemágában. Az agrárgazdaságból élő fog­lalkoztatottak száma Borsod­ban meghaladja a hatvanez­ret. Ezeknek több mint a fe­le növénytermesztéssel és ál­lattenyésztéssel foglalkozik, ám a kisebbik rész (mellék­üzem!) termeli meg a mező- gazdaság nyereségének na­gyobbik hányadát. A fékeket oldó gazdaságve­zetés törvényes lehetőséget nyújtott a szabadabb munka­erőmozgásra. De eredendő népgazdasági érdek is, hogy ; a foglalkoztatottság szinte na­ponta változó struktúráját az ésszerűség és a piac igénye építse, vagy rombolja. Éppen ezért, csak botcsinálta „szak­értők” verik el a port a valós­nak vélt munkaerőhiány mi­att a melléküzemágakon és az új vállalkozási formákon. Nem ettől és nem ezért kevés az olvasztár és a tonónő. A gyökerek mélyebbek. (A cikk befejező részét hol­napi számunkban közöljük.) B. I.—I. S. Levelek bányászoknak A közelmúltban hetvenezer levelet kézbesített a posta országszerte a bányásznyugdijósoknak. A Bányaipari Dol­gozók Szakszervezetének kezdeményezésére kérdések' egész sorát kapták — kérdőív formában — az idős bányászok, akiknek egyetlen kötődésük egykori kenyéradójukhoz, sajnos nem egy esetben, csupán a széncédula... A nagyszabású felmérés az idős emberek életére, gondjaira keres választ. Ezek feldolgozása most van,folyamatban. Miskolc környékén is több ezer nyugdíjas bányász él. Válaszukból kiderül, hogy milyen hálásak egy kis törődésért és a kérdőívhez többen levelet is csatoltak, amelyben ennek hangot is adnak. Egyi­kőjük például így fogalmazott: „Ilyen meleg hangú levelet még nem kaptam, mióta nyugdíjas vagyok, azaz lassan tíz éve. * Egy másik levélből: „Nagyon jóleső érzés, hogy öreg napjaimban valakinek eszébe jutottam és érdeklődnek fe­lőlem.” Ehhez nem kell kommentár. Már ezért is megérte postára adni a több tízezer kérdőívet. i

Next

/
Thumbnails
Contents