Déli Hírlap, 1983. július (15. évfolyam, 155-180. szám)

1983-07-25 / 175. szám

Videói on-rektám Prás,a óvárosában

Magyar kisvállalkozás

Mi újság a munkaerőpiacon? 1.

Jönnek és mennek

A Videoton háza az Övárosban

Prága óvárosában működik a Videoton „software” szolgáltató háza. A Videoton Rt. prágai irodájának ez a csoportja két éve alakult, ezalatt csaknem száz szerződést kötött és teljesített különféle programrendszerek elkészítésére.

Nem a Videotont, s még csak nem is a Videoton csehszlovákiai jelenlétét szeretnénk most bemutatni. Hiszen az elmúlt 18 év alatt északi szomszédunknak szállított 1,2 millió televízió, rádió vagy a 140 kiépített számítógéprendszer szükségessé tette, hogy a prágai három bázis mellett már Kassán, Pozsonyban és az oravai

Késik a déli tehermentesítő út építése?

Beletörölt a tolócsö

Leálltak a csatornasajtolás- sa' a Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói Miskolcon, a Szinva-parton. a Herman Ottó Múzeum közelében. Mi késztette megállásra az eddig dinamikusan dolgozó bányászokat? — érdeklődtünk a Dorogi Körzet Miskolci Üzemegységének főaknászától.

— Keleti irányban tartottunk a sajtolással, amikor a szóban forgó helyen a vágóéi mögötti cső eltörött. Ennek a kiemelése sokáig gondot okozott, kénytelenek voltunk egy indítóaknának megfelelő

vetkezményeként törött el az acéléi mögötti cső. A terv szerin; még hatszáz méter szennyvízakna kiépítése vár ránk.

(sz. i.)

gyárban is dolgozzanak vi- deotonosok, s mit tagadjuk: szerviztevékenységük nem sokban különbözik más vevő. szolgálati munkától. A soít- ware-csoport viszont éppen a korábbi kereskedelmi stratégia gazdagítása, élénkítése érdekében jött létre, annak eredményeképpen, hogy hazánk legnagyobb számítás- technikai vállalata felismerte: a „meztelen” számítógép egyre kevésbé adható el, valamilyen szolgáltatást, számítógéppel végzett feldolgozást, irányítást kell a vevőnek kínálni, s az ennek eszközeként veszi majd meg az árut.

A soítware-csoportban dolgozó néhány — nem egészen kéttucat szakember —, úgy végzi munkáját, mint valamely kisvállalkozás. Tárgyalnak, üzletet kötnek, termelnek, szállítanak.

Munkamódszerüket az előrelátás jellemzi. Ha egy megrendelés érkezik, megkísérlik a feladatot általánosítani, többször eladható terméket létrehozni belőle. Azt a programot például, amely a különféle termékek automatikus dokumentálásához nyújt segítséget, most a Videoton Fejlesztési Intézet igényei szerint fejlesztik tovább, hogy a jövőben a dokumentációk kiegészítését, korrigálását minden Videoton-vevő számára számítógép segítségével lehessen elvégezni. Hasonlóképpen megpróbálják univerzálissá tenni azt a nyilvántartási rendszert, amelyet a prágai Képzőművészeti Alap rendelt meg tőlük a szabadfoglalkozásúak jövedelmének, adóinak és egyéb adatainak nyomon követésére.

A Videoton prágai vállalkozása az első, amely kinőtte a szokásos vevőszolgálati kereteket, s önálló fejlesztőtermelő munkába kezdett.

B. P,

Könnyű munkára nőket keres az egyik diósgyőri gyár. A hirdetés szimpatikus, s a jelenlegi munkaerőhelyzetre jellemző mondata így szól: a munkakezdés ideje, a megállapodás szerint, reggel hat, vagy hét óra is lehet. A közlekedési vállalat is elsősorban nők jelentkezését várja a villamoskocsi-vezetői tanfolyamra. A művelődési ház takarítónői keres 2700 forintos fizetéssel.

Gazdag a választék a miskolci—borsodi munkaerőpiac hirdetőoszlopán. Ám a keresleti-kínálati helyzet még- sincs egyensúlyban. Megyénkben feltűnően alacsony a munkaképes korú, foglalkoztatott nők aranya. Ez persze, menthető a nehézipar túlsúlyával, a munkahelyek területi megoszlásának aránytalanságaival, a szakképzete ség hiányával. Tény, hogy Borsodban száz aktív keresőre 119 eltartott jut, s az arány- különbség csak a két szomszédos megyeben, Szabó lcs- Szatmárban és Hajdú-Bihar- ban nagyobb. (Csak az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a fővárosban egy az egyhez az arány.) A munkaerő-gazdálkodásról szóló cikkében gazdasági hetilapunk, a Figyelő — megállapítva, hogy megyénkben az aktív-inaktív keresők aránya alacsonyabb az országos átlagnál — ezt írja: „egyfelől globális egyensúlyi helyzet, másfelől pedig tartós, illetve az új és várható ellentmondások, strukturális feszültségek. Megannyi figyelmeztető jel, hogy már a mai helyzet is, a jövő követelményei pedig még inkább változásokat sürgetnek a munkaerő-gazdálkodásban”.

FEHÉRKÖPENYES ÁLLÁST KERES

Vagy tíz évvel ezelőtt felmérés készült Miskolcon. A foglalkoztatás szakemberei arra voltak kíváncsiak, hogy hány lány és asszony vállalna, vállalhatna munkát a városban. A jelöltek száma meghaladta ugyan a négyezret, de többségük „fehérköpenyes” állást keresett.

Közben történt egy és más. Bevezették, majd megszüntették a kötelező munkaközvetítést; a demográfiai hullám taraján több ezer érettségizett leány keresett elfog„Ki mondta? Miért mondta?”

nagyságú gödröt ásni. s azon kiemelni a meghibásodott berendezést. Közben a munkánk tempóját ez nem fékezte le, mivel egy-egy indító- aknából két irányban dolgozunk. Minden irányban 100— 100 métert haladunk előre, pontosan kimérve a találkozási pontokat. A hiba bekövetkezése után azonnal elindultunk nyugati irányba, itt is. Sajnos, azt nem tudom megmondani, hogy mikor cserélhetjük ki a törött tolócsövet. Reméljük, hogy erre hamarosan sor kerül. Az már biztos, hogy kényszerűségből akadályozzuk a területen folyó útépítést. Eddig Miskolcon legalább három kilométer hosszúságú szennyvízaknát építettünk sajtolással, földfeltárás nélkül. De sehol nem találkoztunk ilyen kemény talajjal. Talán ennek a köFogják fel tesztvizsgálatként a .most következő pró- üát: idézek öt mosidatot és önöknek ki kell találni hozzájuk egy történetet. (Szű- kebb körben már megejtettem ezt a vizsgálatot, de az eredményt csak később közlöm.) Tehát: „Borsot tör az orra alá ... Ez több a véteknél, ez hiba ... A rövidebbet húzza ... Se pénz, se posztó... Kereket old,”

Ja, azt még hozzá kell j tennem, hogy az idézetek I tulajdonképpen fejezetcímek j a „Ki mondta?, Miért mondta?” című, közelmúltban megjelent könyvből, mely a magyar nyelvben bőségesen előforduló szólások, mondások eredetét tárja fel.

De nem beszélek többet, következzen egy rövid szünet, hogy a tisztelt olvasó zavartalanul törhesse a fejét a feladat megoldásán ...

Sikerült? Ha igen, tízet teszek egy ellen, hogy a történetkék többsége megegyezik az ismerőseimtől hallottakkal. Tíz közül nyolcán kapásból azt válaszoltál:, hogy aki a főnökének borsot

tör az orra alá — kritizál, vagy okosabbnak mutatkozik — az hibát követ el és törvényszerűen a rövidebbet húzza. Pillanatig sem csodálkozhat, ha ezután se pénz, se posztó (jutalom, fizetés- emelés), s legjobban teszi, ha kereket old, azaz eioályá- zik egy másik munkahelyre.

Ha mégsem egyezik a megfejtés, akkor két ese., lehetséges: vagy olyan vállalatnál, intézménynél dolgozik a tisztelt olvasó, ahol a megálmodott szinten áll a demokratizmus, vagy maga is főnök, s mert úgy érzi, nem inge, nem is veszi magára. Az utóbbi mondás egyébként nem szerepel a könyvben. De szerepel még sok más. Például az, hogy „hiba van a kréta körül.” Mint kiderül, mindmáig ama krétát emlegetjük, mellyel hajdan a kocsmárosok feljegyezték a vendég fogyasztását. A vén betyár talán kedvezményezett volt („kettőt feli-.', hármat töröl”), de a kréta azért többnyire a tulaj javára fogott A helyzet azóta csak. annyiban tó Hozott,

hogy a betyárok jó része kocsmárosnak állt, s golyós- tollal ír fel kettőt — egy helyett.

Elvétve egy-egy „horogra akad” közülük, ám nálunk még mindig fordítva értelmezik sokan a halászati előírásokat: a nagy halakat dobják vissza, és a méret alattiakat húzzák nyársra.

Azzal sem törődnek, hogy „kilóg a lóláb”, azaz a só- gorság, komaság patája. Mert ha látják is sokan a szőrös csülköt, nem szólnak, mert „jaj a legyőzötteknek!”,

Bizony „harapófogóval sem lehet kihúzni belőlük” a leleplező nyilatkozatot, pedig ezzel a nyerészkedők, korruptak „malmára hajtják a vizet”. Nem veszik figyelembe, hogy míg sunyin hallgatnak, „egy gyékényen árulnak” azokkal, akiknek ..sok van a rovásán”. Talán úgy vannak vele, hogy ha le is bukik a rossz ügyben utazó (utaztató!), a helyére kerülő sem lesz különb, hiszen „egyik kutya, másik eb”,

fbekes)

if A Medicor a dobogón van, s munkást keres

laltságot ; érvénybe lépett az adminisztratív létszámot korlátozó rendelet; hatályossá vált az ipari dolgozók számat: évente egy százalékkal mérséklő miniszteri előírás.

Az új helyzet új ellentmondásokat szült. A korábbi feszültségek sem oldódtak meg, s az interferencia törvényének értelmében a más-más eredőjű problémák .összeadódtak, hatásuk együtt és megsokszorozva jelentkezett,

HAT HIÁNYSZAKMA

Néhány példa mutatóban! Az LKM-ből az utóbbi három év alatt 8679 dolgozó számolt le. Jöttek persze újak is, de 1980-tól a diósgyőri nagyüzem foglalkoztatottjainak száma 1350-nel csökkent. A MÁV Miskolci Járműjavító Üzemében az idei, feszített terveket (hatezer vagont kell kijavítani!) tartósan ötszázalékos létszámhiánnyal kell teljesíteni. A BÁÉV-nél tavaly a fizikai dolgozók száma 354-gyel lett kevesebb, s ez majdnem tízszázalékos csökkenésnek számít. A viszonylak jó pénzt, s kulturált munkakörülményeket kínáló Me- dicor-Orel gyárban a kapu elé kitett toborzótáblán tartósan szerepel hat hiányszakma. Pedig a miskolci orvos- elektíonikai műszergyár pillanatnyilag a legjobban prosperáló cégek közé tartozik.

A MELLÉKES A FÖ

Tehát egyfelől, szorító munkaerő-hiány mutatkozik. A kohászati melegüzemi szakmákban nincs biztosítva az

utánpótlás. A pamutfonn miskolci gyárában a foglalkoztatottak háromnegyede vidéki. A miskolci lányok és asszonyok nem törik magukat, hogy bekerüljenek ebbe a könnyűiparinak mondott, de korántsem könnyű munkát kínáló üzembe.

A borsodi ingázók száma továbbra is százezerre tehe- hető, ám az új munkavállalók egyötöde-egynegyede a mezőgazdaságban keres munkát. Pontosabban fogalmazva« a tsz-ek melléküzemágában. Az agrárgazdaságból élő foglalkoztatottak száma Borsodban meghaladja a hatvanezret. Ezeknek több mint a fele növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik, ám a kisebbik rész (melléküzem!) termeli meg a mező- gazdaság nyereségének nagyobbik hányadát.

A fékeket oldó gazdaságvezetés törvényes lehetőséget nyújtott a szabadabb munkaerőmozgásra. De eredendő népgazdasági érdek is, hogy ; a foglalkoztatottság szinte naponta változó struktúráját az ésszerűség és a piac igénye építse, vagy rombolja. Éppen ezért, csak botcsinálta „szakértők” verik el a port a valósnak vélt munkaerőhiány miatt a melléküzemágakon és az új vállalkozási formákon. Nem ettől és nem ezért kevés az olvasztár és a tonónő. A gyökerek mélyebbek.

(A cikk befejező részét holnapi számunkban közöljük.)

B. I.—I. S.

Levelek bányászoknak

A közelmúltban hetvenezer levelet kézbesített a posta országszerte a bányásznyugdijósoknak. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének kezdeményezésére kérdések' egész sorát kapták — kérdőív formában — az idős bányászok, akiknek egyetlen kötődésük egykori kenyéradójukhoz, sajnos nem egy esetben, csupán a széncédula... A nagyszabású felmérés az idős emberek életére, gondjaira keres választ. Ezek feldolgozása most van,folyamatban. Miskolc környékén is több ezer nyugdíjas bányász él. Válaszukból kiderül, hogy milyen hálásak egy kis törődésért és a kérdőívhez többen levelet is csatoltak, amelyben ennek hangot is adnak. Egyikőjük például így fogalmazott: „Ilyen meleg hangú levelet még nem kaptam, mióta nyugdíjas vagyok, azaz lassan tíz éve. * Egy másik levélből: „Nagyon jóleső érzés, hogy öreg napjaimban valakinek eszébe jutottam és érdeklődnek felőlem.”

Ehhez nem kell kommentár. Már ezért is megérte postára adni a több tízezer kérdőívet.

i