Déli Hírlap, 1983. július (15. évfolyam, 155-180. szám)
1983-07-23 / 174. szám
j(t A budapesti találkozón a program szerint miskolci fiata lók is részt vesznek Fiatal művészek találkozója Ami új és ami annak látszik Minden ifj ü ember, legyen az technikus a sörgyárban, kombájnkezelő, vagy az elektronika szakértője — bizonyítani szeretne. Létének értelmével, munkájával szeretné bizonyítani, hogy mindent megtanult az előtte járóktól, de ő valami mást, valami újat is tud nyújtani a világnak. Még inkább így van ez a fiatal művészekkel, akik azzal szeretnék önbizalmukat, bátorságukat növelni, elhivatottságukat bizonyítani, hogy a világ új jelenségeit veszik észre, s azt új eszközökkel, a maguk műfajának eddigi ismeretlen lehetőségeivel próbálják kifejezni. Csak hát persze nehéz azt eldönteni, hogy mi az, ami valóban újdonság a világban, s mik azok a művészeti eszközök, amelyeket még nem, vagy ilyen összefüggésben nem használtak. Itt nem elég az önbizalom, a művész hite, ehhez szembesülni kell a műalkotásoknak a közönséggel és a kritikával. Ezért mondható kitűnőnek az ötlet, hogy a KISZ most, a nyári holtszezonban, felvállalta ezt a szembesítést, méghozzá nagy arányokban. Budapesten, július 22. és 24. között megrendezik a fiatal művészek találkozóját, összehoztak szinte mindazt, ami az elmúlt évben fiatal alkotók munkája nyomán született. A találkozó szervezői sokoldalú és gazdag programot állítottak össze. A teljességre törekvést jelzi, hogy az alkotó- és eioadóművészet legkülönbözőbb területein bizonyíthatják tehetségüket az ifjú művészeit, másrészt, hogy az ország különböző vidékein tevékenykedő alkotóműhelyek is jelentkeznek, így például a szolnoki, a pécsi, a veszprémi fiatal alkotók klubja, a miskolci fafaragó szakkör, a mezőtúri fazekasok korongozóbemu- tatót tartanak, fellép a KISZ-ösztöndíjas szeged: társastáncklub, a csűrdöngó- lő népzenei és a szili nép- táncházegyüttes. Szerepelnek a debreceni Csokonai Színház fiatal művészei, a Vujicsics együttes, az ugyancsak KISZ-ösztöndíjas dunaújvárosi Pont színjátszó együttes és hangversenyt ad a miskolci operastúdió. Fotó, film, képzőművészet, tánc, zene, színház, vásár, találkozó; megannyi műfaj ifjú művelői várják a köA Marx Károly Közgazdasági Egyetem Studium Generale elnevezésű egyetemi előkészítői tekinthetők a ma már országosan általánossá vált FEB-taborok őseinek. A FEB a Felvételi Előkészítő Bizottság rövidítése, programjának lényege: egyetemisták készítik tel a felvételire a fizikai dolgozók tehetséges gyerekeit. A közgazdaságisok Stúdium Generálója ezen a nyáron Miskolcra költözött. Július 15. és 27. között az ország számos helyéről érkezett nyolcvan diák — a gimnáziumok, szakközépiskolák negyedik osztályát most ősszel kezdők — napi hat-nyolc óra tanulással készül a felvételire. A fizikai dolgozók gyermekeit segítő tábor előzménye egyéves lezönséget — föltehetően elsősorban a korosztályuk- bélieket, de nemcsak őket —, hogy megmutassák: ők hogyan látják, érzékelik, fejezik ki a mai világot. ' B. L. velezés, melynek során a szakközépiskolások politikai gazdaságtanból, a gimnazisták történelemből, illetve a mindkét iskolatípusban tanulók matematikából kaptak írásbeli feladatokat. Ezeket azok az egyetemisták javították ki, akik most e tábor tanárai. Negyvenötén vannak, reggel 8-tól, illetve délután 3-tól, 4-től az Éder György utcai általános iskolában tartják az órákat: az előadásokat, konzultációkat. A diákoknak a részvétel ingyenes, pontosabban csak az útiköltséget kell megfizetniük. A Petőfi Kollégiumban laknak, a tanulás mellett jut idő sportra, bang- versenyiátőgatásra, diszkóra és egyéb rendezvényekre. Miskolci modellező sikere az országos bajnokságon A Győrtől néhány kilométerre levő péri repülőtéren rendezte meg az MHSZ Országos Központja a repülő- modellezők idei országos ba jnokságát. Minden megyéből és a fővárosból a technikai sportág legjobb művelői vettek részt a háromnapos viadalon. Megyénket az ifik es a felnőttek kategóriájában összesen 15-en képviselték. Tizen az LKM MHSZ-klubjának tagjai, négyen kazincbarcikaiak, s egy modellező Ózd- ról került a csapatba. A mérkőzésen minden versenyzőnek Hétszer kellett 3 —3 percen át a modelljét röptetnie. A helyezések sorrendjének megállapításánál azt vették figyelembe, hogy a modellek az említett időtartamokon belül meddig voltak a levegőben. A résztvevőktől nem kis erőfeszítést követelt a verseny, hiszen a starthelytől jelentős távolságra szálltak el minirepülőik, amelyeket vissza kellett vinniük az egyórán- ként kezdődő újabb indításig. Átlag összesen 60 kilométert futottak az elsőt követő hat start előtt. A bajnoki „összecsapás” szép borsodi sikert hozott. A felnőttek között Menkő János, az LKM modellezője, egyénileg második lett. Ilyen eredményt országos bajnokságon a legutóbbi tíz évben a megyénkből még senki sem ért el. A győztes, egy fővárosi versenyző, mindössze 30 másodperccel előzte meg Menkőt, azaz összesen eny- nyivel több ideig repült a modellje. A borsodi ifik és felnőttek együttese is a csapatversenyben egyaránt a második helyre került. I.L Egyetemisták a tanárok Mn Generale Miskolcon Az angolszász irodalom (egyik) sajátságossága a misztikusan sötét színek és az irónia mesteri keverése. Az egyik póluson Defoe, Thackeray, Wilde és G. B. Shaw, a másikon a zseniális detektívtörténetek hűvös logikája, Agatha Christie. Az élet tekinthető kriminek is, ám sose tudjuk, ki a gyilkos és ki az áldozat, vallja Stanley Ellin amerikai író, akinek a novelláit Szurdi András dolgozta át tévéjátéknak, Viaszfigurák címmel. S alig titkolt pedagógiai céllal — tegyük hozzá rögtön —, megfosztva ezzel a novellákat az eredetiségüktől, a meghökkents hatástól. Ez alighanem a brechti iskola rossz értelmezése, amely akkor is el akar idegeníteni, amikor maguk a történetek is megteszik. Mártha István harsány zenéjére és a bőbeszédű dalokra gondolok, amelyeknek az a legnagyobb hibájuk, hogy alábecsülik a néző szellemi képességeit. Mindenki tudja, hogy viccet magyarázni büntetendő cselekmény (a művészetben is). Ám, ha ettől a (sajnos nem ritka) szépséghibától eltekintünk, akkor tanulságos és jó mulatságnak is mondható a csütörtök éjszakai tévéjáték. Ä véletlen hozta, hogy a szerda esti Kék fényben egy Királynő a sakktáblánál Brigitte Cünarolö. huszonnégy éves, fiatal hölgy olaszos neve ellenére —- osztrák. Mégpedig egykori osztrák szépségkirálynő is, majd később Miss Young Iruernational lett, tehát szinte — világszépe. Ez azonban nem minden! A szépség — a jelek szerint — intellektuális becsvággyal párosul nála, és arra is van elég esze, hogy a hasznosat összekösse a kellemessel. A fiatal hölgy négyeves korától különböző nevelőotthonokban, initernátusokban nőtt fel, mert apja elhagyta anyját. Tanulni akart, de csak a kereskedelmire futotta, így lett gápírónő egy ügyvédnél, majd Miss Austria. Ám a szépséget ugródeszkának használta. — Mint a Bunte hírül adja —, megismerkedett Reinhard Hanel osztrák sakkmesterrel, ma már élettársa és úgy megtanult tőle sakkozni, hogy legutóbb Salzburgba^ tartományi sakk- mestemö lett. — Szépség- verseny után sakkversenyen is győzni, szerelmesétől sakkozni tanulni, ez már valóban a külcsín és belbecs szerencsés találkozása és — ami a legfőbb — jó felhasználása! (máté) Magyar siker a moszkvai filmfesztiválon Félidején túljutott a XIII. moszkvai nemzetközi film- fesztivál, s a héten az 56 játékfilm versenyében a zsűri odaítéli a tucatnyi díjat. Három fiim számíthat aranydióra, további három ! ezüstre, két női és két íérfi- : főszereplőt jutalmaznak ; majd, ugyancsak tőbö dijat osztanak ki a gyermekfilmek, s a rövidfilmek versenyében. Változatlanul jó a visszhangja Szurdi Miklós „Hatásvadászok” című filmjének, mely Magyarországot képviselte a versenyben. A kritikusok érdeklődését felkeltette a „Doktor Faustus” című nyugatnémet alkotás. Hétfőn este vetítik le a szovjet filmet: Gleb Panfilov rendező Gorkij „Vassza Zselezno- va” című műve nyomán „Vassza” címmel készített alkotását. Panfilov filmjét nagy érdeklődés előzi meg. Viaszfigurák téveszmés, tudathasadásos beteg esete „rímelt” a tévéjátékra is. De hogyan alakul ki valakiben az „üldöz- tetési mánia” téveszméje? Senki nem születik ezzel. A csepp kivájja a követ — mondja a latin közmondás, az ismétlődő (mert gonoszul megismételt) apró atrocitások a legerősebb idegrendszert is kikezdhetik. Mint ahogy tette azt egy Robert nevű kisfiú a nyugdíj előtt álló tanítónővel. Ha valakit állandóan a jóindulatunkról és nagyrabecsülésünkről biztosítunk — hogy az életből vegyek példát —, akkor az illető egy idő után gyanakodni kezd(het), s éppen a biztonságérzete rendül meg. A tanítónő viselkedése teljesen normális volt a kisfiú agresszivitása nyomán. A történetben az volt az ördögi — s ez Stanley Ellin „csavarása”, hogy' nem is akart gonoszkodni, csupán az (otthon látott) életet élte és játszotta tovább. Maga az irrealitás, az őrület vált így nagyon is valósággá, amelyben éppen a józanság pusztul el: a tanítónő hal meg, aki meg akarta fejteni a kisfiú viselkedését. Szívbemarkolóan reális volt eppen abszurditása miatt a másik történet, amely az öregek kiszolgáltatottságát érzékeltette. (Bács Ferenc és Kern András alakítása félelmetes volt.) Ha elfogadjuk, hogy csak az aktív életek és évek értékesek, akkor potenciálisan mindenki, tehát önmagunk felett is kimondtuk az ítéletet, mert hiszen egy idő után magunk is hasonló helyzetbe jutunk. Ha nem maga a létezés a legnagyobb érték (mint sok ázsiai kultúrában), akkor félő, hogy az erőszak és a haszonelvű- ség bármikor lemondhat a magatehetetlenné, csökken- lebb értékűvé vált életekről. Mint tudjuk — a történelemből — ez a teória és fenyegetés nem irreális, nem fantom. Mindez persze csak az irónia prizmáján keresztül szemlélhető, nem feledkezve meg az öniróniáról sem! Ehhez segített játékosan a csütörtök esti tévéjáték. (horpácsi) Dankó Pista dalaiból Palóczy Frigyes műsora Annak oka, ha egy színész önálló műsort állít ösz- sze magának — pontosabban leendő közönségének — lehet többféle. Ezek között az okok között szerepelhet, hogy úgy érzi, anyaszinháza nem foglalkoztatja erejéhez, tehetségéhez mérten. Az elmúlt években a Miskolci Nemzeti Színház két művésze is saját műsorral lépett a pubükum elé — Eger szegi Judit és Tardy Balázs, akik azóta már elszerződtek Miskolcról —, egyikük sem lubickolt a szerepekben. Az önálló esteknek a színház adott otthont, egyszóval „haragról” szó sem volt. Mint ahogy színházával együttműködve állította osz- sze műsorát Palóczy Frigyes, a Miskolci Nemzeti Színház művésze is. Az ötlet nyilván tőle származott, ám a megvalósításban szakértő támogatói akadtak. A szerkesztést és rendezést a színház igazgatója, Gyarmati Béla vállalta magára, a menedzselést a színház szervező titkára. A műsorösszeállítás Dankó Pista nótáiból, valamint a 125 éve született zeneszerző barátainak, tisztelőinek, szövegíróinak — Juhász Gyulának, Gárdonyi Gézának, Tömörkény Istbánnak, Móra Ferencnek, Ady Endrének — írásaiból. Magyarnótaest, irodalmi szerkesztésben. Olyan műsor, mely vendéglátóhelyeken, művelődési házakban. klubokban bizton számíthat sikerre. Nincs állandó otthona, hívásra „házhoz megy”. Ezt volt hivatva elősegíteni az Eltörött a hegedűm... címmel összeállított nótacsokor csütörtöki szakmai bemutatója, melyen mások mellett művelődési házak, vendéglátócégek képviselői ültek. És a tapsokból következtethetően tetszéssel fogadták Palóczy Frigyes vállalkozását, színvonalas produkcióját, melynek tevékeny részese Csikós Józsi és cigányzenekara. Nagyon szép énekhangja van Palóczy Frigyesnek, színesen állította össze Dan- kó-emiékmüsorát. Akik kedvelik a magyarnótát, örömmel fogják őt hallgatni. Sz. G. Dankó Pista népszerű nótáit biztosan örömmel fogják meghallgatni Palóczy Frigyes kitűnő előadásában. (Kiss József felvétele)
