Déli Hírlap, 1983. június (15. évfolyam, 129-154. szám)

1983-06-13 / 139. szám

errao ötletek Nem lehet elvárni, hogy a társadalom alkalmaz­kodjék az építőkhöz: az utóbbiaknak keil azt ten­niük, amit a közösség igényel tőlük. Versengés indult meg, s ebben az nyer, aki töb­bet nyújt, mint azelőtt. A Hajdú-Bihar megyei .4ÉV például azzal vonz meg­rendelést, hogy komplex lakásépítést vállal. Vagy­is nem azt a régi recep­tet követi egy új lakóte­lep létesítése során, amely szerint először felvonul­nak a mélyépítők, aztán a maggsépítők, utána a szakipari vállalatok. A Hajdú megyeiek az elő- közművesítéstöl kezdve mindent magukra vállal­tak. egészen a kulcsát­adásig. A Transport-Beton Tár­sulás az egész ország te­rületén nemcsak betont árul család'ház-építőknek, hartem bekeveri, gépko­csira rakja, a helyszínre /szállítja, betonpumpával helyre teszi és be is dol­gozza azt a vevők kíván­sága szerint. A Komárom megyei 4 ÉV viszont új kiskazá­nokat gyárt a családiház- tu»qidonosok számára. E kazánokban háztartási hulladékkal is lehet tü­zelni. Ma megtöltik, négy-öt napig fiit, a kí­vánt hőmérsék’et beállít­ható. szabályozható. Még sok példát felso­rolhatnánk annak igazo­lására: az új helyzetben sem kell félteni az épí­tőipart! Akiben van öt­let. találékonyság, az most sem szűkölködik munkalehetőségben. Gáz van ha nem fizet Mitől tönkre a bojler? (Folytatás az 1. oldalról) Az előrelátóbbak most ho­zatják rendbe a télen hasz­nálatos gázkészülékeiket. Ilyenkor kevesebb a szerelé­si munka, és gyorsabban tej- jesíti a TIGAZ a gázkészülé­keket üzemeltetők kéréseit. Aránylag jó az alkatrész- ellátás, egy korábbi szerző­dés alapján a Ramovill Ipa­ri Szövetkezet raktározza ée '-állítja a szereléshez ség— berendezéseket, alkat­részeket. Az öt-tízéves bojlerekhez, konvektorokhoz és tűzhe­lyekhez, sajnos, már nem kaphatók alkatrészek, így aztán a csütörtököt mon­dott A—10-es típusú kerek •'zmelegítőket és az F—5-ös konvektorokat már nem ja­víthatják meg. Mint ismeretes, március végéig lehetett megrendelni a készülékcserét erre az évre a gázműveknél. A fogyasztók többsége időben jelezte igé­nyét. Most bővítettték a sze­relőkapacitást, így Borsodban: októberben Haszná’truha-akció A Magyar Távirati Iroda híre alapján lapunk június 4-j számában beszámoltunk róla: a Magyar Vöröskereszt budapesti vezetősége — a Bi­zományi Aruház Vállalattal együttműködve —, akciót hirdet a használt ruhák tár­sadalmi hasznosítására. A hír megjelenése után többen keresték fel a Ma­gyar Vöröskereszt Borsod me­gyei vezetőségét és a BÁV miskolci egységét, hogy fel­ajánlják használt ruhane­műiket. Ám ezzel egyelőre sem a Vöröskeresztnél, sem a BÁV egységeiben nem foglal­koznak. Méirt? — kérdezték többen is, s mi a kérdést Szklenárné Fórjs Irénnek, a Vöröskereszt Borsod megyei Vezetősége munkatársának továbbítottuk. — A kezdeményezés — mint az a hírből is kiderül — a Vöröskereszt budapesti ve­zetőségétől indult, s elsőként a fővárosban szervezték meg ezt az akciót. A Magyar \ ö- röskereszt a tapasztalatok birtokában kívánja országos­sá bővíteni. Mj úgy tervez­zük, hogy Borsodban októ­berben szervezünk hasonló használtruha-akciót-; az elő­készítést már meg is kezdtük. A pontos időpontról a sajtón keresztül értesítjük az érde­kelteket. az érdekeltek utólagosai! is bejelenthetik a szereléssel kapcsolatos kérelmeiket. Az utóbbi időben nagyon sok gáz vízmelegítő Idolv- . és tönkrement a Szeritpétéri kapui lakótelepen. Ennek egyetlen oka, hogy arrafelé nyáron kisebb a víznyomás, és az üres boj­lerek emiatt szétégnek. Ezért ha csak tehetjük, csökkenő víznyom ás esetén ne üzemeltessük a vízmelegí­tőket! A nagy melegben óva­tosan kell használni a ké­ménybe kötött gázkészüléke­ket: az átforrósodott levegő úgynevezett depressziót okoz a kéményben. s a leszálló levegő vissza­nyomja az égésterméket a lakásba. Jó tehát, ha gyakrabb-n szellőztetünk ezeknek a ké­szülékeknek a használatakor. Sok gond van a gázszámlát nem fizető fogyasztókkal. Csupán havonta 50—60 gáz­órát szerelnek le ilyen okból. Ráadásul a fizetést megtaga­dók a gázszerelőket sem en­gedik be a lakásba. Egyet' i lehetőség, hogy a szerelők a rendőrség se­gítségét kérik a lakásba való bejutáshoz, a gázóra leszereléséhez. Szo­morú tapasztalat, hogy ezek­re a kényszerintézkedésekre egyre gyakrabban kerül sor. (szánta ^ Hosszú az út, amíg a Bükk kincse, a fa, a feldolgozóba kerül,.. Képeinken balról jobb* ra: a brigádvezető felesége, aki szintén az erdőn dolgozik; a gépek forradalmasították a fa­kitermelők munkáját; együtt a csapat, amelyet Lopatovszki Pál vezet. Jeles brigád as erdőben Fákkal körülvéve — Meghatódtam. Nem szé­gyellem, férfi létemre két könnycsepp jött ki a szemem­ből. Először jártam a Parla­mentben. Mit mondjak? Cso­dálatos érzés volt! És sem­mit sem tudtam. Mindenki jó­indulatúan titkolódzóit előt­tem. Egy 44 éves erdei munkás vall így élete legszebb pilla­natáról. Május 27-én, az Or­szágház kupolatermében Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át a Munka Ér­demrend arany fokozata ki­tüntetést, és gratulált elsőkent Lopatovszki Pálnak, a Borso- tfi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság Lillafüredi Erdészeté­ben dolgozó fakitermelőjének. Gyönyörű az erdő, a Bükk ilyentájt, nyárébredéskor. A fák, bokrok a zöld minden árnyalatában pompáznak, a madarak örömtáncot lejtenek az ágakon, igaz, a kikelet már Gumidominó Tanácsia pi Icpfirái Ma tartja tanácstagi foga­dóóráját Eles Sándorné, 1/3. sz. pártalapszervezet. Tizes honvéd u.. 17-től 18 óráig; Halász András, III/5. sz párt­alapszervezet, Gorki j-telep 1. sz., 17 órakor; Recskó Péter- né. Csóka u. 26. sz., 1/2., 17- től 18 óráig; Szentesi István­ná, 16. sz. Áltak'ros Iskola, 17.30 órakor: Gépelné Tóth Rózsa, Tokaj szolgáltatóház peribtíyisége, 12 órakor, Az a mondás járja mos­tanában Miskolcon, hogy mielőtt bemégy az igazga­tóhoz — aki váratlanul hi­vatott —, jó kinézni az ab­lakon, nem áii-e a ház előtt egy mentőautó. Bizonyára sokan értik, mi van a ke­serves tréia mögött, hiszen a Népszava Két folytatásban számolt be róla, hogyan kö­tött ki az elmeosztályon egy tervezőmérnök, noha erede­tileg az igazgatójához indult. Hivatták. Mi. magyarok híresek va­gyunk arrei, hogy viccet fabrikálunk bajainkból is. Azt hiszem, nem rossz tu­lajdonság, hiszen volt, és mindmáig maradt néhány vicc-ostyában nyelendő je­lenség. Mint például az is, ami szóbeszéd tárgya város­szerte. Azt is mondhatnám, hogy pletyka, de nem mon­danék igazat, mert — mint utaltam rá — a történtek valóságosak. Még csupán annyit teszek hozzá azoknak a kedvéért, akik csak úgy, félfüllel hallottak róla, hogy néhány napi kényszerű tá­voliét után, a kárvallott visszatérhetett családjához, munkájához, és azóta is dol­gozik. Hogy milyen lelkiálla­potban, azt könnyű elkép­zelni. Szóval jó lesz meggondol­ni ezek után, tisztelt olvasó, mikor mondjuk ki mások füle hallatára — különösen ha nem vagyunk jó viszony­ban a felsőbbséggel —, hogy: „meg kell bolondulni, ez kész őrültek háza, azt se tu­dón*, hal ááJ a fejem1' stíl Pedig néha tényleg úgy érzi az ember, hogy „megáll az ész”. Itt vannak például a piaci árak. Ha az ember rendsze­resen figyelemmel kiséri a sajtóközleményeket, azt kell hinnie, hogy például a mis­kolci Búza téren nagyjából ugyanannyiért lehet zöldsé­get, gyümölcsöt vásárolni, mint Budapesten. Aztán mit hall a rádióban? Azt hall­ja, hogy egy miskolci ma­gánkereskedő felmegy gép­kocsival Budapestre, ott megveszi a paprikát, para­dicsomot, ide szállítja Mis­kolcra és eladja. Figyelem­be véve a benzinköltséget — oda és vissza 500—600 fo­rint —, a fáradságot, a gu- mikopást és nem utolsósor­ban azt, hogy a szóban for­gó kereskedő a szó legszo­rosabb értelmében a piacról él, kezdi kétségbevonni az ember a saját épelméjűsé- gét. A múltkoriban ugyan­itt írtam róla, hogy hihe­tetlen módon megszapo­rodtak városunkban a ma­gánüzletek. Áruskálájukat áttekinteni lehetetlen, hiszen a Sandokán-nyomatos trikó­tól az elöl semmi, hátul még kevesebb szexbugyogón át, a forgós-fütyülős műanyag csodákig terjed. Hogy e ke­reskedők nem ráfizetéssel működnek, arra bárki mér­get vehet. De kik vásárolják fel a létszükségleti cikknek jóindulattal sem nevezhető akármiket? Mi, mi lennénk azok, akik nem .vamunk-. ­meg szűkös viszonyainkra panaszkodni ? De mondok mást, amitől szintén meg kell bolondul­ni. Olvasom, hogy egy nagy­üzem kebelében egy műsza­kiakból, szakmunkásokból álló csoport „vállalkozott”. A pluszjövedelem fejében, túlmunkában gyártanak olyan alkatrészeket, melyekből ed­dig hiány volt. És most tes­sék figyelni! E csoport ter­melékenysége toronyként magasodik az átlag fölé. Ama átlag fölé, melyben a saját — főfoglalkozásban el­ért . — teljesítményük is benne van! Azt nyilatkozták — magyarázatképpen —, hogy ők jól megszervezik a munkát. Mármint a vállal­kozásban. Mert egyébként továbbra is úgy szervezik, mint eddig. Hogy van ez? Csoda-e, hogy rnarékszám szedjük a nyugtatót, rá megszámlálhatatlan ibrikkel a feketét, hogy mégse le­gyünk annyira nyugodtak, s ha aztán túlságosan nyugta­lanok leszünk, akkor a gondűző ílaska után nyú­lunk. Kerül, amibe kerül. Ebben nem tartjuk a „szin­tet”, hanem egyre emeljük, mígnem hihetővé válik, hogy egyes családok kizáró­lag az üvegbetétből élnek. És építkeznek — noha nincs építőipari kapacitás! És utaznak — noha az árak meg a reálbérek ... Hát ebbe az­tán tényleg bele kell bo­ton .. (egy pillanat, csak kinézek az ablakon) -dúlni. 1 (béka# Három évtized az erdőben. Lopatovszki Pál. (Kerényi László felvételei) elmúlt, de a meleg csak most tör be igazán, a sűrű lombok közé. Az erdő idilli csendjét — amely azért mégsem csendes, hisz minden él. mozog — fű­rész sikítása szakítja félbe. Bánkút előtt, az úgynevezett 30 perces út mentén. A bri­gád, amely itt dolgozik, II. Rákóczi Ferenc nevét viseli. Hires, jeles brigád. Alapítása óta elnyerte a Szakma Kiváló Brigádja címet, kaptak Kong­resszusi Oklevelet, voltak a vállalat kiváioi. A legnagyobb elismerésben 1980-ban része­sültek: a Népköztársaság Ki­váló Brigádja lettek. Tavalyi munkájukért az aranykoszo­rút kapták. Vezetőjük, Lopa­tovszki Pál pedig a Munka Érdemrend arany fokozatát. Csendes, halkszavú ember, kérges tenyérrel. Leteszi a Stihl-fűrészt, és panaszkodik: — Csűnyá munkát végzett a vihar május 2-án. Letarol­ta ezt a részt, tövestői forgat­ta ki a fákat. Nem vettük tervbe az itteni fakitermelést, de hát a természet olyan, hogy mi számolunk, ó meg végez. És ezt meg kell csi­nálni. 1953 volt, s egy 14 éves fii az iskola után munkába állt, A pontos dátumra is emlék­szik: június 11. Lehet azt elfelejteni? Eimélázik a brigádvezető. Egy rönkön ÜL, tekintete a sűrűbe fúr, s beszél: — Mindig erdei munkás vol­tam. Előbb könnyű fogatos, majd 1955-ben kerültem a só­gorom fakitermelő brigádjá­ba. Kéthónapos iskolát végez­tem Ásotthalomban. 1961-ben tettem le a szakmunkásvizs­gát, s 1962-ben már a brigád vezetője lettem. Nem volt azért mindig ilyen élet a ren­getegben. Kellett a balta, kel­lett a kézifűrész. Gyalog men­tünk ki a területié, sok-sok kilométert talpaltunk, míg a kijelölt helyre értünk. A kí- döntött fát ló vontatta olyan helyre, ahol méretre fűrészel­hettük. Ma? Más világ! A Stihl végez a fával, erőgép hozza a darabolásra... Állandóan, télen, nyáron, ősszel és tavasszal a szabad­ban. Bármennyire más már a fakitermelő élete (majd’ azt mondtam, hogy favágó, pedig ez a munka jóval több annáDu azért nem könnyű. — Hiába dolgozunk nyerte órát, de ha reggel elmegyünk, este érünk haza. Bent, az er­dőben nem emberekkel va­gyunk körülvéve, mint egy nagy gyárban, hanem a fák­kal. Velük beszélgetünk. Látom, azért kell még a balta is. Ha másra nem is. de éknek használják hasításhoz. Nem vesz ki ez az erdei szer­szám sohasem. Lopatovszki Pál küldött volt a brigádvezetők orszá­gos tanácskozásán. Társai őt jelölték, ő képviselte a bor­sodi „fásokat”. — Ügy mentem, hogy fel­szólalok — mondja. — Sze­rettem volna elmondani, hogy a szocialista brigádokat job­ban kellene ösztönözni. Pél­dául aranykoszorúnál 800 fo­rint helyett 1200 forint lenne a jutalom. Meg még sok mást is szóvá akartam tenni. Ám az idő rövid volt, rám már nem került sor. írásban ad­tam be felszólalásomat. .. (illésy) OiodétóN és tiánvaszok Holnap délután 3 órakor a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület miskolci csoportja tart előadást a Nehézipari Műszaki Egyetem geodéziai és bányaméréstani tanszékén. A téma: a tanszéken folyó bányászat feladatainak meg­oldását segítő szakmai-tudo­mányos kutatómunka. Parkok, szerződésbe Több mint, egy éve már, hogy lehetőség nyilt Miskol­con a közparkok, közkertek szerződéses gondozásba adá­sára. Jelenleg ötven magá­nos jelentkező közül hússzal kötött szerződést a Miskolci Kertészeti Vállalat. A* ed­digi tapasztalatok szerint m új rendszer az Avas-délen s az I. kerületben nem vált be, ellenben jó eredmények­ről számolhattak be a szak­emberek a diósgyőri város­részből, az Árpád és a Hegy­alja utcák kűa&ékéml ft # M; 1$ (rtír-t ■i}'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents