Déli Hírlap, 1983. június (15. évfolyam, 129-154. szám)

1983-06-11 / 138. szám

Az országos tanulmányi versenyen Tárcsázzuk a 05 öt Jf- Tüntetés Túrincban Az észak-olaszországi iparvárosban 200 | ezer munkás tüntetett tegnap, követelve a másfél éve lejárt j munkaszerződések megkötését. A munkáltatók egyelőre nem i hajlandók engedményekre. Ifjú miskolci közgazdászok sikere lencen indultak az országos versenyen és Gaál Miklós, Dsupin Erika, Gulyás Éva, valamint Hoffmann Károly (Kovács Attila tanítja őket), miniszteri oklevelet kapott, az iskola másik négy diákja pedig külön jutalomban ré­szesült. ' r Egeit a FIAI Kigyulladt egy FIAT sze­mélyautó műszerfala, s kár­pitja tegnap délután három óra tájban az Erdélyi utca 38. számú ház előtt. Mire a miskolci tűzoltók a hely­színre értek, már megfékez­ték a lángokat. A vizsgálat eddigi megállapítása szerint szabálytalanul hegesztették a járművet, s emiatt a kipat­tanó szikra okozta a tüzet. Az anyagi kár 10 ezer forint. Csatornatisztítás, robbantással Az idei országos szakmai ta­nulmányi versenyen a miskolci Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola diákjai az el­múlt esztendőkénél is nagyobb sikerrel szerepeltek. Statisztikából első helyen Végzett Dsupin Erika, a har­madik helyezett Gyárfás Ág­nes, a nyolcadik Gulyás Éva lett (mindhármukat dr. He­vesvári Imre és Láday Zsu­zsa tanítja), tizedik Balajti Emese (tanára t Kovács Gi­zella és Láday Zsuzsa). Könyvvitelből Gyárfás Ág­nes kilencedik lett (tanára Kovács Gizella, aki a statisz­tikából nyertes idákok felké­szítésében is segített). Gép­írásból Pavlánszki Éva, Sza­bó Istvánná tanítványa első helyezést ért el. A versenyek végeztével Nyitrai Ferencné dr., a Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nöke külön levélben fejezte ki elismerését, mert először fordult elő, hogy az első tíz helyezett közül négyen egy is­kolából kerüljenek ki. Az említett három tantárgy mel­lett egyébként politikai gaz­daságtanból is jól szerepel­tek a miskolci közgazdasági szakközépiskola diákjai: ki­A robbantástechnika me­zőgazdasági hasznosításának egy új módszerét mutatták be tegnap a szakemberek­nek, a komáromi állami gaz­daságban a központi bányá­szati fejlesztési intézet tata­bányai munkatársai. Alkalmazásával hatásosan lecsapolható a szárazföldi belvíz és kitisztfthatóak az eliszaposodott, elgyomosodott vízvezetó árkok és csatornák. Mint a bemutatón résztvevő mezőgazdasági és vízügyi szakemberek elmondták, ha­zánkban több százezer hek­tár olyan szántóföld találha­tó, ahol a belvíznek nincs felszíni lefolyása, s egy víz­záró réteg a talajba szivár­gását is megakadályozza. A tatabányai kutatók most bemutatott eljárásával függő­leges szivárgókat — elszívó kutakat — robbantanak a talajba, s ezt aztán oly mó­don képezik ki, hogy hossfeú éveken át biztosítja a felszí­ni vizek folyamatos elveze­tését. Az új eljárás rendkí­vül egyszerű és gyors: mű­szakonként egy 20 méter mélységű szivárgó elkészít­hető. Egy-egy hektár vízte­lenítéséhez mindössze 3—4 ilyen kútra van szükség, ami azt jelenti, hogy körülbelül 30—40 ezer forintba kerül a hektáronkénti víztelenítés. Az ugyeleteken történt Villám csapott a villamos vezetékbe jfc A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja és a Bolgár Művészeti Alap szervezésében bemutatott kerámiák, fafaragások, ezüstékszerek, bőrtárgyak június 23-ig tekinthetők meg a budapesti Derkovits-teremben. * • (Hauer hajós felvétele) j Ki az egri i hegy levét j issza. ^ I Az MTI ma reggeli je­, leütése szerint, tegnap ví­i haros széllel és jégesővel i kísért felhőszakadás zú­l dúlt Egerre és környéké­! ra. Arrafelé - autózva, i Mezőkövesd után jött az l égi áldás, ami Egerben * nem tarthatott sokáig — 1 vagy korábban kezdő­dött? —, metrt beérve a városba, már a pincéből * vizet vedrezp embereket, j t másutt berregő szivaty- j tyúkat láttam. Több he­, lyen kétéltű vei jobban i boldogultam volna, mint i gépkocsival« — Mi történt nálatok? i — kérdeztem egri isme­I fősömtől. I — Ekkora zivatarra nem , is emlékszem — mondta. i — Mintha dézsából öntőt­i ték volna. Tíz-tizenöt perc » alatt vízben úsztak az ut~ i cák, közben tombolt a i vihar, itt a közelünkben » is ,,lekoronázott” néhány 1 fát. Szóval valóságos | ítéletidő volt. ; - Jég?... * — Dió-mogyoró nagysá­1 gúak csépeltek a várost es környékét. Nem is ke­vés hullt; mire elvonult a vihar, a füves, parkos , területek szinte íehérlet­i tek a jégtől. Képzeld I ugyanezt az itteni szölő­! sökben ... i — Szeretem a bikavért. , Jövőre kevesebb lesz be­i lőle? | — Az egri borászok nem I elveszett emberek fog­I ta halkabbra a hangját ; —, amíg víz, cukor, meg i festék van, ők nyugod­( tak..« I {-vielt) ! Lottonyeremények A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 23. játékhéten öttalálatos szelvény nem volt. Négyía- lálatos szelvénye 171 fogadó­nak volt, nyereményük egyenként 52 048 forint. Há­rom találata 1631 fogadónak volt, nyereményük egyenként 326 forint. A kéttaláiatos szelvények száma 299 781 da­rab, ezekre egyenként 19 fo­rintot fizetnek, te. Hogy elejét vegyék a to- vábbi vitának, a fiatalok eltávoz­tak. Az utcán kóborolva iszo­gattak, énekeltek, s közben több ismerőshöz — közöttük azokhoz a rokonokhoz, ahol Papp László édesanyja is szil­veszterezett — beköszöntek, bol­dog új esztendőt. kívánva. Haj­nali két óra tájban Papp László egyedül indult el egyik isme­rősének lakására, de útközben betért a szülői ház istállójába, szükségét végezni. Villanyt gyúj­tott, s dolga végeztével enni adott a lovaknak. Ittas apja a fényre az istállóhoz indult, ám DÉLI HÍRLAP. - A Magyar Szeclslista Munkáspárt Mis­kolc varas, Bizettsáeanak politikai naciapja. — Főszerkesztő- --CSALA LÁSZLÓ Szerkesztőség: Miskolc. Baicsy-Zsilinszky Ú1 15 3521. Postacím MiskvIc 3501. Pt. 19 releíanközpent: 38-941 Titkárság: lö-223: bel- és várospolitikái cwvat: 18-224: levelezést rovat: 18-225; kultúrpolitika: 18-226; sport: 18-222: információ 18-227. — Kiadja: a Borsod megyei Lapkiadó vállalat Miskolo Bajcsy-Zsilinszky út 15. 7527. Postacím: Miskolc 3501 Pf.: 179. - Felelős (riadó: veres MIHÁLY. Telefon: 36-131 - Hirdetésfel­vétel Miskolc Széenenyi öt 15—17. 357s Telet >n: 16-213. - Ter- ’eszti: a Magyar Posta Kacnató: - nir:aca-:,sr,kcá’ Előfizetne* tó a nlriapké7besltc oostarilvatalwkná1 e* kézbesítőknél EHfize- tésldíjiegy nőnapra 31 lenni, negyedévre: toz tonnt rev evre* 400 forint. — index: 25951. — Készült: a Bérsoc megyei Nyom­daipari Vállalatnál. F. V.E KILIÁN BEL A - rSSN 0133—0205 MINDEN NŐI ÉS BAKFIS KÉTRÉSZES RUHA, PAPLANBROKÁT 140 cm széles, 75 és 94 Fi-os ÁRBAN Három hónapig eszméletlen volt... Belehajt az apa a fiú ütéseibe Lapunk rendszeres olvasói bizonyára emlékeznek még a 20 éves, Alsóvadászon lakó Papp László bűnügyére, amelyről az első tárgyalá­sok alapján már irtunk. Az­óta megszületett a bíróság — egyelőre még nem jog­erős — ítélete is. Papp László apja, Papp Sán­dor fuvarodként dolgozott. A lovak egyikét azonban László nevű fiuknak vették, ám mive! a gyerek akkor még kiskorú volt, a bátyja nevére íratták. Papp László rajongásig szerette a lovakat, nemegyszer apja he­lyett is ő látta el az állatokat. Papp Sándor ugyanis rendsze­resen és mértéktelenül italo­zott. Ilyenkor nemcsak család­tagjaiba, de ahogy mondani szokták, az élő fába is belekö­tött. A rendszeres családi per­patvarokat, tettlegességig fajuló veszekedéseket megelégelve, 1982 nyarán Papp László, édesany­jával együtt, bátyja lakására költözött. A fiú azonban gyak­ran felkereste a szülői házat, hogy ellássa a lovakat. így történt ez 1982 augusztá- sának végén is, amikor az is­mét ittas apa és a lovakat ete­tő fiú között szóváltás kezdő­dött, s eközben Papp László többször megütötte, majd foj­togatta is apjat. Papp Sándor a bántalmazások következtében bordatörést és egyéb sérülése­ket szenvedett. Ezután szilveszterig ritkán ta­lálkozott apa és fia, ám ekkor egyik ismerősüknél — ahol a fiú barátaival koccintott az új­esztendőre — ismét összetalál­koztak. Papp Sándor, ekkor kérdőre vonta fiát, miért fogta be aznap a lovakat, majd a barátok előtt arcul is legyintet­az belülről be volt reteszelve. Durva szitkozódására Papp László lábával segítve kicsapta az ajtót, így apja a közelben levő szekérnek esett, ám ké­sőbb bement az istállóba. « folytatta a szitkozódást. Az in­dulatos állapotba került Papp László többször megütötte apját, s az a jászolnak esett. Fia fel- nyalábolta, s a konyhába vitte. Innen apja már saját lábán ment a szobába, továbbra sem hagyva abba a szitkozódást, A fiú után áment, s az ágyra akarta lökni, de ittas apja a> földre esett. Papp László ezután eltávozott a lakásból. Papp Sándor más= nap reggel ismerősökkel palin- kázott, majd hazatérve ismét le­feküdt, elvesztette az eszméle­tét, s a délelőtti órákban így talált rá az egyik szomszéd, Kórházba szállították, de anél­kül, hogy magához tért volna, 1983. március 31-én meghalt. A Miskolci Megyei Bíróság rir. Koharek József tanácsa á fentiek alapján bűnösnek talál­ta Papp Lászlót súlyos testi sértés és halált okozó testi sér­tés bűntettében, s ezért őt — halmazati büntetésként — 5 évi börtönbüntetéssel sújtotta, s 5 évre eltiltotta a közügyek gya­korlásától. Az ítélet nem jogerős. T. Z. CENTRUM- HÉTFŐ . AJÁNLATUNK 20 SZÁZALÉKOS Éjszaka nagyon sok Bian­kájuk volt a MIK hibaelhá­rítóinak;- Megszüntették a csőrepedést a Bihari u. 1., a Kulich Gyula u. 10. szá­mú házakban. Ezenkívül lif­tet javítottak a Fazola u. 1., a Baross Gábor u. 1., az Árpád u. 38. és a Szentpé- teri kapu 91. számú épüle­tekben. Mai kommentárunk: Országos tanácskozások után A hét közepén két országos tanácskozásnak is otthont adott a Nehézipari Műszaki Egyetem. Az MTESZ keretén belül rendezte meg a bányászati kar azt a tanácskozást, amelyen az ország min­den részéből mintegy kétszázötven szakember vett részt, s ugyan­csak a tudományos egyesület égisze alatt kerüit sor a szállítóbe­rendezések tanszékén a TRANSZCOMP ’83 anyagmozgatási konfe­renciára, amelyre majanem kétszázan érkeztek. Mindkét országos tanácskozás egyik fő célja az volt, hogy kutatók és gyakorlati szak­emberek szót váltsanak, egyeztessék elképzeléseiket, megismerjék egymás eredményeit. Mert korántsem mindegy az például, hogy a bányászati ágazat elméleti kutatói az ipar számára hasznosít­ható, avagy csak iróasztalfiókokba süllyeszthető témákkal foglal­koznak-e. Mint ahogyan az sem mindegy, hogy az anyagmozga­tással, rakodással, szállítással foglalkozó kutatók eredményei mi­lyen hatékonysággal alkalmazhatók a gyakorlatban. A bányászok mintegy tíz évvel ezelőtt találkoztak utoljára Mis­kolcon, s most újabb esztendőkre ellátták egymást munícióval. Sű. rübben jönnek össze az anyagmozgatók, hiszen ez a terület most olyan dinamikus fejlődésen, mondhatnánk korszakváltáson megy át, amit a robotok, mikroprocesszorok, személyi komputerek mun­kába állítása jelképez leghűebben. Itt szükség van az egy-két éven. kénti eszmecserére, hiszen a számítástechnika fejlődésének, egyre szélesebb körű alkalmazásának figyelemmel kisérése, a korral való együtthaladás megköveteli a szinte azonnali reagálásokat. A Nehézipari Műszaki Egyetem, mint szellemi bázis, ezúttal is betöltötte feladatát, s az MTESZ különböző egyesületeibe tömörült elméleti szakemberek érzékeltették a két országos tanácskozáson, mennyire igaz: a legfőbb termelőerő a tudomány. Különösen ak­kor, ha alkalmazásában úgy egymásra talál egyetemi tanár és vál- falati igazgató, vagyis kutató és ipari-gyakorlati szakember, mini tftrtént az most Miskolcon. Villámcsapás miatt két he­lyen is meghibásodott a Mis­kolcot behálózó 20 kilovol­tos vezetékek szigetelője. Ejniatt a város északi ré­szén délután kettőtől négy óráig áramszünet volt. Ki­maradt az áramszolgáltatás­ból Szirmabesenyő, Sajóvá- mos, Sajókeresztúr és Sajó- eeseg délután két órától es­te kilencig.

Next

/
Thumbnails
Contents