Déli Hírlap, 1983. június (15. évfolyam, 129-154. szám)
1983-06-28 / 152. szám
Előzze me:* egy lépéssel az általános morált (2.) Beszélgetés dr. Berkő Péterrel, az egészségügyi pártbizottság titkárával elítélik, s szívük szerint maguk közül is kiközösítenék őket... A sárból sajnos rájuk is fröccsen. A gyakorlat realitásai — Az egészségügyi pártbizottság 1981-es Állásfoglalásában részletezte, mit kell tenni az etikai helyzet javításáért Miskolc egészség- ügyi intézményeiben. Miért volt erre szükség? — Legkivált azért, mert nem hunyhatjuk be a szemünket a realitások előtt. Az előtt, hogy léteznek olyan tényezők, amelyek a szocialista orvosetikai magatartás általánossá válását hátráltatják. Az orvosi etikát ugyanis nem lehet a társadalom egészének etikájából kiragadva, s alapvetően más mércét használva vizsgálni. Nem elég meggyőző csak a diplomával „kapott” hivatástudatra apellálni, ha a társadalmi környezetben olyan jelenségeket lát maga körül megtűrt dologként az orvos, amelyeket neki felhánytorgatnak. Ráadásul szembe kellett néznünk azzal a ténnyel, hogy óriást egészségügyi vívmányaink és erőfeszítéseink ellenére sajnos még nem tartunk ott, hogy a progresszív betegellátás minden szintjén, mindig és mindenhol az állapotának megfelelő, azonosan magas szintű ellátást kapjon a beteg. Ehhez jelenleg sem az anyagi, sem a személyi feltételek nincsenek teljes mértékig biztosítva. Aagy a csábítás — A betegellátás színvonalának különbözősége teremti meg tehát az etikai vétségekhez a tényleges alapót? — Ez köztudott. Mint sok más szolgáltatásban, az egészségügyben is jelentkezik a választás igénye. A betegek egy része meg akarja választani az orvosát, esetleg egészségügyi ellátásának „túlbiztosítására”, jogtalan ellátásbeli előnyszerzésre törekszik. S miután nincsen legalizált, államilag ellenőrzött orvosválasztási rendszer, a beteg „üzleti” kapcsolatot kezdeményez. A csábítás nagy. Az orvosok egy része — anyagi érdekeltségből — kiszolgálja a túlzott igényeket is. A döntő többség azonban méltatlannak tartja az egész ,,ha- lapenz-rendszert”, s a társadalom oldaláról varja a megoldást. Mert ez legalább annyira a társadálorp ügyé, mint az orvosoké. S hiszem, hogy a társadalom meg fogja oldani: nem rendeletek- Kel, hanem az egységesen magas színvonalú betegellátás feltételeinek megteremtésével, s a kölcsönös bizalom összehangolásával. 9 Érvényt szerezni a törvénynek — Ez nyilván idő kérdése. Annak, aki ma beteg, sovány vigasz. S azoknak az orvosoknak is, akik már ma keresik a kiutat. Mit lehet tenni addig is, míg kialá- kulnak a mindkét felet kielégítő feltételek? — Az orvosok, egészség- ügyi dolgozók, de a betegek és hozzátartozók is igen sokat tehetnek azért, hogy meggyorsítsák ezt a folyamatot, s hogy apránként, közösen (!) lenyesegessük a vadhajtásokat. Az orvosetika követelményrendszerét az 1972. évi II. törvényben határozták meg, amely kimondja: a törvény őrködik az orvosok és egészségügyi szakdolgozók hivatásának tisztasága fölött, elmarasztalja azokat, akik a szocialista erkölcs szabályait, vagy esküjüket megszegik. Védelmezi viszont a hivatásuknak megfelelő magatartást tanúsító orvosokat es szakdolgozókat. Az orvosi kar döntő többségének érdeke tehát egybeesik a betegek, az állampolgárok érdekével : érvényt kell szerezni a törvénynek, s az etikátlan, Különösen pedig a kirívóan etikátlan magatartással szemben fel kell lépni. S hadd tegyem hozzá: idejében.' Amikor még megelőzhető, hogy a vétő túllépjen minden etikai határt ... (Következik: Kirívó orvosetikai vétkek) RADVÄNYI ÉVA Tanácstagok fogadóórái Ma tartja, tanácstagi fogadóóráját Szűcs Sándor, a Szikra mozi HNF-helyiségé- ben, 17 órakor. Csütörtökön tartja tanácstagi fogadóóráját Szuchy Róbert, Kondor Béla u. 16., fszt. 1. sz. 16 órakor. Elviszik a szemetet Város és környéke Hogy az öt város környéki községben mi történik a szeméttel, a miskolciak számára ugyanolyan fontos kérdés, mint a belváros tisztasága. A kijelentés egy cseppet sem túloz, hiszen, ha elszemetesedik a város környezete, veszélybe kerülhetnek a könnyen elszeny- nyeződő, forrásul szolgáló felszín alatti vizek is. A karsztforrások bükki vízgyűjtő területén lévő településeken — Bükkszentke- reszt. Hollóstető—Rókafarm és Répáshuta — a környezetvédelmi alap segítségével már megoldották a szemétösszegyűjtést és -elszállítást. Az öt város környéki község szemetét is a Miskolci Köztisztasági' Vállalat fogja elszállítani és rendezetten lerakni. Ez a jelenleg begyűjtendő napi szemétmennyiség 10 százalékos növekedését jelenti, a becsült adatok alapján. „Az „ orvosi kar . . . elsimításokra és egyesek ielketlenségé- nek el palás tolására nem szorul: elég munkát végtez, elég fáradságot visel, s tagjainak túlnyomó része elég sok jó szolgálatot tesz ahhoz, hogy a mulasztások és az elkövetett gyér hibák szigorú, de alapos letárgyalása ne legyen rá nézve félelmes.” (Prof. id. ár. Imre József.)-- Beszélgetésünkben ott tartottunk, hogy az orvosokkal, egészségügyi dolgozókkal szemben a társadalom magasra teszi az erkölcsi mércét, hogy korunkban felerősödött a társadalmi igény: az orvos erkölcsi felfogasa és magatartása egy lépéssel az általános morál előtt járjon. De hát van-e olyan orvos, aki az összes követelménynek eleget tud tenni? — Van, magam is több ilyet ismerek és tisztelek. Azt pedig határozottan tudom, hogy a túlnyomó többség alapvetően megfelel a szocialista egészségügy erkölcsi normáinak, az etikus magatartást meghatározó írott és íratlan szabályoknak. Erről a túlnyomó többségről azonban ritkán szól a fáma. A tisztességgel végzett munka nem nyújt izgalmas témát a csevegésekhez. Ebből következik, hogy a közvélemény hajlamos „egy kosárba” tenni a gyógyító munkát becsülettel és áldozatkészen végzőket az etika ellen bűnösen vétőkkel. S többnyire éppen a tisztességes többségen csattan az ostor. Azokon, akik pedig mélységesen elhatárolják magukat a kirívóan etikátlanoktól, a legmélyebben Hogy miért éppen a revizort tapsolták meg a legjobban? Hiszen munkája korántsem olyan látványos, mint házat és gyárat építő kollégái tevékenysége, s mi tagadás, a közhit szerint még az sem szereti az ellenőröket, akinek nincs vaj a fején . .. Mindezeket cáfolva, az építők napján az ÉÁÉV sok kitüntetettje közül, az ünnepségen a legzajosabb sikert a vállalatnál 35 éve dolgozó Galántai Gábor revizor aratta. A miértre közeli ismerőséitől kaptam választ: Galántai hűségére és megbízhatóságára mindig lehet számítani, az építők nagy családjában ő amolyan íiúzó embernek számít. Olyasfajta szakmai-emberi magatartásforma ez, amelynek büszke birtokosa akár cím, rang, magasabb beosztás nélkül is vezéregyéniséggé válik, hangulatot teremt, közhangulatot befolyásol. Az ilyen ember úgy teszi a dolgát, hogy az másnak is példaként szolgálhat. Sokan vannak ilyenek, én is ismerek néhányat. Kicsit félve írom le a nevüket, hiszen nem hősi pózba merevedett szobrok ők, s legkevésbé éppen ők igénylik a reflektorfényt. A drótgyári Nemesik Mária a Besenyői úti üzem egyik leghíresebb munkásnője, számos magas kitüntetése alkalmából már miniszterekkel is parolázott: mégis, amikor a közelmúltban egy ünnepségen az elnökségbe ültették, kissé kéhyelmetle- nül érezte magát. Vagy ott van a csupaides csupaizom Lo- patovszki Pál. Naphosszat szavát se venni, de alighanem ő az ország leghíresebb fakitermelő brigádjának a vezetője. Lopatovszki remekül teszi a dolgát és a fákkal beszélget... Nem való a beszédes fajtából az üveggyári Mátyus Miklós sem, de hamar barátkozik, a kis gyárban mindenkit névről ismer és őt is ismeri mindenki. A Mátyus család története: az üveggvár története. Filmbe illő hősi tetteket egyikük sem tud elősorolni, ök maguk csodálkoznak, szabadkoznak a leg'óbban, amikor a fiatalok előtt velük példálóznak. Hiszen ők nem csinálnak semmi rendkívülit, „csak” legjobb tudásuk szerint végzik azt. ami rájuk méretett, amihez igazán értenek és amit mázán szeretnek. Tetteikkel bizpnvítják. kimondatlanul is, hogy van költészete a drótgyártásnak, s lehet művészi fokon művelni a fadöntést is. (brackó) Nvereménvbetétkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénztár július 1-én, pénteken Gyulán rendezi meg a nyereménybetétkönyvek 1983. II negyedévi .— eddigi 128-ik — sorsolását. A húzáson a június 29-ig váltott, és a sorsolás napján még forgalomban levő nyereménybetét-. könyvek vesznek részt. A nyereményeket július 18-tól fizetik ki a betétkönyvet kiállító ÖTP-fiókok, postahivatalok, takarékszövetkezetek. Szabadkai Béla köszöntése Hetvenedik születésnapja alkalmából tegnap Dudla József, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára köszöntötte Szabadkai Belát. Szabadkai Béla már fiatalon megismerkedett a szervezett munkásság életével: 1928-ban egy szavalókórus tagjaként bekapcsolódott az ifjúmunkás-mozgalomba. Innen egyenes út vezetett a Szociáldemokrata Pártba, melynek tagjai közé 1931-ben vették fel. Ugyancsak tagja az Építőmunkások Szakszervezetének, melynek több évig vezetőségi tagjává is választják. A Munkás Testedző Egyesület alapító tagjai között is megtaláljuk: a testedzés mellett az ide csoportosuló fiatalok között agitációs, politikai munkát is végez. A megszállás alatt tagja a MOKAN-komitének, kiveszi részét az ellenállási mozgalomból. A felszabadulás után azonnal belép a kommunista párt tagjai közé, mint népfrontaktíva dolgozik a tsz-ek szervezésén. Életútját a Fegyverrel a Hazáért és a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetések jelzik. Ár Az autókat védő sátrak ma már meghatározó elemévé váltak a lakótelepi környezetnek. Hogyan és hol? Vita a sátorgarázsok körül Egy mai hazai lakótelep képéhez most már a csőből hegesztett játszóterek és a sorakozó autók mellett elválaszthatatlanul hozzátartoznak a „sátorgarázsok”, vagy ahogy a szakértők nevezik: autóvédő-sátrak is. Nemcsak az elnevezés körül van némi vita, a védősátrak elhelyezése. használata is időről időre vihart kavar hol az autósok, hol az építésügyi szakemberek körében. Már régebben tárgyaltak a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén Miskolc garázs- és parkolási helyzetéről. Ez év második felében Újra a testület elé kerül a jelentés, amelyben nemcsak az eddig történteket foglalják össze, hanem a szakemberek javaslatot tesznek arra is, hogy rendeződjenek a védősátrak körüli tisztázatlan szabályok. A sátrakból ma már any- nyi van, hogy meghatározó ' városképi elemként kell számolni létükkel, ezért feltétlenül el kell érni, hogy a sátrak takaros külsőt öltse- nek: ne lógjon foszlányokban rajtuk a vászon, ne legyen folt hátán folt, vagy, éppenséggel kövekkel rögzített fólia. Szó esik majd arról is. hogy a város nagy forgalmú főútvonalai mellett korlátozzák a sátrak használatát: inkább a lakótelepek belsejében találkozzunk velük. Talán nem mindenki számára közismert, hogy a lakótelepek autóparkolói közterületek, s ha valaki egy darabjukat védősátorral foglalja el, valamit fizetnie is illene. Egyébként a sátrak használata is sok vitára ad okot, hiszen elvileg össze kellene csukni a szerkezetet, ha nem áll benne az autó. Ezzel szemben a tulajdonosok nagy része napközben helyfoglalásra használja a sátrat, sőt akad aki még lánckorlátot is telepít, lakattal. zárral biztosítva. Reméljük, hogy a tanácsi szakembereknek sikerül olvan megnyugtató megoldást találniuk, ami nem sérti sem az autósok, sem a többi városlakó érdekeit. Húzó emberek Van-e olyan orvos...?
