Déli Hírlap, 1983. június (15. évfolyam, 129-154. szám)

1983-06-25 / 150. szám

I Az évadzáró társulati ülés részt vevői a színház nézőtéri társalgójában Társulati ülés a színházban Sikeres volt a 16évad Matus György kapta a Déryné-díjat A Miskolci Nemzeti Szín­ház tegnap délelőtt tartotta meg évadzáró társulati ülé­sét. A jelenlevők egyperces néma felállással adóztak az évad közben elhunyt színhá­zi tagok emlékének, maja Kulcsár Imre színművész, a ■színházi pártalapszervezet tit­kára köszöntötte a megjelen­teket, köztük dr. Kovács Lászlót, a Miskolc városi Pártbizottság titsárat, Ződi Imrét, a Borsod megyei Párt- bizottság munkatársát, Por­koláb Albertet, h Borsod me­gyei Tanács elnökhelyettesét, Csótai Jáhost, a Miskolc vá­rosi Tanács elnökhelyettesét, Borics Lászlónét, a Heves megyei Tanács csoportveze­tőjét. Az első felszólaló színhá­zunk igazgatója, Gyarmati Béla volt. a színház felada­tai között kiemelte, hogy még több miskolci nézőt kell megnyerni, senki nem lehet elégedett az évad 230—250 ezer nézőjével, mert ez a szám jó esetben is csak azt jelenti, hogy városunk lakói­nak tíz százaléka jár szín­házba. Az évadot ő is — akárcsak az utána következők — sikeresnek ítélte meg. Csiszár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője a korszerű színját­szásról vallott elképzeléseit foglalta össze. Örömmel nyugtázta, hogy a műsorterv gyakorlatilag százszázaléko­san megvalósult, és hogy négy év óta az idén végre először teljes évadot játszhattak vé­gig. A tizenegy bemutató és hét repríz közül hat nagy- színházi bemutató volt, ezek sorát Polgár András: Csak egy nap a világ című darabja nyitotta meg. A Black Co­medy című komédia méltán aratott közönség- és kritikai sikert, a Micimackó az elmúlt ★ Csiszár Imre, a társulat művészeti vezetője vonta meg az évadi mérlegét négy évad legszínvonalasabb gyei akelőadása volt. (A jövő évadra tervezik, hogy a ha­gyományos egy nagyszínházi gyerekbemutató mellett, az Ady Endre Művelődési Ház­ban is színre visznek egy gyerekeknek szóló darabot.) Jó csapatmunkát, játékos, szellemes, mély gondolatokat kiváltó előadásokat hozott a Játékszínben bemutatott Bo­ris Vian-komédia, a Minden­kit megnyúzunk. A Marica grófnő iránt megmutatkozó érdeklődés igazolja azt az el­képzelést, hogy a következő évadokban is bemptatnak egy-egy operettet, ha lehet, még jobb feltételeket te­remtve a gazdag kiállításra, i Várakozás alatt sikerült a Szeget szeggel, sikeresnek ítélte viszont színházunk mű­vészeti vezetője az Agónia­előadásokat. Jó szellemiségű előadásként értékelte Kata- jev A kör négyszögesítése című darabját. Szép közön­ségsikert hozott a Kamara- színházban A szabin nők el­rablása, komoly és áldozatos munkát kívánt színészektől, műszakiaktól, a tárak dolgo­zóitól, a kari tagoktól az or­szágos visszhangot — még­pedig igen jó visszhangot — kiváltó Peer Gynt-bemutató. Két zenés darab zárta az évadot, a Koldusopera és a Mandragora. Dr. Környey László, a vá­rosi tanács művelődésügyi osztályának vezetője össze­gezésében eredményesnek ítélte meg színházunk műkö­dését. A művészi színvonal emelkedését bizonyítja, hogy nívós előadásai révén hazánk színházainak élvonalába küz­dötte fel magát a társulat. Művészi szándékaiban és azok megvalósításában egyen­letes évadot zár a Miskolci Nemzeti Színház. Vastapsokkal erősítette meg a társulati ülés közönsége a városi tanács döntését, mely szerint a legjobb női alakí­tásért Tímár Évát, a legjobb férfi alakításért Blaskó Pé­tert jutalmazták. Az évadban nyújtott egyenletesen jó já­tékáért Matus Györgynek adta át Porkoláb Albert a megyei tanács Déryné-díját. Borics Lászlóné Heves me­gye Tanácsának jutalmát — a Művelődésért emlékérmet — Pintér Ha énekkari tag­nak nyújtotta át. A társulati ülés végén Gyarmati Béla köszöntötte a nyugdíjkort elért tagokat, színházi dolgozókat: Herédy Éva karnagyot, Pintér llát — aki meghatottan és megható szavakkal búcsúzott kollégái­tól —, Csík Sári ügyelőt, és a már korábban elbúcsúzott Hájer Józsefnét, a női szabó­tár vezetőjét. Befejezésül Fráter Kata alkalmi verssel, a társulat pedig hatalmas ovációval gratulált a hetvenéves Sza­bados Ambrusnak. Ízlések és pofonok Szomorú és mélyen elgon­dolkodtató műsor az ízlések és pofonok. Aforisztikusan azt kérc-^zheti a néző a szerda es­te látottak után (is), hogy mi­ért nincs, ha van? Azokra a termékekre gondolok, amelyek díjat nyertek a BNV-n, s ame­lyeket a riporter kérésére mu­tattak be az egyes üzemek, iparművészek. Nem tudom, más hogy van vele, de engem nyugtalanít és bosszant, hogy — mondjuk — egy cipőgyár nyugati exportra tud kitűnő és szép lábbelit készíteni, míg amikor én megyek cipőt ven­ni, csak gyarló, „lábtyűket” találok. (Hogy ezzel a nyelv­újítás-korabeli szóval jelöljem a minőségi különbséget.) Nem elég, hogj' szorítanak, mert rossz a szabásuk, tör a kér­ge, felválik a talpa, még rá is írják bosszantásomra, hogy a nedvességet roszul tűri; az­az ki ne merészkedjek benne tavasszal, ősszel, télen az ut­cára. Győrffy Miklós, a műsor vezetője ezúttal is okos szak­embereket hívott meg a stú­dióba, hogy magyarázatot kapjunk a fentebb ecsetelt és más furcsa jelenségekre. Lát­tunk is sok szépet és jót ci­pőben, edényben, bútorban, textíliában, de úgy,ahogyan a gyerekkel szoktam játszani: „megmutatom, de nem adom oda”. Nos, ez rossz játék a gyerekkel is. Fekete György- gyel értek egyet, aki kételke­dett abban, hogy hosszú távon teheti ezt az ipar és a ke­reskedelem, hogy kintre jót, a hazai piacra gyarlóbb árut termei és ad el. Ha az ember sokáig „pihenteti”, azaz nem fejleszti a képességeit, akkor bizony „úgy marad”. Azt mindenki megérti és elfogad­ja, hogy mindenáron valutá­hoz kell jutnunk, s a konkur- rencia-harcban csak a leg­jobb áruk versenyképesek. El­gondolkodtató viszont, hogy az állítólagos kereskeaők sze­rint a hazai fogyasztó igény­telenebb, csökkent értékűbb neki tehát a bóvli, is jó. A me­zőbe vény i tálcák gicrsparádé- járól van szó. A vásárló nem így látja ezt. Pontosabban szólva, az ízélsesebb, prakti­kusabb termékeket, amelye­ket a valóban tehetséges for­matervezők és szakmunkások produkálnak, sokszor csak a tévében: az ízlések és pofo­nok című műsorban láthatjuk, vagy valamelyik kiállításon. Teljesen egyetértek Fekete G-örggyel, aki a következő generáció ízlésének formálá­sától várná a fordulatot. Azért teszem az igét feltéte- teles módba, mert tudom, hogy a szakmunkásképző in­tézetekben. szakközépiskolák­ban, tehát ahol a holnap munkatársai és kereskedői ne­velődnek, éppen az esztétikai tantárgyakkal bánik mosto­hán a tanterv. A heti egy-két magyaróra, művészettörténet, ének nélkül vajmi keveset adhat, különösen nem, ha még így is csak amolyan „mel­lékes” tantárgyként kezelik. Érdekes, de korántsem vélet­len, hogy ez a gond éppen a műsorban, a termékek minő­segéről, formájáról esztétiku­máról szólván vetődött fel. Tudom: nyitott kapukat dön­getek, hiszen a Magyar ^udo- mányos Akadémia neveléstu­dománnyal foglalkozó bizott­ságainak ajánlásai, de maga a művelődési miniszter is fon­tosnak tartja ezeket a kérdé­seket. Bárhogyan fejlődjön is a technika, legfontosabb kom­ponens a termelésben és gaz­daságban változatlanul az em­ber marad. A magyar mun­kás semmivel sem kisebb ké­pességű. mint azoké az orszá­goké. amelyekkel konkurren- ciaharcot vívunk a világpia­con. Meg kell, és meg is le­het a minőségi munkára taní­tani az embereket. Ehhez per­sze, az kell — s ez volt a m„- sik bűvös kulcsszó a műsor­ban —, hogy érdekeltek is le­gyenek. A tehetség és az igé­nyesség kapjon zöld utat, anyagi elismerést. (horpáesi) Bükk szent kérész ten Egyre gyarapodik a7. olvasó­tábor-mozgalom szakirodalma, örvendetes, hogy a fiatal írók társadalmi munka jellegű ak­ciója kiszélesedett, bekapcso­lódtak a Hazafias Népfront, a KISZ-, az úttörőszövetség, a pedagógusok és a könyvtárak is. Csiszolódtak, finomultak a módszerek, s maga a koncep­ció is. Néhány nap alatt sem tudott megadni, de játékos, kötetlenebb formában ízelítőt lehet adni az irodalomból és a művészetekből, el lehet indí­tani néhány gondolatsort a gyerekekben, s nem lebecsü­lendő maga a tábori élmény sem. / A II. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtár, a Haza­fias Népfront B.-A.-Z. me­gyei Szervezete, valamint a Magyar Üttörők Szövetségé­Zenés nyár Miskolcon A képernyőn a várban is: Kaláka Eddig háromszor találkoz­tak Miskolcon a hazai és kül­földi népzene jeles képviselői. A több napos folklór-rendez­vényen szólisták és együtte­sek egyaránt fel léptek, és nagy sikert arattak. A tava­lyi Kaláka nemzetközi folk- napok programját a televízió holnap délután fél 3-kor mu­tatja be. A műsorban újra lát­hatjuk a Kaláka, a Viola, a Vujicsics, és az ausztriai Lie­derlich Spiellent együttese­ket. Az idén ismét megrendezik a íolknapokat. Július 2—3-án 14 hazai és külföldi együttes mutatkozik be a diósgyőri várban, rossz idő esetén az Ady Endre Művelődési Ház­ban. Bővül az országhatáro­kon túlról érkezettek sora. hi­szen a Kaláka, a Kormorán. a Híd, a Muzsikás és a Víz­öntő mellett két holland, egy A Pátria-patika telefonszáma Tegnapi lapszámunkban, a Jó, ha tudjuk rovatban téve­sen jelent meg a Széchenyi út 3—9. szám alatti (Pátria­ház) gyógyszertár telefonszá­ma. A helyes szám: 35-951. Hazai tájakon György a megyei tanács Déryné-díját. Tímár Éva tanács jutalmát kapta (Kiss József felvételei) Jöttek, láttak és győztek az ifjú és leendő muzeológusok. A csanyiki KISZ-iskolába csütörtökön este érkezett meg a KISZ KB és a Tájak — Korok — Múzeumok Szerve­ző Bizottsága által meghirde­tett országos verseny döntő­jének 150 résztvevője. Az egy évvel ezelőtt életre hí­vott, Hazai tájakon című ak­ció keretében a lányok és fi­úk egy hétig ismerkednek a borsodi nevezetességekkel, nagy kirándulásokat tesznek, s vetélkedőkön mérik össze képességeiket. belga és egy ír együttes is fel­lép. Az érdeklődők nemcsak vers- és népköltészetet, ere­deti és városi népzenét hall­hatnak, hanem folkrockot, va­lamint sanzont is. Az 1982-es Zenés nyár Mis­kolcon című kulturális prog­ramot is holnap mutatja be a Magyar Televízió, 11 óra 25 perces kezdettel. nek Miskolc járási Bizott­sága szervezésében két tá­bor is kezdődött tegnap dél­előtt 11 órakor Bükkszent- kereszten: olvasótábor és szlovák nyelvművelő tábor. Az olvasótábort Nagy San­dámé vezeti, s 40 gyerek érkezését várják a megye kis községeiből. A 16 köz­ségi könyvtár leglelkesebb, legtehetségesebb olvasóiból válogatták ki a gyerekeket. Négy kiscsoport-vezető irá­nyítja a foglalkozásokat: Csabai Józsefné pedagógus (Önöd), Fenyő Ervin tanár (Budapest), Gábor László könyvtáros (Kesznyéten) es Hegedűs Miklós számítás- technikus (Budapest). Az egyes foglalkozásokra meg­hívják még Gyulai Ivánt (Herman Ottó Múzeum), Schmidt Egon ornitológust (Budapest), Takács Tibor írót (Budapest). Igyekeztek a programot változatosan összeállítani. Lesz önismere­ti játék, túra a Bükkbe, sze­repjáték, előadásokat hall­gatnak a már említett ven­dégektől. A szlovák tábort Prókai Margit vezeti. Ide is mint­egy 40 gyereket várnak B.-A.-Z., Heves és Szabolcs megyékből. Ebben a tábor­ban a hangsúly a szlovák anyanyelv gyakorlása, illet­ve a szlovák hagyományok megismertetése. Többek kö­zött előadásokat hallgatnak a magyar és szlovák balla­dákról és mondákról, szlo­vák—magyar helységneveket gyűjtenek, s növénygyűjtés közben megtanulják azok szlovák neveit is. Továbbtanulás! A MISKOLCI ZALKA MÁTÉ GÉPÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA esti és levelező tagozatára FELVÉTELT HIRDET az 1983—84. tanévre Jelentkezni lehet a 4 éves, hagyományos gép­ipari szakközépiskola I—II. osztályába, a közép­iskolát végzettek 2 éves kiegészítő osztályába. Az iskola a gépészeti érettségi vizsgát követően közvetlenül biztosítja az iskolában a technikusi oklevél megszerzését. Jelentkezési lap és bővebb felvilágosítás az iskola irodájában (Miskolc, Kun Béla út 10.) minden­nap 8—16 óráig. IGAZGATÓSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents