Déli Hírlap, 1983. június (15. évfolyam, 129-154. szám)

1983-06-21 / 146. szám

EI« y boldogulni Városnyi népességgel csökkent a falusi lakosság az elmúlt húsz év alatt Borsod megyében. A pontos szám nehezen határozható meg, hiszen időközben változtak a közigazga­tási határok. Negyven-nyolcvanezer emberről van szó, attól függően, hogy milyen szemszögből nézzük a dolgot. A most mái* városhoz tartozó Bükkszentlászló és Széphalom például „rontja” a falusi statisztikát, de ez korántsem jelent elván­dorlást, „gyűrűíűsödést”. Módosult a státus, s ha. a kimu­tatásokat egyoldalúan értékeljük, akkor csak a vészharan­got kongatjuk tovább. A megyei NEB legutóbbi ülésén figyelemre méltó, ha úgy tetszik rendhagyó megállapítások hangzottak el a fő irá­nyokban most már többé-kevésbé tisztázott váfros—falu vi­tában. Az egységesebb településfejlesztésre irányuló progra­mokat különben is hivatalosan deklarálta a tanács pénzügyi terve. Ebben a teszesebb. némely területen visszafogot­tabb gazdálkodású tervidőszakban a vidék komfortosítására soha nem jutott annyi, mint most. A gazdálkodás átren­deződéséhez képest viszont a népesség átrendeződése kisebb. Az első megállapítást a mezőgazdasági nagyüzemek pénz­ügyi helyzetének stabilizálódása, és a vidéki foglalkoztatás lehetőségének kiszélesedése bizonyítja. A demográfiai folya­matok megítélésében pedig a népi ellenőrök — a kozhiede- lmmel ellentétben — leszögezik, hogy „a megyei átlagot tekintve nem ítélhető nagyon rohamosnak a községi népes­ség csökkenési tendenciája”. Másként fogalmazva- a legtöbb aprófaluval rendelkező Borsod megyében a fogyási mutató alatta marad az országos átlagnak, tehát kedvezőbb. Ebben éppúgy része van a vidéki életlehetőségek növekedésének, mint a falusi kereskedelem, közlekedés, egészségügyi ellátás fejlődésének. És van még egy ok, amely nem számszerűsít­hető, s nem fér egyetlen statisztikába sem. Nevezetesen az az egyre erősödő lakossági tudat, amelyet a nagypolitika rangjára emelt új szabályok táplálnak: a falura szükség van. s a vidéki viszonyok is garantálhatnak városi miliőt. Belülről fakad az az egyéni felismerés, hogv nemcsak az aszfalt, a villamos, a panelház boldogíthat. Erre a tényre utalva írták le a népi ellenőrök, hogy pusztán a foglalkoz­tatási és kereseti lehetőségek hatását nem szabad túlbe­csülni, hiszen a népességmegtartó képesség ma már nem­csak a boríték vastagságán múlik ... B. I. Biztosítási csalások n\i Felülit ak az antennákat mivel a rekonstrukció a vé­teli minőség javítása érde­kében történik. Az érintett előfizetők az ideiglenes su­gárzás .ideje alatt vegyék fi­gyelembe — a jó vétel ér­dekében — a területen ve­hető tokaji 4-es, a kékesi 8-as tévécsatornát és a Kos­suth, a Petőfi rádió és a 3. műsor programját sugárzó URH-adókat is. Tájékozódni lehet a Mis­kolci Zavarszűrő Állomáson, a 35-133-as és a miskolci tv-adónál, a 15-496-os tele­fonon. Hadady Dániel nem had­vezér, vagy híres reformá­tor volt, hanem „műker­tész”: a miskolci Népkert tervezője. Ha most idere­píthetnék 1877-ből, egy kis városnézésre a mai kerté­szek ükapját, alighanem pi­ronkodnánk előtte __ Szo­morú leltárt készítettek a VÁTTI tervezői városunk általános rendezési tervének felülvizsgálatakor, számba véve Miskolc parkjait, kert­jeit, zöldterületeit. Számok­kal bizonyították azt, amit nap mint nap mindannyian érzünk: nagyon kevés a fű, a fa, a virág. De lesz-e több valaha is? A NEGYEDE SINCS Egy miskolcira 14 négy- I zetméter közpark kellene ' hogy jusson, helyette alig 3 fiz autó reiutszámával manipuláltak fi ár rábírni a jóbaráíot... zó jármű lökhárítója 15 cen­Kár len-ne nélkülünk — har­sogja napjaban többször is az Állami Biztosító páncélos figu­rája a televízió reklámműsorai­ban. Ezen a véleményen volt az a miskolci fiatalember is, aki autóját a fának vezette. Előtte azonban nem kötötte meg a Casco-biztosítást. Ám úgy gon­dolta, még semmi sincs vesz­ve, egy kis csalafintasággal túl­jár a kárrendezők eszén. Köl­csönkérte egyik jó ismerőse ko­csijának a rendszámát, s azt szerelte a roncsautóra. Az is­merőse ugyanis rendelkezett Casco-biztosítással. Mondanunk sem érdemes, hogy hiábavaló volt az ötlet: a kárrendezők ugyanis az alvjáz- és motorszám­ra egyaránt kíváncsiak voltak. Ezek pedig nem egyeztek meg a forgalmi engedélyben feltün­tetett számokkal. Az eredmény: mindkét kocsitulajdonos fel­függesztett börtönbüntetést ka­pott — csalásért. — Vajon valóban egyre több a biztosítási csalás me­gyénkben? — érdeklődtünk dr. Gaál Zoltánnál, az Ál­lami Biztosító gépjármű-kár­rendezési fiókjának igazga­tójánál. — Sajnos, minden évben egyre többen próbálkoznak meg biztosítási csalással. Ta­valy például 12 esetet lep­leztünk le. Egy esztendő alatt 75 millió forintot fi­zettünk ki kártérítésre, s ehhez a számhoz képest va­lójában elenyésző az a 180 ezer forint, amit jogtalanul akartak tőlünk megszerezni — de természetesen ezek fe­lett sem hunyhatunk szemet. A csalások zöme egy sémá­ra épül fel. Gyakran meg­történik, hogy meghúzzák, megkarcolják, vagy éppen behorpasztják valakinek az autóját parkolás közben. A vétkes nem veszi észre az általa okozott kárt, vagy nem tesz eleget a kötelessé­gének, s nem hagy betét­lapot a helyszínen. Ilyenkor aztán a vétlen autós meg­kéri a'barátját, hogy vállal­ja el a károkozást. Semmi az egész, egy aláírás és fi­zet a biztosító — mondják. Megfeledkeznek arról, hogy a történtek részletes leírása mellett a két auiót is ösz- szemérjük. Ilyenkor aztán kiderül a turpisság: például, hogy az állítólagos károkon timérrel magasabban van, mint a horpadás. A másik jól ismert trükk, amikor a kárt szenvedett gépjárműtu­lajdonos arra hivatkozik, hogy a frontális összeütkö­zés elkerülése érdekében ro­hant az árokba. Az idén is volt egy ilyen sikertelen próbálkozás. Nem volt elég­gé meggyőző az ügyfél be­jelentése; végül is önként elállt a kárigénytől. A leg­több ilyen eset azonban a bíróságon végződik, ahol magánokirat-hamisításért vonják felelősségre a bizto­sítási csalással kísérletező­ket. Biztosra vehető, hogy a gépjárművek számának gya­rapodásával minden évben több lesz a csalási kísérlet. Biztató viszont, hogy vala­mennyi ügy kárértéke jóval tízezer forinton alul van. A nagyobb értékű csalásokkal nem is próbálkoznak, mint­ha éreznék: nem is érde­mes ... elnökségi ülés Szerdán ülésezik a Hazafi­as Népfront megyei elnöksé­ge. A napirenden három té­ma szerepel: megvitatják a politikai ismeretterjesztés megyei tapasztalatait, elem­zik a koordinációs bizottsá­gok tevékenységét, s javaslat hangzik el az elnökség máso­dik félévi üléstervére. Cjból gyártanak dekoriíot Megkezdték az üzemszerű termelést és már két műszak­ban készítenek dekoritot a borsodsziráki Bartók Béla Tsz egyik új üzemében. A de­koritot korábban Sajóbábony- ban. az Észak-magyarországi Vegyiművekben készítették. Gyártásával azonban fel­hagytak, a berendezéseket a borsodsziráki közös gazdaság átvette, s vállalkoztak a gaz­daságosabb gyártás megszer­vezésere. Alig két hónap alatt telepítették át a gépeket egy, korábban más célra használt üzemépületbe. (szántó) Mától, az avasi kilátón A Posta Rádió és Televí­zióműszaki Igazgatóság köz­li a miskolci rádióhallgatók­kal és televíziónézőkkel, hogy az avasi kilátótorony felújítási munkáival egyidő- ben mától lecserélik, illetve felújítják a kilátóban üze­melő tv- és URH-adók an- tenharendszereit. A munkák idején a sugárzás ideiglenes antennarendszerekkel tör­ténik, ezért a város egyes területein csökkentett vétel­minőséggel lehet számolni. Az új miskolci antenna- rendszerek üzembe helyezé­se 1983. IV. negyedévében várható, addig is kérik az előfizetők szíves megértését, Tavaly fejezték be váro­sunkban a kispiacok létesí­tését, s az első kezdeti ne­hézségek után egyértelművé vált, hogy jó ötlet volt a kis- piaci hálózat kialakítása. Kü­lönösen az egyébként is for­galmas kereskedelmi centru mokban. nagyobb ABC-k mellett működnek jól a ma­gántermelők piacai, mint például az Avas-délen, vagy a Tokaj vendéglátóház mel­lett. Képünkön az Avas-déli kispiac virágárusa' A kellős jubileum jegyében Vasasjuniális a Majális-parkban Az idén van a vasasszak­szer tezet fennállásának 80. évfordulója, s a 10. alkalom­mal rendezi meg a Vas-, fém- és Villamosenergia- ipari Dolgozók Szakszerveze­tének területi szervezete a borsodi vasasjuniálist. E ket­tős jubileum jegyében ünne­pel szombaton a Majális­parkban több tízezer vasas­dolgozó. — Már jó ideje tartanak az előkészületek a jubileumi ju- niális méltó megünneplésére — hallottuk Szeghő Istvántól, a vasasszakszervezet területi szervezőjétől. — Csak a két diósgyőri nagyüzemből mint­egy 15 e/.e'- dolgozó részvéte­lére számítunk, s természete­sen képviselteti magát a me­gye valamennyi vasasüzeme, azok összesen mintegy nyolc­vanezer dolgozója. A munkásmozgalmi emlék­mű megkoszorúzásával kez­dődik az egész nap tartó gaz­dag program. Ünnepi beszé­det mond Paszternák László, a Vas-. Fém- és Villamos- energia-ipari Dolgozók Szak- szervezete központi vezetősé­gének titkára. A gyárakban már pénteken délelőtt röp- gyűléseken méltatják az ese­mény jelentőségét, a vasas­szakszervezeti mozgalom ha­gyományait. A szombati ju- niálison reggeltől késő dél­utánig zajlanak majd asport- és kulturális programok, étel­ről, italról a Bükkvidéki Ven­déglátó Vállalat gondosko­dik. Nem feledkeznek meg a már nyugdíjban levő vasas­dolgozókról sem. akiket kü­lön szeretettel köszöntenek ezen a napon. Jé ötlet a kispiac Csak azt kell újra tennijink, amit egyszer már jól csináltunk: a Kilián-déli lakótelep parkjai ma is a legszebbek a városban. (Kiss József felvétele) Parkiervek és remények Ha látná a műkertész... van. A strandok zöldjének is több, mint háromszorosá­ra kellene nőni ahhoz, hogy méretük megfeleljen az elő­írásnak. Nemcsak a meny- nyiséggel, hanem a minőség­gel is baj van: a városi zöld nagyon sok arpó, fenn­tarthatatlan „fecnire” van szétdarabolva, kevés a dús lombú fa és cserje, sok a halódó, dudvás gyep. Nincs valódi belvárosi nagy par­kunk, csak az egyre zsugo­rodó Népkert. A tervezők szerint hosszú távon a valós igényeknek csak a háromnegyedét lehet kielégíteni új parkok, ker­tek építésével. Hogy ez tel­jesüljön, ahhoz a lebontásra ítélt területeken, a leendő házak mellett ligeteknek, parkoknak is helyet kell hagyni. FÁK ÉS PORTERMÖK A meglevő kevés zöldet is jobban kell gondozni. A vá­rosüzemeltetés évének je­gyében eltüntetnek sok, csak sárt és port termő, zöldnek csúfolt sávot az utak mellől, a járdák szögleteinél. Az idén már túlkoros fák so­kaságát ültették el, hogy ha­marabb legyen árnyék, su­sogó lomb a lakótelepeken. Gondoskodnak az öreg fák­ról is: a Csabai kapui gesz- tenvefasor alá — majdani pótlására — fiatal csemeté­ket telepítenek. Megkezdték a védőfásítást í.&z Avas-dé­len, s hamarosan részletes utcafásítási program készül az egész városra. Az idegén számára érthe­tetlen, hogy ami kevés fű, fa, virág van a városban, azt is vandál kezek pusztít­ják. Talán ebben is történ­het valami változás, hiszen újra lesznek parkőrök, s közterület-felügyelők is jár­ják majd a várost. MÉG A BELVÁROSBAN IS? Lényeges lépés, hogy az új lakóterületeken már a módosított építésügyi 'szabá­lyok szerint, a réginél több zöldterületet kell kialakítani. Még talán a belvárosban is jut hely egy kis mestersé­ges zöldnek: ha sétálóutca lesz a Széchenyi, az utca­bútorok között növényeknek is jut hely. Lényeges, de nem nagy léptékű változások ezek — ettől még nem lesz miskol­ci Városligetünk t.. A régi, grandiózus és füstbe ment városrendezési tervekben zöld ..érhálózatról”, parkok­ról, kilométeres védősávók­ról beszéltek. Ma szeré­nyebbek, reálisabbak va­gyunk: négyzetméterekkel, facsemeték százaival mérjük a gyarapodást. De végre, gyarapodásról beszélhetünk.« KISS LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents