Déli Hírlap, 1983. május (15. évfolyam, 103-128. szám)

1983-05-16 / 115. szám

Egyikük sem hibás I A gyermektelen házassá« n A nők két dologért képe­sek mindent elkövetni: azért, hogy ne Legyen és azért, hogy legyen gyermekük! A férfiaknál ez merőben más­ként van: tulajdonképpen egyikért sem hoznak szíve­sen áldozatot. A Magyar Család- és Nő­védelmi Tudományos Társa­ság Eszak-magyarországi Ré­giója, az Urológiai Társaság Andrológiai Szekciója és a Miskolci Akadémiai Bizott­ság által Miskolcon rendezett III. kerekasztal-szimpozion alkalmával nyilván nem vé­letlenül esett több szó a fér­fiakról, amikor — a harma­dik napon — a gyermekte­len házasság témakörét vi­tatták meg. A meghívott ha­zai és külföldi szakemberek — orvosok és pszichológusok — tapasztalataikról szólva hangsúlyozták: mindmáig roppant tapintatot igényel a meddő házaspárok vizsgála­tánál a férj. (Hazánkban a házasságok 8—10 százaléka meddő, s több mint egyharmadánál — csaknem 40 százalékánál — a férjnél találják meg en­nek a biológiai-pszichológiai okát. Ezért volna ajánlatos, hogy a gyermekáldás elma­radásának miértjét egyszer­re kezdjék vizsgálni a házas­társaknál. Többnyire azon­ban a férjek nem hajlandók elhinni, hogy ők is tehetné­nek valamit a meddőség megszüntetéséért. Feleségü­ket küldözgetik orvostól-or- vosig, s „hibáztatják” a fo­gamzás elmaradásáért. És mert általában összetévesz­tik a potenciát a nemzőké­pességgel, s mivel szexuáli­san tünet- és panaszmente­sek, őmaguk vonakodva for­dulnak orvoshoz.) • AMIKOR MINDEN RENDBEN. ES MÉGSEM..; A meddőség okát kutató orvosok gyakran találkoznak olyan házaspárral, ahol az asszony is és a férj is tel­jesen alkalmas utód létrehí­vására, házasságuk mégsem gyümölcsözik. A vizsgálatok során bizonyos bakteriális toxint fedeztek fel ilyen ese­tekben a férjnél, melynek a női szervezet valamiféle el­lenanyagát termeli ki a méhnyaknyákban, ami gátol­ja a megtermékenyülést. A vita résztvevői hangsúlyoz­ták: ma már ilyen helyzet­ben is tud segíteni az or­vostudomány. A meddő házasság két leg­gyakoribb oka egyébként a nő funkcionális meddősége — amely többnyire hormo­nális eredetű — s a férfi hormonális és szervi műkö­désének zavarai. A hormon- vizsgálatok lehetőségei ha­zánkban már adottak. (Ezt a lehetőséget Megyei Kórhá­zunk központi laboratóriu­mában is megteremtették már, ám a betegirányítás mechanizmusa még akado­zik.) Ajánlatos volna minél szélesebb körben ismertté tenni, hogy a hormonzava­rok gyógykezelésére is van ma már mód, s ezeknek túl­nyomó többsége eredményes. • A LEHETETLENSÉG TAGADASA A vita résztvevői közül többen is felhívták a figyel­met arra: még a legered­ménytelenebbnek tűnő ese­tekben sem lehet egyértel­műen megállapítani, hogy egy-egy házasság végképp meddő. A vizsgálatok ugya­nis csupán pülanaLoyi álla­potot rögzítenek, ráadásul olyan helyzetben, amikor a vizsgált házaspár tulajdon­képpen éppen a vizsgálat miatt ideges, feszült, ami különösen a férfiaknál befo­lyásolja az eredményt. Ezért azt, hogy lehetetlen számuk­ra a gyermeknemzés, nem ajánlatos ki sem mondani. Már csak azért sem, mert gyakran előfordul, hogy ép­pen a vizsgálat után oldódik a halmozott feszültség mind­két házasfélnél, s ott is si­kert érnek el, ahol orvosi­lag netán nem is remélték. • SOK EGYEDÜLÁLLÓ NO KÉRNE A vitában a legnagyobb teret a mesterséges megter­mékenyítéssel kapcsolatos orvosi megoldásoknak szen­telték. Ma már világszerte sikerrel alkalmazzák mind a homolók — vagyis a férjtől nyert —, mint a heterológ — vagyis az idegen — spermá­val való megtermékenyítést. A múlt évtől nálunk is meg­teremtették ennek a lehető­ségét, s elkészült a sperma­bank létrehozásához szük­séges tervezet is. Az érdek­lődés és az igény a meddő házaspárok részéről min­denesetre jelentős az új or­vosi megoldás iránt. És nem csupán a házas­párok érdeklődnek. Sok egyedülálló nő is kérné, en­nek azonban egyelőre jogi akadálya van. Az egészség- ügyi törvény ugyanis ki­mondja, hogy az inszeminá- ciót csakis házaspár esetében alkalmazhatják. S mindad­dig, amíg a jogi vonatkozá­sokat nem tisztázzák — be­leértve a gyermek jövendő sorsának kérdését is —, s a rendeletet nem módosítják, az egyedülálló nőknek vár­niuk kell. A tanácskozás harmadik napjának utolsó témája a házasságon belüli harmónia hiánya és a szexológia volt. Ennek ismertetésére holnap visszatérünk. R. £. A „miskolci utca” Mályiban Van-e miskolci lakos, aki ne kedvelné a Mályi-tó kör­nyékét? Autóbusszal vagy személykocsival csak rövid idő kell ahhoz, hogy odajus­son a városi élet zajában megfáradt ember. Van aki nemcsak a tó miatt kedveli ezt a vidéket, de lakóhelyé­ül is választja. Egyre több miskolci igényel telket a megyeszékhelyhez mintegy tíz kilométerre eső Mályiban, és kedvező feltételek mel­lett, a tiszta levegőjű köz­ségben lát neki az építke­zésnek. Ma már nem tekintik idegennek őket az őslakók, így könnyű a beilleszkedés. Képünk a mályiak által „miskolci utcának” becézett részen készült. Joggal neve­zik így, hiszen itt miskol­ciak építkeztek. (Sólymot felei) Felvásárolják a gyümölcsöt Jónak ígérkezik a gyü­mölcstermés. Ezért határo­zott úgy az Unió Áfész, hogy az elmúlt évhez hason­lóan, az idén is 5 ezer szak­csoporttag számára biztosít­ják a felvásárlást, és a gyü­mölcsöt tartósításra átadják a hűtőháznak. Ezenkívül al­kalmi felvásárlóhelyeket is létesítenek, vidéken és a kertszövetkezetek környékén. Hajdani hajók, kicsiben A moszkvai Alek- szej Zaharov sok éve hódol szenve. délyének: hajó­modelleket készít. Hogy a rég letűnt századok hajói — apróban — újra életre keljenek Za­harov keze alatt, ahhoz sok időt kell a mesternek a könyvtárban töltenie a króni­kákat lapozgatva, tengeri csaták le­írásába mélyedve. Zaharov nemré­gen fejezte be a Vosztok egyárbo­cos modelljét, amelyet szakértők a modellezés ma- jasiskolájának tar­tanak. A hajótest és az egész kö­télzet 1:100-as ki­csinyítésben ké­szült. Az ágyúk­ból milliméteres átmérőjű, csipet­nyi golyókat lehet kilőni. Zaharov­A nyékládházi sorkötelesek legújabb sikere Nyékládházón rendezte meg az MHSZ miskolci já­rási vezetősége a hatásköré­be tartozó közigazgatási te­rület sorkötelesei általános honvédelmi versenyének dön­tőjét Az akadály- és járőrverseny­ből, valamint párbajlövészetből álló küzdelemben az MHSZ ki­képzési bázisainak legjobb hat­tagú csapatai vettek részt. Amiként várható volt, ismét a nyékládházi bázison kiképzett fiatalok együttese — három hely­beli. két ónodi és egy mályi sorköteles — győzött. Második a sajószentpéteri, harmadik a felsözsolcai bázis csapata lett. (Felsőzsolc* egyébként közigaz­gatásilag és az MHSZ-mttnka irányítását illetően Miskolchoz tartozik, ám az ottani bázison részesülnek előképzésben az ar- nói, az ongai és a sajóvámosi sorkötelesek, akiknek soraiból kerültek ki a járási döntő részt­vevői.) Érdemes megemlítenünk, hogy a nyckládháai csapat elődei a közelmúlt éveiben mindig elsők voltak a járási döntőben, és a megyeiben, sőt az országosban is gyakran az élen végeztek. Ez is említést nyert a nagyközség ta­nácsának nemrég megtartott ülé­sén» amelyen a helybeli KISZ­munkát ertekeltek, s azt kiváló­nak minősítették. A nyékládházi bázis sorkötele­seinek győztes csapata kétség­telenül eséllyel indul a megyei döntőben is, amelynek június 18-án Sárospatak lesz a színhe­lye. T. I. Felesleges kilóink Az állati eredetű zsír táplálékaink között az el­ső számú közellenség. A magyar ember — cscese- mőt és aggastyánt is szá­mítva — évenként 25 ki­logrammot fogyaszt belő­le. Am az állati zsírban koleszierin van, amely rá­rakódik véredényeinkre, tönkreteszi azokat és gyil­kol. A fehér cipó. a kell tészta, a túrósesusza te­pertővel, tejföllel, az ízes ludaskása, a hosszúlevü paprikáskrumpli koibász- szal, bizony nagyszerű ételek. De túlfogyasztva mind hizlal. Az egészsé­gesen élő, táplálkozó em­ber orvosilag megállapí­tott fejadagja gabonafé­lékből naponként 50 gramm (egy zsemle; 30 gramm). Fizikumunk kü­lönös grimasza, hogy a felesleges szénhidrátokat elraktározva, hízunk. A kövérség csiínya és ter­hes. A kövérségnek sú­lyos következményei le­hetnek: magas vérnyo­más, érelmeszesedés, cu­korbaj, agyvérzés, szív­trombózis. És az újabb ki­mutatások szerint a közle­kedési balesetet szenvedet­tek közül — gyermekeket, idősebbeket nem véve fi­gyelembe — legtöbb a kö­vér ember. Makacs szemetelők Országszerte bevált szokás, hogy a belvárosi grundok rö­vid Időn belül szemétlerakóhellyé válnak. Így történt ez az Arany János utcai bontási területen is. Az illetékesek kez­detben megelégedtek egy táblával, amelyre ráírták a szoká­sos szöveget: „Szemét lerakása hatóságilag tilos!” Ez való­sággal felhívás volt a környéken építkezők számára: „no­csak. itt a hely, ahol könnyen, gyorsan megszabadulhatunk az építési törmeléktől, a felesleges lomoktól”. Mivel a táb­lának semmi foganatja sem volt, a Miskolci Köztisztasági Vállalat jobbnak látta, ha egy konténert helyez ki a grund közepére. Mit tesz a megszokás... Mit gondolnak, mi történt ez­után? Jelenleg a hatalmas szeméttároló csaknem üresen ár­válkodik a puszta téren. Körülötte azonban egyre magaso­dik a szeméthegy a belváros szivében. Talán még megér­jük, bogy ellepi és betemeti a zöld színű konténert... (sz. 1.) Meddig terjed a munkaügyis munkaköre? Eqy asszony a bútorgyárból nak ezt a munká­ját a hajómodelle­zők legutóbbi or­szágos versenyén a legjobbnak mi­nősítettéit. Cadónyi Botondné lepődött meg a legjobban, amikor ki­derült, hogy ő is tagja lesz annak az utazó csapatnak, amely május végén a szocia­lista brigádvezetök országos ta­nácskozásán Borsodot képviseli. Edit — így ismeri őt min­denki az aprócska üzemben, — az Avas Bútorgyárban dolgozik, munkaügyi előadó. Tevékenysége azonban mesz- sze túlterjed azon a körön, amelyet a munkaköri leírás meghatároz. Nem túlságosan szakszerűen megfogalmazva: az emberek ügyes-bajos dol­gaival foglalkozik. Aprócska szobájának ajtaja gyakran nvílik, csukódik. Névről is­meri az egész gyárat. Nem­csak azért, mert mindössze 260-an dolgoznak itt, hanem azért is, mert ő intézi a fel­vételeket és a leszámoláso­kat. Együtt próbálgatjuk talál­gatni, hogy miért éppen ő lett a 44 borsodi delegátus egyike... Azért, mert a Mis­kolc hegyéről elnevezett gyár termékeinek az egyébként telített bútorpiacon is sikere van? Vagy mert a 16 tagú, Zrínyi Ilona brigád az ő ve­zetése alatt az elmúlt négy évben minden elérhető si­ker! learatott? Esetleg azért. mert önálló véleménye van a világról, s ezt a véleményét nem is rejti véka alá? Talán mert bízik abban, hogy a május végi országos eszme­csere nyomán új pályára te­relődik a szocialista munka- verseny- és brigádmozgalom? A harmincon alig túli fia­talasszonynak ez az első mun­kahelye, egyszer k-.^tt há­zasságot, egy gvermeke van. Kilencéves fia, az após javas­latára a Donét nevet kapta. Csak azért választották ezt a ritka nevet, hogy a srácot ne kelljen, ne lehessen becézni. A brigádvezető-küldött port­réjához tartozik még, hogy szereti a színházat, a köny­vet, de a fözőkanalat szívesen átengedi a férjnek. Kirekesz- töleges nyári programjuk színhelye a Mályi-tó lesz, s a nyugdíjas szülők pingyomi kertje. Az idén sem sikerült szakszervezeti beutalót sze­reznie ... Hogy Gadányiné milyen ruhában utazik majd a fővá­rosba, azt most még nem tud­ja. De azt tudja, sejti, hogy tapasztalatokban gazdagodva tér haza. Ö is érzi, hogy az eddig sok szép sikert "rodu- káló brigádmozgalom meg­újulásra szorul, egyszerűen azért, mert az élet és a maga­sabb követelményeket állító gyakorlat már túlnőtt a meg­levő kereteken. A Zrínyi bri­gád például végigjárta a kö­telező lépcsőfokokat, s aran”- koszorút akkor kaptak, ami­kor a bronz és az ezüst már meg volt. Pedig megeshet, hogy az „ezüstös” évben töb­bet. nagyobbat léptek, mint abban az esztendőben, ami­kor az aranyat kapták ... De a „szamárlétra” szabályait be kell tartani. A másik példát saját sza­vaival idézzük: — Jó brigádhoz méltóan — jobb szót nem tudok rá —, patronáltunk egy miskolci gyermekintézményt. Egyszer felkerekedett a társaság, s ajándékokkal megrakodva, a helyszínre látogattunk. Az in­tézmény vezetői kelletlenül fogadtak bennünket, s azt mondták, hogy tegyük le az ajándékokat. Aztán elköszön­tek. Pedig mi a gyerekekkel szerettünk volna találkozni. Ettől kezdve saját gyárunk dolgozóinak gyerekeit „pat­ronáljuk”. Tavaly Mikulásra óriási ünnepet rendeztünk. A szokásos édességen kívül, rendhagyó '■'ódon is kedves­kedtünk a kicsiknek. Mind­egyikük kapott egy olyan bá­but, amelyet mi készítettünk, hulladékból... A múltkor* mondja az egyik kolléganőm, hogy a kislánya azóta is a bri­gád babájával alszik, örül­tem, örültünk neki. Csak azt nem tudom, hogy ezt illik-» beírni a brigádnaplóba ... (brackó)

Next

/
Thumbnails
Contents