Déli Hírlap, 1983. május (15. évfolyam, 103-128. szám)

1983-05-24 / 122. szám

Megérkezett a tej .. I Élet, erő, egészség Ma: tejnap Ma tejnap van. Az első 1957-ben volt, a mostani te­hat a huszonhatodik. Nyolcvan évvel_ ezelőtt, 1903-ban Brüsszelben ala­kult meg tizenhat ország kezdeményezésére a nemzet­közi .t,ejszövetség. A tagok száma azóta több mint a duplájára növekedett, ta­valy vették fel a szövet­ségbe Magyarországot is. Czingler Dávid, a Borsod megyei Tejipari Vállalat igazgatója mondja: — A tejszövetség célja az. hogy nemzetközi össze­fogással előmozdítsa a tej­gazdaság tudományos, tech­nikai és közgazdasági prob­lémáinak megoldását. A szövetség 1957-ben fogadta el fezt a javaslatot, amely szerint minden év májusá­ban — a hó utolsó napjai­nak egyikén — nemzetközi tejnapot tart. Nálunk jövő­re lesz egy évtizede, hogy ezt a napot megrendezzük... tartalmaz. Gátolja az érfa­lakban a mészlerakódást, csökkenti a zsír felhalmo­zódását a májban. Még nem vagyunk tejivó nemzet. Olyat még nem lát­tam, hogy vaiaki fél liter tejet egyhuzamban enge­dett volna le a torkán. Egy korsó sör viszont sokaknak simán lecsúszik. Tavaly az egy főre jutó tej- és tejtermékfogyasztás 180—182 kilogrammra rú­gott Borsodban. Az orszá­gos átlag ennél kevesebb. Persze, a szakemberek sze­rint a kívánatos mennyi­ség 250 kilogramm lenne. — Mi csupán az általunk feldolgozott és forgalmazott tejről, tejtermékről beszél­hetünk — mondja az igaz­gató. — Számításom szerint ez az átlag a valóságban 25 —30 kilogrammal több, hi­szen a háztájikban az úgy­nevezett önfogyasztás eny- nyit tehet ki. — Nem is az a baj, hogy kevés tejet iszunk — jegy­zi meg Czingler Dávid —, hanem az. hogy kévés tej­terméket fogyasztunk. Éven­te például egy magyar csak mintegy 2 kiló sajtot eszik meg. a francia vele szem­ben ennek hétszeresét. Igaz, a franciáknál magas a sajt­fogyasztás kultúrája... A tejipar vállalatai az el­múlt években 30—35-féle új terméket dobtak a piacra. Ám sok — főleg vidéki — üzlet­ben a kínálat mindössze né­hány fajta kockasajt, túró, tejföl, tej. A tejnápon a te­jesek céi.ia az, hogy a bol­ti kínálat mindenütt bősé­gesebb legyen. Kedvcsináló­nak ... I. S. Megelőzi a rezetek az utat H nyugati városrész innivalója Van víz. s mégsem csurog | a csapokból! £ kicsit furcsán j hangzó kijelentés sajnos sok- ' szór igaz városunk nyugati részében. A magyarázat egy­szerű: hiába érkezik bőven víz Miskolcra, nincs elegendő nagy átmérőjű vezeték, ami a város keleti feléből a nyuga­tiba elszállítaná. Az Észak­magyarországi Regionális Vízmű most a kritikus kelet- nyugati vezetékszakasz to­vábbépítéséhez kezdett. Piukovics József, a Miskol­ci Vízművek főmérnöke: — A nyugati városrész a vizet három karsztforrásból — a Szinva, a Tavi és a diós­győri Anna — kapja. A nyu­gati városrész a. vízellátás szempontjából térképezve a Vologdáig tart, beleértve ma­gát a Vologda lakótelepet is. Korábban elegendő volt a karsztforrások által szállí­tott víz, de a sűrűn épített, " magas épületekben már na­gyobb nyomás, s több víz is kell. Jelenleg, ha jó a karsztforrá­sok vízhozama, még nincs probléma, de a szárazabb időszak beköszöntővel komoly gondjaink támadnak. Az északi tehermentesítő úttal együtt a Thököly utcáig épült meg eddig a 700 milli­méter átmérőjű kelet-nyugati ivóvízvezeték: ezt építik most tovább az ÉRVV szakembe­rei. A vezetéknek a Görög­hegyig kel] elérnie, ahol 5000 köbméteres tárolóme­dence is épül. Erre azért van szükség, hogv a csúcsfogyasztás: időszakok­ban is legyen elegendő tarta­lék. A vezetéképítést eleinte nem így tervezték, a régebbi elképzelések szerint a teher­mentesítő út építésével azo­nos ütemben fektették volna le a csöveket. Az útépítés egyelőre meg­torpant, a vízre azonban szükség van, ezért kell to­vább vinni a vezetéket. Beépítették már a megfelelő nagy teljesítményű szivaty­A Borsodi Erdő- és Fa­feldolgozó Gazdaság lilla­füredi erdészetéhez 10 800 hektár erdő művelése es ki­termelése tartozik. Az év eleji kedvező időt kihasz­nálva, az erdészet dolgozói, a honvédségi KlSZ-szerve- zet tagjainak, a rendőrség­nek és a Diósgyőri Papír­gyár dolgozóinak a segítsé­gével április 30-áig befejez­ték az erdőtelepítési prog­ramot. Az erdészet komp­lex szocialista brigádjai több szabad szombaton dol­goztak, hogy a 90 hektár­nyi területen elültessék a tyúkat a kelet-nyugati áteme- löállomásra. s az idén kezdő­dik egy másik fontos munka is a Petőfi térnél. Ebben a csomópontban átkötőszakasz épül, amelynek segítségével az Észak-magyarországi Regionális Vízmű kútja'tól közvetlenül érkezhet a víz a kelet-nyugati gerincveze­tékhez. A gerincvezeték s a medence építési munkálatait várható­an a jövő év végéig befejezik^ (k—ó) tefvezett 370 ezer csemete­fát és 260 mázsa makkot. Az erdészet idáig mintegy 3%-kaI teljesítette, túl idő­arányos tervét. Jól haladnak a fakiterme­lési munkálatok is, és fo­lyamatosan biztosítják a miskolci fűrészüzem anyag­ellátását. Az év végéig 60 ezer köb­méter fát termelnek ki a lillafüredi erdészet terüle­tén. Jelentős feladat a mint­egy ezer hektáron végzen­dő időszerű erdömüvelesi munka végzésé. Mosás, takarítás mindennap Tisztább , villamosok A lillafüredi erdészek és segítőik Tanácskozott a népfront városi elnöksége * Az orvosok is megerösí- | tik, hogy a tej élet, erő, egészség. Fehérjéket, vita­minokat, zsírt, ásványi sót A Statisztikai Kiadó Válla­lat gondozásában Magyaror­szág 1983. címmel zsebkönyv jelent meg, amely érdekes év eleji statisztikai adatokat kö­zöl az ország életéről. Kitűnik belőle például, hogy Budapest után a leg­népesebb magyar város Mis­kolc. 210 ezer lakossal. Ezt nagyságrendben követi Deb­recen, Szeged, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Kecskemét, Szombathely, Szolnok, Tatabánya és Ka­posvár. Az ország népessé­gé 10 millió 700 ezer, a férfiak aránya 48,4, a nő­ké 51,6 százalék. A nők számbeli fölénye a 65—70 éves életkor között a leg­nagyobb. A 15 éven felüli, felnőtt lakosság lélekszáma 8 millió 351 ezer, a csalá­dok száma pedig 3 millió 28 ezer. A zsebkönyv megyei ada­tokat is tartalmaz. Tavaly Szabolcs-Szatmár megyé­ben volt a legmagasabb a születések aránya, ezer la­kosra csaknem 15 újszülött jutott, szemben az országos 12.5 ezrelékes átlaggal. A fővárosban alacsonyabb ez a szám, ezer lakosra 10,2 szü­* Azért pesszimistának nem szabad lenni: a tej- és tej- termékíogyasztás hazánk­ban igen örvendetesen nö­vekszik. (Folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban arról szólt a népfront városi tit­kára, hogyan határolódik el egymástól a szocialista és a kispolgári gondolkodásmód, melyek a kispolgáriság je­gyei. Elemezte a közgon­dolkodás és az elméleti tu­dat viszonyát, majd a szo­cialista közgondolkodás olyan építőköveivel foglal­kozott, mint a munkához való szocialista viszony, z politikai kultúra megannyi kérdése, a politikához és a politizáláshoz való viszony, a közéleíiség, a közösséghez való viszony. Haladó ha­gyományaink ápolása, törté­nelmi szemléletünk . fontos materialista feltétele a szo­cialista hazafiság, a prole­tár internacionalizmus erő­sítésének, a fel-feltörő na­cionalista törekvések visz- szaszorításának. A jövőre csak akkor lehetünk nyitot­tak — mondotta —, ha azok vagyunk a múltra is. Lajos építésügyi és város- fejlesztési miniszterhelyettes. Az előadást konzultáció kö­veik A beszámolót vita követ­te, amelyben a felszólalok foglalkoztak a családi ne­vetésnek a közgondolkodás formálásában betöltött fon­tos funkciójával, az egyha­zak békepolitikájával, a közgondolkodás helyes irá­nyú formálásának kihaszná­latlan lenetőségeivel. Felszólalt a vitában Duőla József, a városi pártbizott­ság első titkára is. Aláhúz-' ta, hogy a fejlett szocializ­mus építésé nem csupán fe­gyelmezett és jo munkát végző állampolgárokat fel­tételez es igényel, hanem olyan embereket, akiket a közügyéit is foglalkoztatnak. Városunkban a párt és a tömegek kapcsolata — mon­dotta — a kölcsönös bizal­mat tükrözi. Ez alátámaszt­ja a Központi Bizottság megállapitását: a XII. kong­resszus által megfogalma­zott céloknak megfelelő irányban haladunk, ered­ményeket érünk el a nép- gazdasági egyensúly megte­remtésében, az életszínvonal megőrzésében. Széles kör­ben tapasztal haló. hogv a miskolciak készek közremű­ködni eredményeink meg­védésében, gyarapításában. Igaz, nem múlt el a kö­zömbösség veszélye sem. A vija lezárása után a népfront városi elnöksége megvitatta a második fél­évi ülés tervét, majd tájé­koztatást hallgatott meg" az előző elnökségi ülés óta végzett munkáról. (nyikes) Ködben úszott a város né­hány esztendővel ezelőtt azok számára, akik a miskolci villamosok vagy autóbuszok ablakából szemlélték a tájat. Sok panasz volt a járművek padlózatának és üléseinek a tisztaságára is. Az utóbbi időben kedvező változás tör­tént. Minek köszönhető ez? — érdeklődtünk István Jó­zseftől, a Miskolci Közleke­dési Vállalat forgalomirá­nyítási osztályának vezetőjé­től. — Bizonyára kevesen tud­ják, hogy mindennap lemos­suk az autóbuszokat és a villamosokat. A járművek egy forgókefés kocsimosógép alatt haladnak el, így a kül­ső mosás egyszerű és gyors. Ennek ellenere előfordul, hogy már kora' reggel sáro­sak az autóbuszok, mivel sok esetben már az első műszak­ban a locsolókocsik nyomá­ban haladnak. A villamoso­mm kon sok a faberendezés, ezért ha éppen nagyon szá­raz az idő és tiszta a szerel­vény, egy-egy felsőmosást el­bliccelünk ... Ennél nagyobb gondos okoz számunkra a belső takarítás. Összesen 252 autóbuszt és 50 villamost kell naponta kiseperni. Saj­nos, kicsi a takarítószemély­zet, ennek ellenére egyetlen járművet sem engedünk munkába állni szemetesen. Havonta kétszer-háromszor, a kötelező szemle alkalmá­val, teljesen átsúroljuk a ko­csik padlózatát és üléseit. Büszkék vagyunk arra, hogy az utóbbi időben nem pa­naszkodtak a miskolciak az autóbuszok és a villamosok tisztaságára. S ha megfigyel­ték: a járművezetők a vég­állomásokon minden egyes forduló után ellenőrzik a kocsijukat, s a nagyobb sze­metet azonnal eltakarítják. (szántó) Helyünk az országban Statisztikai zsebkönyv hazánk életéről letés jutott. A legnépesebb megye Borsod-Abaúj-Zemp- lén 803 ezer lakossal, a leg­kevesebben — 238 ezren — Nógrádban élnek. Az ipar­ban foglalkoztatottak ará­nya országosan 41 százalék, ennél lényegesen- alacso­nyabb — 31 százalék — Sza- bolcs-Szatmárban, a legma­gasabb — 49 százalék — Borsod megyében. A fővá­ros után a legtöbb autó Ba­ranya megyében van, ezer lakosra 119 személygépkocsi jut. Televízió-előfizető a megyék közül Szolnokban van a legtöbb, ezer iákos közül 285-nek van tv-je. Moziba leggyakrabban a Haidú-Bihar megyeiek jár­nak, legritkábban pedig a Pest megyeiek. Az építőipar időszerű kérdései Az építőipar időszerű kér­déseiről tart előadást holnap délután fél háromkor az MTESZ-székházban Szilágyi £ Frissen mosott jármüvek

Next

/
Thumbnails
Contents