Déli Hírlap, 1983. május (15. évfolyam, 103-128. szám)
1983-05-20 / 119. szám
Több munkáskezet kérnek. Lassan épül a vadaspark A vadaspark építése nem ügy halad, ahogy szeretnek. Mégpedig azért nem. mert kevés a munkáskéz. Pedig több is elkelne ezekben a napokban. A Lenin Kohászati Művek fiataljai hozzáláttak az utak nyomvonalán a kivágott fák. galy- lyak eltakarításához, ám az az ő erejük — az eddig felvonultatott létszám — kevésnek bizonyult. A park létrehozására alakult operatív bizottság neve- ben szólva, kénytelen vagyok emlékeztetni rá mindazokat, akik lelkesen üdvözölték a sok éve kért, sőt követelt vadaspark létrehozását, hogy kívánságukat ígéretekkel is megtoldották. Vállalatok, brigádok jelezték jó előre, hogy teljes mellszélességgel ott allnak majd az építők mellett és társadalmi munkásokban sohasem lesz hiány. Nos, az indulás heteiben e nagy buzgalomnak viszonylag kevés jelét tapasztalhattuk — kivéve természetesen azokat, akik nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is bizonyítottak. Augusztus 20-án kívánják felavatni a vadasparkot. Ez azonban csak akkor válik lehetővé, ha a mostaninál lényegesen többen szorgos- kodnak a Köpüsvölgyben. Jelentkezni a városgondnokságon lehet a következő telefonszámon: 33-947. Szerszámról természetesen gondoskodnak a munka szervezői és mindig van a helyszínen olyan ember is. aki megmondja, mi a teendő. A legutóbbi tudósításban szó esett arról, hogy egyelőre megoldatlan a vadaspark vízellátása. Az eredeti tervek szerint — mivel a terület nincs közművesítve — lajtkocsikkal hordták volna fel a vizet. Ezt a szükségmegoldást nem tartották kielégítőnek a vadak életét, szokásait, igényeit jól ismerő szakemberek. A nagyvadaknak ugyanis korántsem mindegy, mennyire tiszta es friss a víz, nyátádőben pedig szívesen dagonvázik mind a szarvas, mind a vaddisznó. Időközben előnyösen változott a helyzet: az Észak - magyarórszági Regionális Vízmű, illetve a Miskolci Vízmű Vállalat késznek mutatkozik a vízhálózat kiépíErről eddig megfeledkeztek Hogy magunkénak érezzük Miskolcot A kis műhelyben (Kerényi László felvétele) A MISKOLCI VENDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALAT a 38 1980. (IX. 30.) MT. sí. rendelet és a 14 1980. (IX. 30.) BkM. sz. rendelet alapján az alábbi üzlet SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSÉRE hirdet Idényjellegű üzemeltetésre: 1983. július 1 -töl 1986. október 31-ig; 1984., 1985., 1986. években március 1 -töl október 31-ig terjedő időszakra: 546. sz. IV. osztályú palackozott italok boltja Miskolc, Bábonyibérc 39. sz. A pályázat benyújtásának határideje: 1983. június 20. Helye ,a vállalat személyzeti osztálya. Az üzlet forgalmi és egyéb információs tájékoztatója átvehető a vállalat központjában (Miskolc, Baross Gábor u. 13— 15. sz.), a közgazdasági osztályon, 1983. június 6-tól. A nyilvános versenytárgyalásra 1983. június 28-án (kedden) délelőtt 9 órakor az Otthon étteremben (Miskolc, Könyves Kálmán u. 4. sz.) kerül sor. A pályázat benyújtásához az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulása szükséges. Beszélgetés a városszépítő egyesület elnökével Az utóbbi három évben több mint háromezer rádió- telefont hoztak be az országba külföldről, s legalább ennyit értékesítettek a boltokban. Közben azonban megfeledkeztek ezeknek a kényes készülékeknek a szervizéről, karbantartasarói. Nagyon sok vállalatnál hasznosítják a CB-t a termelésben, a munkaszervezés - ben, ám ha egy készülék csütörtököt mond. azt sem tudjak, hová vigyek javíttatni. Ezt az űrt pótolja a nemrég megalakult MECHVILL kisszövetkezet a Győri kapuban. — Amíg a javításhoz csupán szakértelemre volt szükség, semmi baj nem volt. Ha azonban alkatrész Is kellett, megállt a tudományuk — mondotta Tuncsik István, a kis szövetkezet technikusa. Ezért határoztunk úgy, hogy kis tételben, a nem vámköteles CB-aikatrészeket felvásároljuk a külföldről hazatérőktől. Ennek köszönhető, hogy most aránylag csak. nem minden pótalkatrésszel rendelkezünk. A javítás mellett a közeljövőben olyan nagy teljesítményű transzver- tereket is gyártunk, amelyek segítségével a Trabant 6 voltos akkumulátorával üzemeltethető a 12 voltos CB- készülék. Van saját gyártmányú szelektív hívónk is, amelynek a jogvédelméhez a KISZ KB Alkotó Ifjúság irodájától kérünk segítséget. (szántó) A nehanv hete alakult miskolci varosszepitö egyesület elnöke dr. Kozák Imre, a Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára. Vele beszélgettem az egyesület napjainkban kovácsolódó programjáról és arról, mit vár ö maga ettől a társulattól. • Miéri vattait a mechanikai tanszék elfoglalt vezetője újabb társadalmi megbízatást? Azért moudom. hogy újabbat, mert tudom, hogy tanácstag és részt vesz. a városi tanács koordinációs bizottságának munkájában is. — Nem vagyok törzsökös miskolci, de elég régen, 1949 óta élek itt. és a gyerekeim is Miskolcon születtek. Egyszóval miskolcinak érzem magam. Párttitkárunkkal, Bak Istvánnal nagyon sokat beszélgettünk az utóbbi időben arról, hogyan lehetne még inkább a város- fejlesztés, városszépítés szolgálatába állítani a kétségkívül meglevő tenniakarást. E beszélgetések, s az ö biztatása is közrejátszott abban, hogy igent mondtam a megtisztelő felkérésre. • Tenniakarást emlegetett és, hogy a miskolciak tekintélyes hányada tényleg felelősséget érez városa iránt és hajlandó ezért áldozatot is hozni — tények bizonyítják. Ugyanakkor azt is sokan — és okkal — mondják, hogy nem kevés azoknak a száma sem. akik nem mennek túl az egyébként indokolt kritikán és nem érzik magukénak mindazt, ami Miskolcon történik. — En egy kis Vas megyei községben, Gól ban születtem és gverekeskedtem. Akkor 'sem volt több lakosa félezernél. Mégis rendezett volt az én falum. Évente legalább kétszer tisztára meszelték a házakat, rendszeresen takarították a portát, a ház előtti járdát, de még az úttest megfelelő szakaszát is. Utcahosszat gyümölcsfák álltak, melyek termesét bárki megízlelhette. Senki sem szólt rá a mesz- sziröl jött idegenre sem, ha leszakított néhány szem cseresznyét, almát, vagy más gyümölcsöt. Sót, szíves szóval kínálták is. Arra viszont soha sem volt példa, hogy bárki megtépázta, megcsonkította vplna ezeket a fákat, vagy annyit szedett volna a termésből, hogy piacra vihessen belőle. Lehet, hogy a nosztalgia kissé megszépíti szülőfalum dolgait. de annyit nyugodtan elhihet, hogy a rendetlen, portáját és annak környékét elhanyagoló embert megszólták volna. Ha kissé naivnak is tűnik ez így, azt remélem, hogy szívós munkával a nagyvárosba is át lehet valamit plántálni ebből a szemléletből. Egyik, talán legfontosabb feladata ez- lehet a városszépítő egyesületnek is. • Beszélgetésünk kezdetén olyan leveleket emlegetett, melyek optimizmusát táplál, ják . . . — Igén, sokan üdvözölték levélben az egyesület megalakulását és jelentkezésükkel együtt azt is megírták, mit várnak tőlünk, s miben tudnak ők segíteni. A Csillag utcából érkezett az a levél, melyből idézek: öregek vagyunk, de szívesen szépítenénk újra a házunk előtti területet, ha legalább egy óráig megmaradna az eredménye a sok rendetlen gyerektől. Önmagukért beszélnek e sorok, s nekünk azt is meg kell hallani az üzenetből, hogy a szemléletformálást, a szépre, jóra nevelést nagyon korán kell kezdeni. Elsősorban a családokban, de emellett a gvermekintézmények- ben; talán már az óvodákban, de az általános iskolákban feltétlenül. • Vannak, akik úgv vélik, h<Kv nem a lesrtohhkor alakult meg a városszépítő egvesület. T.énveiresen kevesebb nénz Int Miskolcon is fejlesztésre a következő években, mint a korábbi tervidőszakokban. — Fejlesztésre, építésre valóban kevesebb jut. De szerintem éppen most következik el az az időszak, ami* kor a részletekkel is foglalkoznunk kell. amikor várossá formálhatjuk a várost. Be kell fejeznünk a félbehagyott dolgokat, es megvédeni, felújítani a belvárosból, ami arra még érdemes. Az utóbbit, a városközpont rekonstrukcióját fokozott figyelemmel kísérheti az egyesület, s előállunk olyan javaslatokkal. mint például a boltok portáljainak esztétikus kialakítása, a sokat hiányok: regi cégérek másolatainak felhasználásával. Mindent el kell követnünk a műemlék, vagy műemlék jellegű épületek szakszerű felújításáért és amennyi tölünk telik, megtesszük azért is, hogy végre visszakerüljön Miskolcra a Roráriusz és a Rácz-cukrászda berendezése. Ezek rövidebb távú programjai lehetnek az egyesületnek, hosszabb távon természetesen a város- fejlesztési tervek véleményezésével. különböző, a város arculatának gazdagítását célzó pályázatok kiírásával is foglalkozhatunk. • Az alakuló ülésen 104 olyan miskolci vett részt, aki már benyújtotta felvételi kérelmét. Emelkedett azóta a létszám? — Az adatok naponta változnak. A legutóbbi információm szerint 60 egyéni tagunk van, ezen kívül soraink között tudhatunk már 48 iskolát és szocialista brigádot, továbbá 54 úgynevezett jogi személyt, azaz vállalatot, intézményt. Készül a tagsági igazolványunk is. • Miből gazdálkodik az egye. sülét? — Az alapításhoz 300 ezer forinttal járult hozzá a városi tanács. Ami pedig a tagdíjbevételeket illeti: egyénektől 60. a jogi személyektől 600 forint évi tagdíjat kérünk. A diákok és az iskolák nem fizetnek. Várjuk a további jelentkezéseket. Mivel székhelyünk egyelőre nincs, a Hazafias Népfront városi bizottságánál lehet jelentkezni. * Az alakuló ülésen dr. Kozák Imre szóvá tette, hogy a Pátria-ház zárt udvara nem válik az építők dicsőségére. Beszélgetésünk befejeztével együtt mentünk el megnézni, volt-e foganatja a kritikának. Képeink is bizonyítják, hogy az udvar bi zony változatlanul félkész, szemetes. Reméljük, hogy dr. Kozák Imre azért megőrzi az optimizmusát!... Csak a Iáikat cserélgetik Ismét gyermekbaleset történt az avast Középszer utcában a héten. Mint megírtuk, elgázolta egy személygépkocsi kerékpározás közben Sz. Zs. 9 éves kisfiút. Szerencsére nagyobb baj nem történt, a gyermek 8 napon beiül gyógyuló sérülésekkel megúszta a balesetet. A mostani eset azonban legyen figyelmeztető. A környéken lakók a megmondhatói, hogy ebben az utcában csaknem negy edévenként cserélgetik a sebességkorlátozó táblát. Sajnos, a korábbi években már több halálos végű közlekedési gycrmekbaleset történt ezen az úton. Akkoriban 10,' majd 20 kilométerre korlátozták a megengedett sebességei. Később megfeledkezve a történtekről, 40 kilométeresre cserélték a tiltó KRESZ-táblákat. Talán, ha nem történik újabb gyermekbaleset, még ezt is megszüntetik. Mindehhez jó tudni, hogy a szóban forgó uica parkolóval övezett része sűrűn bokros. Mögötte a parkoló állandóan gyer- mekzsivajtól hangos. A gyakran arra autózók mindig számítanak arra, hogy a bokrok közül előbukkanhat egy gyermek, aki a k-röpülő labda után meggondolatlanul az úttestre fut. A ritkábban arra tévedő autósok azonban aligha sejtik a sebességkorlátozás okát, hiszen az út széles. Elsősorban ők azok, akik ezt a figyelmeztetést figyelmen kívül hagyva, végigrobognak a lakótelepen. Ezért lenne ajánlatos hatósági szigorral érvényt szererznl a figyelmeztető tábláknak. Mielőtt egy újabb gyermekbalesetről kellene hírt adnunk. (szántó) (békés) tésere. Több megoldás lehetséges, így például az, hogy a Majális-park utolsó kútjá- tól — nyomásfokozó közbeiktatásával — felviszik a vizet a vadaspark északi részén építendő tartályba, onnan pedig vezetéken a karámokhoz, volierekhez. Nem kevés fejtörést okozott a munka irányítóinak az sem. hogy kivel fonatják meg azt a dróthálót, melyhez nagy szilárdságú alapanyagot a December 4. Drótművek ad. E hálóra a volierek (az állatok bemutatására szolgáló nagy méretű ketrecek) borításánál lesz szükség. Időközben sikerült megállapodásra jutni három kisiparossal, akik hajlandók megfonni az acélhálót. Az akadályok tehát sorra elhárulnak, most már ,.esak'’ arra van szükség, hogy a vállalatok, szocialista brigádok és tenni kész magánosok egyre nagyobb számban jelentkezzenek munkára. Mi kértük, és magunknak, gyermekeinknek építjük a vadasparkol! B Ü. Erre már nem futotta az erőből? És az sem jó, ha az épület háta mögött szemétlerakó* helyet alakítanak ki. ___ (Kiss József felvételei)
