Déli Hírlap, 1983. április (15. évfolyam, 78-102. szám)

1983-04-18 / 91. szám

Bemutató a színházban Peer Gynt „Ha ez nem költészet, maja a költészet fogalma idomul hozzá néhány éven belül” — ír­ta Henrik Ibsen 1867-ben, ami­kor Peer Gynt című drámai költeményét nem fogadta egy­értelmű lelkesedéssel a kritika. Neki volt igaza, és nem azért, mert magabiztosságát a zseni mindenkori egoizmusa diktál­ta. A Peer Gyntben a költé­szet ragad magával, a minden nép irodalmában fellelhető népmeséi hős Peer-t szeretjük, merész álmaival azonosul az ál­modni tüdő ember, vele együtt repülünk a költő gondolatainak szárnyán. Hogy Ibsen kímélet­len realista? Ez a kettősség a Peer Gynt halhatatlanságának biztosítéka, és — mintha Ibsen a rá Jellemző Iróniával figyelné a mű előadására vállalkozókat — ez a megjelenítés első szá­mú értékmérője is. A Miskolci Nemzeti Szín­ház előadásának rendezője, Csiszár Imre a realitást vá­lasztotta. Ibsen racionalizmu­sából kiindulva a saját ra­cionalizmusát juttatja ér­vényre. mikor a szép álmok­ra rendeltetett emberből el­sősorban az emberi gyengék­re figyel. A vízióknak lehet értelmes talaja, de értéke nincs és szánandó bizony az ember, ha szárnyalni csak a fantáziálásaiban tud. A fo­galmazás nem véletlen: Csi­szár Imre fölfogása ugyanis nem értékeli a fantáziát. Nem hagyja, hogy az előadás ebben az irányban repüljön, hanem gondolatiságában a józan ész alapjaira helyezi. Tudatosan ütköztet álmot és valóságot, egyszersmind ér­vényes alapigazságot mond: az ember, aki gyenge meg­harcolni a mindennapok har­cát, bizony nem sokat ér. Bi­zony, nem érünk sokat, de hát Ibsen sem mond tételes alapigazságokat. A Peer Gynt mostani elő­adása jó. Csak époen azono­sulni kell a rendezői elkép­zeléssel, azzal, hogv nem az erényekre, hanem a hibákra teszi a .hangsúlyt, amíg. a sa­ját elképzelései szerint,. egy nagy író gondolataival eliga­zít.. Peer Gynt ebben a felfo­gásban nem mozdul ki a múlt század második felének norvég falujában felépített kis viskójából. Nem nő túl saját magán, de ep-' 1983-ba illő megfogalmazásban veze­ti elénk „a norvég típusú in­dividualizmus népmeséi ih­letésű és világméretűvé fo­kozott karikatúráját”. Peer Ibsennél is bukásra ítéltetett, mert nincs mérhető követel- nivalója az életen annak, aki a játékszabályokat nem tart­ja be. Ha ezt történelmivé tágítjuk és leegyszerűsítjük, akkor nincs létjogosultsága annak a kornak, hiszen ma már tudhatjuk, hogy letűnt világot reprodukálunk. Csak ezek után azt tudná a néző, hogy miért szereti mégis Peer Gynt-öt? Az ötfelyonásos művet há­romra húzta össze Molnár Gál Péternek Ibsent minden szempontból tiszteletben tar­tó dramaturgiája. A nagy felkészültségű filosz becsüli a szerzőt, akinek a feladvá­nyaival a rendező birkózik. Tiszteletreméltóan és szépen egyébként, mert ha egy ak­tualizált gondolat jegyében is. de nagyon árnyaltan és szín- padszerűen szólal r... * ez a „gonosz” és „kíméletlen” klasszikus, nem hagy magán erőszakot tenni. A miskolci előadás legszebb jelenetei (Aase halála, vagy amikor Peer Gynt búcsúzik a földi élettől) bizor" a romantikus kategóriába tartoznak. A többi invenció és mesterség­beli tudás. A Peer Gynt számos szín­padi ■ előadása mellett meg­jelent «z elmúlt száz évben operaként is. és kétszer fil­men. A képzelet birodalmát ebben az utóbbi műfajban a legkönnyebb bejárni, a szín­pad már nehezebben mobili­zálható. Szlávik István dísz­letei gorombák és kiábrándí­tók, de jól használhatók.. El­választják a teret és az időt, a fantáziát és a valóságot, A címszereplő Blaskó Péter mint ahogy Majoros István koreográfus is tudja, hogyan mozduljon álomban és való­ságban az a népes sereg, amely Peer Gynt-öt körülve­szi. Realitáshoz és romanti­kához öltözteti Szakács Györgyi is az előadás hatal­mas társulatát, kíméletesen szólal meg (zenei munkatárs Kalmár Péter) Márta István­nak a darab felfogásához il­lő zenéje. Ugyanis, ha az em­ber elfogadja, hogy történel­mi szinonimáival együtt, vagy éppen azoknak a hang- súlyozásával gorombán rea­lista világ bizony ez, akkor tényleg nem kell hozzá Grieg zenéje. Márta István érti, miről van szó,- és (nem elő­ször csodálkozom azon, hogy milyen rugalmas egy mű, ha klasszikus) véletlenül sem üti, hanem felerősíti Áprily Lajos Ibsenhez méltó, csoda­szép szövegét. ■ B Ibsenhez, a Peer Gynt mindenkori színrevi teléhez méltó a címszereplő Blaskó Péter játéka. Hiába húzás, ökonomikus összevonás, az előadás tiszta játékideje mégis négy óra, és Blaskó végig színpadon van. Hatal­mas színészi teljesítmény ez, és sokkal nagyobb, ha (né­mi fáradtságot és az előadás menete által is diktált las­súságot leszámítva) végig di­namikus, és igaz. Blaskó Pé­ter nemcsak érti, hogy a ke­mencesuton ülve is be lehet járni a világot, hogy a nagy­ságnak és a kicsiségnek más­fajta fokmérője is van, nem­csak képes rá. hogy mindezt felmutassa, de elbírja egy hosszú, a színésznek nagyon fárasztó, egységes gondolati ívre felfűzett előadás min­den lépésváltásán-'.- konzek­venciáját is. A színész eddi­gi pályájának alighanem ez a csúcsa. A többiektől nem kíván kimagasló teljesítményt, csak fegyelmezettséget a rendező. Tímár Éva (Aase anyó) fel­adata azért hálás, mert amíg a figura él, addig az írót kö­peti az előadás; a szép fan­táziájú, gyermekét szerető anya színészi feladatnak most is szép. Solvejg — lgó Éva bájos, egyszerű és okos, a mindenkori szerető szere­pében Molnár Zsuzsa játsz­(Jármay felv.) sza el, amit kell. A színpa­don megforduló, Peer útját követő számos emberi és embertelen figura a rendező szigorú keze nyomán úgy működik, ahogv az előadást előrehajtó motor működésé­hez szükséges. A színpad egy több mint,, száz embert mozgatói meghatározó jelle­gűnek szánt produkció fe­gyelmezett eszköze. MAKAI MARTA Szeszélyes évszakok és műsorok Ha az embernek nincs pénze, nem megy ebédlőbe vacsoráz­ni (akkor is meggondolandó, ha tele van a buksza). Mindenki ott takarékoskodik, ahol tud. Érvényes ez a Magyar Televí­zióra is. Ma már lassan elfe­lejtjük azt a korszakot, amikor minden hét(végé)re esett egy tévéjáték, vagy más szenzáció. Drága a nyersanyag (impor­táljuk) , ezért a tévé is ügy tesz, ahogyan az okos háziasszony pénzszűke idején, körülnéz az éléskamrában, abból üti össze a vacsorát, amit otthon talál. Legyen egyszerű, olcsó, de ehető. Nos, a péntek esti-éjszakai tévé-menü is valahogy így állt össze. A Szeszélyes évsza­kokhoz adva van Antal Imre, Ha gyengécske a produkció, amit bekonferál, akkor mond egy viccet, amelyen a hálás (stúdióban ülő?) közönség szinte már előre nevet. Né­hány kabaréjelenetet, mono­lógot, mit viszonylag olcsón össze lehet hozni a stúdióban is. Nem baj, ha ásatagok, a néző már megszokta a ma­gyar humoripar konzervjeit. (Csak példaként említem itt Csala Zsuzsa fogyókúra-szá­mát. A pocak valóban nem esztétikus, de valóban ez most a legnagyobb gondunk?) Aztán jött (megint) Vitray Tamás. Már úgy értem, hogy ismét kitalált valamit. Nincs pénz nyersanyagokra, színész­gázsira, útiköltségre? Kérem! Ott van a nagy tér a hajdani Tőzsdepalota előtt (ma Sza­badság tér). Kölcsön kell kérni két autót, felkérni két művésznőt (Medveczky Ilona és Goór Nagy Mária) és né­hány fiút, s máris kezdődhet a KRESZ-vetélkedő. Igen fontosnak tartom, hogy is­merjük a közlekedés szabá­lyait, s valóban ki kellene találni, hogyan lehetne ha-' 111} és Gyula halálára Elment Ö is. Tudtuk, hogy beteg, olvashattuk a Kháron la­dikjában, legújabb versköteteiben is, hogy felkészült a nagy útra, mégis megdöbbenve hallottuk a hírt haláláról. A gyász első óráiban még nem is érzékeljük a veszteség mértékét, sú­lyát, hiszen szinte tegnap volt, hogy születésnapját ünnepel­tük. ‘A nyolcvanadikat. Ez már aggastyánkor, különösen, ha magyar költőről van szó, mert költőink korán halnak. Illyés Gyulát mégsem tartottuk „öregnek”. Fiatalokat is megszégyenített hallatlan munkabírása, alkotó- és vitatkozó­kedve: az a műfajbeli sokoldalúság (vers, dráma, regény, publicisztika, esszé), amely minden évre megteremtette a ma­ga kötetét. Illyésre azonban nem ezért, nemcsak ezért figyelt oda az egész magyar szellemi élet, s róla szólva túlzás nélkül mondhatjuk, egész Európa. Ö volt az az írástudónk, akinek a neve már életében fogalommá vált. A folytonosságot jelen­tette, Petőfi népiességét, elkötelezettségét, Babits igényessé­gét, az avantgárdon iskolázott, de klasszikussá érett európai­ságot, az írástudó felelősségtudatát. Párizs és Ozora, európai látókör és a puszták népének vállalása, az a két pólus, ame­lyen ez a páratlanul gazdag és súlyos életmű áll, immáron az WÖBEN, örökségként, követendő példaként, míg lesznek, akik magyarul beszélnek, és olvasni tudnak. Irodalmunkat elvitathatatlan tekintéllyel képviselte Európá­ban. Nem volt ez mindenkor hálás szerep, de Illyés jón és rosszon, az emberi és alkotói hiúságokon túl konok követke­zetességgel vállalta. Nem volt soha „irodalmi író”. Mindent tudott a versről (klasszikusról, modernről is), de a poéta doc- tus póza idegen volt tőle. Mestereinek, példaképeinek a szer­számmal bírni tudó, a szorgalmat és tisztességet apáról fiúra örökítő Tolna megyei pásztorokat, iparosokat vallotta és vál­lalta. Ebben volt páratlan és követendő: bonyolult és súlyos gondolatokat kristálytiszta egyszerűséggel, franciás elegan­ciával és szellemességgel, de minden népieskedés nélkül is. Gondja a nyelv volt, s ennek a kis népnek a sorsa, amelyet boldognak és elégedettnek akart látni, amelynek az önisme­retét, öntudatát kívánta éleszteni, ébren tartani. Szép kort ért meg, szép pályát futott be. Egy kor búcsúzik vele. H. & tékonyabban oktatni a KRESZ-t. De már engedel- met! — Vitray minden igye­kezete ellenére is hidegen hagyott, hogy Ilona vagy Má­ria csapata győz-e. Autóm nem lévén, azt se tudom megítélni, hogy hátramenet­ben szép teljesítmény-e hi­bapont nélkül. 2 perc alatt venni az akadályokat. Több­ször is mondták a műsor­ban, hogy ez csak játék (az idegeinkkel), de még ilyen komor arcú vetélkedőt nem láttam a tévében. Ja. a köz­lekedés nem vicc! De az már igen, ahogyan a nyeremé­nyeket válogatták a verseny végén. A nézőre miért nem gondolnak ilyenkor? Az so­se kap semmit? Valamit azért mégis: egy közepesen gyenge filmet. Gondolom Jorge Ama'j ne­ve miatt sokan lemondtak az alvásról vagy éppen az olva­sásról. A vízordító három halála (nem olvastam) érde­kes regény lehet. .. tévéfel­dolgozás azon':an csak sejtet­te ezt. Csak azt tudnám, hogy mi az a vízordító? A többi stimmel. (horpácsi) Születésnapi koncert Ritkán adódik alkalom ar­ra, hogy a szerző is jelen le. gyen a koncerten ... Horu- sitzky Zoltán 80. születésnap­ja alkalmából rendeznek hangversenyt holnap este 7 órától a Bartók-teremben. A műsoron szerepel a szerző Dömösön, Poétikus gyakorla­tok, a IV. vonósnégyes, a Hegy és az Észak című kom- ■ pozíciója. Közreműködnek: ä Liszt Ferenc Zene- és Ének-: tanárképző Főiskola női ka-. ra (vezényel: Reményi Já­nos), Rőczey Ferenc (zongo­ra), az Üj Miskolci Vonós­négyes, a miskolci Bartók Kórus és a Zeneművészeti Szakközépiskola zenekara, Borszeghy Ildikó, s maga a szerző. Képes illemtan Sokszor és nem mindig in­dokolatlanul vádolják az if­júságot azzal.'hogy nem tud viselkedni. Az illemtant is tanulni kell; erre kínálkozik alkalom ma délután 5 órátói az úttörőház nagytermében, ahol Balogh Sándor táncta­nár ad képes illemtanórát a középiskolás fiataloknak. Közreműködik a Ködmön formációs táncegyüttes. Műsor HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 13.00: Zenei érdekessé­gek az elmúlt hét műsorából. — 14.29: A táblabíró. — 14.54: Édes anyanyelvűnk. — 15.00: Hí­rek. — 15.05: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zenekarát. — 16.00: Paul Arrna: Bartók Béla emlékére. — 16.30: Világablak. — 17.00: Hírek. — 17.10: Népdalgyűjtőúton Kodály Zoltán nyomában. — 17.31: Könyvpremier. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Komó­csin Zoltán. — 20.08: Zenekari operarészletek. — 20.45: Egy rá­diós naplójából. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika.— 22.30: Kalandozás az éjszakai látványok világában. — 23.30: Ifjú szerelmesek elégiája. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Félóra nép­zene. — 12.30: Hírek. — 12.35: Kis magyar néprajz. — 12.40: Tánczenei koktél. — 13.25: Vi­lágújság. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig ... — 17.00: Ecomix. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.35: Rockhangversenyekből. — 19.30: Sportvilág. — 20.00: Múltunk kútjai. — 20.30: Hírek. — 20.35: Társalgó. — 22.00: Nó­taest. — 23.00: Hírek. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 12.07: Operarészle­tek. — 13.00: Hírek. — 13.07: Az Állami Népi Együttes felvételei­ből. — 13.45: A legszebb Mozart- lemezeinkből. — 15.00: Beatrice di Tenda. — 16.00: Sztárok anek­doták nélkül. — 16.30: A hét zeneműve. — 17.00: Joni Mitchell felvételeiből. — 17.30: Balassa Sándor műveiből. — 18.07: Hän­del : Herkules választása. — 19.00: Hírek. — 19.05: Háztartás­in. 19.40: Dmitrij Alekszejev zongoraestje. — 21.11: A Pop­tarisznya dalaiból. — 22.00: Ope­rarészletek. — 22.30: Zenélő nagyvilág. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Fe­renc. (Közben: El szeretném mondani. Gyárfás Imre jegyze­te. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva ösz- szeállítása. — Sport.) — 18.00: Eszak-magyarországi krónika. (Megnyílt a Borsod megyei munkaügyi szolgáltató iroda. — Nógrádi mezőgazdasági körkép.) — 18.25: Szemle az Észak-Ma- gyarország, a Déli Hírlap, a He­ves megyei Népú*«»ág és a Nóg- rád keddi számába* Szlovák televízió: 16.40: Üttö- rők magazinja. — 17.10: Katonák műsora. — 18.00: Orvosi tanár- csők. — 18.10: A szocialista or­szágok életéből. — 18.40: A ne­velésről. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A víz íze. — 21.20: Gaz­dasági magazin. — 22.00: Világ­híradó. — 22.15: Zenés szóra­koztató műsor. Kiállítások: Szőnyi István-te- rem (9—18) : Belloni Ákos bel­sőépítész bútorai. — Fotógaléria (10—18): Fiatal Fotó ’80 után. — József Attila Könyvtár (12—20) : Hetvenhét grafika Bartók és Kodály emlékére. Filmszínházak: Béke (f4, hn6 és 8) : Hét merész kaszkadőr (mb. szí. amerikai, III. helyár!) — Béke kamaramozi (4) : Pie- done Egyiptomban (olasz, III. helyár!) — Kossuth (f3, hn5 és 7): Vérszerződés (szí. magyar, 14 éven felülieknek!) — Hevesy Iván Filmklub (f5 és f7) : örök­mozi (szí. magyar, 14 éven fe­lülieknek!) — Táncsics (f41 : Tiszta égbolt (szovjet). — (f6 és f8) : óvakodj a törpétől (mb. szí. amerikai, 16 éven felüliek­nek, II. helyár!) — Táncsics, kamaramozi (6) : Egyszerű eset (szí. francia, 14 éven felüliek­nek !) — Szikra (hn3, 5 és n8) : A banda fogságában (szí. szov­jet). — Petőfi (4): Adj király katonát! (magyar, IS évén felü­lieknek!) — Petőfi Filmklub (6): A Hold I—II. (szí. olasz, dupla és II. helyár. 18 éven felüliek­nek!) — Fáklya, kamaramozi (f5) : Hahó, öcsi! (szí. magyar). — Tokaj, vendéglátóház (f8) : Bombanő (mb. szí. amerikai, 16 éven felülieknek!) — Ady (7): Egymásra nézve „ (szí. magyar, 18 éven felülieknek, II. helyár!) — Hámor (f6): A hét mesterlö­vész (amerikai, III. helyár!) — Pereces (6) : Bombanő (mb. szí. amerikai, 16 éven felülieknek, III. helyár!). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Mai kulturális programok. — 8.27: Múltunk kútjai. — 8.57: Perényi Miklós gordonkázik, Szűcs Lóránt zongorázik. — 9.44: Találkozás a Hang-villában. — 10.00: Hírek. — 10.05: MR 10—14. — 10.35: Népdalok. — 11.00: Zenekari muzsika. — 11.40: A kápolna titka. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Fúvósátiratok. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.35: Társalgó. — 10.00: Ze- nedélelőtt. 3. műsor: 9.00: Iskolarádió. — 9.30: Szimfonikus zene. — 10.28: Az ABBA együttes felvételeiből. — 11.00: Hírek. — 11.05: Ma­gyar művészek operafelvételei­ből. — 11.46: Tusa Erzsébet (zongora) hangversenye.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents