Déli Hírlap, 1983. április (15. évfolyam, 78-102. szám)

1983-04-16 / 90. szám

BéílőíóI, Miskolcon Örök kosztümök Tizedik alkalommal rendezik meg a kereskedelmi és vendég­látóipari szakközépiskolák or­szágos szakmai tanulmányi ver­senyét, Miskolcon először. A 30 kereskedelmi jellegű szakközép- iskolából összesen 71 tanuló ju­tott be az országos döntőbe, eb­ből 12 miskolci. A vidéki versenyzők hol­nap érkeznek a városba, s a versenyt hétfőn reggeltől ren­dezik meg a Berzeviczy Ger­gely Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakközépiskolá­ban, illetve a város nagy áru­házaiban és ABC-boltjaiban. Porkoláb Albert, a B.-A.-Z. megyei Tanács elnökhelyette­se mond megnyitót, majd Ré­ti Róbert, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője ismerteti a verseny feltétele­it. A tanulók szakmájuk sze­rint (kereskedelmi ismeretek, élelmiszerismeretek és ven­déglátóismeretek j elméleti feladatokat oldanak meg (eze­ket a Berzeviczyben), a tech­nikai, illetve gyakorlati fel­adatokat az Ifjúsági Áruház­ban, a Vörösmarty utcai ABC- áruházban, a Pátria üzletház­ban, illetve a Centrum Áru­házban. A verseny gyakorla­tilag kedd estig tart. Ekkor ül össze a zsűri, amelynek el­nöke Réti Róbert, hogy dönt­sön az első tíz helyezett sze­mélyéről. Mint köztudott, ne­kik az illető szaktárgyakból már nem kell felvételizniük az egyetemeken, főiskolákon. A miskolci vállalatok díjakat (könyvek, vázák, albumok, emléktárgyak) ajánlottak fel az első öt helyezettnek. Ha­gyomány, hogy az országos tanulmányi versenyek első öt helyezettjét május végén meg­hívják Budapestre, ahol a Művelődési Minisztérium ille­tékese adja át a díjat. Itt, Miskolcon, szerda délelőtt 10 órakor lesz a díjátadás, a vá­rosi tanács dísztermében, ahol Nagy Zoltán, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára mond ünnepi beszédet és Réti Róbert, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője hirdeti ki az eredményeket. Elhunyt Illyés Gyula Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy április 15-én, hosszú betegség után, életének 81. évében elhunyt népünk, nem­zetünk nagy fia, Illyés Gyula, háromszoros Kossuth-díjas író. Elhunytával pótolhatatlan veszteség érte a magyar kul­túrát. Temetéséről később történik intézkedés. Hazafias Népfront Országos Tanácsa Művelődési Minisztérium Magyar Írók Szövetsége Aligha a tévékritikus fel­adata, hogy új műfajokat fe­dezzen fel. Mégis, szerda es­te végignézvén A tizenhar­madik elnök című tévéjáté­kot, kísértésbe estem. Ha a harmincas évek szovjet iro­dalmának a termelési re­gény volt a jellegzetes mű­faja (Katajev Hajrá!-ja ma is élvezetes olvasmány), ak­kor a nyolcvanas éveké alighanem az „új mechaniz­mus” regény, dráma lesz. A termelési regények a munka hősi pátoszáról szóltak, ar­ról, hogy milyen erőfeszíté­sek árán építettek gyárat, vasutat, s a hangsúly a mennyiségen, a terv túltel­jesítésén volt. Hogy azóta mennyit változott a világ és a szemlélet, azt mindannyi­an tapasztalhatjuk, ám A ti­zenharmadik elnök, az Azot Abdullin színművéből készült tévéjáték az első jelentősebb alkotás, amellyel ,az új mű­fajban” a magyar tévénéző is megismerkedhet. A főhős Szagágyejev amo­lyan nehéz ember, aki azért kerül konfliktushelyzetbe, mert fontosabbnak tartja az életet, az embereket, a jó­létet, mint a merev direktí­vákat, a változód körülmé­nyekkel és követelmények­kel szembenálló törvényeket, vagy ha úgy tetszik, gazda­sági szabályozókat. Abdullin darabjában szinte tételsze- rűen fogalmazódott meg (ez volt a mű dramaturgiai gyen­gesége is), hogy a tehetség, rátermettség, kezdeményező­készség a szó legszorosabb értelmében véve közügy, a közösség boldogulásának lét­érdeke. Óvni, becsülni kell (ene) „hivatalból”, „felül­ről”, ha úgy tetszik, mert valós eredmény csak ezektől az emberektől várható. A kolhoz tagjai — jóllehet már későn — végül is kiálltak az elnökük mellett... Kitűnő karaktereket és színészi alakításokat lát­tunk: Kun Vilmosét, Temes- sy Hédiét, Bencze Ferencét, Csomós Mariét. Patkós Ir­máét, Szemes Mariét, Berek A IÍ7enharmadik elnök Katiét, Kátay Endréét, Vaj­da Lászlóét. A bíróság tár­gyalás mint forma, hálás, mindig hatásos írói fogás. Mihályfy Sándor rendezése csaknem végig feszes volt. (horpáesi) A klasszikus városi kosztűm zakója aprómintás barna bézs, a szoknyája sötétbarna színű (bal oldali képünk). Klasszikus stílusú, angolos sportkosztüm. Kabátja barna-bézs- fekete nagykockás könnyű szövetből készült, rakott szoknyanadrágja, a kabát színeit is­métli, aprókockás változatban. Díszítése fekete bársony (jobb oldali képünkön). Ügyes lábú gyerekek Félezer résztvevője volt a napokban a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban meg­rendezett formációs és ver­senytánc-bemutatónak. A kis­dobosok kategóriájában a 27., 33. és a 3. számú Általános Iskola láncosai, az úttörőka­tegóriában a 8., 33., 11., 3. és 4. sz. iskola táncosainak a cso­portja bizonyult a leg­jobbnak. A szakmai, a vasár­napi nyíregyházi területi döntőre a Városi Művelődési Központ Kisködmön együt­tesét, a Vasas Művelődési Központ formációs együtte­sét, valamint a 3., 8., 11. és a 33. sz. iskolák egy-egy pro­dukcióját javasolták. Bemutató a Vasasban Bors néni Nemes Nagy Ágnes és Novák János zenés, verses játéka, a Bors néni, a budapesti Egyete­mi Színpadon aratott siker után tévében és rádióban egyeránt elnyerte gyerekek és felnőttek tetszését. A Vasas Művelődési Központ vállalkozott rá, hogy Miskolcon is színre viszik. A zeneszerzőt, a budapesti, előadás rendezőjét — Novak Jánost — megnyerték, hogy a miskolci Bors néjiit is meg­rendezze. Á címszereplő Mtfi thé Éva, társai M. Szilágyi Lajos, Ötvös Éva, Galkó Ba­lázs, valamint a Tallagallá zenekar: Szabó István, Lesz- ták Csaba, Matisz László és Kővári István. A díszletek most is nagy méretű, sokcélúan felhasznál­Multivíziós show a sportcsarnokban Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem KISZ-bizottságának égisze alatt működik a Mon­tage Balett Stúdió. Lézerbalett 2000 című, nagyszabású mul- tiviziós sci-fi show-jukkal Mis­kolcon, a városi sportcsarnok­ban szerepelnek április 25-én, délután 4 és este 7 órától, de a nagy érdeklődés miatt szó van egy harmadik, éjszakai előadásról is. Diaporáma, pirotechnika, elektronikus zene, lézer és balett ötvözete a műsor, mely az ezredfordulót idézi meg e technikai, művészi eszközök segítségével. A társulat eddig hatvan előadást tartott, a Budapest Sportcsarnok chip-fesztivál- ján is sikerrel mutatkoztak be. Rendezőjük Darabos Já­nos, a koreográfus Hangonyi Ildikó, a szerkesztő Besnyö László. Látványtervező Ha­bina József, a televízió lát­ványtervezője (ő „csinálja” a térbeli lézerábrákat), a fény­koreográfus Csáji Attila fes­tőművész, tudományos mun­katárs dr. Kroó Norbert (a síkbeli lézerrajzok „felelő­se”). Csáji Attila és dr. Kroó Norbert neve ismerős a miskolciaknak, hiszen az el­múlt nyáron a diósgyőri vár­ban láthattuk lézer fény- és hangjátékukat. A Montage Balett Stúdió balettművészei az Operett­színház, az Opera gs a Pé­csi Balett táncosai, a techni­kai személyzetet a hazai lé­zerműhelyekből toborozták. a|c Egy jelenet a Lézerbalett 2000 című műsorból ható kockák, tervezőjük Ra- dovics Andrea. A játéknak nemcsak nézői, hanem aktív résztvevői a gyerekek, akiket első alkalommal hétfőn dél­előtt 10 ólára várnak, ekkor lesz a premier. A következő előadás ugyanaznap délután 2 órakor kezdődik, a hónap to­vábbi előadásai — 20-án. 22- én, 25-én, 26-án, 27-és — is 2 órakor kezdődnek. Tavaszi ruhatár A tavaszi ruhatár elen­gedhetetlen szereplője ebben az évben is a kosztüm és a rövidkabát, a blézer, a hét- nyolcados, a kilenctizedes és a háromnegyedes hosszúsá­gú kabát. A klasszikus for­mák keverednek a sportos stílussal. A kellékekkel, a díszítményekkel újulnak meg a megszokott örök kosztü­mök. Anyagukban a puha gyapjúszövetek, a finom gyapjú—műszál keverésű kelmék, a tweed-szövetek, vlamint a kártolt szövetek a legkedveltebbek. A színek­ben a sötét és a pasztell ár­nyalatok egészítik ki egy­mást. A korábban divatos szürke, drapp, bézs mellé felsorakozik a fenyőzöld, a pompeji vörös, a párizsikék, a füstszürke, a püspöklila és az örök fekete. A klasszikus angol kosz­tüm az elegáns stílus jegyeit viseli. Egyenes szoknyával, mély hólokkal, rakásokkal bővített változatai klasszikus mintázatú pepita, Esterházy- kockás, csíkos, vagy egyszí­nű anyagokból készülnek. Sokszor egészíti ki nadrág a kosztümöt, amely igen praktikus lehet, ha a szok­nyával és a kabáttal szín- ben-mintában harmonizáló anyagból tervezik. Az ün­nepekre, alkalmakra aján­lott kosztümök kétrészesek, keleti hatású anyagokból, keleti stílusban készülnek: pompás élénk, mély színek, arany-, ezüstcsillogással, dísz­gombokkal, kitűzőkkel, ék­szerekkel díszítve. A kosztü­mökhöz angolos ingblúzok, csipkés, fodros, fémszálas felsőrészek illenek, a nadrá- gos, nadrágszoknyás együt­tesekhez pedig franciás, ro­mantikus stílusú blúzok. Kétszáz éve született Stendhalról a Lévay Könyvtárban Hangulatos, atmoszfératerem­tő előadást tartott telt ház előtt a Lévay József Könyvtárban Monsieur Jean-Pierre Jouvin, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem lektora. Az előadásra a nagy francia író, Stendhal — eredeti nevén Marie Henri Beyle - születésének 200. évfordulója alkalmából került sor. A katonai, majd diplomá­ciai pályát befutó regényíró érthetően álnév alatt írta mű­veit (az elsői még Alexandre César Bombet, a többit Sten­dhal néven.) A termékeny tollú Stendhal regényeken kí­vül útleírásokat, életrajzokat, s esszéket is írt, tanulmányai­ban pedig határozottan a ro­mantika mellett szállt síkra. Három leghíresebb, legna­gyobb regényét (Pármai ko­lostor, Vörös és'fekete. Vörös és fehér) Magyarországon is jól ismerik, vagy olvasmány­ként, vagy Gerard Philipe filmjeiből, aki művészetének csúcspontját éppen a Vörös és fekete Julien Soreljeként érte el. Stendhal életében nem volt népszerű író, bár Balzac, aki első kritikusa volt a Pármai kolostornak, elismerően nyi­latkozott a Revue Parisienne című folyóiratban Stendhal írói nagyságáról. Stendhal maga azt jósolta,, hogy iga­zán érteni műveit csak 1880 körül fogják (1842-ben halt meg), s ez valóban így is tör­tént. Üjabb népszerűségi csú­csát a második világháború utáni években érte el, s foko­zatosan újra elhalt kultusza. Azok közé a jobb sorsra ér­demes klasszikusok közé tar­tozik, akiket nem olvasunk igazán. Ezt az előadást meghallgat­ni mindenképpen élmény volt, a hallgatóság egy teljes órán át élvezhette az előadó igazi francia szellemességét, humo­rát ZIMÁNYI KATALIN A MISKOLCI VASIPARI SZÖVETKEZET azonnali belépéssel alkalmaz hegesztő 0 marós 9 villanyszerelő 0 szerszám- készítő lakatos • vasszerkezeti lakatos szakmun­kásokat 0 és betanított munkásokat MISKOLC-MARTABANYAI TELEPHELYÉRE: női betanított munkásokat (két műszakra) Jelentkezni lehet: Miskolc, Partizán utca 7 szám alatt, a munkaügyi csoportunknál.

Next

/
Thumbnails
Contents