Déli Hírlap, 1982. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1982-12-15 / 296. szám

I 9 T udod-e, mi a művészet? Végvári professzor könyve, gyerekeknek Aki próbált már verset, dalt. képet vagy bármely más mű­alkotást elemezni, gyerekeknek megmagyarázni, az tudja, hogy a „legegyszerűbb” kérdések a legnehezebbek. Ezért tartom kitűnőnek Végvári Lajos mű­vészettörténet-professzor köny. vének címét, a Tudod-e, mi a művészet?-et. Igen, ez az alap­vető kérdés, s minden más mellékessé válhat, ha a gye­rek ezt megértette, megérezte, megsejtette. Nem véletlenül szaporítottam itt az igéket, mert nem biztos az sem. hogy feltétlenül mindent meg kell érteni, vagy pláne ,t,udnia” kell a gyereknek ahhoz, hogy felnőttként művészetrajongóvá váljon. Sokszor talán éppen az­zal követjük el a hibát ma­gyar-, ének-, vagy rajz- (mű­vészettörténet-) órán, hogy né­hány lexikális adat. definíció ismerete alapján elhitetjük a gyerekkel (a jó osztályzattal ezt „honoráljuk”), hogy már „mindent tud” amit az Illető alkotóról, műről tudni lehet és érdemes, tehát — úgymond — már nem kell foglalkozni ve­le, .»kipipálhatja”. Holott a he­lyes magatartás ennek éppen az ellentéte! A műalkotások is olyanok, mint a természet je­lenségei: ugyanazok, s mégis mindig mások. Képszerű ha­sonlattal élve: a Nap minden reggel felkel, de nincs két egy­forma napfelkelte, mert min­denki másként éli át. mert meghatározza az is. hogy hol és ki éli át. — Miért írta ezt a könyvet professzor úr? — kérdeztem Végvári Lajostól. — Minden könyvnek meg­van a maga sorsa. Előadást tartottam a könyvkiadók munkatársainak, s nekik tá­madt az az ötletük, hogy az előadásokat írjam meg a gyerekeknek is. Meg is Ír­tam még 16 éve, ki is szeu- ték, de a Móra Könyvkiaoo drágának tartotta, és szétdo­bálták a kliséket. Azt akar­ták: más, külföldi kiadókkal közösen adjuk ki, hogy ren­tábilis legyen. Csakhogy én ezt a könyvet kifejezetten magyar gyerekeknek írtam. Egy francia vagy német gyerek nem értené meg azo­kat a versidézeteket (Arany, Petőfi, Kisfaludy stb.), mo­tívumokat (például a gémes- kútj, amelyekkel illusztrál- tajn, kézzelfoghatóvá akar­tam tenni a mondandómat. A magyar beszéd és költé­szet képekben fogalmaz. ' ' * • '• ■ i i: üt, <•*.?>:>.** *:«W nxfii •*> Jwyft**** '>: :<<•>:". x (< v>: ■y.tíj&t >'■< k <>:<:•.•> »:•>: M re í.\ >’ „ :r*4 m • HÍX&ÓÖS# <i< tw K-t . . '«§>• ■< **•>>> ■ ** V : W .<■ • -> • f ■JZffKV. f <:< Kft' ■;>. V:» :• : > >• ;'i-v ('■ W-ü &XV. »<”>:S‘- í:# % s {■■■;: :: :->v :<* ill hi V » *?*>• f Sörltw* v tfxwteífy Xf*£>: :Yi>< y-fkkíj x.tfyf 'f i ■:.y ■: .......... ííi/öx aa A rajzokat Máger Ágnes festőművész készítette. Figyeld, meg a színek egymásra gyakorolt hatását! — tanácsolja a szer­ző a gyerekeknek, hogy a saját megfigyelésük alapján vonják le a következtetéseket. „Mint komor bikáé olyan a járása / Mint a barna éjfél szeme pillantása...” Vagy „Elváltak egymástól, mint ágtól a levél / Mindkettőjük szíve lett puszta, hideg tél”. , A költők érzelmekről beszél­nek, az olvasó szeme előtt azonban egy valóságosan is megfesthető kép jelenik meg. Visszatérve a könyv sorsára: 1980-ban valakinek eszébe jutott. A Képzőművészeti Alap, a Magyar Képzőmű­vészek Szövetsége ma már szívügyének tartja, hogy a gyerekek is megismerkedje­nek a művészettel. Ojra elő­vettük a kéziratot, s most a Képzőművészeti Kiadónál megjelent. Viszonylag olcsón, mert az Alap is támogatta. Csupán az érdekesség kedvé­ért mondom el, hogy egy- egy reprodukcióért 300 dol­lárt kell fizetni a külföldi múzeumoknak. Ezért olyan Tisztelgés a jubileumon drágák ezek az illusztrált ki­adások. — A professzor úr könyve nem tankönyv, mégcsak nem is tanári segédkönyv. Nehéz a gyerekek nyelvén fogal­mazni? — 30 évig tanítottam a Képzőművészeti Főiskolán, s azt láttam, hogy bifláztatjuk a kultúrát. A tesztek, vetél­kedők mögött elvész a tar­talom. Ügy gondolom, hogy az eszközök ugyan változók, de a művészet mindenkor személy üzenete személyhez. Ezt kell megértetni a gyere­kekkel, hogy az üzenethordo­zó mechanizmus csak a köz­lés eszköze. A mai iskola túlságosan hamar leszoktatja a gyerekeket a kreativitásról, túlságosan hamar kiábrán­dítjuk őket. Már írom a könyvem folytatását, amely­nek az lesz a címe, hogy Tudod-e, mi a stílus? Művé­szettörténet is, lexikon is lesz ez. Azt szeretném tuda­tosítani a gyerekekben, hogy a művészetben egyszerre van jelen minden, ami jó, ami érték: az óegyiptomi fáraó- ábrázolások és az avantgárd festmények is. Nem a stílus a lényeges, hanem maga az üzenet, a tartalom. (horpácsi) Mi magyarok, lassan már nem maradhatunk ki semmiből! Nemcsak az Oscar-díjból, ép- penúgy, mint az atom­bomba atyáinak sorá­ból, hanem a sztár­bombák soraiból sem. Ezt bizonyítja az a legújabb esemény is, hogy a nemrég meg­halt Curd Jürgens lá­nya, a huszonöt éves Dean a. most filmsztár lesz. Nos, ez a lány már tízéves korában együtt játszott anyjá­val, a magyar szárma­zású Éva Bartókkal, aki, mint Jürgens har­madik felesége szül­te a leánykát. Ek­kor már elváltak a szülők és — mint a bécsi Bunte írja — ál­lítólag azért, mert a leányzó Jürgens nevét viseli ugyan, de a pa­pa Dean Martin film­színész. Valószínűleg innen a Deana név. — Ahogy a régi latinok mondták: a mama biz­tos. És az is biztos, hogy magyar. (máté) Csepei Tibor író Vasa- rely-képeinek gyűjteményét láthatják mától az érdeklő­dők Miskolcon, a Rónai Sán­dor Megyei Művelődési Köz­pontban. A kiállítást meg­nyitja és vetítettképes tár­latvezetést tart Csepei Ti­bor; közreműködik a Hawaii együttes. A tárlat — mely­nek megnyitója ma délután 4 órakor lesz — január 5-ig tekinthető meg. SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Házunk tája. — 18.00: Ope­raslágerek. — is.30: Kritikusok fóruma. — 13.40: Dzsesszmeló­diák. — 14.29: Kagylózene. — 15.00: Hírek. — 15.05: Benedek a törvény előtt. — 15.28: MR 10-14. — 16.05: Schumann: Hat románc. — 16.19: Könyvpremier. — 17.00: Hírek. — 17.05: Az i-fől a pont... — 17.30: Pátria. — 17.44: Donizetti: Lammermoori Lucia. — 17.59: Asztalitenisz. — 18.14: Hol volt, hol nem volt... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Asztali- tenisz. — 19.30: Bizet: Szimfó­nia. — 20.00: Az új születése. — 20.30: Népdalok. — 21.05: A ma­gyar művelődés századai. — 22.00: Hírek. — 22.20: Utazás „Atlag- amerikába”. — 22.30: Gitármu­zsika. — 22.45: Miért éppen eze­ket? — 23.00: A koldusdiák. — 24.00: Hirek. Petófi rádió: 12.05: Népdalok a Dunántúlról. — 12.30: Hírek. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.25: Néhány szó zene közben. — 13.30: Színes szőttes. — 13.45: I Időjárás- és vízállásjelentés. — Két KódúLy-ha11i>verscny Centenáriumi cmlckunnepség Egyetemi koncert Ezekben a napokban Kodály Zoltánra emlékezik a világ, 100 éve született századunk je­lentős zeneszerző- és pedagó­gusegyénisége. Neve szorosan egffyé forrt nemzeti kultuális slőrehaladásunlckal. Zenepe­dagógiai koncepciója olyan or­szágokba is eljuttatta hazánk hírét, ahol jószerivel azt sem tudták, merre keressék a tér­képen Magyarországot. Mun­kásságában lehetetlen és cél­talan különválasztani a zene­szerző Kodályt, a nepdalgyűjtó- től, tudóstól, pedagógustól, közéleti embertől. Amint a sok­féle gyökeret eresztő, sok min­dent magába olvasztó hatások­ból egyéni művészetet alakított ki Kodály zseniális szelleme, úgy vált hite és embersége, pedagógiai nagysága zenemű­vészetünk, kultúránk jélképévé. Az elmúlt hét végén két hangversenyen is felcsendül­tek alkotásai: csütörtökön a Városunk művészei sorozat­ban a miskolciak, pénteken, a Magyar Zeneművészek Szövetségének rendezésébe^ a győriek játszottak. Az első koncert nyitányán az Egressy Bény Zeneiskola gyermekkara énekelt (Egye- 1em-begyetem, Zöld erdőben, Hajnövesztő, Lengj e! Laszló­játékj, dr. Farbaky Gézáné vezényletével. Elhangzott a Hét zongoradarabból a Sír­felirat, Esik a városban, Szé­kely keserves — Gladics Sa­rolta tolmácsolásában. Az Adagiót — Iván Klára (gordonka), a Kállai-kettőst Kiss Ernő (hegedű) játszot­ta, Gladics Sarolta zongora- •kís ereiével. A program zárószámát a ritkán felcsendülő II. vonós­négyes jelentette az Üj Mis­kolci Vonósnégyes (Kiss Er­nő, N. Füzes Mária, Nagy László, Iván Klára) előadá­sában. A győri zeneművészek koncertjén sajnálaton beteg­ség miatt elmaradtak az énekszámok. A gordonkára és zongorára írott Szonátát Pásztor Ákos, és Gábor Jó­zsef szólaltatta meg. Ezután Szűcs Katalin interpretáció­jában öt zongoradarabot hallottunk. Cziglényi László fejezte be a Kodály-emlék- hangversenyt, az orgonára írott Csendes Misével. BARTA PÉTER Kodály Zoltán születésé­nek 100. évfordulója alkal­mából emlékünnepséget ren­dez a Nehézipari Műszaki Egyetem Közművelődési Bi­zottsága. Az A/l. épület I. előadójában ma este 7 óra­kor kezdődik az ünnepi hangverseny, amelyen fel­Tarr Béla új filmjét, a Pa­nelkapcsolatot mutatja be holnap este fél 6-tól a le- ninvárosi Derkovits filmszín­ház. A film után Benedek Miklós tiimkritikus vezelé­lép az Egressy Béni Zeneis­kola kórusa dr. Farbaky Gézáné vezényletével, Fi- csorné Kádár Anikó zongo­rakíséreté vei, valamint az NME kamarakórusa Juhász Tibor vezényletével. Beveze­tőt és összekötő szöveget mond Bócz Sándor. sével ankétot rendeznek, melynek meghívottjai: Kása Erzsébet, az MSZMP KB Társadalomtudományi Inté­zetének íómunkatársa és Golda János építész. Ankét a Panelkapcsolatról Hagyomány, amely kötelez Források a borsodi és miskolci munkásmozgalom történetéhez (1939—1944) Kitűnő segéd- és munkaesz­közt kaptak a történelemta­nárok és a helytörténetkutatók a Források a borsodi és mis­kolci munkásmozgalom törté­netéhez című újabb kötetével. A Beránné Nemes Éva és Rá­mán János összeállította kötet századunk egyik legizgalma­sabb periódusáról ad doku­mentumokat. Az átlagember emlékezete szelektál, csak a nagy tör­ténelmi fordulókra emléke­zik, illetve azokra, amelyek­hez személyesen is köze volt. Ez a dokumentumkötet vi­szont olyan részletekre, hát­térben maradt vagy elfelej­tett eseményekre is felhívja a figyelmet, amelyek min­denképpen segíthetnek a kor­szak jobb megértésében. A mai fiatalokat talán az ér­dekelheti a legjobban, ho­gyan sodródott bele az or­szág ebbe az esztelen és vesztett háborúba, illetve ho­gyan viselkedett a diósgyőri, ózdi, borsodnádasdi stb. munkásság ezekben az években. A történelemköny­vek mindenkor sommásan fogalmaznak, csak a ten­denciát és a történelmi cso­mópontokat jelölik. Ezekben a dokumentumokban viszont tetten érhetők a pártok, szakszervezetek, s nem ke­vésbé az egyének törekvései. Érdekes adalékokat _ kapunk például az 1939-es ország- gyűlési választásokról, ame­lyen a szociáldemokrata párt vereséget szenvedett. A kor­társak elemzései választ ad­nak a vereség okaira is. Ahogy haladtunk, sodród­tunk a háború felé, egyre hisztérikusabbá vált a hata­lom, türelmetlenebb a bal­oldali és ellenzéki gondola­tokkal és politikai nézetek­kel szemben. A csaknem 600 oldalas kö­tetet, noha végig hallatlan izgalmas, nem lehet és nem is ajánlatos folyamatosan, mint egy regényt olvasni. Maguk a szerkesztők is olyan segédeszköznek szánják mondjuk az iskolában, amely színesebbé és konkrétabbá teheti az oktatást. A politi­katörténet mellett természe­tesen képet kaphatunk a ko­rabeli munkásművelődésről is, arról az erőfeszítésről, il­letve folyamatról, amelyben a művelődés egyik feltétele és eredménye volt a politi­kai tudatosodásnak. Reisin- ger Ferenc okkal és méltán mondhatja büszkén az or­szággyűlésen, hogy a szak- szervezetbe és szociáldemok­rata pártba tömörülő mun­kások a legműveltebbek, lé­nyegében az élcsapatot je­lentik. Erre bizonyság töb­bek közt a diósgyőr-vas- gyári Jó szerencse dal- és önképzőkör évi rendes köz­gyűlésének jegyzőkönyve, 1939. február 12-éről. Ebből képet kaphatunk a szerve­zeti munkáról, s magáról a tartalomról is. Olyan hagyo­mány ez városunkban, ame­lyet igen kár lenne feledés­ben hagyni, s módszerében, tartalmában is lenne mit ta­nulni a mai népművelőknek. A könyvet Miskolc város Tanácsa adta ki. Nagy gon­dot szokott jelenteni, hogy az ilyen jellegű könyvek el­tűnnek a süllyesztőben. Ez­úttal gondolt erre is a ta­nács. Miskolc iskolái két-két példányt kaptak belőle, áru­sítják a Kazinczy könyves­boltban, s kapható még a Városi Művelődési Központ Kossuth Művelődési Házá­ban is. H. S. műsor 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. — 16.00: Mindenki isko­lája. — 16.30: Hírek. — 16.35: Néhány perc tudomány. — 16.40: A Válás(s) z melléklete. — 17.10: Koncz Zsuzsa énekel. — 17.30: ötödik sebesség. — 18.30: Hírek. — 18.35: Külföldről érkezett. — 18.55: La Mancha lovagja. — 19.25: Prizma. — 19.45: A Dire Straits együttes felvételeiből. — 20.30: Hírek. — 20.35: Asztali­tenisz. — 20.45: A Rádió Kaba­részínháza. — 21.55: Gratulálunk. — 22.30: Antinosztalgiáim. — 23.00: Hírek. — 23.20: Negyven perc Eleve Brubeckkel. — 24.00: Hírek. 3. műsor: 13.00: Hírek. —' 13.07: | Vonósmuzsika. — 14.00: Táncmu- . zsika a Linus-kéziratból. — 14.15: ! Operarészletek. — 15.03: Új Eterna-lemezeinkból. — 15.47: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 16.47: Öt földrész zenéje. — 17.00: A véges végtelen. — 17.30: Cseh zeneszerzők műveiből. — 18.15: Magnóról magnóra. — 19.00: Hírek. — 19.05: Iskola­rádió. — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. — 21.50: 2000 felé. — 22.25: Dzsessz- felvételeinkből. — 23.00: Zene­kari muzsika. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Hírek. Időjárás. Műsorismertetés. — 17.05: Hangversenykrórijka. — 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. — 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magäzin. (A tartalomból: Több vagon, keve­sebb álláspénz. — Importmegta- karítás az LKM-ben. — Év vége előtt a hevesi tsz-ekről.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. — Sport. — 18.00: Észak-mag3rar- országi Krónika. (Ülést tartott az MSZMP Miskolc városi Bi­zottsága. — Az SZMT Heves megyei elnöksége a lakóházi el- úiítás és -karbantartás segítésé­ről tárgyal.) — 18.25: Lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 16.20: Hí­rek. — 16 35: Szoviet est. — 18.45: Népdal és balalaika. — 17.00: így pihenünk. — 17.20: A Kreml ősi falainál. — 17.40: Kis­írnék gverekeknek. — 18.10: Tisztelet Üzbegisztánnak. —18.40: Nahodka — a Csendes-óceán ka- ouia. — 19.10: Idősebbek is el­kezdhetik.. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hfradó. — 20.05: Moszkva, nem hisz a könnyek­nek. — 22.25: Tv-híradó. Televízió, 2. műsor: 20.01: Pe­riszkóp. — 20.30: Autó-motor­sport. — 20.50: Tv-híradó, -r­21.20: Tudósklub ’82. — 22.4«: Képújság. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18): Benkö Marianna gobelinjei. —\ Miskolci Galéria (10—18) : Mis­kolci téli tárlat. — Szőnyi Ist- ván-terem (9—18): Iparművészeti kiállítás. — Fotógaléria (10—18): Fiatal fotó ’80 után. — Vasas Galéria (14—19): A miskolci rajzpedagógus-stúdió kiállítása. — Herman Ottó Múzeum (10— 18): Ember és munka. — A magyarországi feketekerámia. — A természet három országa. — Ásványok, növények Észak-Ma- gyarországról. — Miskolci Kép­tár (10—18): Két évszázad ma­gyar festészete. — Herman Ottó- emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — A Bükk élővilága. — Borsod—miskolci Múzeum (10—18): Kondor Béla- emlékkiállítás. — Megyaszói fes­tett asztalosmunkák. — Türe­lemüvegek. — Déryné-ház (9— 15): Déryné-emlékszoba. — Üveg- művészeti emlékek a XVI—XIX. századból. Miskolci Nemzeti Színház (3): Micimackó. (Bérletszünet.) — Já­tékszín (7): Mindenkit megnyú­zunk. Filmszínházak: Béke (f4. hn6) : Panelkapcsclat (magyar. 14 éven felülieknek!) — (8): Elvis Prgs- ley (szí. amerikai. III. helyár!) — Béke kamaramozi (4): Fekete farkasok üvöltése (mb. NSZK). — (6): Félelem a város felett (francia. 16 éven felülieknek, III. helyár!) — Kossuth (f3. hna és 7): Kenyér, arany, fegyver (mb. szí. szovjet). — Táncsics (i!5 és f7): Seriff az égből (szí. 9lasz, III. helyár!) — Krúdy (f7): Szexis hétvége (mb. szí. olasz—francia, 16 éven felüliek­nek, II. helyár!) — Tokaj ven- déglátóház (f8): Újra szól a hat­lövetű (mb. szí. amerikai). — Tokaj, Filmbarátok Köre (ő) : Szívzörej (szí. francia—ola^J. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Mai kulturális programok. — 3.27: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek. — 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. — 9.44: Szólj, szólj, sípom! — 10.00: Hí­rek. — 10.05: Diákfélóra. — 10.35: Üj lemezeinkből. — 11.06: Csen- ki Imre: Rapszódia cigány népi dallamokra. — 11.26: Mikroelekt­ronika a háztartásban. — 11.41: Jósika Miklós: Emlékirat. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Könnyűzene Berlinből. — 8.20: Utazás „Átlagamerikába”. — 8.30: Hírek. — 8.35: Napköz­ben. — 10.00: Zenedélelőtt. 3. műsor: 9.00: Iskolarádió. — 9.30: Julius Caesar. — 10.30: Son­ny Rollins dzsesszegyüttese ját­szik. — n.OO: Hírek. — 11.ff: Zenekari muzsika. Vasarely-kiállítás Mips ÉR magyar a mamája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents