Déli Hírlap, 1982. december (14. évfolyam, 284-307. szám)

1982-12-06 / 288. szám

a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nyikes Imre. — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc, 3501. Pf. 39. — Tel.: 18-225 Hol, mennyi a hőmérséklet? A Távhőszolgáltató Vállalat dolgozói a lakásokban időn­ként hőmérsékletet mérnek. Ez ellen nincs is kifogásunk, he.nem az a bosszantó és érthetetlen, ahogyan teszik. Fogják a kezükben a hőmérőt, az előszobából betartják a szobába, megnyomnak egy gombot és leolvassák: 22 C-íok vagy 24 C-fok. November 30-án is így történt. Amikor meg­kértem a dolgozót, legyen szíves a szobában 1 m magasság­ban, néhány percre letenni a hőmérőt, és úgy mérje meg a hőmérsékletet, sajnálattal közölte velem, hogy a hőmérőt nem lehet letenni, inkább bemegy az ablakhoz és ott is megméri. És mit tesz a csoda-hőmérő, ott is 22 C-fok van... Ekkor mutatom neki a mi szobahőmérőnket, nézze már meg, hogy jóindulattal is éppen csak 20 C-fok van rajta. A Távhő dolgozói szerint azonban a mi hőmérőnk nincs hite­lesítve. tehát nem is jóJ Ezek után felmerül néhány kérdés: Miért nem lehet letenni a kézből a hőmérőt, milyen ren­delet írja elő, hogy zsinórjával együtt, tenyérben fogva, a test hőmérsékletét pluszként érzékelve kell hőmérsékletet mérni? Hogyan lehetséges az, hogy az előszobából betartva és az ablaknál mérve ugyanannyi a hőmérséklet? Miért van az, hogy a boltban árusított szobai hőmérő — ha nem is hitelesített — de mindig, mindenkinél keve­sebbet mutat, mint a Távhő hitelesített hőmérője? Mindehhez még hozzáteszem, hogy az I. emeleten lakunk és ha Itt 22—24 C-fok van, akkor következésképpen a IV-en körülbelül 30—32 C-fok kell hogy legyen, a IX. emeleten pedig 40 C-fok felett van a hőmérséklet Ez pedig ugye kicsit irreális? Kérjük ezért az illetékesek elfogadható válaszát és a laká­sok hőmérsékletének valódi, tényleges mérését. K. Lászlóné Miskolc, Kulich u. 21. 1/1. „ . .. a szegedi gyorsvonat 1982. október 3-án, 52 perc késéssel ér­kezett Miskolc, Tiszai pályaud­varra. A hidasnémeti állomásig közlekedő személyvonat Miskolc­ról menetrend szerint indult és Felsőzsolca állomáson várta be a Nyíregyházáról érkező személy- vonatot, mely Szerencs állomáson csatlakozott a gyorsvonathoz. A nem kellő utastájékoztatás ered­ményezte, hogy ön a Miskolc, Tiszai pu.-n csatlakozást mulasz­tott (ugyanis, ha Szerencsen át­száll a személyvonatra, akkor Felsőzsolcán csatlakozást kapott volna). A hibás dolgozókat szi­gorúan felelősségre vontuk. A menetrenddel kapcsolatos észre­vételeket mindenkor köszönet­tel vesszük, azokat munkánkban igyekszünk felhasználni. Jelen megállapításával azonban nem tu­dunk mindenben egyetérteni az alábbiak miatt: — Az elmúlt me­netrendi időszakban kevesebb közvetlen vonat közlekedett Mis­kolcról Debrecenbe, mint a jelen menetrendi időszakban közlekedik. Jelen menetrendi időszakban az utazási választék bővítése céljá­ból a Tokaj expresszvonatot is Debrecen állomásig közlekedtet­jük. A pénteki napokon közleke­dő két vonat valóban ^Nyíregy­házáig közlekedik, azonban a Szolnokig közlekedő vonat he­lyett most 13.38 órai indulással, Miskolc—Nyíregyháza—Debrece­nen át — Budapest Nyugati pályaudvarig közlekedtetünk köz­vetlen vonatot. Az időpont megváltoztatását az utazóközön­ség kérésére tettük. A vizsgá­lat során megállapítottuk azt is, hogy a délutáni órákban Debrecen—Miskolc között meg­felelő utazási lehetőség áll ren­delkezésre. A Debrecenből 15.45 órakor induló Tokaj expresszvo- nattal közvetlen lehet utazni Miskolc, Tiszai pu.-ra. A Debre­cenből 16.51 órakor és Nyíregy­házára 17.22 órakor érkező gyors­vonatra a Miskolcig közlekedő személyvonat az előírt csatlako­zási időt köteles várni. Megálla­pítása, miszerint a 21.18 órakor Miskolcról induló személyvonat szabadnapokon (tehát szombaton) nem közlekedik, és vasárnap igen. A Debrecenbe való eljutás lehe­tőségét ön a hét utolsó munka­napján (pénteken) vizsgálta. A pénteken közlekedő — Miskolcról 15.58 órakor induló — személyvo­natnak elsődleges a hét végén ha­zatérő munkások lakóhelyre tör­ténő szállítása a feladata. A tá­volsági utasok részére változat­lanul a 16.03 órakor induló sze­mélyvonat áll rendelkezésére, melytől Nyíregyházán munkaszü- netes napokon 7 perc múlva, munkanapokon 41 perc múlva van csatlakozása Debrecen felé. Kér­jük a fentiek szíves tudomásul vételét, az okozott kellemetlen­ségért elnézését kérjük.»’ (A vár laszt Miskolci Sándortól, a MÁV Miskolci Igazgatósága vezérigaz­gató-helyettesétől kaptuk a „Me­hettem Ongára gyalog” címmel megjelent olvasói észrevételre.) Nem éppen épületes látvány A Borsodi Szénbá­nyák előtt két szeme­tesláda található, de általában tele van mind a kettő. Pedig itt min­dig sokan várakoznak az autóbuszra, s nem éppen épületes látvány ez az igen forgal­mas útvonalon. Külö­nösen nem akkor, ha erejüket fitogtató fia­talok kiborogatják az úttestre a szemetet, amit sajnos, gyakran megtesznek. Jó volna, ha a Mis­kolci Köztisztasági Vál­lalat rendszeresen el­szállítaná innen is a szemetet, hogy meg­szűnjön ez az áldatlan állapot. Sz. O. Miskolc Nyugdíjasok citerazenekara Nagyon jól sikerült nyug­díjas-találkozót rendezett no­vember 29-én az irodaház kultúrtermében a Miskolci Közlekedési Vállalat. Ízlése­sen megterített asztalok vár­ták az egykori dolgozókat, s színvonalas műsorral szóra­koztatták, őket a Miskolci Nemzeti Színház művészei. Nagy élmény volt mindany- nyiunk számára a kassai test­vérvállalat munkáját bemu­tató film. A vállalat vezetői ajándé­kokkal, jutalmakkal kedves­kedtek a most nyugdíjba vo­nulóknak, majd tájékoztatást adtak az MKV jelenlegi hely­zetéről, feladatairól. A nyugdíjas-találkozó egyik fénypontja volt a vállalat nyugdíjasaiból alakult citera- zenekar fellépése. A műsor után pedig vacsorái, nóta, sőt tánc következett. Mindenki nagyon jól érez­te magát. A résztvevők ne­vében ezúttal mondok kö­szönetét a találkozó szerve­zőinek, a vállalat vezetőinek. Magyar Ferenc Miskolc Valami mindig ott marad... ★ A Tanácsköztársaság városrészre is áll az oly sokat emlegetett észrevétel: valami mindig ott marad. Ezúttal például egy fabódé. Lehet, hogy őriznek még benne valamit, talán szer­számokat vagy festéket, ám a mellette levő bérház lakóit ez nem hatja meg. ök azt kér­dezik — s joggal —, hogy meddig kell még erkélyeiken, ablakaikon kihajolva a bódét lát­niuk? Törődjünk többet gyermekeinkkel! NaKy érdeklődéssel olvasom rovatukban a gyermeknevelésről ki­alakult vitát, amelynek eddig minden cikkét ismerem. Ezért vállal­kozom arra, hogy saját gondolataimat is kifejtsem a nyilvánosság előtt. Hiszen minden bizonnyal akadnak a szülők kozott (es a pe­dagógusok között) sokan, akik úgy vélekednek, mint jómagam. En - s nyUván más szülő is - a legnagyobb tisztelettel adózóm a mai pedagógusok munkájának. Nehéz, nagyon nagy odafigyelést igénylő, idegőrlő munka ez! Már a mi gyermekkorunkban sem volt könnyű pálya, ám a mai gyermek nevelését vállalni még nehezebb. Hadd kanyarodjak vissza egy kicsit a múlthoz. A mi szüléinknek nem az volt a gondjuk — sajnos —, hogy 3—4 évenként bútort cse­réljenek, illetve, hogy melyik évben, melyik országba menjenek üdül­ni, kirándulni. Többet fáradoztak viszont azon, hogy gyermekeik a társadalom megbecsült embereivé váljanak. Ma, érett fejjel niég nagyobb tisztelettel és szeretettel gondolok ezért vissza rájuk. Igaz, nem volt annyi pénzük, mint a mai szülőknek, viszont minket is megtanítottak a pénzt becsülni, beosztani. S nem volt ugyan fürdő­szoba sem a legtöbb lakásban, mégsem voltunk ápolatlanok, mint — tisztelet a kivételnek — a mai fiatalok egy része, például a sok hosszúhajú fiú. Ma sokkal több a felsőtagozatos, nyolcadikat végző gyermek, mint akkor, de a higiéniáról egy részük nem sokat tud, az illemről már nem is beszélve. Nem ártana az iskolákban beve­zetni az illemtant, megtanítani a tanulókat az idősek tiszteletére. Az édesanyák munkavállalásának sajnos, nagy ára van! Mivel ft legtöbb édesanya dolgozó nő, mindent az iskolától, a pedagógusok­tól vár el. Szeretetet a gyermek viszont csak a családban kaphat. Saj­nos, nem mindig kap .. . Mert egy nőnek három feladatot becsület­tel ellátni nagyon nehéz .. . (Feleség, munkavállaló, édesanya.) S ft rövidebbet a gyermek húzza. Hadd szóljak röviden még egy dologról: a mai gyerekek nagyon túlterheltek. Korán reggel kelnek, s reggeltől délután ötig-hatig fe­gyelem alatt állnak. Ha visszagondolok saját gyerekkoromra, eszem­be jut; alig vártuk, hogy hazamehessünk az iskolából. Pedig nem voltunk úgy megfogva, mint a mai gyerekek, s nem bérházban lak­tunk. hanem nagy udvarunk volt, kedvünkre rohangálhattunk. Oda kellene hatni, hogy az édesanyák többet foglalkozhassanak gyermekeikkel. Vajon eszükbe jut-e a szülőknek, hogy a pedagó­gusok nagy része is szülő, aki ugyancsak szeretne minél hamarabb hazakerülni a családjához? Javaslom, hogy rendezzenek e témáról kerekasztal-beszélgetést, jó­magam szívesen elmegyek, s hozzá is szólok. Lukács Istvánná Miskolc, Brigád u. 11. zíM üzenetek Gy. Tivadar (Miskolc): A házfelügyelőkkel kapcsolatos levelét megkaptuk. A témával hamarosan foglalkozunk lapunk hasábjain. Székely Oszkár (Miskolc): Az ön levele is eljutott hoz­zánk. Azt megküldjük a szóban forgó vállalat vezetőjének, aki majd kivizsgáltatja az ügyet, s érdemben is intézkedhet. Szabadságharc utcai panasz A csendes, idillikus Sza­badságharc utca — melyet mindkét oldalon családi há­zak öveznek — kilépett az ismeretlenségből, bekapcso­lódott városunk lüktető életé— be. Több évi „megfeszített” munkával korszerű burkolat­tal ellátott utat építettek — tehermentesítőnek — a Csa­bai kapuból az avas-déli magaslathoz. Az itt élők nö­vekvő aggodalommal és nyug_ talansággal figyelik a megin­dult forgalmat. Nekieresztett volánnal, a „hengerek közé csapva” — el­képesztő sebességgel — köz­lekednek itt azok, akik telje­sen beleszédülnek a rendkí­vülien meredek út adta lehe­tőségbe. Valósággal csábítja az autósokat a sebesség foko­zására és a fékek csikorga- tására az alkalom. Sebességkorlátozó tábla még nincs, de erre mihamarabb nagy szükség lenne, mert azok, akik az emelkedőkön való közlekedés ide vonat­kozó KRESZ-szabályait elfe­lejtették, azok igen nagy ve­szélyt jelentenek autósra, gyalogosra egyaránt. A közlekedés néha már amúgy is elviselhetetlen zaját ne fokozzák a fékek csikorgá­sával a magukról megfeled­kezett autósok! I.L. Miskolc MAGYAR POSTA CÍMZÉS X-ET KÉZZEL AZ ELSŐ KERETBE A POSTA TÁJÉKOZTATJA ÖNT: Külföldre az ottani előírások szerint címezzen! Kérjük, hogy a külföldi irányítószámot soha ne írja a négy piros keretbe. A címzés utolsó sorába írt X-szel azonban figyelmeztesse gépünket, hogy ez a levél külföldre megy. Köszönjük, hogy e minták szerint címez KÜLFÖLDRE GÉPI CÍMZÉS Farksa Béla Budapest Hirst Sándor u. 25. H-119* Hont Zemanak DDR-1017 BariIn LabnsrStr. 6. ’ I / X-ET GÉPPEL AZ UTOLSÓ SORBA

Next

/
Thumbnails
Contents