Déli Hírlap, 1982. november (14. évfolyam, 258-283. szám)
1982-11-17 / 272. szám
November 25-én avatják Acél, felsőfokon Sajtótájékoztató a kohászatban Volt valami jelképes abban, hogy tél órával a sajtótájékoztató megkezdése előtt a dekoratőr még csinosította a makettet. Az igazi már áll, működésre kész. A Lenin Kohászati Müvek kombinált acélművét november 25-én avatják. A diósgyőri nagyüzem vendégházában, a témában utolsó sajtótájékoztatót tartotta Drótos László, Az LKM vezér- igazgatója. Jeles időszak zárult le a gyárban, elkészült a nagy mű: kilencven nappal a batáridő előtt, a költségen belül, s — ez nem túlzás — világszínvonalon. A KAC — ahogy rövidítésre hajlamos közvéleményünk nevezi — öt év alatt épült meg. Tízmilli- árd forintba került, s a korszerű metallurgia élvonalában járó acélgyártó technológiát hozott létre. Az évi 920 ezer tonna kapacitású üzem, az 1984-es termelési prognóEter-háború Csak a CB-rádiók tulajdonosai tudhatják, hogy napközben és esténként mi minden hangzik el az éterben Miskolcon. No, persze akaratukon kívül azok is belehallgathatnak ezekbe a párbeszédekbe, akik televíziójának, vagy rádiójának a zavarszűrője nem a legtökéletesebb. Ennek köszönhető, hogy több ezer fültanúja van azoknak a vitáknak, amelyek elhangzanak az éterben egy-egy csartorna birtoklásáért. A posta által engedélyezett 40, úgynevezett beszélgetőcsatorna elegendő lenne a Miskolcon és a város környékén forgalmazó több száz CB-tulajdonosnak. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy egy-egy jobb pozícióban levő, csendesebb csatornáért szócsatát folytatnak a CB-sek. A közelmúltban történt meg, hogy a 2-es csatornán „Mit kotkodá- csolsz?” megszólítással próbáltak elhallgattatni egy idősebb asszonyt a fiatalabb CB-s társak. A posta illetékes hatósági osztálya már több adóengedélyt függesztett fel ehhez hasonló megnyilatkozásokért az utóbbi időben. Szerencsére Miskolcon még a figyelmeztetések is elegendőnek bizonyultak a rend fenntartásához. Jó volna, ha az új CB-sek, akik most ismerkednek a forgalmazás alapvető szabályaival, tiszteletben tartanák az éteri rendet. Már csak azért is, mert az éter-háború vesztesei csak azok lehetnek, akik nem tisztelik mások jogait. (szántó) Költözik az Aknamélyítő Újabb lottóházat építenek Az év végéig elköltözik a Bányászati Aknamélyítő Vállalat miskolci üzeme az Arany János utcai telepről. Közben folyamatosan végzik a kelgt—nyugati szennyvíz- gyűjtő csatorna sajtodáso6 technológiájú kiépítését. A miskolci üzem a Kilián György utcában, a Szinva- parton kapott új felvonulási területet Megkezdték az alapozást. s még az év végéig felállítják a faházakat is. A növény j megnyugtat C J C ErdekVs és tanulságos megíigyelésről számolnak be több ország klinikusai. Kórházakban és szanatóriumokban azt tapasztalták, hogy ha a betegszobából a vázákban viruló növényeket eltávolíiották, ugrásszerűen megemelkedett a nyugtatok, de más gyógyszerek fogyasztása is. Még akkor is növekedett a gyógyszerek iránti igény, ha az eltávolított növények egyáltalán nem voltak mutatósak, « csak akkor mérséklődött újra, amikor visszahelyezték a növényeket. Ennek oka a szakemberek szerint, hogy különösen a helyhez, ágyhoz kötött ember kizárólag a növények közvetítésével találkozhat a fejlődés változatosságával. természetes sokrétűségével. Másrészt az ember hajlamos nemcsak az állatokra, hanem a növényekre is átvinni érzéseit. Kétségtelen az a pszichológusok vizsgálataiból levonható következtetés is, hogy a kellemesebb, vidámabb környezet az emberből jó hangulatot, aktivitást vált ki, ugyanakkor a rendezetlenség, a szürke, kopár falak, a komorság közönyössé. fásulttá teszi, 9 ígv befolyásolja, teljesítőképességét. Az Aknamélyítő Vállalat miskolci üzemének elköltöz- tetését az teszi szükségessé, hogy át kell adni a helyüket a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnak. Jövőre ugyanis egy újabb lottóház építését kezdik meg ezen a területen. zis szerint előállít majd’ 460 ezer tonna tömegacélt, 301 ezer tonna ötvözetlen minőségi acélt, 132 ezer tonna gyengén és közepesen ötvözött acélt és 27 ezer tonna erősen ötvözött acélt. A vezérigazgató részletesen elemezte azokat az okokat, amelyek a változó, nehezedő világgazdasági körülményeit között is indokolttá tették ennek a halaszthatatlanul szükséges, de sokat vitatott berühr zásnak a megvalósítását. A döntésnél éppúgy közrejátszottak szigorú gazdasági meggondolások, mint szociálpolitikai megfontolások. Lényegesen javultak a kohászok munkakörülményei, s az sem mellékes, hogy áz új üzem a legigényesebb környezetvédelmi előírásoknak is eleget tesz. (Cak példaként: a régi martinkemencék naponta 3 tonna porral nehezítették Miskolc levegőjét. A KAC csak napi 80 kilogramm port „termel”.) Az acélmű megépítése bravúros vállalkozás volt. Nyolcvan hazai és külföldi vállalat sok ezer munkásának hozzáértését, összehangolt tevékenységét dicséri. Nem titok, hogy az elismerés sem marad el. Az ünnepélyes szalagátvágás napján, 25-én kitüntetik, megjutalmazzák az új mű létrehozóinak legjobbjait. A diósgyőri nagyüzem 212 éves történetében egyaránt voltak diadalmas és nehéz időszakok, de a cég megélt, megmaradt, fejlődött. Irányitól, vezetői „vigyázó szemüket” mindig a jövőre vetették, s végső igazolással mindig az idő szolgált. A sajtótájékoztatón hangzott el, hogy az acél- futurológusok szerint az ezredfordulón a világ acéligényének mindössze 10 százalékát elégítik ki majd a hagyományos Siemens—Martin-kemencék,’ A felhasználókat. 90 százalékban a konverteres és az elektrokemencés eljárás látja el acéllal. Húsz évvel ezelőtt fordított volt a helyzet ... Ilyen megközelítésből nézve a tényeket, elmondható, hogy jó irányba lépett a diósgyőri kohászat. Az új mű nemcsak a külföldi delegációk gyakori zarándokhelye lett, hanem — házon belül — a kohászat legnépszerűbb munkahelyévé vált. B. I. if Nyáron Görömbölyön (Kiss József felvétele) A DH i fóruma Elet a város peremén Lombok jótékony takarásában Ötvenezer ember Hosszú távra szőlő program #Valamikor nyáron készüli ez a felvétel Görömbölyön. Jo elnézegelni az ilyen borús, ködös napon, amikor már kora délután az asztali lámpa pótolja a napfényt. Szinte érzi az ember a sok-sok zöld és virág illatát, és mi tagadás, irigyli egy kicsit azt a nyugodt ráérősséget, ahogy a három asszony beszélget a kapu előtt. Ilyen idilli lenne az élet a város peremén? A városi tanács feltérképezte a peremkerületek helyzetét, támaszkodva egy szoBemutató Őszi és téli divat A Magyar Divatintézet 1983—84. őszi-téli trend-bemutatóját tegnap tartotta a Júnó-szálló éttermében, az öltözködési iparágak szakemberei részére. Szerencsére nem lesz nagy változás a divatban. Az irányzatokat a stíluskevere- dés jellemzi, és ehhez nagyon fontosak a jól összeválogatott kellékek. A színek tompák, finomak: a fehér, a szürke, a sötétkék, valamint a kék és a zöld árnyalatai. De tartják magukat — elsősorban díszítésként — az idei slágerszínek, az arany és az ezüst is. Az anyagok kockásak, csíkosak vagy apró virágmintásak. Klasszikus stílusban többnyire egyszí- nűek. Az egyéniség, az életkor és az alkalom szabja meg, mennyivel rövidül a szoknya hossza. a Júnóban Sportos gyermeköltözékek Továbbra is városi, sportos, romantikus stílusban készülnek a ruhák, s minden korosztálynak ajánlják a nadrágot: rövid és hosszú szárral, szoknyanadrágként vagy halásznadrágként. A férfiak öltözködésére a kényelmes, célszerű szabásvonal, az elegáns, fiatalos megjelenés jellemző. Egyre jobban elkülönül az erősebb nemnel is a szabad időben, (Kiss József felvétele) alkalomszerűen vagy a hétköznapokon viselt holmi. A gyermekdivatban a sportos jelleg az uralkodó. Ami a legnagyobb meglepetést okozta még a szakmában dolgozók között is: kabátunk belsejébe került a nutria, a nemes anyag, s kívülre, huzatként a bársony, a szövet, a vízlepergető p up- lin. ciológiai vizsgálatra is. ösz- szesen 18 településrész« terjedt ki a felmérés. Ezekben a negyedekben él Miskolc lakosságának egynegyede, azaz több mint 50 ezer ember Egyetlen településsé kovácsolva a peremterületeket, egy olyan lélekszámú várost kapnánk, mint Salgótarján, Veszprém vagy Zalaegerszeg. Mi volt a célja az alapos tájékozódásnak? Természetesen az, hogy hosszú távra előre tekintve, meghatározzák a fejlesztési teendőket Hosszú távra, hiszen a jelenlegi gazdasági helyzetünket, s a jövő kilátásait nézve, meg kell alkudnunk vele, hogy még évtizedekig jelentős különbség lesz a peremterületek, valamint az új lakónegyedek infrastrukturális ellátottsága között Azaz, bele kell törődniük a képen beszélgető asszonyoknak is például abba, hogy lényegesen kisebb a választék a lakásukhoz közel eső élelmiszerboltban. mint a belvárosi Csemege Áruházban. Különösen nyáron nagyon szépek a kertes családi házak, ám nélkülözik a komfortot, és a bokrok, fák lombjai udvari árnyékszéket takarnak. Igaz, hogy egy összkomfortos házgyári otthonból nézve, nehezebben elviselhetőnek tűnnek ezek a körülmények, mint amilyennek az ott élők — főleg az idősebb korosztályhoz tartozók — érzik. Nekik valószínűleg oem hiányzik annyira a hideg-meleg vízzel ellátott fürdőszoba, mint ameny- nyire hiányozna például a kiskert. Ök azok, akik még mindig így mondják: bemegyünk Miskolciba, a piacra. És bár miskolciak, sokat megőriztek az 1950 előtti életmódjukbóL (Mint ismeretes, akkor csatolták Miskolchoz az olyan nagy múltú községeket, mint Görömböly, Szirma, Hejőcsa- ba és Pereces.) Egészen más a múltja — és a képe is — azoknak a városrészeknek, melyek a történelmi Miskolc peremén helyezkedtek el. Nőtt a város, „beszorultak” az iparterületek és a városközponthoz közvetlenül csatlakozó övezetek közé. Lakásállományuk rohamosan avul, népességűit elöregszik. Ezekben a negyedekben, tömbökben jöttek létre Miskolc slumjai: a Béke-szálló, a Szondi- és a József Attiía-telep. összegzésül azt mondhatjuk tehát, hogy a peremterületek nemcsak térben esnek igen távol egymástól. Más a történelmük, eltér az 1945 előtti és utáni gyarapodásuk. Mindebből következik, hogy negyedenként más-más fejlesztési stratégiát kell kidolgoznia a városi tanácsnak, hogy évtizedek múltán, az infrastrukturális ellátottságot tekintve is egységes város legyen Miskolc. (Folytatjuk) (békés) Közlekedési szabálysértések Előadást rendez A közlekedési szabálysértések megítélése az egységes bírói gyakorlatban címmel holnap délután fél háromkor az MTESZ-székház (Miskolc, Szemere u. 4. sz.) 1. számú termében a Közlekedéstudományi Egyesület városi közlekedési szakcsoportja. Előadónak a Legfelsőbb Bíróság bíróját, dr. Pálinkás Györgyöt kérték íeL