Déli Hírlap, 1982. november (14. évfolyam, 258-283. szám)
1982-11-10 / 266. szám
★ Az avasi lakótelep III. ütemének első szakaszában — a Mednyánszky utca és Hajós István utca térségében — épül ez a földszintes üzlet- és szolgáltatóház. A hozzávetőleg 32 millió forintos beruházást igénylő létesítmény várhatóan jövő év közepétől szolgálja majd az Avas-tetőn a gyarapodó létszámú „honfoglalók’’ kényelmét. Az 1720 négyzetméteres területen a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat nyit ABC-üzletet, helyet kap benne háztartási és papírbolt, valamint Celka-szerviz és fodrászat is. (Baricska László felvétele) Félórás licit, egymillió forint Kié leit a Molnár-csárda? A szépszámú érdeklődőt (többen voltak, mint egy délelőtti mozielöadáson) elsősorban az érdekelte, hogy kié lesz a Molnár-csárda, ám az igazi csata egy harmadosztályú bűiéért dúlt. Idei utolsó versenytárgyalását tartotta tegnap az Otthon étteremben a Miskolci Vendéglátói pari Vállalat, öt üzletre írtak . ki pályázatot, hároméves időtartamra. Tizenegyen jelentkeztek, kilencen jöttek el. Gyorsan peregtek az események. Fél órával a megnyitó után már áldomást ihattak a győztesek. Hogy nyertesek is lesznek-fe, az néhány hónapon belül Kiderül ... Akadt már rá példa. hogy, utólag, a bánatpénzt visszakapó vesztes örülhetett. Az új üzemeltetési formára felkínált üzletek közül kettő (a Gárdonyi Művelődési Ház büféje és a Mária utcai büfé) vita nélkül, a kikiáltási áron került bérbe. Egy-egy jelentkező akadt. Ketten pályáztak a Bajcsy- Zsilinszky út 42. szám alatti tej büfére. A licit 620 ezer forintról indult, s 850 ezer forintnál csak Szakolczai Ká- rolyné mondott igent. Havi részletekben, három év alatt ennyit tartozik befizetni a vállalatnak. A 470-es számú, az újgyőri vásárcsarnokban levő büféért öten szálltak ringbe. (A boltra ismételt pályázatot kellett kiírni, mert a korábbinál — számítási hiba miatt — túlzottan magasról indult a licit.) Dr. Kövy Zoltán, a vállalat jogtanácsosa dirigálta most is a verseny- tárgyalást, ismertetve a szerződéses üzemeltetés kódexebe utólag bevezetett új szabályokat. Az átalánydíj nyitóösszege: 376 ezer forint volt. Hatszázezerig fej fej mellett haladt a mezőny. Attól kezdve már csak ketten maradtak. Végül is, 802 ezer forint átalánydíj fejében három évre Fromm Józsefné lesz az üzemeltető. A formaságok elintézése után december 1- től ő bérli a büfét. A legmagasabb kikiáltási ára (715 ezer forint) a Molnár-csárdának volt. Két férfi és két nő ült a táblácskákkal megjelölt asztalok mellett. Végül is két „nem” után született meg az ítélet. Az történt hogy az 1,2 millió forintot már a két utolsó, versenyben levő jelölt sem vállalta. Patthelyzetben az előző összeg (1,150 millió fórint) számít, s a vállalat dolgozója előnyt élvez a „külső” pályázóval szemben. Így aztán Spitzmüllerné Szabó Valéria lett három évre a bérlője a legendás szikla alatt levő vendégfogadónak. A versengés összességében egymillió forinttal srófolta föl az öt üzlet kikiáltási árát. Ennyivel lesz több a vendéglátó bevétele. De talán ennél is fontosabb, hogy a jobb ellátás, figyelemesebb kiszolgálás, kulturáltabb környezet forintban nehezen ki fejezhető hasznát a majdar vendégek is elkönyvelheti' majd... (brackó) Á Szeníprtcri kapui Kórházban Szakdolgozók tudományos ülése Ilyen mig nemigen volt hozónkban: a szakdolgozók I. tudományos ülését rendezték meg tegnap a Borsod megyei Kórház-Rendelőintézet kultúrtermében. A tudományos ülés különlegességét az adja, hogy ápolónők, nővérek, főnővérek, asz- szisztensek. gyógytornászok adtak találkozót egymásnak, s számoltak be előadásaik során tapasztalataikról, elgondolásaikról. Bevezető előadást tartott Nosza Magdolna, a fővárosi Balassa János Kórház intézetvezető főnővére. A WHO középtávú ápolási terve, különös tekintettel az ápolási folyamatokra címmel és Dongó Istvánná, a Borsod megyei Kórház-Rendelőintézet intézetvezető főnővére A betegforgalom alakulása, valamint a várakozási és ellátási idő arányának vizsgálata a Borsod megyei Kórház-Rendelőintézetben címmel. Ezután 26 rövid előadás hangzott el a különböző osztályokon szerzett tapasztalatok alapján a beteg és a szakdolgozó kapcsolatáról. Az élénk vitával kísért tudományos ülés az esti órákban fejeződött be. Holnap lesz Márton napja, novemberi jeles napjaink legfontosabbika. A hiedelem szerint ha Mártonkor a lúd jégen áll, karácsonykor sárban botorkál. Az időjósló rigmus így szól: Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, ha borús Márton, borongás tél jön, Márton-navi esőre fagy, szárazság következik. Ma tartja tanácstagi fogadóóráját Karsai Árpád, Bükkszentlászló, Fő út 50. szám. 16 órakor. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Boldizsár Éva, 9. sz. Általános Iskola, Szeles u. 65. sz., 18 órakor. Röviden csak úgy emlegetik: a HEDOL. A szó legszorosabb értelmében sok port kavart ez mór Hejőcsabán. A név is innen: Hejőcsabai Dolomitfeldolgozó. • Igaz, dolomit már jó két éve, hogy nincs itt. Az elnevezés azonban maradt, hisz’ az üzem végnapjai megszám- láltattak, arra a rövid időre, míg él és dolgozik, új nevet kitalálni felesleges, így tehát HEDOL. Míg üzemelt a Lenin Kohászati Művekben a nyolc martinkemence, igencsak szükség volt a dolomitra, ez került a kemencék aljára. Azután, hogy 1980. november 6-án először csapoltak az új, kombinált technológiával működő acélműben, egymást követően állottak le a martinkemencék. Ma már csak háromból csapolnak. Ahogy fogyott a martin, úgy csökkent — természetesen — az igény a dolomit iránt. A HEDOL pedig panaszáradattal birkózott: a környék lakóinak kifakadása a nagy porra és zajra érthető volt. A dolomit 1980 vége óta Szalonnáról érkezik a kohászatba. Az LKM tűzállóanyag és bánya gyáregységének vezetője, Zátonyi László: — Csupán a véletlen műve, hogy a doíomitőrlés megszűnésével egyidőben átálltunk a földgáztüzelésre, a korábbi pakuráról. Látványnak is vérfagyasztó Először csak a szemünknek nem akartunk hinni, aztán a fülünknek sem hétfőn délután, amikor a Húsáruház portája fölé magasodó toronydaru gémjén dolgozókra hívták fel a figyelmünket. Az intelem a földön diskuráló két jól öltözött férfiútól származott, s emígyen szólt: „Tessék elállni onnan, nehogy magukra pottyan jón a daruról valami!” Természetesen nagyon gyorsan másik kocsiállás után néztünk, aztán pedig moccanatlan csodáltuk a szédítő magasban ügyködő szerelőket. Minden elismerésünk az övéké volt, s rajtunk kívül még számosán figyelték nagy tetszéssel' a nem mindennapi kunsztot. Visszatérőben voltunk kocsinkhoz, amikor ismét intett bennünket a földön ügyelő két férfiú: „Tessék vigyázni, mert jön a pajszer!” És’jött a pajszer. Akkor tudtam meg, hogy az micsoda, amikor tőlünk néhány méternyire földet ért, jókorát pattanva. Hát kérem szépen, a pajszer az egy méternyis vas- . rúd, amit a gémen dolgozók juttattak ily rövid útoh a betonra. S miután tértiétől megszabadultak, felálltak a gém csúcsán, s elindultak a daru tornyához vezető 25—30 méteres távon. És ekkor volt az, hogy nem akartunk hinni a szemünknek. A két fiatalember ugyanis minden biztosítókötél nélkül egyensúlyozott a gémkaron. Látványnak is vérfagyasztó volt. amint a vastraverzbe kapaszkodva araszoltak előre. A földről figyelő férfiaktól nem minden idegesség nélkül kérdeztük: miért hagyják? Ök a munkairányítók? S egyáltalán: nem szabálytalan ez így?! — Nem, nem, ez teljesen szabályos — hangzott a válasz, mosoly kíséretében. — Kizárt dolog, hiszen a cirkuszban sem engedik meg az akrobatáknak, hogy ilyen magasságban biztosítókötél nélkül dolgozzanak. Hány méter magasan vannak ezek az emberek? — Huszonkettő ... — hangzott majdhogynem dicsekvőn. Aztán megnyugtatásképpen még közölték, hogy manapság ez már így szokás, mert ugyan hová rakják a biztosítókötelet, meg aztán így csinálják ezt a panelházak építői is. vajon nem láttunk még ilyet? Mondtuk, hogy nem, életünkben sem és soha sehol sem. s tovább kételkedtünk a módszer helyességében. Már csak azért is. mert emlékezetünkben felderengett, hogy mily sokat hallunk és olvasunk a munkásvédelemről, arról, hogy hány száz milliót, milliárdot fordított államunk az elmúlt évtizedekben a dolgozó ember védelmére. Már-már hiszem, hogy nem is a gémen kapaszkodók bátorsága a csodálatra méltó, hanem a két munkavezetőé. Hogy egyáltalán merik vállalni a felelősséget ezért az attrakcióért!' R. e. Környezetvédő intézkedés • Költözik az üzem • Örülnek a környékbeliek >)<■ A forgókemencében két éve Mondhatnánk, kevesebb lett a por, a füst, kisebb lett a zaj. _ ■ ■ Az új acélműnek dolomit nem kell, ám annál több aprószemes égetett mészre van szüksége. Adódott a lehetőség, készítse a meszet a HEDOL. . Korábban elhangzott egy nyilatkozat, hogy az acélmű felépültével megszűnik a dolomitfeldolgozó. Ám az érdekek egyelőre mást kívántak... Persze adódik a kérdés: miért nem készíti a meszet a Hejőcsabai Cement- és Mész- mű? Hisz a profiljába vág .* . Nos, a válasz: — A HCM egyelőre még nem képes olyan aprószemcsés meszet előállítani, ami a konverterbe' jó lenne — mondja a gyáregységvezető. A dolomitfeldolgozó forgókemencéje így két éve mem&r, hogy meszet őrölnek. szét őröl. A mész is porzik, s a környezetvédők ennek ismételten nem örülnek. És az egyszerű lakók sem... A megoldás? — A földgázra való. áttérésünk is a környezetvédelmet szolgálta — magyarázza Zátonyi László. — Aztán ponyvákkal burkoltuk a kiadószalagot, ezzel is csökkentve a porzást. Kértük az illetékeseket, tegyék lehetővé, hogy még egy évig üzemeljünk itt. A tanácstól a napokban ezzel kapcsolatban kaptunk egy levelet, amely hat pontban foglalja ösz- sze azokat a feltételeket, amelyektől létünk függ. November 30-ig, illetve december 31-ig kell megtennünk környezetvédelmi intézkedéseinket. Ha a feltételeknek eleget teszünk, márpedig muszáj, akkor 1983. december végéig maradhatunk. I. S. A DH várospolitikai fóruma A mész is porzik Kataszter a kazánokról Mi van a 1üstben? A thermovízió nem valami rémlátomás orvosi neve, hanem egy olyan műszert hívnak így, amellyel láthatóvá lehet tenni az eltérő hőmérsékletű felületeket, az áramló meleg levegőt. A thermovizióval valóságos hőfényképet lehet készíteni környezetünkről. Meglehetősen borsos ára van egy ilyen szerkezetnek: meghaladja az ötmillió forintot. A Kéményseprőipari és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalatnál ugyanezt a feladatot takarékosabban oldják meg. Felületérzékelő hőmérsékletmérőket alkalmaznak: ezekkel is nyomon követhető; hol hiányos a hőszigetelés egy tüzelőberendezésnél. A hőmérsékletmérőkön kívül még jó néhány, a magas fokú tüzeléstechnikát szolgáló műszere van a cégnek, ösz- szesen másfél millió devizaforint értékben. Ügyes gépekkel mérik például a kéndioxid s a szénmonoxid aranyát a levegőben. A levegő vizsgálata nemcsak környezetvédelmi érdek, hanem a kéményekből kiszálló gázok elemzéséből a kazánok, fűtő- berendezések állapotára is lehet következtetni. A megromlott hatásfokú, lerakodott koromtól, vízkőtől terhelt kazánok csak úgy nyelik az olajat és a kokszot. Hogy ez ne következhessen be, a vállalatnál listát, ahogy ők nevezik, ..kazán-katasztert” vezetnek, hogy időről időre meghatározott rendszerességgel tudják ellenőrizni a megyében hozzájuk tartoló majd 3000 kazánt. (k—ó) I i Mártonkor mondták i Városi tanácstagok fogadóórái
