Déli Hírlap, 1982. november (14. évfolyam, 258-283. szám)
1982-11-09 / 265. szám
Miskolc és a környeső községek Es hogy állunk a szolgáltatással? if A miskolci versenyzők az Apolló kondicionálóteremben edzenek a hétvégi kupára (Herényi László felvételei) Nemzetközi bodys verseny Miskolc város a VI. ötéves tervben a szolgáltatásfejlesztési feladatokra 330 millió forintot tervezett. Ez az összeg — a körülményeket is figyelembe véve — több, mint amchnyi az elmúlt tervidőszakban volt. A legtöbb pénzbe — 200 millió forint — a Patyolat új központi üzeme kerül. A tervidőszak első két évében létrejött, és az év végéig befejeződő fejlesztések együttes értéke 258,3 millió forint. Apolló Kupa A nyár végén hirt adtunk róla, hogy két fiatalember kondicionálótermet nyit a Weidlich- udvarban. Nők és férfiak edz- hetik itt magukat, testükre szabott gyakorlatokkal. A kondicionálóterem, mely az Apolló nevet viseli, december 1 -töl áll az erősödni, csinosodni vágyók rendelkezésére. Az apollós vállalkozók nem akármilyen hírverő rendezvényt hoztak tető alá: a hét végén nemzetközi body-building-verseny színhelye lesz a Rónai Sándor Megyei Művelődési- Központ. Apolló Kupa elnevezéssel vasárnap délelőtt 9 órától osztrák, NDK-beli, lengyel, csehszlovák és magyar testépítők gyakorlatait láthatják az érdeklődők. A kötelező erő-emelő gyakorlatok az úttörőházban lesznek; szombaton délután 5 órától, ide 10 forint a belépődíj. (A vasárnapi programra 40.) A 81-es Kinizsi Kupa folytatásaként rendezik meg az első Apolló Kupát, melynek menetrendje a következő: vasárnap reggel 9 és 10 között zajlik-a fekvenyomó verseny, ezen országos csúcskísérletnek is tanúja lehet a közönség; a body-building verseny első része 10-kor kezdődik; H-től női bodys bemutató lesz, a résztvevők fővárosi amazonok. Ezután 10 darab Ahány féle izom, annyi fajta gyakorlat. 6 hónapos bérletet sorsolnak ki a közönség között az Apolló kondicionálóterembe Déli 12 órától folytatódik a verseny, körülbelül fél 1-kor lesz az eredményhirdetés és a győztesek újabb bemutatója. . Miskölcot hat body builder és hat fekvenyomó képviseli. Színeinkben versenyez Nitk Árpád, aki 240 kg-os csúcskísérletet akar tenni fekvenyomásban. Es Lapradiátor helyett öntöttvas Kazánhiány Hatásosnak bizonyult a gazdaságos, energiatakar íí:os fűtés propagandája. Az idén nagyon sokan szándékoztak szénka zán-tüzelésű központi fíítést felszerelni családi házukban, ám ez nem mindenkinek sikerült. Országos méretű a kazánhiány. Ezért aztán futótűzként terjedt a hír az érdekeltek körében az elmúlt héten .Miskolcon: több Totya kazán látható az áfész Szeles utcai szerelvényboltjának szabadtéri raktárában. Igaz volt-e a hír? — kérdeztük Orbán Ferenciül, a 260. sz. bolt helyettes üzletvezetőjétől. — Mindössze két napig. Valóban kaptunk 15 különböző méretű, hazai gyártmányú Totya szeneskazánt Még le sem rakták a kocsiról, amikor már valameny- nyit el is adtuk. Mindez nem vigasztalja azokat, akik az ennél nag'" ibb teljesítményű, szovjet gyártmányú 339-es típusú kazánra pályáznak. Még tavasszal 11 vásárló rendelt tőlünk ilyen fűtőberendezést, 4—5000 forint előleget fizettek, ám az ősz derekán ezt a pénzt kénytelenek voltunk visszafizetni. Akkor derült ki ugyanis, hogy egyetlen szovjet kazánt sem kapunk. Az utóbbi években ilyen még nem történt. Ráadásul hiányzik az olcsó alumínium lapradiátor is. Helyette csupán a drágább öntöttvas fűtőtestekkel szolgálhatunk. indul a 100 kg-os kategória csúcstartója (213,5 kg-mal) — Parázs Miklós. A Patyolaton kívül tnár elkészült a Fodrász Szövetkezet mosodája, továbbá 13 szolgáltató egység, összesen 2340 négyzetméter alapterületen. 1985-ig további 14 szolgáltató egység létrehozása szerepel a tervben. Ezáltal tovább fejlődhet a személygépkocsi- és motorkerékpár-javítás, a lakáskarbantartás, a garanciális bútorjavítás. A VI. ötéves terv a szolgáltatói volumen mérsékeltebb növelésével számolt. Ez azonban nem jelenti az ellátás romlását; inkább a mérsékeltebb igények következménye; Ezek után részletezzük kissé a főbb szolgáltatások miskolci helyzetét. 33 000 gépkocsi A személygépkocsi- és a motorkerékpár-javítás a tervidőszak eddigi részében viszonylag mérsékelten (27 százalékkal) fejlődött. A ciklus végéig várhatóan 33 000 géo- kocsi lesz a városban. Ennek megfelelően a tervjavaslat tartalmazta egy újabb szerviz megépítését, ám erre, fedezet hiányában, nem kerülhet sor. Ellenben a gépkocsijavítás szervezeti formáinak korszerűsítésére a jövő év közepéig sor kerül. A háztartási gépek és híradástechnikai készülékek javításának volumene megnőtt. Nyolcvanhét százalékkal a Gelkának jutott a fő szerep. Pillanatnyilag nyolc szervizünk van, felkészültségük az országos átlag feletti, kiépült a hibabejelentő rendszer. Kijárók és bejárók Az alsózsolcai F. Z. megtisztelt azzal, hogy az ingázókról szóló cikkem kapcsán (Déli Hírlap, november 1.) elmondotta véleményét. Néhány állítással, jobban mondva nekem tulajdonított állítással nem ért egyet... Szívesen vitatkozom, de arra felesleges szót vesztegetni, hogy az újságíró (jobban mondva egy politikai napilap szerkesztősége) tisztában van-e a társadalmunkban is működő „keresleti—kínálati hatás- mechanizmussal”, A téma jobb megközelítését adja az Ön által megpendített javaslat. „Tegyenek egy kísérletet lapjukban arra, hogy — az említett cikk alapján olyan előnyösnek feltüntetett bejáróingázó életformát — hány miskolci lakos, milyen összegű, az ingázóknak kifizetett lel épéi mellett vállalja el, helyettük) ... A kísérlet végrehajtására ígéretet sem tehetek, de szívesen eljátszom a gondolattal. Hogy milyen státusz bejárónak lenni, az egyetlen jelzővel aligha minősíthető. A költő úgy vélekedik, hogy a lét se rossz, se jó — adott, hát elfogadható. Tény viszont az, hogy a naponta, hetente utazók gazdasági, utazási, szociális körülményei jelentősen javultak. Tény, hogy a falu gyorsított komfortosítása következtében már nem olyan vonzó a város. Az a város, amelynek üzemei munkaerő- hiánnyal küzdenek; az a város, ahol éppen az arányosabb településfejlesztés érdekében némileg visszafogták az infrastrukturális beruházásokat; az a város, amelybe nemcsak bejárnak dolgozni, hanem, amely már a kijárókkal is számolni kénytelen. A szabad, vagy a könnyebben mobilizálható munkaerő a korábbinál lényegesen több lehetőség között választhat, s a csábítás — a szó nemes értelmében vett — trükkjei kifinomultak, s közgazdaságilag indokolatlan előnyöket is tartalmaznak. Az kétségtelen, hogy az utóbbi 15 évben dinamikusan fejlődő városok ipara és szolgáltató-hálózata megbénulna akkor, ha a bejárók egyik napról a másikra otthon maradnának. De ennyi embert, egyszerre, a vidék nem is tudna fölszívni és megtartani. Az elmondottak ismeretében nyilvánvaló, hogy az ingázók szerepe, rangja fölértékelődött, s ennek nyomán megbecsülésük is nőtt. F. Z. joggal utalt arra —, s ebben a kérdésben mélységesen egyetértünk —, hogy talán már egy emberöltőn belül gyökeresen átrendeződik a foglalkoztatási szerkezet. Az ugyan nem valószínű, hogy majd a fél Miskolc Zsolcán keresi a kenyeret, de az várható, hogy az autóbuszon és a vonaton — oda is, vissza is — mindig lesz ülőhely. B. I, Központi intézkedésre folyamatban van a Gelka szervezeti korszerűsítése, decentralizálása. A textiltisztítást lényegében a városban a Patyolat végzi, mint profilgazda. Az év végére befejeződő új központi üzem lényeges javulást hoz a dolgozók munkakörülményeiben, a munka szervezettségében és várhatóan a minőségi színvonalban. Az elmúlt tervidőszakban az építőipari szolgáltatás értéke 70 százalékkal nőtt. A szocialista szektorban döntő a MIK, a Lakáskarbantartó Szövetkezet és a Lakásfenntartó Szövetkezetek társulásainak munkája. A magánkisiparosok száma megnőtt, részesedésük 25,8 százalék. A fejlődés ellenére Az építőipari szolgáltatás lehetőségei, a szembetűnő fejlődés ellenére is, elmaradtak a növekvő szükségletektől. Az ellátás — mennyiségi szempontból — viszonylag a MIK-kezelésű lakások esetében a legjobb, annak ellenére, hogy a munkák átfutási ideje hosszú. Feszítőbb a probléma a szövetkezeti lakások vonatkozásában; az igények — a használódás miatt — rohamosan növekszenek. Nem jobb a helyzet a magántulajdonú lakások esetében sem: kevés a kisiparos. A ruházati és egyéb ipari javítás viszonyában kielégítettek az igények. A felvevőhelyek a város minden részében megtalálhatók, bár vannak úgynevezett „menő” szolgáltatóhelyek, amelyek éppen kapósságuk miatt, időnként túlterheltek; vonatkozik ez egyes kisiparosokra is. Az úgynevezett személyi szolgáltatás — fodrászat és fényképészet — az elmúlt tervidőszakban nagyot fejlődött. Az ellátást a szövetkezeti szektor 70 szolgáltató egysége és 62 kisiparos végzi. Körvonalakban ilyen képet fest Miskolc szolgáltatói hely- ze. És milyen a város környéki községeké? Ezer lakosra — 12 kisiparos A helyzet* megítélésénél meghatározó egyrészt a települések népessége, az e területeden működő szolgáltató egységek és magánkisiparosok száma; másrészt a város közelsége. Népességi oldalról a legalapvetőbb szolgáltatás, a fodrászat esetében is: minimálisan 6000 lakos szükséges ahhoz, hogy egy szolgáltató egység gazdaságosan üzemeltethető legyen. A közelben ilyen feltétellel csak Felsó- zsolca rendelkezik. A Gelka — hibabejelentésre — meghatározott napokon hetente két alkalommal valamennyi környező községbe kimegy és biztosítja az ellátást. Az említett községekben 240 magánkisiparos tevékenykedik, 1000 lakosra 12 kisiparos jut — ez kétszerese a miskolci összevetésnek. A községek ellátottsági szintje — kevés eltéréssel — az átlag körül mozog. Hangsúlyozni kell azonban Miskolc közelségét, ami a jobb ellátottság tekintetében meghatározó. Sommázva azt mondhatjuk, hogy az elmúlt hét évben — az V. ötéves terv és a VI. első két éve — lényegesen megnőtt a szolgáltatás. A jövőt illetően az egyik súlyponti feladat az építőipari szolgáltatás kapacitásának növelése, minőségének javítása. jjc Ez a kislány gyöngyöt fűz (Kiss József felvétele)
