Déli Hírlap, 1982. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1982-11-09 / 265. szám

A fiatal Magyar Tanácsköz- I társaság a gazdasági és társa­dalmi viszonyok átépitése köz­ben nem tudott felkészülni a ránehezedő imperialista nyomás elhárítására. A fő erőt a román királyi hadsereg ellen kellett összpontosítani. A tanácskor­mány az időnyerés érdekében határozott Miskolc feladása mellett. Ezt követően gyors akcióba kezdett a tanácshatalom, hogy védelmét biztosítsa. Egymás után jönnek létre a munkás­zászlóaljak. A fő erőket Miskolc térségében összpontosították (ezt kiemelkedő teljesítmény­nek tartja a hadtudomány). Időközben Miskolcon is jelen­tős események történtek. Az in­tervenciót követően a csehszlo­vák erők a végleges berendez­kedés képét tükrözték. Számos hivatal vezetését saját embere­ikre bízták. Ilyen jelenségek vol­tak a diósgyőri gyárban is. A munkások panasszal mentek a csehszlovák légió olasz pa­rancsnokához, Zincone tábor­nokhoz. A munkások gyorsan rádöb­bentek az intervenció következ­ményeire. A legöntudatosabb vezetőket elhurcolták, köztük Croszmann Zsigmondot is, aki a proletár haza védelmének szervezésében aktivan vett részt. Miskolcról 52 munkást hurcol­tak el. A diósgyőri vasgyárban a munkások jelentős akcióba kezdtek. A Vörös Őrség fegy­verkészletét az intervenció ide­jén elrejtették, s most Bova Ernő és Lipták Gyula vezetésével megszervezték annak az Ernőd térségében gyülekező Vörös Hadsereg számára történő át­mentését. Kocsikra rakva, az éj­szaka leple alatt vitték a fegy­vereket a hegyeken keresztül Ernődre. A fegyverekkel együtt mintegy ezerötszáz munkás je­lentkezett a Vasgyárból és Pe­recesről a Vörös Hadseregbe. A munkások most az inter­venció közepette bizonyították, amit korábban az opportunista vezetők lehetetlenné tettek: ké­szek harcolni a proletárhata­lomért. , A Magyar Vörös Hadsereg, miután kellő erőt vont össze Miskolc térségében, 1919. május 20 án reggel indította meg az I offenzívat Ernőd községtől. A csehszlovák intervenciós csapa­tokat meglepte a proletárhad- ; sereg erőteljes támadása. Nem j birtok ellenállni a Vörös Had­seregnek. Este 6 órakor a cseh-, szlovák csapatok megkezdték a visszavonulást. Kilenc órakor be­vonultak a városba a Vörös Hadsereg egységei. Reggel a városházán, a vármegyeházán és más középületeken már a forradalom vörös lobogóját len­gette a szél. Május 21-én a városba érke­zik Landler lenő, a III. hadtest parancsnoka. „Az utcákon let és alá hullámzó tömegek. Min­denfelé hihetetlen lelkesedés ... A felszabadított Miskolc újra a proletáriátus vörös városa lett" - írta a Reggeli Hírlap. Landler Jenő élesen bírálta a korábbi vezetés opportunista hibáit. Május 24-én Hirossik Jánost nevezték ki Miskolc ide­iglenes kormányzótanácsi bizto­sává. Hirossik alapos elemzést adott a miskolci munkástanács tevékenységéről. Szerinte a pro­letárhatalmat a szó 'Szoros ér­telmében „újra kell felépíteni". A vezetést szinte teljesen át­szervezte. A miskolci csata után az első napok áz intervenciós csapatok ellentámadásának meghiúsítá­sával teltek el. A munkászászló­aljak elvágták a cseh és a ro­mán csapatok érintkezési pont- iáit, majd megindult a dicső­séges északi hadjárat. A III. hadtest parancsnoksá­gát előbb Kassára, majd Eper­jesre helyezték át. Landler és Hirossik *eltávozott Miskolcról. A Vörös Hadsereg előnyomulása J lehetővé tette a szlovák nép forradalmi harcának kibontako­zását, melynek nyomán létrejött a Szlovák Tanácsköztársaság. LEHOCZKY ALFRÉD Az Autóklub munkáját segítették November 7-e alkalmából aktívaértekezletet tartottak a Magyar Autóklub Borsod me­gyei Szervezetének Szemere utcai fyubhelyiségében. A meghívottakat a klub függet­lenített titkára, Forgács Já­nos köszöntötte. Méltatta azt a társadalmi munkát, amelv- lyel a klub aktívái hozzájá­rulnak ahhoz, hogy a Borsod megyei Szervezet az ország egyik legaktívabb klubja, szervezete. Kérte őket, hogy a jövőben is hasonló lelkese­déssel segítsék az MA helyi feladatainak megvalósítását. Végül a klub függetlenített és társadalmi vezetése nevében, jutalmakat adott át az 1982- ben legeredményesebb mun­kát végzett aktíváknak. jjc A tél sajnos sosem várat magára annyit, mint a tavasz; teg­nap már igazi csikorgó reggelre ébredhettünk. A benzinku­taknál egyre többen „tankolnak” az otthoni olajkályha szá­niára. (Kiss József felvétele) Ellenőrzi a Köjál Mfefoff a poharunkba csurog... És a strandok vize? Az ivóvíz sokféle szűrőál­lomáson keresztül kerül a poharunkba: többek közölt a megyei KÖJÄL is rendsze­resen ellenőrzi az ivóvíz mi­nőségét. Megyénk Környezet­és Természetvédelmi Bizott­sága előtt nemrégiben szá­moltak be erről, s megálla­pították, hogy az évtizedek alatt szerzett tapasztalatok szerint a közkutak vizének minősége erőteljesen, a víz­műveké kisebb mértékben romlott. A felmérések szerint ta­valy megyénk lakosságának majd’ 63 százaléka juthatott mindennap kifogástalan ve­zetékes ivóvízhez, s több mint 7 százaléka kútvízhez. Azoknak a száma, akik nem kapnak megfelelő vizet, 240 ezerre tehető. Az ásott kutak vize sok­szor tartalmaz káros össze­tevőket: tavaly a vizsgálatok több mint felében találták kifogá­solhatónak az ivóvíz bakte­riológiai állapotát. Húsz éve vizsgálják a szak­emberek a különböző mikro- és makroelemek hatását az emberi szervezetre. Általában kicsi például a vizek fluortartalma, s a fluor hiánya a fogszuva­sodást segíti elő. Az alacsony jódtártalom a pajzsmirigy- megnagvobbodás előidézője: ezt a konyhasó jódozásával pótolhatjuk. Az ivóvízhez hasonlóan, szigorúan elemzik az uszo­dák és a fürdők vizét is. Szerencsére megyénk eddig mentes volt az olyan járvá­nyoktól, melyek kiinduló­pontjaként uszodát, strandot lehetett „bemérni”. Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne nálunk is a strandvízben időnként ilyen vagy olyan kórokozó. Az okok között elsőként áll a fürdők zsúfoltsága, a visz­szaforgatásos víztisztító rend­szerek hiánya. Ez elsősorban pénzkérdés, hiszen korszerű fürdőket építeni, víztisztító berendezéseket vásárolni meglehetősen költséges mu­latság, A víz fertőződésének azonban van egy másik na­gyon fontos oka is: a személyi higiénia ala­csony szintje, a kötelező zuhanyozás elmaradása a fürdés előtt Egyik újság­író kollégánk egy országos fo­lyóiratunkban úgy jellemezte a helyzetet, hogy fürdőzési szokásaink helyenként kifeje­zetten visszataszítóak. Ezen pedig változtatni beruházás, nagy summák nélkül is le­hetne... (k—ó) Csomag­nyomozók Hiába hiányos a címzés Nagyon sok rosszul címzett csomag érkezik a Tiszai pá­lyaudvar poggyászáru- és ex- presszpénztárába. Az ott dol­gozók a megmondhatói, hogy egy-egy ilyen csomag címzett­jének a kiderítése valóságos nyomozói munkát igényel. Se­gítségül szolgál ugyan a tele­fonkönyv, ám gyakran előfor­dul, hogy a helyszínen kell érdeklődni a címzett iránt. Becsületükre legyen mondva, eddig még egyetlen csomagot sem kellett visszaküldeniük hiányos címzés miatt. Pedig a közelmúltban olyan nyugati csomag is érkezett Miskolcra, amelyen a néven és az utca­névén kívül semmi más nem volt olvasható. Megkönnyíti a munkájukat, ha ilyen esetekben a csomag­ra várók maguk is érdeklőd­nek a küldemény iránt a Ti­szai pályaudvaron, vagy ép­pen a vámhivatalban. Megéri a fáradságot... rr .Hozmotili ízott" az informátor Sokat kell várni a szénre Rövid tudósításban számol­tunk be az elmúlt héten a Sajó-parti Tüzép-telep szén- ellátásáról. Ezzel kapcsolat­ban nagyon sokan telefonál­tak, és írtak szerkesztősé­günkbe. Valamennyien egy vélemé­nyen voltak: írásunkban túl rózsás képet festettünk a szénválasztékról és a szál­lítás ütemezéséről. Többen bemutatták az augusztusban és szeptemberben kelt befi­zetési céduláikat, elpanaszol­ván, hogy a mai napig nem kapták meg az időben meg­rendelt szenet. A történtek alapján meg kell vallanunk: olvasóinknak van igaza E sorok íróját félreinformálták az illetéke­sek. Három hét helyett — előfordulhat, hogy három hó­napig kell várni a szén ház­hoz szállítására. Mentségünk­re szóljon, hogy az informá­ció megszerzésekor teljes bizalmat tanúsítunk az illetékes vezetők nyilatkoza­tai iránt J (szántó) Oss a határban Főidben a búza, hordóban a must Köszönet a diákoknak (Folytatás az 1. oldalról) Ahhoz képest, hogy még november közepe sincs, igen jól áll az őszi munkákkal a megye mezőgazdasága. Az őszi vetésekhez szüksé­ges munka befejeződött, az erőgépek 84 492 hektárt szán­tottak fel. A tavaszi vetések alá 73 796 hektárt forgattak meg eddig, ez az összes föld­terület 55 százaléka. Földben van már a búza, a rozs és az őszi árpa. A ke­nyérgabona vetésterülete 83 921 hektár, a rozsé 1187, míg az őszi árpáé 2367 hek­tár. Tárolóban a burgonya, a napraforgó és a szója is. Be­fejezéséhez közeledik a cu­korrépa betakarítása, csak- úgv, mint a kukoricáé. Az összes vetésterület mindössze 2 százalékában van csak ter­mény. A silókukoricával is csaknem végeztek a gazdasá­gok, szövetkezetek. Ami ma­radt, azt szemesként vágják le. A zöldségtermékeknek csu­pán egytizede található még földben, ezek az őszi érésű káposztafélék. Gyümölcs 2771 hektáron termett, ebből téli alma 1931 hektár. Néhány mázsa híján mind lekerült már a fákról. A szőlőszüretről a Tokaj- hegyaljai Borkombinát ve­zérigazgató-helyettesét, Mitró Lászlót kérdeztük: Vetélkedő városunkról Ezen a kedden már nem közlünk kérdéseket, véget ért. vá­rostörténeti vetélkedőnk első — pontosabban, a nyári szüne­tet is figyelembe véve második - szakasza. Játékosaink hol­napi számunkban olvashatják az utolsó négy kérdés helyes válaszait, és azt, hogy hol, mikor lesz a döntő, melyen a leg­jobb tiz brigád és tiz egyéni versenyző vesz majd részt & Sokat segítettek az idén is a szüretelő középiskolások. — Gyakorlatilag november 7-e előtt befejeződött a szüret Hegyaiján. Most már csak mezgerélünk. A korszerű ül­tetvények, a gondoskodás most, ebben az évben hozta meg gyümölcsét: talán, soha ennyi nem termett még itt. mint az idén. Jó év volt, szép a hozam,- annak ellenére, hogy kétszer tépázta meg a jég a tőkéket.; 75 mázsás hek­táronkénti átlagtermést taka­ríthattunk be. — A szüret október 9-én kez­dődött, a felvásárlás egy nap­pal később. Nagy gond volt eleinte, hogy a középiskölá­MISKOLC TÖRTÉNETE 53­A miskolci csati soknak csak öt nap szüretet engedélyeztek, ám az utolsó pillanatban, a szüret kezdete előtti napokban meghosszab­bították ezt az időt. Végül 8—9 napot dolgoztak a diá­kok; nagyon köszönjük a munkájukat. — A szép hozam társult a jó minőséggel. Igaz, nem a legkiválóbb évjárat lesz az idei, de a szüret második fe­lében igencsak emelkedett a minőség, a must cukorfoka a 20—24-et is elérte. A sajáton kívül 230 ezer hektoliter must felvásárlását terveztük. de lénvesesen több lett. A táro­lással így eleinte akadtak k;- sebb problémáink, végül meg­oldottuk. A több ezer mázsa aszúszem is javítja a milyen­séget, így garantált, hogy a tokaji bor továbbra is az élen lesz. Most már a jövő évi ter­més fogadására készülünk, bővítjük a tárolóhelyeket.

Next

/
Thumbnails
Contents