Déli Hírlap, 1982. november (14. évfolyam, 258-283. szám)
1982-11-27 / 281. szám
/ Á harcot nem szabad feladni A látogató & Ankét a Hevesy Filmklubban Pótszékeket kellett behozni csütörtökön este a Hevesy Iván FilniKlubbu, A látogató című új magyar cl őV ument umfilm premierjére es ankétjára. Még Ti- szakarádrol is eljöttek néhány an. hogy ismét találkozzanak Edit Brufck-kal. a film szerzőjével és „főszereplőjével”, Igen tanulságos és — nemcsak a téma miatt — szomorú beszélgetés alakult ki Benedek Miklós vitaindítója, bevezetője után. Az derült ki ismét, s ki tudja hányadszor, -hogy a negyvenen aluli korosztályoknak felületesek a történelmi ismeretei, „lu- kak vannak benne”, ahogyan az egyik hozzászóló megfogalmazta. A film röviden arról szól, hogy Bruck Editet, a családjával együtt. 1944-ben elhurcolták a falujából: Tiszaka- rádról, s azóta csak kétszer, 1962-ben és most, a film készítésekor járt itthon. Oka van ennek, hogy csak ilyen ritkán, nagy időközökben látogat haza az azóta Olaszországban sikeres író d,s rendező Bruck Edit. Minden találkozása a múlttal, szülőföldjével mély sebeket tépett fel, s érthető, hogy az ember ezeket nem szívesen vállalja, keresi. B. Révész László rendezőnek a filmje végső soron — de immár tudatosan — mégsem tesz mást. Azért tudta rávenni, Edit Bruckot, hog" vállalja a filmben való közreműködést, mert a „múltat' be kell vallani”, s valamilyen módon pontot is kell tenni a történet-történtek végére. -A film felidézi a szerző életútját, bemutatja római otthonában, olasz barátai körében, ám a csúcspont a szülőfaluval való találkozás. Ez pedig attól és azért lesz drámai, mert a szülőház — Bruck Edit nem tudott erről, amikor vállalta a filmben való közreműködést — közben rommá vált. A film utolsó képsorai — mintegy szimbolikusan is — azt mutatják, amint egy markológép ledönti és elteríti a vályogfalakat. Kétségtelen, hogy ezek a képsorok sokkolják , a nézőt, s ezzel is magyarázható, hogy oly nehezen, de utána annál szenvedélyesebben indult meg a beszélgetés. Nehéz is megszólalni egy olyan témában, amelynek a fontosságát. jogosságát senki sem vitatja, ám — részben az ismeretek hiánya miatt is — a felelősségben sem tud osztozni. Mert vannak, akikben sohasem tud békévé oldódni az emlékezés, míg mások, sokan a maguk életével, tragédiájával vannak eltelve, elfoglalva. Ez a háború mindenkit meggyötört — mondotta a filmben Ember Mária —. noha mindenkit más intenzitással. Bruck Edit viszont azt hangsúlyozta a filmben is, csütörtökön este is. hogy mindaddig, amíg a világban erőszak, lágerek vannak, nem szabad felejteni, mert senki sem tudhatja, hogy őt mikor sújthatja a faji. vallási vagy politikai megkülönböztetés és erőszak. Felvetődött az is, hogy mit tehet az iró, a film, a humánum? Hiszen éppen a világtörténelem (és részben a világ jelene) éppen elegendő okot adhat a pesszimizmusra. Valahol mindig újratermelődik az erőszak, embereket hurcolnak el, aláznak és ölnek meg a többség, a többiek néma „asszisztálása” mellett, fgv igaz — mondotta Bruck Edit —, a harcot azonban mégsem szabad feladnia A kultúrát és műveltséget emlegette, amely megóvhatná az emberiséget a borzalmak ismétlődésétől. Egyetérthetünk ezzel, mint eéllal és vággyal, még akkor is, ha tudjuk, hogy a kultúra és a humánum oly esendőén kicsi és kiszolgáltatott, mert mindenkor kisebbségben van. A felejtés (majdnem tudatlanságot írtam) önvédelmi reflexe is a tudatnak, amely — erre szomorú bizonyság a történelem — még az ismétlődő tragédiákból sem okult és okul. Mégsem ezzel a de- fetista gpndolattal jöttünk haza csütörtökön éjszaka erről az érdekes ankétről, hanem azzal, hogy a maga posztján mindenki tehet valamit az erőszak és az ostobaság ellen, s bármilyen esendő legyen is az egyes ember, a felelősségét nem háríthatja át másra. (horpácsi) Műemlékek sorsa Két új munkaterülettel is foglalkoznak jövőre a megyei tanács településfejlesztési és kommunális bizottsága műemléki albizottságának tagjai. Felkérik Miskolc főépítészét, hogy tájékoztassa a tagokat a városunkban folyó műemlék- védelmi tevékenységről, a védett épületek hasznosításáról, Emelterméműszaki állapotáról, lett megtárgyalják a szetvédelem és a műemlékvédelem közös feladatait, s a természetvédelmi területeken levő műemlékek helyzetét is. Fontos témakör a megyénk területén levő egyházi műemlékek sorsa. y A Krakkói Filharmónia Zenekara Közös énekléssel znt ut a Vasasban Hal miskolci, illetve megyei kórus részvételével megyei kórustalálkozót rendeznek december 2-án. délelőtt 10 órától a Vasas Művelődési Központban. Borsos Árpád, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője mond megnyitót, majd a 100. sz. Pataky István, a 105. sz. Lékai János, a 102, sz., a 117.. a 101. sz. Szemere Bertalan és a 114. sz. Eötvös József Ipari Szakmunkásképző Intézet kórusai mutatkoznak be. Záróakkordként a vetélkedőn részt vevő kórusok közösen énekelnek el három vésztői népdalt. Hétfőn este, a színházban S hakni Finoibsok tacetija Hétfőn este fél 8-tól a Miskolci Nemzeti Színházban vendégszerepei Jerzy Katle- ivitz vezényletével, Kaja Dan- czowska hegedűművésznő és Piotr Paleczny zongoraművész közreműködésével a Krakkói Filharmónia Zenekara. A nagy lengyel zeneszerző, Karol Szymanowsky nevét viselő Krakkói Filharmónia volt az első zenei intézmény, amely a második világháború után, 1945-ben megkezdte művészeti tevékenységét Lengyelországban. A Filharmónia fontos szerepet játszott a háború utáni években a lengyel zenei élet újjászervezésében. Nagyszámú hallgatóságnak adott hangversenyeket Krakkó területén — a Wawel udvarán és koncerttermekben —, továbbá a környező városokban, megismertetve a közönséget a lengyel és a külföldi zene klasszikus és élő szerzőinek alkotásaival. Miskolci koncertjükön Szy- manowsky-művek hallhatók: a Nyitány, az I. hegedűverseny és a IV. szimfónia zongorára és zenekarra. A flaska Az üveg, amikor először látom, tele van. Hűvös a reggel, késve ,indul a vonat. A „tulaj” (szó, ami szó, irigyeljük egy kicsit) kedvtelve méregeti a súlyát, komótos lassan csavarja le a tetejét, megadván annak a bizonyos kortynak minden szükséges szertartást. Már a szájához is emelné, amikor rászól.egy idősebb vasutasruhás: — Kétszáz forintos pálinka lesz az . . . — és szemével int is, mutatván, hogy a kalauz éppen egy rendőrrel beszélget. Az üveges férfi zavarba jön. Hiába no, úgy megadta már a módját a reménybeli kortynak, hogy most valóságos bűn lenne visszatenni az üveget kóstolatlan. Áll hát tanácstalan. Mi nézzük, kárörvendön, vagy éppen résztvevőn, ki-ki természete szerint. A sarokból egy bajuszos határozza el magát a közéletre, és már mondja is: — Ötszázasra büntettek már engem egyszer ... A feleségének csak ez kell, perel újra, mint ahogyan akkor is perelhetett: — Én ezer forintra büntetnék, hogy egy órát ki ne bírjanak . .. Nem árt egy korty ... Már nem is annyira hűvös, bontatlan is melegít a palack, mert a sok idegenből egy társaság lesz nagy hirtelen. A vasutas megszánja végül az üvegest, aki még mindig nem szánta rá magát, hogy eltegye a pálinkát. — Menjen be oda! — int a vécé felé. — Oda? — Ügy szokták. Most van igazán bajban a pálinkás mert mind őt nézzük. Az a bizonyos korty már nem is lenne fontos, de nem bemenni majdnem olyan, mint a gyávaság. Bemenni meg szégyen, mert miféle ember az, aki egy órát se bír ki ital nélkül. — Menjen na — mondja a vasutas ... — Hát... — Lépjen már. — Jöjjön maga is . .2 Belépnek, az ajtót is nyitva hagyják maguk mögött. Jóféle lehet a pálinka, mert kiszólnak az ötszáz forintra büntetettnek is, aztán sorba kinek-kinek, aki úgy néz, hogy szóljanak neki. Végre elindulunk. Egy asszony toporog a nyitott ajtó előtt, aztán mit tehetne, átmegy a kocsi másik végébe. Hátha ott nem épített még büfét az állampolgári fegyelem. BARTHA GÁBOR A szívpanaszoktól a gyomorfekélyig Mikor beteríthet meg a tévé? Amerikai vizsgálatsorozatokból kitűnik, hogy sok olyan abnormitas van, melyet a tv-nézés okoz: tv-has, tv-láb, tv-sziv, tv- nyak. Ezek előidézője mindenekelőtt a több órás mozdulatlan ülés a tv-készülék előtt A viszonylag kis képernyő arra kényszeríti a nézőt, hogy egy bizonyos testtartásba merevedjék. Mivel a legtöbb ember a mély karosszéket tartja a legkényelmesebbnek, a kuporgó tartás állandó nyomást gyakorol a rekeszizomra. a szív előregörbül és egy idő múlva vérkeringési zavarok keletkeznek. Például egyre több orvos diagnosztizálja a „tv-nyakat”, amely abban mutatkozik meg, hogy egy Ez a divat Tetőtől talpig Ilyenkor, télvíz közeledtével mindannyiunkai foglalkoztat a kérdés: mit vegyünk fel. hosy csinosak legyünk, ám ne fázzunk a legzordabb időben sem?. Telefoninterjút kértem az Ez a Divat Szerkesztőségétől. Megnyugodva közölhetem kedves olvasóinkkal, hogy divatosak maradunk akkor is, ha nem didergőnk a legnagyobb zimankóban fedetlen fővel, vagy netán — mint évekkel ezelőtt — könnyű, kis, tüsarkú lábbeliben. Mert a jelszó: fel a kalapEgyaránt divatos a pilóta stílusú, fülünket védő szoros sapka (kár, hogy csak az igazán szép arcú nőnek áll jól), a barett és a svájci sapka, a kis vadászkalap, a szőrmekucsma, a kötött sap^ Egy Dior-modell kák végtelen sora, sőt. még a fülvédő is. A kendők is állják a sarat. Méretük növekedett, ezért turbánszerű- en, többszörösen csavarva védik fejünket, hajunkat a hullástól. A kendők vállra — plédszerű méretekben — is divatosak, a réteges öltözködés jegyében. S ha már a vállunkról esik szó, jegyezzük meg, hogy ismét szélesedik, de nem kitömött, vat- tázott változatban, hanem rafinált, piés, fodros erősítésekkel. A lábbelik divatja — hosz- szas kitérő után — az észszerűség irányába halad. Leszálltunk az éjjel-nappal viselt magas sarkakról. A lábbelinek kényelmes talajt nyújtó teletalpú és 3—4 ernes sarkú csizmák kerültek előtérbe nappali viselet gyanánt (alkalomra természetesen mindenki kedve szerint feszenghet, tipeghet tűsarkú cipőben, mert az tovább él, de csak rendeltetésének megfelelően). És, mit vegyünk fel magunkra? Nos, minden divatos. a szűk szoknyától az ernyő- és harangszoknyán át a klasszikus és avantgarde stílusú kosztümöktől a délutáni ruhák hosszú során át a téliesített pufajkáig, nagybundáig. Ki-ki válassza ki magának nemcsak a kedvére valót, hanem az alkatának megfelelőt is! D. e. idegi inger görcsbe rántja a* i7omzatot. A szív is egyre inkább tv- ritmusban ver. A mérések már a feszült izgalommal várt adások bekapcsolásakor növekvő vércukorrélegeket regisztrálnak: a kísérletben részt vevő nézők szíve percenként 45 dobbanással többet vert, mint egyébként. A kutatócsoport 24 kísérleti személynél a gyomorsavtermelés világos emelkedését is megállapította. A tudósok számára ez bizonyíték volt arra, hogy a képernyőn zajló események befolyásolják a gyomorfekély keletkezését,,, Azok az amerikai gyerekek, akik a Columbia Egyetem vizsgálatai szerint 8,5 óráig lerjeáő időt töltenek a tv-készülék előtt, kimutathatóan kapcsolatteremtési és tanulási zavarokkal küszködnek. Az ülés és a hallgatás a képernyő előtt természetellenesen korlátozza a gyermeki mozgáskényszert, a növekedés és gyarapodás legfontosabb előfeltételét. A legerősebb tv-stressznek azonban a szemek vannak kitéve. A természetellenes és megfesztett nézés a tv-készü- lék előtt közvetlenül az agyon keresztül további testlunkciót vált ki: a szív gyorsabban ver, a vérnyomás emelkedik. A Palócföld szerkesztősége lesz a vendége a Magyar írók Szövetsége észak-magyarországi csoportja legközelebbi összejövetelének. November 29-én, hétfőn este 6 órakor a TIT Kazinczy-klubjában Végh Miklós főszerkesztő, Laczkó Pál író és Szepesi József költő találkozik a közönséggel. A MISKOLCI BERUHÁZÁSI VÁLLALAT felvenne vezetői munkakörbe felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező építészt, mélyépi. tőt vagy általános mérnököt. Fizetés a 16/1976. (XII. 11.) MüM sz. rendelet 5. sz. melléklete szerint. Jelentkezés személyesen önéletrajzzal a személyzeti előadónál, Hunyadi utca 5. I. emelet. í Palócfi-esí a Kazinczy-iiban
