Déli Hírlap, 1982. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1982-11-25 / 279. szám

t a miskolciaké a szó Rovatvezető: Nvikes In re — Postacím: Déli Hírlap. Miskolc 3501 Pf. 39. — fel.: 18-229 Ne hagyjuk randalírozni őket! Két olyan felháborító eset kényszerít írásra, ami mellett »em lehet elmenni szó nélkül. Ügy vélem, nem az általam vá­zolt kép jellemző Miskolcra, ám mégis fel kell figyelnünk a történtekre, mert ha nem mondunk időben „állj!”-t, ki tudja, hová jutunk. Az egyik nap feleségemmel a piacra siettünk. Az Ady-hidi aluljárón át mentünk, ahol is a köztisztasági vállalat dolgozói éppen a betört telefonfülke üvegeit söpörték össze. Mindenki, ak! akkor arra járt.'döbbenten kérdezte: kik tehették ezt? Mi­ért fájt nekik, hogy a város egyik forgalmas csomópontjában telefonfülke működik az aluljáróban? Telefon, amit sokan életveszély elhárítására vesznek igénybe, nemegyszer olyan ebetek kapesán. amikor minden perc vagy másodnerc számít? Nem vitás, hogy becsületes ember nem tehette, sokkal inkább randalírozó huligánok — akikből sajnos, elég sokat látunk Miskolcon —. vagy egy részeg, akikből ugyancsak akad jócs­kán a Búza tér környékén, a nap bármely szakában, különö­sen . vásárcsarnok körül... Néhány nappal később a Bajcsy-Zsilinszky úti borozó előtt vitt el az utam. Egy nő és egy férfi „kakaskodott" ott éppen szemmel láthatóan férj és feleség, s mindketten kapatosán. A hölgy csitítgatta a férfit, akinek kihozlak!!) a borkóstolóból egy pohár bort. Nem sokat teketóriázott, felhajtotta, majd a néhány járókelő legnagyobb megdöbbenésére, az üres poharat széles ívben kivágta az utcára, ahol villamos, autóbusz, s nem kevés számú személygépkocsi közlekedik. A dologhoz tarto­zik, hogy sajnos, én sem szóltam rájuk (ki mer egy ittas em­berrel szembeszállni?), s mások sem. Am, abban néhányan egyetértettünk, hogy erre nem kerülhetett volna sor, ha nem engedik kihozni a borozóból a poharat (a pultnál álló kiszol­gáló hölgyek erről aligha tehetnek, sokkal inkább azok a ven­dégek. akik látták az esetet, s nem szóltak ...). ami egyébként is tilos. Mint ahogs'an valószínűleg az Ady-hídi aluljáró tele­fonját se tették volna tönkre, ha nem lenne hallgatólagosan megengedve a boltok környékén az utcai ivászát. Szakái József Miskolc, Szabó L. u. 48. Piszkos a Toronyalja utca Gyakran, szinte na­ponta járok az avasi te. metöben. Amit az el­múlt napokban tapasz­talok. az késztetett ar­ra. hogy szóvá tegyem. Elképesztő az a sze­méthalmaz amit a To­ronyalja utcában és környékén látok. A ku­kák mellé szórt szemét, hegy nemcsak rontja a városképet, de egész­ségügyi szempontból is kifogásolható. Sokan járnak erre nemcsak a temetőbe, de az Avason levő szóra­kozóhelyekre is. Jó vol­na mielőbb rendbeten- ni ezt a város szivében levő utcát is. az ott la­kók, s mindannyiunk megelégedésére P. S.-né Miskolc Szerkesztői tuzen&tek v>^;^vX;X;.v)vXv!;!xi;Xv.;vX­Poroszkai Balázsné (Gesztely, Petőfi u. 31.): Inkább adják oda ingyen! ★ A Világgazdaság arról adott hírt. hogy óriási mennyiségű alma termett az EGK tagországaiban. Nem panaszkodhatunk azonban itthon sem! Sok volt az alma. Ennek — s a ládahi­ánynak — köszönhető, hogy sok alma kint maradt a száraz ágakon, amelyekről az őszi—tél eleji szél már le is fújta a le­velet. Kérdésünk: nem lehetne mégis hasznosítani az almát? Mondjuk úgy. hogy közreadnák a sajtóban, hol lehet még al­mát szedni — ingyen, csak a fuvart oldja meg az almaszedő magának. Még ez is jobb és hasznosabb megoldás lenne, mint az, hogy télen a fákon (vagy az avarban) rothadjon meg az alma... S. L. Miskolc Ext mondja a jogszabály AZ ÁRVÁLTOZÁSOKKAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS Mostanában a piac élénkü­lése következtében, mind több áruváltozással találkozunk. A hatósági körbe tartozó árfor­máknál a hivatalos, központi áraintézkedéseket közreadják, kihirdetik, de számos cikk a szabad árformába tartozik. Éppen ezért a Belkereske­delmi Minisztérium és az Or­szágos Anyag- és Árhivatal irányelvet adott ki. amelyben felhívják a figyelmet arra. hogy a vásárlókat a szabad fogyasztói árformába tartozó cikkek árváltozásáról megfe­lelő időben és módon tájé­koztatni szükséges. Az irányelv a többek kö­zött hangsúlyozza, hogy a szabad fogyasztói árformába tartozó termékek fogyasztói árváltozásáról a megváltozott árat érvényesítő gazdálkodó szervezet — az árváltozás életbe lépéséhez igazodóan — tájékoztatja a lakosságot. Ha az árváltozás a termelői vagy az import beszerzési ár mó­dosítása miatt szükséges, ak­kor az a helyes gyakorlat, ha a beszerző vállalatok kölcsö­nös megállapodása alapján kijelölt, a legnagyobb volu­menben értékesítő, gyártó vagy külkereskedelmi válla­lat közösen tájékoztatja a la­kosságot. A fogyasztói árváltozások­ról szóló tájékoztatás általá­ban akkor szükséges, ha az árváltozás tartós, számottevő mértékű és jelentős cikket vagy cikkcsoport egészét érin­ti, illetve ha a cikket a Egyik lámpám világít, a másik nem... sjc „Egyik szemem sír, a má­sik nevet..A mondást az Avas alatti Papszer utca lám­pavasa emígyen módosíthat­ná: egyik lámpám világít, a másik nem ... Nemcsak ösz- szetörték. hanem le is szerel­ték a helyéről... F. L. Köszönet a buszvezetőnek Október 17-én, délután há­romnegyed 4-kor a Szentpé- teri kapuból a Szemere sa­rokig utaztam. Még azt sem tudtam, hogy milyen buszra szálltam, hiszen ami ezen a vonalon közlekedik, nekem mindegyik jó volt. Leszál­lás után vettem észre, hogy a kocsiban [elejtettem feke­te retikülömet. Elképzelhető ijedtségem, hiszen igazolvá­nyaim. pénzem, fontos ok­mányaim voltak benne. Annál nagyobb volt az örömöm, amikor érdeklődé­semre a közlekedési vállalat Szondi utcai központjában közölték velem, hogy náluk átvehetem az annyira kere­sett értéktárgyamat. Még csak köszönetét sem fogadtak el. és nagynehezen csakany- nyit tudtam meg, hogy a 90-22-es rendszámú kocsi volt az, akinek a vezetője a táskámat leadta. Ezúton mondok ismeretle­nül is köszönetét neki, ha már személyesen nem tudom megtenni, mivel nem isme­rem. Csurilla Jánosné Miskolc Bornemissza u. 15. sz. Csak úgy leszórták a szenet Mostanában lyukói szenet kapni nagy szerencsének szá­mít. hiszen az ismert terme­lési okok miatt még a tavasz- szal megíratott szenet is most szállítják ki. Én ilyen sze- . rencsés embernek mondha­tom magam, mégis úgy ér­zem. szóvá kell tennem a szállítás körül tapasztalt hiá­nyosságokat. A naookban hozott tüzelőt — 20 mázsát —. anélkül, hogy azt valaki átvette volna, le­szórták a kapu elé. s ott­hagyták. Egyik észrevételem: a gépkocsi nyugodtan betá­rolhatott volna az udvarba, hogy ott szabaduljon meg terhétől, s így megkímélt vol­na attól, hogy kb. 35 méter­ről kelljen cipekednem a nem kis mennyiséggel. Másodszor pedig: furcsának találom, hogy minden előzetes értesí­tés nélkül hozzák ki, s ha ép­pen nem tartózkodik otthon senki, azt egyszerűen leszór­ják a ház elé, és otthagyják. Én megértem, hogy a bá­nya örül, ha minél több meg­rendelőnek ki tudja elégíteni az igényét (ezt a kinti hő­mérséklet már igencsak indo. kolttá teszi!). mégis jó lenne fontolóra venni: miként le­hetne változtatni a mostani — sokunk számára nem ked­vező — gyakorlaton. Korok>’"i József Miskolc, Blaha Lujza u. 44. Olykor nehéz megérteni »z embereket. Amíg egy bátor asz- szony meg nem irta, hogy Mis­kolcon az egyik temetőben csaló sírköves szedi munka nélkül a pénzt ügyfeleitől senki nem szólt. Ahogyan cikkünk megje­lent. mindjárt kilencen (!) je­lentkeztek. hogy őket is be­csapták. Valahogy igy van ezzel most ön is. Egy év elteltével ír arról — egy most megjelent cikkünkön felbuzdulva —, mi történt a ruhájával. Csak hát egy év múlva már*’ nehéz1 "bizo­nyítani valamit. Javasoljuk, ke­resse fel ismét a vállalatot, s ha nem egyeznek meg, forduljon bírósághoz. „Versiró” jeligére (Miskolc): Nem ön az első, aki Verset küld be lapunkhoz. Holott, ha olvasója a Déli Hírlapnak, lát­hatja. ml 14. éve. amióta lapunk megjelenik, még nem közöltünk verset. S nem is áll szándé­kunkban. Nyugdíjas-találkozó a Járműjavítóban lakosság széles köre vásárol­ja. A tájékoztatásnak olyan­nak kell lennie, hogy abból a vásárlók az érintett termé­kek körét és a fogyasztói ár­A hagyományokhoz híven, ismét megrendezte nyugdíjas­találkozóját a MÁV Miskolci Járműjavító Üzeme. Az egy­kori dolgozókat élőbb 'Zsebe- sei Ferenc, a pártbizottság titkára, majd Siklósi László szb-titkár köszöntötte. A „hi­vatalos” rész után a szakszer­vezet megvendégelte nyugdí­jasainkat, s hosszan elbeszél­gettek velük a járműjavító jelenlegi mozgalmi vezetői. Nyugdíjasaink elismerően szóltak arról, hogy az arra rászorulók az idősek éve al­kalmából szociális segélyt kaptak. Ennek lehetőségét egy kommunista műszak te­remtette meg, amelynek ered­ményeképpen több mint száz­ezer forint gyűlt össze. Pál István MÁV Miskolci változás általános jellemzőit megismerjék. A tájékoztatás — az árvál­tozás időpontjához igazodóan — országos vagy helyi napi­lapokban, továbbá szakla­pokban, közlemény vagy hir­detés formájában történhet. Járműjavító Üzem Dr. Sass Tibor Balladamondói leülöndíj Szeméttelep, vagy virágtartó? A miskolci Mese cukrászda előtt nagyon szép virágtartó­kat állítottak fel. Sokan azonban szeméttartónak vélik... A legtöbbjükbe már papírhulladékot dobáltak az arra járók, az egyiket el is törték... Nem lenne jobb mégis vigyázni rá? L. J. Miskolc Nagykőrösön rendezte meg a KISZ KB, a Művelődési Minisztérium és a város az országos Arany János bal­ladamondó versenyt. Az or­szág minden részéből meg­hívott 106 versenyző között ott voltak városunk képvi­seletében a miskolci fiata­lok, így például a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat Pécsi Sándor Szín­padának tagjai is. A zsűri László Zsoltnak, a BÁÉV Pécsi Sándor Színpada tag­jának, a Földes Ferenc Gim­názium III. osztályos tanuló­jának „Az ország balladát legszebben mondó ifjúsági balladamondója” különdíját adományozta. A díjjal együtt László Zsolt megkapta Arany János Kapcsos könyvét, il­letve Sinkovits Imre kétsze­res Kossuth-díjas színmű­vész dedikált lemezét, ame­lyen Arany János-balladá- kat mond el. Szép László, a BÁÉV Pécsi Sándor Színpadának művészeti vezetője Gondok a kvarcóraelemmel Gyakran hangoztatják: ro­hanó világban élünk, sietünk, türelmetlenek vagyunk, nincs időnk sok mindenre. Nos, é]5- pen ezért — vagy ezért is — veszünk sokan kvarcórát. Nem kell húzni; állítgatni is csak ritkán, mert elég pontos még a „bizsu”-'-jta is. Csakhát az a fránya elem .. . A minap bevittem felesé­gem óráját a miskolci Kos­suth utcán levő órásszövet­kezetbe, mondván, lemerült. tegyenek bele életképes ele­met. Beletették az elemet. A haldoklót. Ezt még akkor nem tudtam. Mert négy nap múl­va kénytelen voltam újból betérni elemcserére. Mondom a hölgynek, mi a helyzet. Erre ő: nem az elem­mel van a hiba, hanem az órával. Nézzük meg akkor egy másik elemmel — kér­tem. Betette az elemet, s a számlap kijelzett. — igazam van — mondtam, de ő (kissé letörten) megjegyezte: lehet, hogy nagy az óra „áramfel­vétele .. De hiszen az előző elem csaknem egy évig bírta a „megpróbáltatást” — folytat­tam. Ö is: sajnos, alkatré­szünk nincs az órához, s kö­rülbelül 300 forintért lehet a belsejét kicserélni — vigasz­talt. Summázva az egészet, az alábbi gondolatok keringtek agyamban (miután 4 napi használat után újra kifizet­tem az 53,20-at égy új elem­ért): túl nagy áldozat len- ne-e a szövetkezetnek, ha „be­mérnék az órák áramfelvéte­lét, és utána javasolnák a vevőknek, hogy dobja el, vagy náluk cseréltesse ki az egész belső szerkezetet? Vagy esetleg az elemek töltöttséeé- ről győződnének meg? Elvég­re az sincs kizárva, hogy egvr egy elem elmarasztall^tó energia dolgában ... Molnár István Miskolc, Dobó utca &

Next

/
Thumbnails
Contents