Déli Hírlap, 1982. november (14. évfolyam, 258-283. szám)
1982-11-02 / 259. szám
Az öregek éue alkalmából Kari Wittlinger Ismeri a Tejutat? című tragikomédiáját mutatja be holnap a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban Garas Dezső és Madaras József. Az előadás este 6 órakor kezdődik. KRESZ-teszf nyugdíjasoknak A Hazafias Népfront vá rosi bizottsága, a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács és a Diósgyőri Vasas Müve A befejező négy kérdés VetÉlkedí városunkról Véget ér várostörténeti vetélkedőnk kérdéseinek közlése. Az utolsó négy kérdésre beérkezett válaszok értékelése után jelentkezünk legközelebb, amikor már a döntő előkészületeiről tudósítjuk játékosainkat, no és persze a verseny állásáról, arról, hogy kik, illetve mely csapatok jutottak be a legjobbak közé. Kiről írta Arany János a következő sorokat? „Menj, fáradt veterán! egy nemzet látta halálod, Kézben fegyverrel, harcon elesni dicső.” (10 pont.) 90. Mikor épült a Zenepalota, és kinek a tervei alapján készült el? (10 pont.) 99. Ki és milyen alkalomból írta a következő sorokat? ,,’S ámbár nagyon szomorú az, hogy oly nagy Hazánkba csak Miskolczon áll olly Intézet, a melly e nagy czélnak meg feleljen ..(20 pont.) 100. Kitől idézünk? „En nagyon szeretem Miskolcot. Mindig gyönyörködtet az a pezsgő élet, amely utcáin folyik. Az alföldi nagyvárosok este kilenckor álomba borulnak, itt szinte fővárosi élet van éjfélig s még tovább.” (10 pont.) lődési Központ jól sikerült KRESZ-vetélkedöt rendezett a nyugdíjasklub tagjainak az elmúlt héten. Halas György nyugdíjas nem mindennapit nyújtott a versenyen: tesztlapjával a maximális száz pontot szerezte meg. Az első kilenc helyezettet értékes tárgyjutalomban részesítették. A művelődési központ 14 nyugdíjast kiemelkedő KRESZ-tudásért könyvvel jutalmazott. A rendezvény jelentősége abban rejlik, hogy az utóbbi időben nagyon sok nyugdíjas vált valamilyen köz- í lekedési baleset áldozatává. Ezért az érdekeltek úgy döntöttek, hogy az öregek éve alkalmából rendszeressé te- ' szik az idős emberek közle- I kedési ismeretterjesztését. Városi tanácstagok fogadóórái Ma tartja tanácstagi fogadóóráját Csetneki Józsefné, III 6. sz. pártalapszervezet, Győri kapu 123., 17 órakor. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Gyöngyösi Dániel és Kovács Lajosné, Marx Károly utca 94.. pártalapszervezet, 17 órakor. MISKOLC TÖRTÉNETE 52. A tanácshatalom kiépülése és az intervenció A miskolci szociáldemokrata vezetők az utolsó pillanatig vártak a proletárhatalom létrehozásával. A telefon mellett várva ügyelték a fővárosi esemé-' nyékét, s csak miután ott kimondták a proletárdiktatúra létrehozását, kezdték el a tárgyalást a helyi kommunista vezetőkkel. Miskolcon is paritásos alapon hozták létre a tanács- hatalom vezetőségét, a direktóriumba azonban csak egy kommunista, Pelyhe János került be. A direktóriumnak - népbiztosként - három szociáldemokrata tagja lett: Reisinger Ferenc, Groszmann Zsigmond és Szeder Ferenc. A Reggeli Hirlap március 22-i rendkívüli kiadásban közli „Borsod vármegye és Miskolci város dolgozó népével" a proletárhatalom létrehozását. A közzétett felhívás igyekszik áthidalni a korábbi helyzet ellentmondásait: „Ma éjjel — olvashatjuk — Magyarország tanácsköztársasággá alakult. Ebben a munkában a proletariátus két pártja: a szociáldemokrata és a kommunista pártok, amelyek ugyanegy cél elérésére törekedtek különböző utakon, egyesültek, hogy a proletariátus társadalmát teljes erővel építsék ki." A proletárhatalom létrejötté után gyors intézkedéseket tettek az ipar, a közellátás zökkenőmentes működése érdekében. Az egyes ügyosztályok élére vezetőként, vagy helyettesként, egyenlő arányban szociáldemokrata és kommunista vezetőket neveztek ki. S ha a fővárosban jellemző volt, hogy a tapasztaltabb szociáldemokrata vezetők mellett sok fiatal és tapasztalatlan kommunista került a vezetésbe, ez Miskolcon végletesen jelentkezett. A fejlődés folyamatában egyre inkább háttérbe szorították e fiatal kommunista vezetőket, s Miskolcon ■ megalkuvásra hajlamos szociáldemokrata vezetők kerültek előtérbe. A direktórium fő tényezője Reisinger Ferenc volt. Nem véletlen, hogy amely ügyosztályok élén tudatos kommunista vezetők álltak, mint pl. a kulturális ügyosztály, melynek vezetője Krausz György, Hatol kommunista pedagógus volt, kiemelkedő eredményeket értek el. A Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmánya alapján a tanácsok létrehozásáról szóló rendelet április 3-án jelent meg, s a választásokat április 7-re tűzték ki. A lebonyolitásra kevés idő maradt, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Miskolc városban a korábbi 589 szavazó helyett most 16 912 választópolgár volt. A munkások — történetük során - most szavaztak először. A miskolci tanácsba választotta képviselőit Diósgyőr-Vasgyár is, eldöntve ezzel a gyártelep városhoz való tartozását. Az előkészítés nehézségei miatt Miskolcon április 9-én volt a választás. A szakszervezetek április 7-én tartották meg a jelölő gyűléseket. A választás nagy ünnepe volt a proletariátusnak. A Reggeli Hirlap tudósítása jól szemlélteti a diósgyőri munkások hangulatát, politikai magtartását: .........tömegesen vonultak lei a vasgyáriak a szavazásra. A gyári utcákon alig lehetett előrehaladni a jókedvű elvtársaktól. .. munkástársaink ünneplőbe öltöztek . . ." Miközben a tanácshatalom kiépült, egyre fenyegetőbb felhők tornyosultak fölötte: az antant imperialista hatalmak a csehszlovák és a román polgári kormányok segítségévei megsemmisítéssel fenyegették. A proletár haza megvédése vált a legfontosabb feladattá. Miskolcon, április 20-án, a Tetemvár téren (ma Petőfi tér) tartottak nagygyűlést. Garbói Sándor, a kormányzótanács elnöke, mintegy tízezer résztvevő előtt beszélt a fenyegetettségről, a Tanácsköztársaság védelméről.- A gyűlésen a miskolci munkásság nevében Groszmann Zsigmond tett ígéretet a fegyveres harc áldozatainak vállalására. Miskolc a csehszlovák intervenció egyik lő célja volt, Így itt a védelemre való felkészülés különös fontossággal birt. Megindult a toborzás, a fegyverek beszerzése. Az első munkászászlóalj a miskolci vasúti műhelyben jött létre, parancsnoka Műnk György lett. A vasgyári zászlóalj Lipták Gyula parancsnoksága alatt alakult meg. A megyei-városi vezetésben megoszlottak a vélemények az intervenció megítéléséről. Reisinger és társai nem bíztak a védelem lehetőségében, ezért a város feladása leié hajlottak, az országos vezetésben levő opportunista vezetőkhöz hasonlóan. A munkások nagy lelkesedéssel készültek az első szabad május elseje megünneplésére. A május elsején megjelenő Reggeli Hirlap azonban az ünnepségek elmaradásáról tudósit, s közli a direktórium döntését: a bekövetkező csehszlovák megszállás esetén a lakosság „fegyveres ellenállást ne kíséreljen meg . . Május 2-án pedig közük, hogy a direktórium a város átadása mellett döntött. A direktórium voltaképpen átadta a hatalmat a korábbi vezetésnek, akik küldöttséget jelöltek ki, mely a sajószentpéte- ri úton levő téglagyárnál adta át az intervenciós csapatoknak a város kulcsát. Ez a kapituláció leiért egy árulással. A csehszlovák burzsoá intervenciós csapatok május 2-án, pénteken este 6 órakor vonultak be Miskolcra. LEHQGZM ALFRÉD Tje Az üzem házilaboratóriumában. Szállítás előtti szörpvizsgálat. Festék és tartósítószer nélkül A miskolci szörp külföldi barátai Jf. Főzik a szörpöt. Őszi csúcs vaut tn Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat Szentpé- teri kapui telepén. Szabó Sándor gyáregység vezető elmondotta, hogy ebben az esztendőben 189 millió forint értékben, 610 vagon szörpöt állítanak elő. Ennek a hatalmas mennyiségnek a felét exportálják. Most éppen lengyelországi megrendelésre 70 vagon erdei vegyes szörpöt főznek. Ezt kökényből, vadkörtéből, somból és szederből keverik össze. Félliteres üvegekbe palackozzák és lengyel^ felirattal szállítják ki. November közepétől ismét külföldi megrendelésre dolgoznak, a Szovjetunió' a készítenek egy 35 vagonos szállítmányt, meggy- és erdei vegyesgyü- mölcsszörpből. Utána kezdik meg a hazai igények kielégítését. meggy-, málna-, szeder- és somléből. Az exportáru zömét szocialista országokba szállítják, ám egyre nagyobb az igény a nyugati országokban is a Miskolcon készülő szörpök iránt. Néhány vagonnal már küldtek az Amerikai Egyesült Államokba, Ausztráliába, és a közeljövőben vásárlójuk lesz Finnország és Venezuela is. A tőkés országokban leghamarabb a szamócaszörp talál vevőre. S ami nagyon fontos: a nyugati vásárlók ragaszkodnak a minimális tartósítószerrel készülő, testetlen gyümölcsle- vekhez. A miskolci üzem kollektívája képes ezeknek az igényeknek a kielégítésére, ezért várható a nyugati exportkapcsolatok bővülése. Jó volt az idei termés, s ennek köszönhető, hogy nincs alapanyaggond. Az üzem nyéki feldolgozórészlegében most is 60 vagon gyümölcs fvár arra. hogy szörp legyen belőle. Még az elmúlt évi termés egy részét sem dolgozták feL (szántó) Teli gombával a Bükk Kukába a mérgesével Mitől szeunv* taszító? A győri Gardénia Csipke- függönygyárban a gyártmányokat kivétel nélkül alávetik a soil-release kikészítésnek, azaz a szenny- taszító eljárásnak. Ennek az a lényégé, hogy a szintetikus kelmét vegyi fürdőbe mártják, s ezzel a víztaszító műszálat nedvszívóvá alakítják. így az anyag hatékonyabban moshatóvá válik, mert a szálak között összegyűlt szennyeződéshez hozzá tudnak férni a mosószerek. Emellett a kezelés eredményeképpen a függöny puhább esésű lesz, eredeti színét évek múltán is megtartja, nem fakul ki a fűtőtest melegének a hatására sem. Gombásztam a hét végén. Annyi volt belőle a Bükkijén, hogy szinte muszáj volt szedni. Találtam lilát és kéket, sárgát és barnát, no meg fehéret. Tudom ugyan, hogy az egyik gombát csiperkének, a másikat peresz- kének, a harmadikat meg galócának hívják. De hogy melyik, melyik ... Ahhoz már nem értek. És még mennyien nem értünk hozzá?... Igaz, nem is ez a dolgunk ... A hivatásos gombaszakértő egy gallérról tudja, hogy mivel áll szemben. • VASÁRNAP SENKI SEM VIZSGÁLJA Mivel vasárnap délután — amikor ugye százával kirándulnak a Bükkbe, és sokan gombáznak is — nem találtam gombavizsgálót nyitva, vártam hétfőig. Majd akkor, a Búza téren, a csarnokban. Addig nem eszünk gombát, míg hivatalos ember nem látja, s nem nézi át. Volt már gombamérgezés, nem is egy, az idén ... Amikor hétfőn délelőtt a két szatyor, saját szedésű kalapossal beléptem a gombavizsgálóba, meglepődtem. Egy gombával teli kuka foglalta el a pár négyzetméteres helyiség egy részét. — Ez már a második — világosított fel Károly Istvánná gombavizsgáló. — Egy kuka már megtelt a rossz, az ehetetlen, a mérges gombákkal. Reggel öttől vagyok nyitva, s nincs megállás. Annyi a gomba ... És most nézzük a magáét! • MARADT EGY LEVESRE VALÓ Nézte, s én szurkoltam: csak maradna egy levesre való. Maradt. Mindössze-fél szatyorral szórt ki Károlyné. — Nem mindig ilyen jó az arány — mondta. — A gombáknak legalább négyötöde rossz, legalábbis abból, amit behoznak hozzám ellenőrzésre. Ma reggeltől vagy tíz gyilkos galócát szortíroztam ki. .. A kirándulóknak mindegy milyen, csak gomba legyen. Még jó, hogy megmutatják ... Amióta én itt vagyok — pedig annak több mint tíz éve —, gombamérgezés még nem történt. • A SZAKÉRTŐ NEM SZERETI Károly Istvánná vagy kétszáz gombalajtát ismer. — Ilyerjkor majd’ mindegyikkel találkozom. Idén legalább hat hetet késett a gomibaszezon, ugyanis nem volt eső. Most egyszerre érik be a késő nyári, a kora őszi és a késő őszi. Van tehát bőven. Negyvenfajtát lehet árusítani, s mondhatom, a választék igencsak bőséges. Este rizsesgombát vacsorázom. Kiderült: szentmihá- lyit szedtem. A gombavizsgáló egyébként évente csak egyszer-kétszer eszik gombát. Nemigen rajong érte ... I. S. Isi i Tejital?
