Déli Hírlap, 1982. november (14. évfolyam, 258-283. szám)

1982-11-01 / 258. szám

Micimackó Bemutató a színházban st A címszerepben: Máhr Ági (Jármay György felvétele) A száz éve született A. A. Mil­ne világhírű meseregényének, a Micimackónak a színpadi válto­zatával várja ebben az évad­ban a gyerekeket a Miskolci Nemzeti Színház. A kétrészes mesejáték premierje szombaton délután volt. & Julian Slade alkalmazta a könyvet színpadra — nem volt könnyű dolga. Annak el­lenére, hogy a mesében ren­geteg a párbeszéd. Olyasféle érzésgjn yolt a játékot néz­ve, niiht amikor Rejtő Jenő könyveit láttam megfilme­sítve, vagy színpadon. Talán azért is, mert mi, magyarok Karinthy Frigyes ragyogó fordításában élvezhetjük a mese báját, többrétegű hu­morát. Igaz, a színpadi vál­tozat is Karinthy szövegének felhasználásával készült, Bát- ki Mihály fordításában, a dal­szövegeket pedig Karinthy Ferenc írta. Persze, a mese­játék önálló alkotás, mégsem lehet elfelejteni a könyv tün­dén „összekötő szövegeit”, t így természetes, hogy némi hiányérzet marad á nézőben. Magam sem tudom, az a gye­rek jár-e jobban, aki máris­meri a mesét, és úgy .ül be a színházba, vagy csak a színházi változat megtekinté­se után olvassa el a köny­vet. Bizonytalanságom oka a premieren körülöttem ült gyerekek reagálása. Előttem A halott pénzbe kerül A nemrég elhunyt Rei­ner Werner Fassbinder német tv- és filmrende­ző — akinek egy filmjét éppen most reklámoz­zák plakátjaink Miskolc utcáin — nemrégiben be. következett halála után külön büntetéspénz kifi­zetésére kényszerítette a híres nyugatnémet Ber- tellsmann kiadót. Fass­binder személye és film­jei, tévéjátékai egyaránt nagy visszhangot keltet­tek, éppen e/ért halála után hamar porondra ke. rüit egy róla szóló könyv. Nos, éppen ez a könyv verte nem várt bírósági költségekbe a ki­adót : Bertellsmannt. Pert indított ugyanis a könyv egyik kitétele el­len az a Barbara Valen­tin színésznő, akiről a könyv azt Írja, hogy fel­áldozta magát rendezőjé­ért. Fassbinderért. Egy bíró ugyanis eljárást in­dított egyik filmje ellen. A könyv szerint Barbara egy éjjelt töltött volna a bíróval, és az eljárást — elejtették. Barbara Valen­ti perelt — és nyert. 3500 márka kártérítést kap. (máté) egy négyéves forma fiúcska végigélvezte apja öléből a szünettel együtt kétórás já­tékot, ugyanakkor mögöttem két tíz év körüli srác egy­folytában. kritizálta — nem a leghalkabban, és nem is mindig a legirodalmibb stí­lusban — a látottakat, könyv­élményükkel összevetve a megjelenített eseményeket, nem utolsósorban magukat a megjelenítőket. Egy biztos: Galkó Balázs, a rendező, igyekezett, fyogy kicsikhez " és nagyobbakhoz .egyaránt szóljon; a bohóc- tréfák éppúgy helyet kaptak a játékban, mint a mélyebb, finomabb humor hangjai. Ez utóbbira — úgy tűnt — a gyereknézők kevésbé vol­tak fogékonyak. így fenn­áll az a veszély, hogy a kis nézők „elviszik” a színé­szeket az olcsóbb, de hatá­sosabb fogások felé. Egy-egy grimasz, kis „túljátszás”, mu­latságos hanghordozás — és biztos a siker. Róbert Gida és kis állat­káinak kalandjai mulatságo­sak, ám némelyik túlságosan elnyújtottnak tetszett. A könyvben fontos szerep jut az ismétlésnek, az apró lé­péseknek, ez a színpadon nem mindig hat szerencsés­nek. Annál inkább maga Ró­bert Gida, akit a kis M. Szi­lágyi Szabolcs alakít, „m. v.”. A 6-os számú Általános Is­kola tanulója, eddig sem volt számára ismeretlen a színhá­zi világ, nemcsak azért, mert édesapja színész, hanem mert maga is több darabban ját­szott, parányi szerepeket. fflartvn Ferenc é rajzai Martyn Ferenc festőművész rajzaiból nyitottak tegnap ki­állítást Tatán, az öregvárban. A Pécsett élő 83 éves, Kos- suth-díjas alkotónak James Joyce nagy regényéhez, az Ulysesshez készített 24 rajzát mutatják be a tárlaton, ame­lyet az író születésének 100. évfordulója alkalmából ren­deztek. Most neve elsőként szerepel a színlapon. Osztatlan sikert aratott, kedvesen játszott. Ha néhol kicsit halk is volt. A címszereplő Máhr Ági. a kezdeti pillanatokban ő se­gíti át „gazdáját”, elsőként ők jelennek meg — kettes­ben — a színen. (De a ké­sőbbiekben is valamennyi színész ügyel, hogy a kis ven­dég a középpontban legyen.) Máhr Ági — akárcsak a töb­biek — akkor tetszik a leg­jobban, amikor a saját hang­ján szólal meg, nem pedig „•viccesen”. Ez utóbbit sze­rencsére ritkán teszi. Nem akármilyen ötlet, a nagyobb gyerekeknek szól, il­letve feltételezi a mese isme­retét, hogy Micimackó, azaz Medveczky Medve úr, akár­csak a többiek — Füles, Nyu­szi, Kanga, Malacka. Bagoly, Zsebibaba, Tigris — jelme­zükkel, maszkjukkal éppen csak jelzik a megszemélyesí­tett állatokat. A hangsúly já­tékukon, jellemükön van. A címszereplő és M. Szilágyi Szabolcs mellett Sallós Gá­bor (Füles), Horváth Zsuzsa (Kanga) és Somló István (Tigris) tetszett leginkább, de dicséretet érdemelnek a töb­biek is: Fráter Kata (Nvu- szi). Kuna Károly (Malacka), Tardy Balázs (Bagoly) Gruiz Anikó (Zsebibaba). A jól funkcionáló díszletet Gergely Istiián tervezte, a jelmezeket Fekete Mária. A látványos mozgások meg- komponálásában Majoros Ist­ván volt a rendező társa. Az előadás zenei munkatársa Kalmár Péter. És meg ne fe­ledkezzünk a színpadra he­lyezett kis zenekarról, mely „megemeli” az énekszámö- keit SZABADOS GÁBOR 3fc Tópart Művészi napló Lenkey Zoltán voSogdai rajzai Hajdan, amikor még nem is­merték a fényképezőgépet, na­gyobb becsülete volt a rajznak mint információnak. (Jószerivel nem is volt más eszköz, mód, amellyel gyorsan és pontosan rögzíteni lehetett a látható vi­lágot. Ezért is oly becsesek a dokumentumértékük miatt is a néhai mesterek rajzai. Elég csupán Breughel festményeire utalni. Valóságos kincsesbánya a néprajzosoknak, akik például a korabeli gyerekjátékokkal szeretnének megismerkedni. Talán nem véletlen, hogy • németalföldi realista mű­vész jutott eszembe Lenkey Zoltánnak, a Mini Galériá­ban kiállított rajzait néze­getve. A művész egy hónapot Umarinenék üzenete Ma este Paavo Rautio vezényel Ritkán adódik alkalom, hogy távoli rokonainkkal: a finnek­kel találkozzunk. Am ilyenkor mindig nagyon röstellem, hogy , az idő kimosta az agyamból azt a néhány száz finn szót, amit még az egyetemen tanul­tam. Mert mennyivel könnyebb dolgom lett volna, ha az anya­nyelvén beszélgethetünk váro­sunk vendégével, a ma esti kon­cert dirigensével: Paavo Rau- tióval, aki nemcsak rokon, de Miskolc finn testvérvárosából, Tamperéből érkezett. — Mit tudnak Tamperé­ben rólunk. Miskolcról? — adódik az első kérdés. — Tamperében gyakran hallhatunk, olvashatunk Mis­kolcról. Szeptember elején az Önök Mura Pétere járt nálunk, s vezényelte a Tam­peréi Szimfonikus Zenekart. (A zenekarnak Paavo Rautio a művészeti vezetője.) Haydn és Britten művei mellett Kodály Marosszéki táncok című kompozícióját vezényel­te. Remélem, hogy egyszer megvalósul a két zenekar cserelátogatása is. Igaz, ez sok pénzbe kerül, de tovább erősítené a két város közti kapcsolatot. — Kérem. beszéljen a tamperei zeneéletről. Milyen az érdeklődés? Mennyire is­merik a magyar zeneszerző­ket? — A háború után megnőtt az érdeklődés a koncertek iránt. Éjszaka is sorban áll­Szín eszekre emlékeztek A Magyar Színházművé­szeti Szövetség helyi csoport­ja — követve a sok éves ha­gyományt — az idén is ko­szorúkat helyezett el a mis­kolci temetőkben nyugvó egykori színészek, színházi dolgozók sírjainál. A megem­lékezés virágait a hét végén helyezték el az elődök sír­jainál. tak, hogy bérletet kapjanak, a főpróbákat is fizető közön­ség előtt tartottuk. Ez az ér­deklődés később mérséklő­dött, s ma csak akkor van telt ház, ha híres dirigens, vagy előadó jön a városba. Állandó Operatársulatunk nincs (csak Helsinkiben), de amatőr és hivatásos éneke­sekkel évente két operát be­mutatunk Tamperében, 18— 20 előadásban. Terveztük a Háry Jánost is, de ahhoz kicsi a zenekarunk. A ma­gyar zeneszerzőket jól isme­rik és szívesen játsszák Finnországban. A legnépsze­rűbb Bartók és Kodály, de többször játszották Szokolay Sándor, Szollőssy Tibor és mások műveit is. — Végezetül arra kérem, hogy ejtsünk szót a hétfő es­ti koncertjéről is. Mit hall a miskolci közönség? — Skandináv zenét adunk elő: Grieg Zongoraversenyét, Sibelius II. szimfóniáját és Uuno Kiami Kalevala szvit­jét. Sibeliust, azt hiszem, nem kell bemutatnom, ő a legismertebb zeneszerzőnk. Mellette mások szinte ár­nyékban maradnak, így Kia­mi is, akinek éppen ez, a Kalevala szvitje a leghíre­sebb, legnépszerűbb munká­ja. Ez a zenekari színekben gazdag, kiválóan hangszerelt szvit könnyen érthető (ját­szani nem könnyű!), nem kell feltétlenül ismerni hoz­zá a Kalevalát. Nagy fe­szültséggel várom a találko­zást a miskolci közönséggel, s remélem, hogy zenénkkel kapcsolatot tudok teremteni vele. A miskolci zenekar — a próbákon — jó partnernek bizonyult, minden tudá­sukká segítenek a karmes­ternek. (horpácst) töltött Vologdában, s a most kiállított 26 tusrajz lényegé­ben napló, útibeszámolónak is felfogható. Mi marad meg egy utazásból? Az igazi ér­tékek nem azok, amelyeket a bőröndökben hozunk haza, hanem azok, amelyeket az emlékezet recehártyáján visz. szaidézhetünk. Ez sokszor nem több, mint egy illanó hangulat, egy mosoly, egy er­kély, erdőrészlet, vízpart, egy­szóval a tájnak egy szegle­te, amely olykor a szépségé­vel, máskor meg a jellegze­tességével fogja meg a nézőt. Művészről lévén szó, termé­szetesen többet is kapunk azáltal, hogy kiemelt kompo- zíciós rendben fogalmazza meg a részleteket. Furcsa sajátossága a mű­vészetnek, hogy a mű alap­ján nem csupán rekonstru­álható, de fel is idézhető a valóság. Ügy értem ezt, hogy I.enkey Zoltán rajzai alapján már könnyedén eligazodnánk Vologdában, ha arra vinne az utunk. Elég lenne most csupán felsorolnom a 26 rajz címét bizonyításként, de ez csalóka lenne. Lenkey ugyan­is nem leltárszerűen rakja egymás mellé az észak-orosz­országi táj és város szegle­teit, hanem csupán azokat, amelyeket fontosnak, jelleg­zetesnek tart. A folyópart ritkás növényzetét, a temp­lomok hagymakupoláit, a fő. tér fából épült házait, a fű­résztelepet, falurészletet, te­hát a makro- és mikrokör­nyezet azon elemeit, amely­ben a testvérmegye polgárai élnek. A teljesség élményét a rajzok összessége adja. H. S. műsor HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Hírek. — 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.35: Duna-parti élet — 1844. — 15.00; Hírek. — 15.05; Régi ma­gyar dalok és táncok. — 15.28: Hétszínvirág. — 16.001: Bach: C-dúr szvit. — 16.30: Világablak. — 17.00: Hírek. — 17.10: Népdal­gypjtőúton, Kodály Zoltán nyo­mában. — 17.31- Aranymosók. — 17.56: Régi híres énekesek műso­rából. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: A zugkapitány. — 21.13 Egy rádiós naplójából. — 22.20 Tíz perc külpolitika. — 22.30 Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. — 23.00: Hírek. — 23.301: Operett­részletek. — 24.00; Hírek. — 0.10: Solymos Antal táncdalaiból. Petőfi rádió: 12.00: Fél óra nép­zene. — 12.35: Kis magyar nép­rajz. — 12.40: Tánczenei koktél. — 13.25; Világújság. Nemzetközi sajtószemle. — 14.001: Kettőtől ötig ... — 17.00: Eco-mix. Gaz­dasági mindenféle. — 17.30; ötö­dik sebesség.'— 18.35: Rockhang­versenyekből. — 19.30: Sportvilág. — 20.00: A Herman’s Hermits együttes felvételeiből. — 20.35: A lőporsziget lakói. — 20.0l5 • Nó­ták. — 21.35: Társalgó. — 23.20: A mai dzsessz. 3. műsor: 12.32; Népdalok. — 14.00: Zenekari muzsika. — 15.00: Székely István zongorahangver­senye. — 16.00: Világok meséi. — 16.30; Kórusainknak ajánljuk. — 16.46: Francia sanzonok. — 17.00': A Bocks Fizz együttes felvételei­ből. — 17.30: Kamarazene. — 18.05; Holnap közvetítjük. — 18.28: Alekszandr Ognyivcev dal­felvételeiből. — 19.05: Brahms­müvek. — 20.30; A Pop tarisznya dalaiból. — 21.37: A hét zenemű­ve. — 22.07: Vokális zene. Miskolci rádió: 17.00; I-Iírek, időjárás, műsorismertetés: — 17.015: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügvelet: 35-510. Szerkeszti: G. Tóth Fe­renc. (Közben: El szeretném mon­dani. Paulovits Ágoston jegyze­te. — Válaszolunk hallgatóink le­veleire. Gyárfás Imre összeállítá­sa. — Sport.) — 18.00: Észak-ma­gyarországi Krónika, (a háztáji segítése Knasznokvajdán. — Át­szervezések a Bükkaljai Bánya­üzemnél.) — 18.25—18.30; Szemle az Észak-Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népúj­ság és a Nógrád keddi számából. Kiállítások: Mini Galéria (10— 18): Lenkey Zoltán rajzai. — Fo­tógaléria (10—20): Solymos László kiállítása. Filmszínházak: Béke (f4, 7): Árnyéklovas I—II. (szí. japán, 14 éven felülielvnek, dupla helyár!) — Kossuth (f3) : A Birodalom visszavág (mb. szí. amerikai, III. helyár!) — (6); Agónia (mb. szí. szovjet, 14 éven felülieknek, dup­la helyár!) — Béke kamaramozi (6): Fehér telefonok (mb, szí. olasz, 18 éven felülieknek!) — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7) : Júlia (mb. szí. amerikai, 14 éven felülieknek, IT. helyár!) — Tán­csics (f4): Kettévált mennyezet (szí. magyar, 14 éven felüliek­nek !) — (f6, f8) • Egy kis roman­tika (mb. szí. amerikai, III. hely­ár!) — Táncsics Filmklub (6) : Maria Braun házassága (szí. NSZK, 16 éven felülieknek!) — Szikra (hn3): Diótörő fantázia (mb. szí. japán). — (5, n8): Csen­destárs (mb. szí. kanadai. 16 éven felülieknek, III. hely ár!) — Pe­tőfi (4, 6, 8): Aki mer. az nyer! (mb. szí* szovjet). — Petőfi Film­klub (8) : Ballagás (szí. magyar, 14 éven felülieknek!) — Fáklya (f4): Fehérlófia (szí. magyar). — (6, 8); A kék lagúna (szí. ameri­kai, 14 éven felülieknek, II. hely­ár!) — Görömböly, Krúdy (f7) : Uvegtörők (szí. angol zenés film, 16 éven felülieknek. III. helyár!) Tokaj vendéglátóház (f8): Hová tűnt Agatha Christie? (szí. an­gol. 14 éven felülieknek, II. hely­ár!) — Tapolca, Ady (7)- Vízi­mese (szí. lengyel—angol mese- fűm). — Hámor (f6) : Szuparzsa- ru (mb. szí. olasz, III. helyár!) — Pereces (6): Vörös föld (szí. magyar). KEDD Kossuth rádió: 8.27; A lőporszi­get Lakói. — 8.57: örökzöld dalla­mok. — 9.44: Találkozás a Hang­villában. — 10.05- MR 10-14. — 10.30: Goethe és a muzsika. — 11.15: Cigánydalok. — 11.42- Rag­time. Doctorow regényének rádió­változata. Petőfi rádió: 8.05: Molnár Jú­lia nótákat énekel. — 8.35: Táiw salgó. Másfél óra irodalomked­velőknek. — 10.00; Zenedélelőtt.

Next

/
Thumbnails
Contents