Déli Hírlap, 1982. október (14. évfolyam, 233-257. szám)
1982-10-16 / 245. szám
i Vitatkozni tanít Kritika-ankét a Kazinczy-ldubbcm 34c Korabeli kellékek. (Kiss József felvétele) Kiállítás a nézőtéri társalgóban Nemzeti színjátszásunk a XIX. században Régen voltak annyian a Ka- zinczy-klubban, mint csütörtökön délután azon az ankéton, amelynek a Kritika két szerkesztője: E. Fehér Pál és Kovács Dezső volt a vendége. Miskolc művészei (színészek, képzőművészek) joggal voltak kiváncsiak a „pult másik oldalára". Kövér Árpád, a megyei párt- bizottság osztályvezetője köszöntötte a vendégeket. Elmondotta, hogy Miskolcon sajnálatosan kevesen fizetnek elő erre az értelmiségnek szánt lapra. Ezután E. Fehér Pál ismertette a lap történetét és céljait. Egyetlen mondatban is összefoglalható az 1970 őszén indult folyóirat célja: vitatkozni tanít. Szakítanunk kell a monolit, azaz egyoldalú gondolkodással. A párt csupán az irányelveket kívánja meghatározni, de nem tekinti feladatának, hogy véleményt mondjon az egyes művekről is. Ez a kritikusok feladata, s egyáltalán nem baj — sőt! —, ha a kritikák eltérnek egymástól. Szükség A XXÍL megyei KPVDSZ kulturális napok rendezvénysorozata hétfőn folytatódik. A Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalatnál irodalmi est lesz Arany János születésének 100. évfordulója alván (lenne) viszont vitákra, amelyekben az érvek és nézetek megmérkőzhetnek és letisztulhatnak. Kovács Dezső, a színházkritika rovatvezetője a kritikusok felelősségét és „kurázsiját” hangsúlyozta. A kritikának akkor van hitele, ha az egyéni és megalapozott. Kilenc kérdést számoltam meg, s ez az érdeklődés élénkségére vall. Kicsit a beszélgetés parttalanságára is, mert a kérdések csak érintették magát a folyóiratot, holott az lett volna az izgalmas. Joggal hiányolták, hogy a lap nem foglalkozik az építészettel, s kevés a zenekritika is. Talán rossz helyre címezték ezeket a kérdéseket, hiszen lehetetlen egyetlen lapon számon kérni a magyar művészeti élet és kritika minden fogva- tékosságát, de magának a lapnak a címe. illetve a bevezető is ezt sugallta. Megítélésem szerint a kritika mint műfaj gondjai szerteágazóbbak, s maguk is részei, illetve következményei egy folyamatnak. Nem tudok egyetérteni azokkal, akik a kritika sokszínűkalmábói, a Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál pedig megrendezik a rejtvényfejtők klubjának házi bajnokságát. A Vasvill- nél hobbikiállítás nyílik hétfőn. ségétől, s egyáltalán a kritikától féltik a művészeti életet. Bár akkora tekintélye lenne a közvélemény szemében is a műbírálatnak, hogy hatna, elérné a célját, de tudjuk, hogy ez nincs így. Sőt! Közönségünk sokszor éppen a kritika ellenére néz vagy nem néz meg valamit. Érthető a művészek érzékenysége, az viszont megoldhatatlan. hogy minden kritikára válaszoljon is a megbírált alkotó. Mindenkinek, aki nyilvánosság elé lép, számolnia kell vele, el is kell tudni viselnie a kritikát. Ugyanakkor nem szabad Elvitatni a kritikustól sem a tévedés jogát. Az már más kérdés, hogy vannak tendenciák, divat- irányzatok (a színházban is, a képzőművészetben is), amelyeket indokolatlanul felerősíthet, igazolhat a kritika. Feltételezve és elvárva ezeknek a kritikáknak a jóhiszeműségét, szakmai hitelét, ezeken a torzulásokon is csak a demokrácia, a nyílt, elvi vita segíthet. Akkor tud csak felnőni a kor művészetéhez, hatni a közönségre és az alkotókra is a kritika. A megoldás ma már semmiképpen nem lehet az, hogy visszatérjünk az ötvenes évek gyakorlatához, amikor a „kritika” valóban egzisztenciákat, sorsokat eldöntő ítélet volt. A hangsúly ma már egyre inkább a gondolkodáson, illetve a továbbgondoltatáson van, legyen. Tiszteletben lehet tartani azt is, akivel nem értünk egyet. A művészetben éppen az a gyönyörű, s ez különbözteti meg a tudománytól, hogy mindenki másképpen éli át, fogadja be. Következésképp maguk a vélemények is eltérőek lehetnek egyazon műről. Baj is lenne, ha nem volna így. „Nagy késziiletü Remek Szomorú Darab, a’hoz való Öltözetekkel, Decorátiókkal, és Tüneményekkel 5. Felvonásban. - Irta eredetiképpen az Anglusok’ legelső híres Classicus hója Shakespeare, fordította Németre Schiller”. A miskóltzi „Mach- bet" 1826-i bemutatójának szin- lapjáról másoltuk ide a megejtő szöveget A gondolat, hogy állandó színház létesüljön Miskolcon, 1818-ban született meg. Maga a színház pedig 1823-ban. Kisfaludy Károly Tatárok Magyarországon című drámájával nyitották meg. Városunk színháza 1843 júliusában leégett. 1846 végén Szemere Bertalan kezdeményezésére Színházépítő Rt. alakult, 1857- ben pedig felépült az új színdrámája volt. A társulatot Latabár Endre irányította, a címszerepet Egressi Gábor játszotta. Azóta sikerek és bukások váltották egymást, a társulatok és a közönség örömére- bánatára. A kiállítás a színház és a Herman Ottó Múzeum együttműködésének A KPVDSZ kulturális napokon Rejtvényfejtők bajnoksága Vidám szombat délután Sajóbábonybam, gondolnak a gyerekekre, s figyelembe veszik az ötnapos munkahetet. A Déryné Művelődési Ház október 9-től minden szombat délután több órás programot szervez a gyerekeknek, Vidám szombat délután címmel. A fő célnak azt tekintik, hogy a hétköznap elfáradt gyerekeknek aktív pihenést biztosítsanak. A két órától öt óráig tartó foglalkozások egy-egy mesefilm vetítésével kezdődnek, majd különböző játékokat készítenek, például falevelekből. gesztenyéből, filcből, gyurmából stb. A beszélgetés — noha hagyott hiányérzetet is — hasznosnak bizonyult, mint minden eszmecyéré,' ahol vélemények fogalmazódhatnak és ütközhetnek meg egymással. (horpácsi) Korabeli plakátok, színlapok, rajzok, egyéb dokumentumok, kellékek szerepelnek azon a kiállításon, amely a napokban nyílt meg az idén 160. évadját megkezdett Miskolci Nemzeti Színházban. Arany Jánosról, Nagykőrösön Szerencsi Éva és Józsa Imre előadóestje Két helyen is fellép 18-án Szerencsi Éva és Józsa Imre. Este fél 8-kor a Vasas Művelődési Központban. 9 órakor pedig az egyetemen, a Rockwell-klubban tartják meg Két szerető szív című műsorukat. Közreműködik Prokópius Imre zongoraművész. Aramy János és Goethe halálának 100., illetve 150. évfordulója alkalmából háromnapos irodalomtörténeti vándorgyűlés kezdődött tegnap Nagykőrösön. A résztvevők megjelentek a városi múzeumban ez alkalomra rendezett Arany János-em- lékkiállítás megnyitásán, majd a művelődési központban megkezdődtek a vándor- gyűlés előadásai. A többi között Arany János nagykőrösi kultuszával, költészetével, irodalmi munkásságával, a költőnek és életművének a mai magyar lírára gyakorolt hatásával foglalkoznak. Holnap Goethe munkásságát elemzik a vándorgyűlés előadói. Évadimtó haneverseny II szólista: Eduard Gracs A Téli bérlet hangverseny- sorozat első előadását hétfőn este rendesük meg a Miskolci Nemzeti Színházban. A hangverseny-látogató közönség a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának műsorán Brahms D-dúr hegedű- versenyét, Lajtfea V. szimfóniáját és Ravel Spanyol rapszódiáját hallhatja. Az est szólistája Eduard Gracs szovjet hegedűművész, vezényel Kórodi András, a Magyar Állami Operaház karmestere, legyek válthatók az Országos Filharmónia miskolci k*jjc A Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarát Kórodi András dirigálja, és Eduard Gracs mwi&t kegedjtművész Isse a szólista. ház, melynek első bemutatója Vörösmarty Marót bán című eredménye, a nézőtéri társalgóban látható. Szélrózsa ÓRA NÉLKÜL IS PONTOS Kresztosz Geor- gosz észak-görögországi, kilkiszi kereskedőnek nincs órája, de nem is hiányzik neki. Ma már 39 éves, különös képességét azonban már kora gyermekkorában fölfedezték : a nap és az éjszaka bármely szakában kronométer nélkül meg tudja mondani a pontos időt. Nemrégiben egy amerikai tévéstúdió meghívta, hogy mutassa be a nézőknek egyedülálló képességét. Geor- goszt már számos tudós és orvos vizsgálta meg, de egyik sem tudta megállapítani, miként működik csodálatos biológiai órája. TEMETÉS HELYETT HAMV ÁSZT ÁS? A kínai kormány indítványozta, hogy a halottak temetése helyett térjenek át hamvasz- tásukra. Mint az egyik beijingi lap írja, a kínai fővárosban évente mintegy 50 ezren halnak meg, eltemetésükhöz több mint 40 hektár lukira-van szükség, MEGMARADÓ SZEMÉLYISÉGJEGYEK A lélektan kutatói régóta vitatkoznak azon, hogy változnak-e vagy sem az élet során az ember személyiségjegyei. Egyesült államokbeli kutatók felmérést végeztek, amelytől kellően megbízható támpontot remélnek e vita eldöntéséhez. Hat- tízévenként 600, 20 és 82 év közötti személyt kérdeztek ki, s közléseiket elemezték. A kutatók több változatlan személyiségjegyet találtak. Ilyenek : a társaság kedvelése, a me- legszívűség, a fe- csegési hajlam, az ingerlékenység, a magabiztosság, az akarat érvényesítésének képessége, az aggályoskodás, az ellenségeskedés és a depresszióra való hajlam. Nohá a kor előrehaladtával az emberek cselekvőereje és befogadóképessége általában csökken, s ők maguk ingerlékenyebbé válnak, személyiségjegyeik mégis megmaradnak. Ezek állandósága csak szélsőséges sorscsapás után szűnik meg. ÓRIÁSI BUDDHASZOBOR Kimiko Icsimura japán szobrász teljes két évet fordított arra, hogy elkészítse 16 méter hosszú és 4,5 méter széles Buddha- szobrát. A hatalmas, 30 tonnát nyomó bronz műalkotást nemrégiben szállította át három különleges tehergépkocsi Kiotóból a Csendesóceán partján fekvő Tatejamába. Az Álmodó Buddha felavatásakor szerény vallási ünnepséget is tartottak. A SZÍNÉSZEK FELE MUNKANÉLKÜLI Az NSZK-ban a színészek fele munkanélküli. A Német Színházi Szövetség közlése szerint jelenleg 5500 színész van munka nélkül az országban: a múlt évben csak 4149 színészt szerződtettek, mintegy 1500-an szabadúszóként dolgoznak színházaknál, rádió- és televízió- állomásoknál. 1A színházi szövetség hangsúlyozza, hogy az NSZK-ban egyetlen más szakmai csoportban sem ilyen nagy a munkanélküliek aránya, de ez kevésbé vezethető vissza a színházak rossz gazdasági helyzetére és takarékossági intézkedéseire. mint inkább a színházak szükségletei és a szníházak száma közötti eltérése«.
