Déli Hírlap, 1982. október (14. évfolyam, 233-257. szám)
1982-10-11 / 240. szám
Késztet, kölcsön és kamat Nem adnak engedélyt a hőtárolósra Kályhás top Manipulálnak Raktározni tudni kell! Beszéigetés a bankigazgatóval az anyaggazdálkodásról Az áttekinthető és könnyen hozzáférhető raktár haszon a vállalatnak és öröm a banknak (Folytatás az 1. oldalról) — Mi az akadálya a hőtárolós villamos kályhák bekötésének? — kérdeztük Vályi Bélától, az ÉMÁSZ-központ üzemviteli főosztályvezetőjétől. — A gazdasági bizottság döntése szerint az idén az egész országban 30 000 hőtárolós villanykályha bekötésére van lehetőség. Ebből 25 ezret magánosoknak, a többit közületeknek engedélyezzük. Területünkön, Borsod, Heves és Nógrád megyében mindössze 2800 hőtárolós kályha üzembe állításához járultak hozzá. Sajnos, az engedélyezhető kontingens megállapítása, s a kályhastop nem egy- időben történt. Ennek következménye, hogy területünkön legalább 6—7 ezer engedélyt adtunk ki a hőtárolós kályhák bekötésére, illetve megvásárlására. Így területünkön már 1984 végéig nincs lehetőség újabb engedélyek kiadására. Természetesen ez nagyon sok problémát okoz a lakosságnak és központunknak is. Közismert, hogy a kiadott engedélyek birtokában sokan manipulálnak: megpróbálják felárral értékesíteni az engedélyt, illetve a hőtárolós kályhát. Itt említem meg, hogy a kiadott engedélyek csupán egy évig érvényesek, ha ez időn belül nem vásárolják meg a hőtárolós kályhát, az ÉMÁSZ hozzájárulása érIsmét divattá vált a valódi szőrme a nők körében. Milyen szőrmét és irhabundát kínálnak a télre? — kérdeztük Fekete Szilárdtól, a Miskolci Szűcsipari Szövetkezet elnökétől. — Szövetkezetünk 120 tagú kollektívája ebben az évben legalább 40 millió forint értéket termel. Jelenleg többféle, modern fazonú, ifjúsági jellegű irhabundát készítünk. Ezeket azonban csak jövőre tudjuk a boltokba szállítani. Ezenkívül nagyon sokféle divatos szőrmegallért és kucsmát árusítunk a most következő szezonban, s legalább 2000 irha festését, tisztítását vállaltuk el. A Törökországban vásárolt bundák felújításával továbbra sem foglalkozhatunk, mivel ezek olyan anyagból készültek, hogy tisztításkor könnyen szétmennek. Exportmunkáink közül említésre méltó, hogy — angol és francia divatházak megrendelésére — mókusbőrt táblázunk (összevarrunk). Ezekből valamelyik nyugati 3^ Ruhapróba (Herényi felv.) az engedéllyel vénytelenné válik. Jól tudjuk, hogy az éjszakai árammal üzemelő hőtárolós kályha nemcsak gazdaságos, hanem az egyik legkorszerűbb fűtési mód a magánlakásokban. Gazdasági helyzetünk azonban nem teszi lehetővé, hogy jelentős mértékben fokozzuk a villamosenergia-fel- használást, ezért megértő türelmét kérjük mindazoknak, akiknek most nem adhatunk engedélyt erre a fűtési lehetőségre. * Minden fűtési szezon kezdetén előfordul, hogy gond van a fűtőanyag-ellátással, esetleg hiányoznak a fűtőberendezések, vagy akadozik a távfűtés. Most — szerencsénkre — semmi ilyenre nem panaszkodhatunk. Inkább azok vannak gondban, akik a több éve tartó energiatakarékossági kampány hatására valamilyen korszerű, gazdaságosabb fűtési rendszerre akarnak áttérni. Számukra az sem vigasz. hogy valamelyik vasüzletben még a nyár közepén előjegyeztették kazánjukat, s azt a tél derekán megkapják. Attól sem lesz melege senkinek, ha naponta meglobogtatja az ÉMÁSZ engedélyét a hőtárolós kályhákat árusító boltokban ... S most már az illetékesek is csak abban bíznak, hogy akinek nagyon kellett egy kazán, s égetően szüksége volt hőtárolós kályhára, már biztosan megvásárolta. (szántó) országban igazi mókusbundát készítenek. Hasonló megrendelésünk van az NSZK- ból is, ahová a nálunk fogott hörcsögök táblázott bundáit szállítjuk. A természetszerető embert — ha egyébként prózai lélek is — költői hangulatba ringatja az erdő őszi pompája, a vadludak V-je, no és a szarvasbőgés. Sokan nem restek, kimennek ilyenkor a Bükkbe, s türelmesen várnak, akár hosszú órákon át az erdő mélyén, hogy meghallják a szerintük semmihez sem hasonlítható hangot. Így tett kedves olvasónk, B. Gábor is, ám levélben megfogalmazott élménybeszámolója nem éppen derűs. Hogy is lenne, amikor elrontották az örömét. Pontosabban: elrontotta egy számára ismeretlen férfiú, aki — szavaival élve — belebőgött a szarvasbőgésbe. Történt pedig mindez a titokzajos Rejtek nevű erdőrészen, Hollóstető környékén. Itt próbálgatta hangszálait az olvasónk feltételezése szerint kissé illuminált kétlábú. Természetesen nem aratott sikert, sem a szarvasok, sem a Rejtek-szerte rejtőző hallgatóság körében. B. Gábor nagy jártasságról tesz tanúbizonyságot, amikor így ír a szarvasnászról: „A szarvasok bőgése a nászidőszak kísérő jelensége. A hozzáértő ember azt is meg tudja különböztetni, melyik bőgés szól a szarvas »-szíve hölgyének«, s melyik a veÉdesipari áruellátás megyénkben A cukorkáról, csokoládéról, mindarról szó esik, ami az édesipari termékek körébe tartozik azon a kereskedelmi megbeszélésen, amit a Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál rendeznek október 15-én. Minden olyan vállalat képviselteti magát, amelyik érdekelt megyénk édesipari áruellátásában, e termékek gyártásában. A helyszínen a Szerencsi Édesipari Vállalat vezetői tájékoztatják a résztvevőket az áruellátás jelenlegi és a jövőben várható helyzetéről, s árubemutatót is rendeznek. A nyári időszámítás haszna Most készült el a statisztika: a nyári időszámítás eredményeként az elmúlt évekhez képest húszmillió kilowatt villamos energiát takarítottunk meg az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat területén. Városi tanácstagok fogadóórái Ma tartja tanácstagi fogadóóráját Gyúró Józsefné, II., Középszer u. 15. 8/3., 18 órakor; Halász András, III/5. sz. pártalapszervezet, Gorkij- telep 1. sz, 17 órakor; Karcba László, 35 sz. Általános Iskola, Lumumbá u. 1. sz, 17 órakor; Süti Gábor, Lé- vay J. u. 1. sz, 17—18 óráig; Szentesi Istvánná, 16. sz. Általános Iskola, 18 órakor. Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Karsai Árpád, Bükkszentlászló, Fő u. 50, 16 órakor. télytársnak, párbajra hívásként : győzzön az erősebb ... Ezért a bőgés a szarvasok számára véresen komoly és a legbensőbb magánügy, ami nem igényel nézőközönséget. De aki elmegy, az miért nem marad legalább csendben?” Nem vagyok közvetlenül érdekelt az ügyben, mert kényelemszeretetem és reumám visszatart a hűvös, nedves erdőben való lapulástól, hallgatózástól. De mélységesen megértem a panaszost, ki levele végén ezt kérdi: a szarvasbika azért bőg, mert szerelmes, de miért bőg, ordít egy felnőtt férfi? Költőinek szánta a kérdést és nem is várt rá választ, én mégis megpróbálom megfejteni a titkot. Mert az szerintem túl egyszerű lenne, hogy az illető némely szeszek (ha van stílusérzéke: Nimród pálinka) hatására az őszi erdőn bősz baknak képzelte magát. Igen, ez tetszetős magyarázat, és hihető is, hiszen a nehéz hegyi párák, a fák fölött világló hold, a neszek és egyebek, mindmind szinte sugallják a ná- szi hangulatot. Mégse ítélkezzünk ilyen könnyen! Lehet, hogy tényleg volt oka, mégpedig nyomós oka az ordításfa annak, kinek személyét jótékonyan takarta a Rejtek erdő sötétje. Az anyagbeszerző a kabarétréfák célpontja volt, s mivel sokat utazott és kötetlen munkaidőben doigozoa, tevékenysége közirigyelt foglalkozássá vált. A múlt idő használata ágiért indokolt, mert e titulus idejét múlta; hiszen ma nem elsősorban anyagbeszerzőkre, hanem anyagbeszerzéssel is foglalkozó anyaggazdálkodókra van szükség. Ugyanis egy-egy vállalat, szövetkezet tevékenységének megítélésekor 'most már nagy súllyal esik latba annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy mi van a raktárban; hogy mennyi kamatot visznek el a folyamatos termelés érdekében tárolt anyagok és segédanyagok, illetve az eladásra szánt félkész- és késztermékek. A készletgazdálkodás tapasztalatait a közelmúltban összegezték a Magyar Nemzeti Bank Borsod megyei Igazgatóságának vezetői. A hűvös tárgyilagossággal fogalmazott elemzés szerint: „A készletállomány csökkenését pozitívnak minősíthetjük. Az állománycsökkenés mögött a 'bank szigorított készlet-finánszíro- zási politikája és ennek hatására konkrét vállalati intézkedések eredménye húzódik meg. A tett intézkedések kezdeti lépésnek tekinthetők, s jórészt a külső kényszerítő eszközök hatására valósultak meg. Ugyanakkor a vállalati készletgazdálkodás mechanizmusában lényeges változások nem történtek.” A végleteket is magába foglaló megállapítás magyarázatára Bónus Rókus igazgatót kértük feL — A* eszközigényes borsodi Ipar hogyan gazdálkodik a készletekkel. tudva azt, hogy a kohászat és a vegyipar — a ma általános szóhasználat szerint — az úgynevezett válság-ágazatok közé tartozik? — A borsodi gazdaság az országos átlagnál nehezebb helyzetben van. Megnehezültek az értékesítés feltételei és az importbeszerzés lehetőséMondjuk az, hogy maga is szarvas volt, azaz szarvassá változott férfiú. Mert megesik ez a férfiakkal, kedves B. Gábor. Ugye sejti, hogy mire gondolok? Igen, egy ünő, akarom mondani: nő, könnyen agancsot rakhat a koponyánkra. S mert nem kevésbé vagyunk érzelgősek, mint a bükki gímek, akár még bömbölni, ordítani is vágyunk dühünkben, kétség- beesésünkben. No, de lehet-e a markáns férfibúnak hangot adni egy szűk, házgyári lakásban? Mindját átkopog a falon a szomszéd, rosszabb esetben kihívja az URH-t is. Egyszóval kockázatos a bőgés a mai lakáskörülmények között. Hová viheti tehát ordító bánatát a férfi? Mondjuk a Bükkbe. S ha így tesz, elvárhatjuk-e tőle, hogy még itt, az erdő mélyén is halkan, szepegve sirassa sorsát? Ugye nem? Ha ez így igaz — s miért ne lenne az? — szerintem még a szarvasok is eltűrték férfiszolidaritásból, hogy kontrázzon egy kétlábú Hisz’ nekik sem mindig fenékig tejföl, a délcegnél is akadhat délcegebb vetély- társ. a legdélcegebb agancsa pedig holnapra trófeává válhat valamelyik nyugati vadász falán. (békés) gei. Mindezek dacára a készletek itteni alakulása kedvezőbb képet mutat az országos átlagnál. A készletek értéke abszolút mértékben is csökkent, s ez a csökkenés félmil- liárd forintot (2,3 százalék) tesz ki. Az úgynevezett forgási mutató (az árbevétel és a készletérték hányadosa) 56 napról 54 napra javult. Ez is kedvezőbb a hazai átlagnál... Persze, nem hagyható figyelmen kívül, hogy az összehasonlítási alapul szolgáló múlt esztendő a legtöbb vállalat számára indokolatlanul magas nyitóállománnyal indult. Dugig voltak a raktárak. Részint alapanyaggal, részint késztermékkel. — Mit Jelent ez? Pontosabban fogalmazva; milyen az alapanyagok és a késztermékek aránya? — Ez az arány sajnos jellemző a hazai gyakorlatra. Egy feldolgozóüzemben, egy készterméket produkáló cégnél általában a raktárkészlet úgy oszlik meg, hogy három az egyhez, négy az egyhez, az alapanyag javára. A fejlett ipari országokban fordított az arány. — Ennek nyilván gazdasági és tradicionális okai is vannak ... — Az alapanyagellátás nálunk még nem zökkenőmentes. Működik az úgynevezett hiány-pszichózis is ... Ha az anyagbeszerző útra kel, akkor az ésszerű igény diktálta készletnek két-, háromszorosát szerzi be, mondván, hátha nem kap belőle legközelebb. Ebben a törekvésben erősíti őt az a műszaki szakembereknél tapasztalható szemlélet is, mely szerint „semmi sem drága” alapon a hónapokkal előre gyűjtögető készletezési mód az egyedül üdvözítő... A dolog másik oldala viszont az, hogy a szállító partnerek nem szívesen vállalkoznak kistételű igények kielégítésére. Igaz, a nagy széria jövedelmezőbb, de a haszon elvesz a raktározási és kamat- költségek miatt. Ide tartozik még hogy a korszerű, számítógépes készletnyilvántartás nálunk még gyerekcipőben jár, s nem kellő, vagy éppen nem kellően érvényesül, az anyaggazdálkodás szakembereinek anyagi érdekeltsége. — A bank október 1-től szigorúbb lett... — Ez nem önkényes akció. A külső és belső körülmények, a társadalom önérdeke kívánja ezt. A 14 százalékos percent miatt kamatérzékennyé váltak a vállalatok. Ez'még az első számú gazdasági vezetőt is arra sarkallja, hogy nézzen körül a raktár-- ban, szabaduljon meg a fe- leges áruktól és anyagoktól, s legjobb szakembereit állítsa csatasorba az optimális készletszint kialakítására. A jelenlegi viszonyok között egy gépipari vállalat száz forint értékű készlete (minden költséget figyelembe véve) húsz forintnyi terhet jelent. Azt mondhatjuk tehát, hogy egy- egy cég hatékonysága, eredményessége nemcsak a termékszerkezeten, az exporton múlik, hanem a készletek nagyságán és összetételén is. — Tehát egyértelműen szigorodtak a bank diktálta pénzügyi feltételek? — Bizonyos értelemben igaz csak ez az állítás. Ahol a készletek nincsenek rendben, ott a hitelt intézkedési tervhez kötjük. Ha a felesleg nem a bank által ellenőrzött program szerint épül le, ott még szigorúbb szankciókat, például hitelmegvonást alkalmazunk. Viszont, s ez az új helyzethez való rugalmasabb alkalmazkodásra példa, a dekonjunk- turális iparágakban úgynevezett taktikai készlethitelt adunk. A kohászatban és a vegyiparban „nyomottak” az árak a világpiacon. Kár a cégnek most, a pillanatnyi fizetőképesség érdekében elkótyavetyélnie a portékát. A jobb idők és a magasabb árak reményében a bank segítségével a vállalat vár az értékesítéssel. Hasonló pénzügyi konstrukció finanszírozza a gépipar azon félkésztermékeit is, amelyekből a gyors összeszerelés után export lehetséges. — Sokan a vállalatok mumusának tartják a bankot... Mi erről a véleménye? — Mi a partneri kapcsolatot szeretnénk szorosabbra fűzni, hiszen érdekeink közösek. És itt a társadalmi léptékű érdekekre gondolok. A kamatterhek növekedését és az import korlátozását a legtöbb gazdálkodóegység zokon vette. De az év eddig eltelt része a példa arra, hogy kisebb készlettel, kevesebb, valutáért vett alapanyaggal is boldogulni lehet. Leglátványosabb jele ennek a kereskedelemben tapasztalható. A raktárkészlet értéke jelentősen csökkent, úgy, hogy a választék javult. Az eladhatatlan készletek 14 százalékos kamatát már nem bírja el tartósan a kereskedelem árrése. Ezért olyan gyakori a kiárusítás, s ezért válik egyre inkább átgondolttá a beszerzés. B. L Szürs-szezon Mókusbőrt tábláznak Bőgés a Rejtek erdőn
