Déli Hírlap, 1982. október (14. évfolyam, 233-257. szám)
1982-10-09 / 239. szám
Lakáselosztás, lakásgazdálkodás Miskolcon IV, ♦ Az elmúlt hét vasárnapján a bor fővárosában, Tokajban szüret előtti vigasságot rendeztek. Akkor ünnepeltek, a jövő héttől pedig már a dologé a szó: kezdődik az ősz nagy munkája, a szüret. Hqgyalján az utóbbi évtized legnagyobb termésére számítanak, s a szőlő szedésére ezúttal is felkérték a miskolci középiskolásokat. Néhány nap múlva indulnak a szürete lóvonat ok is. (Kerényi felv.) Sok az akta Ajtók, nemestával Az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat soproni gyára 61 ezer bejárati és belső ajtót, valamint 175 ezer ablakot készít az idén a kisla- kásépítóknek. A választék bővítésére megkezdték a ne- mesfaréteggel borított bejárati ajtók nagyüzemi gyártását. A többféle változatban díszített ajtókból 14 ezret készítettek, s ezzel kielégítették az igényeket. Az ablakok iránti igények azonban meghaladták a soproni üzem, s a vállalat más gyárainak termelési lehetőségeit. Tavaly több mint 186 ezer ügyirat érkezett a városi tanács vb-hivatalába. A legutóbbi felmérések szerint az idén sem csökken az akták száma: az első félévben, majd’ 95 700-at számláltak már össze belőlük. Az enyhén szólva rémisztő számok azonban nem a bürokratikus Villantó T ilalmak A Magyar Országos Horgász Szövetség tájékoztatója szerint a Balatonon és vízrendszerén október 16-tól a ügyintézés következményei, hanem annak tudhatok be. hogy a magánvállalkozások, az engedély nélküli építkezések felülvizsgálata, a szanálások, kisajátítások sok munkát adnak a tanácsiaknak. Az ügyiratok számát az ügyintézést ésszerűsítő, köny- nyítő szabályokkal próbálják csökkenteni. cs halak jövő tavaszi általános tilalomig este tíz órától reggel öt óráig tilos a horgászás. A pontykihelyezések miatt általános, teljes horgászati tilalmat rendeltek el a délegyházi tavakon, október 19-ig. Ez a tilalom az oroszlányi hűtőtavon november 15-ig tart. Ugyancsak ponytkihelyezé- sek miatt nem lehet horgászni a Duna adonyi holtágán október 29-ig, október 15-e és november 15-e között az Ipoly folyón, október 11-e és november 30-a között a réckevei Duna-ágon. A tihanyi Belső-tavon az idei horgászévad október 17- én fejeződik be. A Velencei- tavon és a kiskörei Tisza II. tározón az őszi halkihelyezést követően nem lesz még részleges tilalom sem. Tajlosi Józsefné Nyolcvanötödik születésnapján Kalóczkai Istvánné, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára köszöntötte Taílósi Józsefnél otthonában. Tallósi Józsefné első párttagkönyvének kelte 1929: ekkor lépett be a Szociáldemokrata Pártba. Részt vett a Népszava és a Nőmunkás újság terjesztésében, választások, gyűlések szervezésében; kivette részét a nőmozgalom munkájából. A felszabadulás után az MDP, majd az MSZMP tagja, ahol sokáig, mint pártvezetőségi tag végezte pártmunkáját. A mozgalommal szorosan ösz- szekapcsolódó életútjának elismeréseképpen 1968-ban a' Szocialista Hazáért Érdemrenddel tüntették ki. t Kemény, mint a beton Babonás tisztelettel őrizgetem az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium építőanyag-ipari műszaki-fejlesztési és fejlesztés-gazdasági folyóiratának 1975. évi 4. számát. Ebben az áll, hogy a lakosság általában a szükséges mennyiség kétszeresét használja fel a cementből a betonhoz, a vállalatok pedig előre megfontolt szándékkal túladagolják a cementet. Az előbbi esetben a hozzá nem értés, az utóbbi esetben az alapanyagok minőségi ingadozása és az ebből következő óvatosság az ok. A becslések szerint így legalább félmillió tonna cement megy veszendőbe évente. Az akkori árakon számítva ez mintegy 15 millió dollárt tett ki. (A hetvenes évek közepén a hazai termelést tetéző cementigény felét tőkés országból elégítettük ki. Tíz év alatt sokat változott a világ. Átrendeződtek az árak, szigorodtak a takarékossági előírások, két új cementgyár épült hazánkban (az egyik éppen Hejőcsabán), viszont dédelgetett újságom ténymegállapítása ma is aktuális. Egy szeptemberben tartott miniszteriális szintű eszmecserén hangzott el, hogy az anyaggazdálkodás ésszerűsítésével 1985- re félmillió tonna cement menthető meg. S ez nemcsak az építési költséget csökkenti, hanem felszabadul az előállításához szükséges 60—70 ezer tonna fűtőolaj is. A recept — s ez ne tűnjön olcsó élcelődésnek — a régi. Tíz évvel a részletes útmutatást tartalmazó cikk megjelenése után a már idézett miniszteriális eszmecseréről így szól a hivatalos közlemény; „A minisztériumok elsősorban azt vizsgálják, hogy a legjelentősebb, legnagyobb tömegben használt anyagok ésszerű felhasználására milyen módszereket lehetne általánosan bevezetni anélkül, hogy az a minőség rovására menne. Az ÉVM által megbízott szakemberek máris egész sor ilyen javaslatot tettek a minisztériumnak. A cementgyártásban és -felhasználásban például az eddigieknél jóval erőteljesebben lehetne differenciálni, aszerint, hogy az építmény milyen minőségű anyagot követel meg. Ma nagyon gyakori a túlbiztosítás. Olyan munkákhoz is a legnagyobb szilárdságú cementet használják, ahol az olcsóbb is megfelelne. A tényleges biztonságot továbbra is szigorúan megkövetelik, a kisebb melléképületekhez azonban nem szükséges ugyanazt a nagy szilárdságú cementet felhasználni, mint a hatalmas üzemcsarnokokhoz vagy toronyházakhoz.” A friss közleményt a nosztalgia jegyében idéztem. Semmi sincs új a nap alatt. Több cementet gyártunk, többet használunk fel, de semmivel sem pazarlunk kevesebbet, mint tíz évvel ezelőtt. Egyetlen vigasz lehet számunkra: mi már tíz évvel ezelőtt is tudtuk, hogy évente a HCM termelésének fele-harmada megy veszendőbe. S bizony, idővel nemcsak a beton köt meg, hanem a rossz hagyományok is. (brackó) Alapelvi a fokozatosság r Előtakarékossággal könnyebb • llj szolgáltatások Egyenlő eselyekre törekedve A Minisztertanács nemrég a lakásépítés es -fenntartás, a lakáselosztás és -gazdálkodás fejlesztéséről határozott. A központi határozatokat neiyi tanácsrendeletek követik: Miskolcon is még e hónapban megalkotja a tanácsi testület a helyi sajátosságokat figyelembe vevő jogszabályokat. A rendelet előkészítéseként városunkban különféle társadalmi fórumokon zajlanak eszmecserék a lakásgazdálkodásról. Sorozatunkban a lakásgazdálkodás helyi sajátosságairól szóltunk, az általános érvényű új jogszabályok mellett. Utoljára maradt a lakáselosztás rendszere. A fokozatos, lépcsőzetes lakáshoz juttatás az új lakás- gazdálkodásban alapelwé, mindennapos gyakorlattá válik. A városban élő, fiatal házaspárok első otthonként szerényebb komfortfokozatú és kisebb alapterületű lakást, vagy önálló lakrészt kaphatnak, s a tanáccsal kötött szerződés értelmében — megfelelő előtakarékossággal — szociális helyzetüknek, anyagi lehetőségeiknek megfelelő nagyobb lakáshoz jutnak később. Városunkban már jóval túljutott a kísérletezés fázisán a garzonházi rendszer: nemrég már azok listáját közölhettük, lapunkban, akik ideiglenes lakhelyükről, a garzonlakásból nagyobb otthonba költözhetnek. A lépcsőzetes lakáshoz juttatást szolgálja az is, hogy az átírási illeték 12 százalék helyett 7 százalékra mérséklődik. Üj szolgáltatásokkal is segítik a lakáscserére vállalkozókat az ingatlanközvetítő, ingatlankezelő szervek. Miskolcon már jó ideje számítógép végzi a partnerválasztást, A jövőben az Országos Takarékpénztár is fokozottan 'bekapcsolódik a személyi tulajdonú lakások visszavásárlásába és újraértékesítésébe. A lakáselosztás témaköréhez tartozik az igénymegújítási díj kérdése is. A tanácsok 1983-ban elrendelik a lakásigénylések megújítását, s a megújítást igénylési díj letétbe helyézéséhez köthetik. Az igénylési díj később beleszámít a használatbavételi díjba. Az új tanácsrendeletben mód nyílik arra is, hogy igazságosabbá, árnyaltabbá tegyék a számítógépes pontrendszert, s hogy újra megvizsgálják: a lakásjuttatásnál használatos jövedelmi kategóriák megfelelnek-e még a mai körülményeknek. A tanácsi bérlakások kiutalásánál ezután fokozottabban mérlegelhetik a lakáshoz jutó család anyagi teherbíróképcssé- gét, a család gazdasági hátterét. Az anyagi teherbíróképességnek megfelelő méretű, s komfortfokozatú lakások kiutalása talán csökkentheti majd a lakbértartozások: meglehetősen tetemes összegét is. Az új rendeletekkel a lakásgazdálkodás a szó valódi értelmében gazdálkodássá válik, a tanács a bevételekkel, s a jelenlegi lakásállománnyal úgy sáfárkodhat, hogy , az a társadalmi igazságosságot szolgálja, s közelítőleg egyenlő esélyt adjon minden lakásra várónak. A jogszabályokon túl azonban nagyon sok múlik az elkövetkezendő években a lakásgazdálkodással foglalkozó szakemberek, vezetők és beosztottak következetes végrehajtó munkáján is. (Vége) A CB-készülékekre Kiegészíti Más HM . ezután városunkban az állami lakásépítés keretében több, az átlagosnál nagyobb méretű, illetve egyszobás és garzonlakás épül. A lakásgazdálkodás másik fontos eleme a lakáscserék támogatása. Az új és megüresedő lakásoknak a korábbinál nagyobb részét a csereigények kielégítésére tartják fenn. Aki nagyobb bérlakást kíván a tanács révén kisebbre váltani, annak a használatbavételi díj kétszeresének-háromszorosának megfelelő összeget térítenek vissza. Élénkítőleg hat majd a lakáscsere-forgalomra, hogy 1983. január elsejétől Az 1980. szeptember 1-e után kötött casco-szerződések alapján a kocsiba beépített — vagy be sem épített — rádiótelefonok és televíziók tulajdonosait a biztosító a poggyászkárokra vonatkozó feltételek szerint kártalanítja, ha a lezárt gépjárműből belföldön ellopják az említett készülékeket. Ez közelebbről azt jelenti, hogy az ellopott poggyászért. CB-rádiótelefonért illetve televízióért kifizetendő kártérítés összege káreseményenként együttesen nem haladhatja meg a 12 000 forintot. A biztosító önrészesedést nem (Kiss József felvétele) alkalmaz, és a kártérítés kiszámításánál abból indul ki, hogy a lopás időpontjába*» mennyit ért a készülék. A teljes körű casco-szerződés feltételei értelmében ezeket a készülékeket kizárólag pogy- gyászkárként téríti meg. A biztosító azonban számolt azokkal az igényekkel is, amelyek abból adódnak, hogy a Gelka-szereJő, a maszek műszerész, vagy az orvos a foglalkozásához szükséges saját, vagy kölcsön- szerszámokat, műszereket a személyautójában szállítja Jogos igény az is, hogy a több tízezer forintba kerülő rádiótelefonok és a kocsiban szállított egyéb értékes vagyontárgyak törés-, elemi és lopáskáraira is lehessen biztosítást kötni. Annál is inkább, mivel a poggyászkár-* ként kifizetett 12 ezer forintos felső határ ilyen esetekben csak töredéke a tulajdonképpeni kárnak. Erre tekintettel, 1982. június 1-től úgynevezett kiegészítő biztosítás keretében, az Állami Biztosító lehetőséget nyújt az említett vagyontárgyak védelmére is. A kiegészítő szerződést azok az autósok köthetik meg, akiknek 326-os számú régi cascójuk van, illetve 1980. szeptember 1-e után kötöttek teljes körű cascót. A szállított vagyontárgyakra a lakókocsi- és utánfutóbiztosításhoz is lehet kiegészítő szerződést kötni. Ez azért lényeges, mert a lakókocsi- és utánfutó-biztosítás az eredeti gyári berendezésű járműre vonatkozik. Ugyancsak kiegészítő biztosítást 4 kell kötni, ha törés-, elemi, lopás- és poggyászkárok ellen megfelelő védelmet szeretnének. A kiegészítő biztosítás csak Magyarország terüleüfere érvényes. Megköthető határozott és határozatlan időtartamra egyaránt. A díj minden esetben a biztosított vagyontárgy értékétől fügt
