Déli Hírlap, 1982. október (14. évfolyam, 233-257. szám)
1982-10-08 / 238. szám
Sül pmén Y Lakáselosztás? lakásgazdálkodás Miskolcon HL es Emlékszem: a zsemle egykor ropogós volt, a kifli pedig foszlós. Tessék ma ilyet találni a boltokban! Nehéz lesz Csata az álmossággal A szociális helyzethez igazodva • Fiatalok a vállalkozók • Ki kaphat bérlakást? Lisztport kerget az enyhe fuvallat, a kemencék ontják magukból a hőt, a verejték keveredik a liszttel, s ez fehérré varázsolja a pékek arcán a barázdákat. Tiszta munka, de nehéz munka. Hajnali három óra, a fáradtság most ütközik ki igazán. Kritikus időpont. Az álmosság ekkor vívja legádázabb csatáját az éberséggel. Az utóbbinak mindenképpen győznie kell. A Miskolci Sütőipari Vállalat Hunyadi utcai sütőüzemében járunk. A hajnal csendes, a levegőben a forró sütemény csodálatos illata terjeng. Kasza Ferenc üzemvezető megtörli homlokát, a papírjaiba mélyed, s számolni kezd: • — Még az elmúlt nap délutánján kezdtünk. Reggel öthat óráig 38 ezer darab zsemlét, 34 ezer tejes kiflit, 61 ezer sósrudat, 1400 darab vajaskiflit és 1000 nagykiflit kell kisütnünk. Mellettük természetesen más portékát is, de ezekből kevesebb szükséges. Terv van, pénz nincs Huszonkét fehérruhás férfi és nő serénykedik ezen az éjjelen. Kicsi az üzem, géük Egy műszak alatt több tízezer kiflit számolnak meg az asz- szonyök, s előfordulhat, hogy a selejtet is a jók közé szortírozzák. pekkel és emberekkel zsúfolt. — Tudjuk, hogy korszerűtlen ez a telepünk — állapítja meg a vállalat igazgatója, Bendzsák Kálmán. — Még 1976-ban tanulmánytervet készítettünk, egy új süteményüzem akkor 70 millió forintba került volna. Ám különböző okok miatt nem valósult meg. A tervet azóta átdolgoztattuk, a napokban kapjuk kézbe, de az összeg már 100 millió forint fölé rúg. Ám pénz híján nem fogjuk tudni felépíteni, berendezni. Marad hát ez a régi, ahol úgyszólván kézi munkával készül a zsemle, a kifli. Bodnár György főmérnök az elmondottakhoz még hozzáteszi : — Iiyen nagy mennyiségű kiflit, Zsemlét így már sehol sem csinálnak. Modern gépsorok kellenének, mint Debrecenben vagy Pécsett... Formálódik a sósrúd. Egy gép automatikája egységnyi súlyra méri a tésztát — legalábbis ez lenne a feladata, de hibádzik, gyakran kisebbre sikeredik a tészta. Nem a legmodernebb a masina. A tésztadarabok az úgynevezett kifligépbe kerülnek, innen formába sodorva a kasznik- ba, majd pedig kelés után a kemencébe. Míg idáig érnek, három pék kezében fordulnak meg. Egyik vigyázva fogja a nyers tésztát, mint a hímes tojásokat szokás, a másik erősebben. így születnek az alaktalan kiflik __, Táblát a pult fölé A vásárló a pénzéért normális méretűt akar. Különösen most, amikor drágább lett a kifli is, a zsemle is. Okos ötletnek bizonyulna, ha a boltokban a süteményes- pultok fölé kifüggesztenének egy táblát, amely közölné, hogy milyennek kellene lenniük — a szabvány szerint — a péksüteményeknek. Mindenki maga ellenőrizhetné, hogy például a zsemle súlya üti-e az 52—56 grammot, a sósrúdé a 32—36 grammot, a tejes kiflié pedig a 42—46 grammot. * Kellenek a technikusok Fiatal üzemmérnökök keseregnek arról, hogy sehogyan sem találják a helyüket. Amolyan „köztes elem”-nek tekintik őket, akik azért mégsem igazi mérnökök, viszont nem is szakmunkások. Ugyanabban a gyárban panaszkodnak az okleveles mérnökök is, hogy gyakran olyan munkára fogják őket, amit egy technikus is elvégezhetne. A nyugdíj előtt álló igazgató pedig azért aggódik, hogy nem akad majd ember, aki a munkások és mérnökök között az összekötő szerepét betöltse. ' . Amióta a technikumok homlokzatára új táblák kerültek, jelezve, hogy az alma mater falain belül másféle képzés folyik már, egyre csökken az összekötő szerepére máig leginkább alkalmas technikusok száma. A hazai építőiparból való az adat: a mérnök—technikus arány egy az egyhez. Holott valamennyi környező országban öt-hat technikus jut egy mérnökre. A középfokú végzettségű műszakiak száma évről évre csökken. Közülük minden negyedik otthagyja még a pályát is. és az élet merőben más területein próbál szerencsét. Nem megfelelő a technikusok anyagi megbecsülése sem, amit igazol, hogy többségük több pénzt keres, ha szakmunkásként dolgozik. A magyar gazdaság igényei sürgetnek. Az Országos Tervhivatal közzétett számításai szerint az ezredfordulóra a műszaki szakemberek iránti kereslet az összes aktív keresőhöz viszonyított mostani 9,2 százalékról várhatóan 11—12 százalékra emelkedik. Ami egyben azt jelenti, hogy a feladatok elvégzéséhez évente mintegy 14 ezer ifjú technikus munkába állására lesz szükség. Ez azonban a mai helyzetben csak illúzió. Csaknem egy évtized kellett ahhoz, hogy valamennyi fórumon belássák: hibás volt a technikusképzés megszüntetéséről hozott döntés. Hiszen a jelenleg még létező rendszerben a technikusi vizsgák színvonala nemegyszer az érettségi színvonalától is messze elmarad. A minősítő rendszer egyébként is túlzottan szakosított és elavult. A tanfolyamok fegyelme laza, ami a tanulás rovására megy. Az oktatásügy irányítói, a szaktárcák illetékesei jelenleg azon munkálkodnak, miként lehetne a lehető leggyorsabban visszaállítani a középfokú oktatásba a technikumokat. Az elképzelések szerint a műszaki jellegű szakközépiskoláknak kellene részben érettségit adó szakmunkásképzéssel, részben pedig technikosok pályára bocsátásával foglalkozniuk. De magát a pályát is vonzóbbá kellene tenni valahogy... Kisült a sósrúd. Akad köztük szép, s akad apró is. A többség olyan — csak éppen forró —, mint a boltokban. (Folytatjuk) (illésy) a hitelfelvétel első öt évére indokolt esetben visszafizetési haladékot lehet kérni, például, ha a feleség gyesen van. Azoknak is kedvezőek a feltételek, akik nagyobb anyagi teherbíróképességgel, igényes kivitelű, értékes, új otthon megteremtésére vállalkoznak. Számukra nagyobb kamatterhű, rövidebb lejárati idejű bankkölcsön is adható. Az építési hitelek összegének felső határát évente határozza meg a Miniszter- tanács, a hitelpolitikai irányelvekben. Természetesen minden kedvezményes feltétel mellett az OTP a hitelnyújtási kérelmeknél továbbra is mérlegeli, hogy a vállalni kívánt adósság nem haladja-e meg a vállalkozó anyagi teljesítőképességét A jövőben a dolgozók szélesebb köre részesíthető munkáltatói támogatásban, a munkáltatók maguk dön- hetik el, hogy dolgozóik közül kiket és milyen mértékben támogatnak. A támogatások és kölcsönök! forrásai a vállalati gazdálkodás eredményességétől függenek. A magánerős építkezések részarányának erőteljes növekedése mellett továbbra is folytatódik az állami lakás- építési program. A tanácsi ér- tékesítésű — szövetkezeti — lakásjuttatási forma azonban fokozatosan elhal, az állami támogatás 1985 végéig megszűnik. Tavaly városunkban a célcsoportos lakásépítés keretében több mint ezer otthon épült fel, s ebből 215 volt tanácsi órtékesítésű, 793 pedig tanácsi bérlakás. A Miniszter- tanács határozatai szerint jövőre változik a tanácsi bérlakások elosztásának rendje is. Továbbra is tanácsi bérlakást kaphatnak a kisjövedelmű és többgyermekes családok, de korlátozott számban azok is, akik ugyan jobb szociális körülmények között élnek, ám vállalják a megemelt összegű használatbavételi díj kifizetését, s a nagyobb lakbért. A lakáshoz jutásban néhány éven belül általánossá válik a fokozatosság. Erről részletesebben sorozatunk következő részében szólunk. A> ma fáink védelmében A gyümölcsféléken a növényvédelmi munkát a szüret után Is folytatni keU. Most mindenekelőtt az almafavarasodásra hívják fel a figyelmet a szakemberek. Ez a kórokozó ugyanis az idén a nyár második felében erőteljesen jelentkezett, és az ország legnagyobb részén erős levélfertözést okozott, sőt sokfelé a gyümölcsöt is megtámadta. A lomb őszi fertőtlenítésével, majd később a megsemmisítésével csökkenteni lehet a Jövő évi vés ciyt. Érdemes tehát az almafákat most, a szüret befejezése után, de még a lombhullás előtt vara- sodás elleni gombaölő szerekkel, elsősorban felszívódó hatású készítménynyel — chtnoin—Fundaeol — lepermetezni. Így a -.e. hulló lomb kevesebb fertőző anyagot tartalmaz majd, s ha később gondoskodunk a lomb lefor- gatásáról, vagy elégetéséről is, jövőre kevesebb gondunk lesz ezzel a betegséggel. A napokban Miskolcon is városszerte eszmecserek zajlanak a Minisztertanácsnak a laaasepités es -lenntartas, a lakaseioszcás és -gazdálkodás fejlesztéséről szóló határozatairól a társadalmi és tömeg- szervezetekben, tanacskozasi központokban. Az élénk érdeklődést kiváltó témák között is kiemelt helyen áll a magánerőből építőknek nyújtandó kölcsönök, kedvezmények új rendje. Városunkban az első 15 éves lakásépítési program ideje alatt települt 38 oOÜ lakas, s 20 százaléka létesült csak magánerőből. Tavaly az átadott több mint 1600 új otthon kö-. zül már majd’ 600 volt a magánlakás. Terveink szerint ebben az ötéves tervidőszakban több mint 3200 új otthon épül fel magánerőből városunkban es közvetlen környékén, az agglomerációhoz tartozó városszéli községekben. Az eddigi hitelfeltételek indokolatlan különbséget tettek települések, különféle építési formák, a vállalatoknál, intézményekben, s a szövetkezetekben dolgozó építtetők között. Az állami támogatás a jövő év januárjától a családok szociális helyzetéhez igazodik, s ezután a családi, házat építők is kapnak a gyermekek és eltartottak után vissza nem fizetendő támogatást. A lakásépítőknek és -vásárlóknak egységesen 3 százalékos kamatra és 35 éves törlesztési időre adható kedvezményes építési kölcsön. A nagyobb létszámú családok az átlagosnál több hitelt vehetnek igénybe. Egy felmérés szerint az elmúlt időszakban az idősebb korosztályhoz tartozó lakásigénylőknek több mint 40 százaléka, a fiataloknak azonban csak 29 százaléka juthatott intézményesen új lakáshoz. A magánlakás-építésre vállalkozók túlnyomó része tehát a fiatalok közé tartozik, ezért különös , jelentősége van annak, hogy Merénylet a pénztárosok ellen? — Tény, hogy az utóbbi időben nagyon sok a szakadozott pénz; évente a bankjegyforgalom tíz százalékát selejtezzük le. Más országokhoz viszonyítva ez igen magas arány. Kevesen használnak pénztárcát, a legtöbben a zsebükbe gyűrik a bankókat, annak tudatában, hogy a szakadt, elrongyolódott pénzt mindenkor névértékben kicseréljük. A hiányos bankjegyeket is kicseréljük, csupán a hiányzó résznek megfelelő arányú összeget vonjuk le. A cserélési eljárás egyszerű, .és gyorsan történik, semmiképpen sem kell hozzá fél nap, még fél óra sem. Itt említem meg, hogy jelenleg egy tízforintos papírpénz előállítása többe kerül, mint amennyit a bankó ér. Hasonló a fémketteseknél, az ötösnél s a tízesnél. Ezeknek viszont megvan az az előnyük, hogy forgalmi idejük csaknem korlátlan, ritkán szükséges a selejtezésük. Kevesen tudják, hogy a bankjegy rongálása, értékétől függetlenül büntetendő cselekmény. Mivel ezt a törvényt nagyon ritkán gyakorolják, valójában semmi korlátja sincs a bankók rongálásának Kora délelőtt és késő délután valóságos merényletként fogják fel a belvárosi boltok pénztárosai, ha valaki néhány forintos áru értékét lila bankóval akarja kiegyenlíteni. Ilyentájt mindenütt elfogy a váltópénz, s a vásárlónak kell szaladgálni a szomszédos üzletekbe aprópénzért. Ennyire híján lennénk az aprónak? — kérdeztük Pásztor Tamástól, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóság osztályvezetőjétől. — Bőven van váltópénz. Ha valahol hiányzik, ez, elsősorban a pénztárosok hanyagságának a következménye. A mostani rendelet ugyanis lehetővé teszi, hogy minden üzlet forgalmának megfelelő mennyiségű váltópénzt raktározzon még zárás után is. Régebben csupán egy-két száz forint értékű aprópénzt hagyhattak a boltban éjszakára. Miskolcon, Sátoraljaújhelyen és Özdon olyan pénzcsomagoló automatákat üzemeltetünk, amelyek millió- számra ontják a rolnizott forintokat. Napközben bármilyen mennyiségű aprópénzzel szolgálhatunk ügyfeleinknek. — Gyakori vita a pénztárak előtt, kié legyen a szakadt ötvenes vagy százas. A pénztárosok megtagadják az átvételét, mondván: fél napjukba kerül a selejtezési procedura a bankban. Valóban így van ez? Hitelek támogatások a városnak Hogy születik az alaktalan kifli? Nem becsüljük a bankót G. L. F. ■Jf. Szikráé sO (Keringi TAszló felvétele) freántó)
